Pest Megyei Hirlap, 1966. június (10. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-07 / 133. szám
»8«. JÚNIUS 7„ KEDD Micrtl Kell az alkalmazott és kell a melléküzemág is! Hozzászólás cikkünkhöz Helyes-e, ha a tsz a mezőgazdasági munkától távoleső, kifejezetten ipari jellegű melléküzemet indít és abban alkalmazottaknak, tehát nem tagjainak ad munkát? Ez a kérdés foglalkoztatja számos tsz-tag és tsz-vezető olvasónkat a termelőszövetkezetek tevékenységi körének kiterjesztésével kapcsolatban legutóbb megjelent cikkünk kapcsán. Többen kifogásolják, hogy cikkünk vitatta az ilyen ipari jellegű melléküzemek helyességét és hogy abban alkalmazottak, nem pedig tsz- tagok tevékenykednek. Nem zárkózunk el más vélemények közlése elől sem. Különben is mindig célszerű a jelentős problémák megvitatása. Döntő a munkaerő-utánpótlás ' Ezúttal vizsgáljuk meg a kérdést egy gyakorlati gazda szemevei. Hogyan látja saját tapasztalatai alapján Takács László, a gödöllői Petőfi Tsz elnöke. — Mindennél elöbbrevaló az elegendő munkaerő biztosítása a termeléshez és ez hovatovább csupán tagokkal már a legtöbb tsz-ben nem oldható meg — mondja. — Jó példa a mi tsz-ünk, tagjainak száma 167, ebből 72 ' férfi és 95 nő. Csakhogy 30 évesnél fiatalabb egy sincs köztük. Harminc és negyven év közötti két férfi meg hat nő, negyven-ötven között van két férfi és tizenegy nő, öt- ven-hatvan között huszonhárom, illetve tizenkilenc, hatvan és hetven között huszonnyolc, azaz harmincegy, hetven évesnél idősebb pedig tizenhét férfi és huszonnyolc nő tagunk. Az idősek közül legfeljebb ha öt vesz még részt a munkában, és 1500 holdas gazdaságunkban mintegy ötven „fiatalabb" tag rendszeres munkájára számíthatunk. Az egyre öregedő tsz-ta- gok munkaerejét másként pótolni nem lehet, csak alkalmazottakkal. Beszéljünk kommunis tához méltó őszinteséggel! A tsz- tagnak elvégzett munkája arányában megélhetést biztosító folyamatos havi jövedelmet kell juttatni, éppúgy, mint ahogyan az alkalmazott kap. Másrészt nem kevésbé fontos, hogy végre szűnjön meg a különbség a tsz-tag és az alkalmazott SZTK-biztosi- tásénál is. E két feltétel nélkül a tagutánpótlás nem lehet a tsz-ekben kielégítő. — Tsz-ünk átlag négy aranykorona adóalapos, gyenge földeket művel. Ilyen talajon, ilyen kevés működő taggal már harmadik éve nem volt mérleghiányunk, közel öt és fél millió bruttó árbevétellel végeztünk, tagjaink átlagos évi jövedelme a háztáji nélkül 17111 forintra rúgott. Ezt a szépnek mondható eredményt alkalmazott dolgozóink munkája nélkül, bár korszerű gépekkel és a vegyészet tudományos eredményeinek felhasználáséval dolgozunk, el nem érhettük volna. Kellenek a melléküzemek! A Petőfi Tsz-nek, tájékoztat tovább az elnök, 55 alkalmazottja van. Többségük a segéd-, illetve a melléküzemekben dolgozik. Hat főből álló építőbriádjában tsz4tagok csak a tsz-nek dolgoznak. A gépjavító üzem öt munkása vászon t alkalmazott. Műhelyükben még a tsz összes gépjárműveinek nagyjavítását is elvégzik, karbantartják a munkagépeket, ezenkívül a városi tanács, az egyetem, az erdészet és a vadgazdaság lófogatú kocsijait rendszeresen javítják, vagyis a tsz-en kívül is nyújtanak szolgáltatást. Ezt a tevékenységet még ebben az évben fejleszteni kívánják. Gépkocsi és erőgépjavítást más közületektől, de magánosoktól is vállalnának, amihez azonban újabb szakmunkás alkalmazottak nélkül nem foghatnak hozzá. Biztos az idén végző szakmunkástanulók munkahelye Pest megye példát mutat ♦ A pályaválasztási tanács ülése A Petőfi Tsz-ben legjelentősebb a bérfuvarozó melléküzem. Közületek részére 25 pár lóval csupa alkalmazott fuvaroz. Múlt év-ben a teljes készpénzbevételnek csaknem a fele, 2 millió 196 ezer forint a fuvarozó üzemből származott. Magasabb bevételre is szert tehetne több igáslóval a tsz. Saját erejéből azonban ezt a jövedelmező üzemet nem képes fejleszteni, de sem ló-, sem szekérvásárlásra nincs bankhitel. — Pártunknak a gazdasági mechanizmus reformjáról szóló határozatából arra következtetek, hogy a hiteltámogatást a jövőben ilyen és hasonló biztos jövedelmet adó tsz- fizemek fejlesztésére is kiterjesztik — fejezi ki reményét Takács elnök. Ezután a melléküzemekről beszélgetünk általánosságban. — Véleményem szerint nagy kertészettel rendelkező tsz-nél elképzelhetőnek tartom, hogy például műanyagfólia gyártásra rendezkedik be saját és a szomszédos tsz-ek kielégítésére. Amennyiben a a szükségletnél többet termel, magától értetődik, a felesleget bármiképpen értékesítheti is. Arra viszont talán még sincs szükség, hogy mohairsálakat készítsen. Bár, ha másként nem tud magán segíteni, talán még ez is megengedhető, különösen a gyenge tsz-nek, de csak akkor, ha ezzel nem von el munkaerőt a termeléstől. Mert végeredményben be kell látni, hogy különösen az erőtlen talajt művelő, de tulajdonképpen egyetlen más tsz sem élhet meg csak mezőgazdasági termelésből. Ez a véleménye tehát egy jól képzett, jó eredményeket felmutató mezőgazdának, a tsz-ek némely, most annyira időszerűvé vált problémájáról. Természetesen az övéhez is, mint minden más véle- * menyhez, szó férhet. Különösen, amíg ki nem alakul a gazdasági reform célki tűzése’nek megfelelő, minden tekintetben helytálló, mindenkit kötelező végleges álláspont. Könyvtomb^la Kerepesen Kerepes is megrendezte a maga könyvünnepét, amely talán meghittségével emelkedett ki a könyvheti rendezvények sorából. A művelődési otthon Mária Terézia korabeli épületét élő virágokkal díszítették föl, előtte állt a kis könyvsátor, amelynek asztala, nem sokáig roskadozhatott a könyvheti kiadványok súlya alatt, mert a szép könyveket a község lakói szinte pillanatok alatt szétkapkodták. Az ünnepély közönsége zsúfolásig megtöltötte az otthon tágas nagytermét, a sűrű széksorokat az iskola tanuló- ifjúsága •— több mint 400 kerepest leány és fiú — foglalta el. A szép számban megjelent felnőttek megelégedtek az állóhelyekkel, mert úgy gondolták, hogy a könyv ünnepe elsősorban az ifjúságé. A vendégeket, köztük a megyei tanács művelődésügyi osztályának képviselőit, Vályi Nagy Dezső festőművész, a művelődésügyi otthon igazgatója és Kovács Béla igazgató üdvözölte. A kis színpadon ezután az iskola szép hangú énekkara mutatta be tudományát, néhány kisdiák pedig ügyes szavalatával gyönyörködtette a közönséget. Magyar László ú,i könyvéről és annak hőséről, Móra Ferencről mesélt a gyerekeknek, majd sor került az ünnepélv legizgal- masabbb műsorszámának, a könyvtombolának lebonyolítására. A gyerekeknek ugyanis egyforintos belépőjegyet kellett az ünnepélyre váltani, az így begyűlt összegből a rendezőség könyveket vásárolt, és ezeket sorsolták ki közöttük. NEM MINDEGY Kettőszázötven kataszteri hold és 279 négyszögöl mezőgazdaságban hasznosított terület kerül át rövidesen Százhalombattán a Dunai Kőolajipari Vállalathoz. A különböző nagyságú földdarabok, parcellák, 141 helyrajzi számmal szerepelnek a kimutatásban. S mivel a Dunai Kőolajipari Vállalat százhalombattai terjeszkedéséhez, a finomító és a tartálytelep bővítéséhez, a vízmű, a kikötő és egyebek létesítéséhez, az eddig már igénybe veiteken kívül, újabb területekre van szükség, ezek is rövidesen, az előírt kisajátítási eljárás lefolytatása után, ipari célokat szolgálnak majd. Kormányzatunk, a földvédelmi törvény előírásainak értelmében, fokozottabb gondot fordít, a tanácsok útján arra, hogy a mezőgazdasági termelés számára hasznos területek indokolatlanul ne csökkenjenek. Ez esetben azonban olyan össztársadalmi, az egész ország és a szocialista népgazdaság céljait szolgáló, hatalmas beruházás megvalósításáról van szó, mint a Duna mentén épülő százhalombattai erőmű és kőolajfinomító. A 141 parcellában levő, több mint 250 holdnyi terület kijelölése és igénybevétele tehát teljesen indokolt. Ezt minden bizonnyal megértik azok a dolgozó parasztok és kisemberek, akik eddig ezeket a földeket művelték és hasznot hozó termést takarítottak be évről évre. Most, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága a nagy, még ez évben folytatódó beruházások céljára előzetesen kijelölte a szóban forgó földeket, mégis érdemes erről néhány szót ejteni. Mégpedig azért, mert a régi kis község, Százhalombatta lakóinak, amikor még évekkel ezelőtt a nagy mü építési munkálatai elkezdődtek, nagyon-nagyon is rosszulesett, hogy előzetesen nem kaptak értesítést földjeik igénybevételéről. Akkor az történt ugyanis, hogy a beruházó szervek, figyelmen kívül hagyva a kisajátítással kapcsolatos, törvényes rendelkezéseket, egyszerűen elfoglaltak nagyobb területeket. Am ez a szemrehányás már nem illetheti a Dunai Kőolajipari Vállalatot, amely eddig betartva a törvény nagyon is helyes előírásait, az újabb területek előzetes kijelölését kérte. Reméljük azt Is, hogy a beruházás jelenlegi gazdái a továbbiakban sem hagyják figyelmen kívül a fennálló rendelkezéseket és — ami nagyon fontos — időben értesítik az általuk igényelt földek tulajdonosait a munkálatok megkezdéséről. Mert bármennyire szükséges és indokolt a 250 hold igénybevétele — egyáltalán nem mindegy, hogy hogyan, milyen módon történik. (hetesi) AZ IDŐ MÚLIK — a PEMÜ marad... Kezdjük egy kis matematikával. Solymár lakóinak száma négyezer. Ebből ipari munkás mintegy 1400; nyolcszázra tehető a Budapestre bejárók száma, négyszázan dolgoznak a PEMÜ-ben, s mintegy 150— 200 embert foglalkoztat az ugyancsak helyben lévő Pest megyei Faipari Vállalat. A többi felnőtt kereső a mező- gazdaságban dolgozik. 20 üzlet helyett 4 Rézgálic, nikotin után kenyér Meddig lesz raktár a Templom téri házban? Egész évben nttörőünnep Háromezer váci pajtás seregszemléje . A IV. országos úttörőtalál- ^ kozó előestéjén, nagyszabású . ^ jubileumi ünnepséget ren- , ^ deztek szombaton délután ^Vácott. Ilyen hatalmas iné- ^ retű ifjúsági megmozdulásra iévek óta nem volt példa a vá- rosban. A tartalmas, de *S külsőségeiben is gazdag ünis gazdag ünA felszabadulás előtt ennek a 4000 lelkes községnek az élelmiszerellátását 16 fűszerüket és 4 hentesbolt biztosította. Ma mindössze 3 élelmiszerüzlet és egy húsbolt van Solymáron. r Es mi nincs? Nincs például iparcikk szak- üzlet. Budapestről szerzik be a háztartási gépeket, rádiókat, televíziókat, villamossági cikkeket, cső- és szerelvényárukat. Tegyük fel, hogy valakinek 5 méter vízvezetékcsőre van szüksége. Bejön a fővárosba és megveszi. Csakhogy ekkora csodarabbal nem szállhat fel az autóbuszra — marad tehát a taxi. A cső ára körülbelül 80 forint. A taxiköltség: 120 forint..; Nincs a községben háztartási bolt sem. Van ugyan egy vegyesbolt a Mátyás utcában, ahol az élelmiszeren kívül vas- és edényárut is tartanak, a vegyicikkeket azonban fél esztendeje kitiltották. Tegyük hozzá: teljes joggal. Ebben a községben ugyanis, ahol mintegy 7 kilométert tesz ki a vízvezetékhálózat, egyetlen boltban sincs folyóvíz. De még egy lavór sem, a kézmosáshoz. Nem csoda hát, ha a tisztiorvos nem nézte jó szemmel, hogy a rézgálic, vagy a nikotin után kenyeret, felvágottat mértek az elárusítók. Igaz volt. Igen ám, de a solymáriaknak is igazuk van, amikor azt mondják: néhány gramm nikotinért, rézgálicért utazzanak Budapestre?! Hol van a megoldás? Építsenek üzletházat? A községi tanács már erre is gondolt. A helyszíni bejárás azonban feltárta: a község centruHétfőn délelőtt a megyei 1 jályaválasztási tanács ülésén c ir. Takács Éva beszámolt a r lágy üzemi, helyiipari, mező- j 'azdasági és kereskedelmi ta- i íulók helyzetéről, amely Pest i negyében általában jónak < nondható. Mégis a vállalatok ! is mesterek 1 többet törődhetnének a 5 tanulókkal, , < (lsesorban tanulmányi téren. ] \z idén végző tanulók elhe- j yezkedése biztosítottnak lát- izik, csupán a monori és ráckevei járás most vizsgázó föd- ? 'ásztanulójának munkába állí- ^ ;ása kérdéses. Szabó János, a megyei ta- ^ íács munkaügyi osztályának ^ ’ezetője felszólalásában meg- ^ iUapította, hogy a járási és ^ 'árosi bizottságok eddig jól $ végezték feladatukat. Pest me- 5 'vében elhelyezhető minden ^ izakmunkát tanulni kívánó, az ^ iltalános iskolát most végző ^ fatal, de J s esetleg nem az általa vá- ^ lasztott szakmában. J § Kz átirányítást a bizottságok ^ agjai magukra vállalták, sze- $ nélyesen beszélnek minden $ “gyes ilyen ifjúval. Dr. Bálint Ernő, az Országos ■, —-----------------1 — Saját maguk megoldót- s ták 160 hold szőlő vízellátá- ^ sát a gombai tsz-ben. Az ^ ásott kút 50 000 forintba ke- J , s rült s ez az összeg egy even ^ belül megtérül. S mában — ahol építeni érdemes volna, egyetlen üres telek sincs. De még másfél kilométeres körzetben sem akad! Mégis lenne megoldás, ha ... Ha a PEMÜ kiürítené végre azt a központi fekvésű állami házat, amely a községi tanács tulajdona, s amelynek visszaszerzéséért évek óta — hiába — harcol. A szóban forgó épület a Templom téren áll. Ebbe a térbe torkollik a község összes utcája. A PEMÜ, elődjétől, a Vegyesipari Ktsz-től örökölte a bérleményt, s éveken át műhelynek használta. Néhány esztendeje azonban robbanás történt a műhelyben, s felsőbb szervek utasítására az üzemnek ki kellett költöznie a község belterületéről. Az új telephely felépült, a PEMÜ azonban maradt. Irodának rendezték be a Templom téri házat. Aztán felépült az irodaház is, a PEMÜ mégis maradt Most raktárnak használja az épületet. N’agy luxus ez egy olyan községben, ahol a szomszédos élelmiszerboltban néhány hónapja a Pest megyei' KÖJÁL 3000 forint értékű romlott élelmiszert selejtezett ki, mert tönkrement a nyirkos pinceraktárban! A boltot csak az mentette meg a bezárástól, hogy a község lakosságának 60 százaléka ellátatlan maradt volna ... A PEMÜ távozása a Templom térről megoldaná a legégetőbb gondokat: a helyén ABC-élelmiszeráruházat nyithatnának. a mostani, nyirkos éelmiszerboltban pedig — megfelelő átalakítással — iparcikk szaküzletet. Gondolom, ezzel az a 400 solymári lakos is egyetértene, aki — történetesen — a PEMÜ dolgozója .,. . ny- é. ! nepély élményt jelentett szü- j löknek, nevelőknek és a gyer-i mekeknek egyaránt. A Konstantin térre, négy; irányból érkeztek az iskolai; csapatok. A honvédség dísz- £ lövése közben ünnepélyesen! felvonták a magyar zászlót.5 Több mint háromezer úttö- j rő sorakozott fel a téren,: akiknek Kardos János ve- i zérőrnagy tolmácsolta a KISZ : Központi Bizottságának üd- i vözletét. Beszédében meg- j dicsérte a pirosnyakkendős • pajtásokat a „Borítsuk vi-: ragba Vácot” mozgalom el-: indításáért, a tanácstagi be-: számolók szervezéséhez nyúj- i tott segítségért, a szociális; otthon lakóinak megajándé- ■ kozásáért s a vietnami ro- ] koniskolákkal fenntartott kap- j csolatért. Megkapó látvány volt az új kisdobosok fogadalomtétele és az újonnan felavatott úttörők esküje. Az ünnepség végén Arató András, a KISZ Pest megyei Bizottságának első titkára vörös selyemzászlót nyújtott át az 1520-as Szilágyi Erzsébet úttörőcsapatnak, másfél évtize- i des lelkes, eredményes mun- í kájáért. Ezután „Kiváló út-; törő” jelvényt adott a leg-; jobb ifjúsági munkát végző j kispajtásoknak. Papp Rezső i Pályaválasztási Tanács tagja örömmel üdvözölte azt a Pesl megyei kezdeményezést, hogy járásonként és városonként pályaválasztási bizottságokat szerveztek, és hogy ezik nemcsak propagandamunkát végeznek, hanem a szakmunkástanuló-képzéssel és elhelyezéssel is foglalkoznak. Megállapította, hogy az egész országban követni kellene a Pest megyei példát, járásonként kellene hasonló bizottságokat alakítani.
