Pest Megyei Hirlap, 1966. június (10. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-07 / 133. szám
tna f mm. rtf 1966. JÜNIUS 7., KEDD JUBILÁL AZ ALLATKERT Június 8: ingyenklépő úttörőknek Augusztus 9: kiállítás, tudományos tanácskozás Augusztus 9-én ünnepli fennállásának 100. évfordulóját a budapesti Állatkert. A jubileum alkalmából már a napokban megkezdődik az ünnepi eseménysorozat. Legelső résztvevői, s egyúttal szereplői, a közkedvelt intézmény egész éven át leghűségesebb látogatói; az iskolás gyermekek lesznek. Június 8-án délelőtt körülbelül 25 ezer úttörő és kisdobos ingyen tekintheti meg az Állatkert valamennyi nevezetességét, s részt vehet a helyszínen megrendezésre kerülő nagyszabású vetélkedőn. Az ünnepségek időszakában sokan megtekintik majd a jubiláló intézmény életét, és fejlődését bemutató különböző kiállításokat is. Augusztus 9-én, húsz hatalmas tablón elhelyezett dokumentációs anyag ismerteti majd az Állatkert történetének fontosabb mozzanatait. Bemutatják a jubileumi fotópályázatra beküldött legsikerültebb fényképeket, s a ma már hiányzó állatokról, épületekről készített régi felvételeket is. A jubileum alkalmából nagyszabású nemzetközi tudományos tanácskozást tartanak a fővárosban. ALFÖLDI KLÍMA, HEGYI TALAJ Olaszrizling-kísérletek Szigetcsépen Mi ad sajátos jelleget a boroknak? Hajók SZÁRAZON ÉS VIZEN. AZ EVEZŐSÖK PARTRA RAKTAK FABÖL VALÖ, EMBER- ERŐVEL JARÓ NASZÁDJUKAT. ÍGY PIHENŐBEN SZAKÉRTŐ SZEMMEL FIGYELIK, HOGY VISZI RAKOMÁNYÁT A TULSÖ PARTRA A SZENTENDREI KOMP. Tóth felv. 'Ísssssssssssss/sssssss/ssssssssjrsssrssssssrsAfsrsssrsjrssssjrssssssrssrsrsj’sssssrsjrss/rsr^^ Érdekes kísérletekbe kezdtek a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola szigetcsépi minta- gazdaságában. A helybeli, alföldi jellegű homok mellé, Szekszárd környékéről lősz-, Tokaj-Hegyaljáról pedig nyiroktalajt hozattak. Az eternittartályokban elhelyezett háromféle talajban az egész országban legelterjedtebb olasz- rizlinget nevelik. A kísérlettel azt akarják megállapítani, hogy milyen szerepe van a különböző borvidékeken termő borok sajátos jellegében a talajnak és a klímának. A jelenlegi általános vélemény szerint a meg- 1 határozó szerep inkább a ta- I lajé, de ez ellen szól, hogy az ' egyes borvidékeknek sem egységes a földje. A tokaji bornak is csak egy kis része terem vulkanikus talajban, s a badacsonyi szőlő zöme sem a bazaltmálladékon helyezkedik el. Üjabban feltételezik, hogy a borvidékekre jellemző azonos íz és zamat elsősorban a mikroklímának — az egyes körzetek helyi éghajlati viszonyainak — a függvénye. Ezekre a problémákra a szigetcsépi kísérletek adhatnak majd választ. Mókust nevel a macska Előfordul az állatvilágban, hogy kutya neveli fel a macs- kakölyköt, vagy a kismalacot. A Somogy megyei kaszópusztai erdészetben azonban még ennél is furcsább eset történt. Ángyán István kerületvezető erdész kis mókust fogott be élve, s a magával tehetetlen kis állatot az éppen lekölyke- zett macska alá helyezte. MATRAKERESZTES Szikla-csárda A Mátra turistáinak kívánságára csárdát nyit Mátráke- resztesen a Pásztó és vidéke földművesszövetkezet. A mintegy 200 000 forint költséggel vásárolt és átalakított épület hátterében magas szikla emelkedik: erről nevezték el a hamarosan megnyíló szikla-csárdát. Megjelent a Nemzetközi Szemle új száma A Nemzetközi Szemle júniusi száma közli V. Korionov elemző írását Az SZKP XXIII. kongresszusának nemzetközi jelentősége címmel. Általános érdeklődésre tarthatnak számot továbbá azok a részletek, amelyek Felszólalások az SZKP XXIII. kongresszusán gyűjtő cím alatt kerülnek most az olvasó elé. Ezek a szemelvények Jesus Faria, Madeira Keita, Shripad Amrit Danga, Raul Acosta, Tullio Vecchie+> ti, Francisco Neves, Ali Jata és Ambroise Noumazlay elvtársak kongresszusi felszólalását tükrözik. A nemzetközi politika eseményeinek megértéséhez szolgálnak kitűnő eligazítóul a következő cikkek: Otakar Simunek: A fejlődés gazdag forrása; V. Zorin: A washingtoni kulisszák mögött; J. Viktorov: Az Egyesült Államok Európa-politikája. Gazdag a nyugati lapokból átvett szemleanyag is. Ezeket egészíti ki a sokrétű szemlerovat. Végezetül az eseménynaptár zárja le a Nemzetközi Szemle új számát. A budaörsi Törökugratótól Visegrádig Helyneveink — szerte az országban ;— sok olyan történeti eseményt őriztek meg, amelyet sem krónikák, sem oklevelek nem említenek. Kit ne kapnának meg az olyan széphangzatú elnevezések, mint az egri Szépasz- szony-völgy, a budaörsi Törökugrató, a pomázi Holdvilágárok, a pilismarón Basaharc, vagy ennek közelében a — valamely rég elillant fájdalom emlékét őrző — Búbánat- völgye. Valójában a nyelvész-történész számára az ezeknél kevésbé hangzatos helység- és dűlőnevek is, sok évszázad, nemegyszer másfél évezred emlékanyagát tárják föl. A Jenő, Kartól, Keszi, Tarján, Örs, Gyarmat, Kürt, Megyer helyneveink — szétszórva az ország egész területén — honfoglaláskori, tehát ezer esztendő előtti magyar törzseknek és nemzetségeknek nevét őrzik. A már a XI. század elején említett Visegrád nevét (szláv nyelven: magas vár) a korábban itt élt szláv népektől nyerte. Nyelvészeink az Ipoly, Garam folyó nevét azoktól az ó- germán törzsek nyelvéből magyarázzák, amelyek ellen már a II. és III. század római légiói is hadjáratokat viseltek. Egyik ilyen hadjárata során, a germán nyelvű markomannokf és kvádok elleni háború viharszünetében a bölcs Marcus Aurelius császár az i. sz. után 173-ban írta le — Granua néven — Garam folyónk nevét először, „Önvallomásai” dátumhelyeként. Magának Budapestnek neve is szinte beillik egy történelmi kisregénynek. A Pest szó a város X.— XIII. századi őslakóinak, a volgai bolgároknak nyelvén kemencét, tűzhelyet jelentett. Ezt a szót fordították németre, Ofen-ra a XIII. században az elűzött volgai bolgárok helyett betelepített németek. Amikor aztán az 1247—1250 közti időszakban Béla király Pest németjeit feltelepítette a budai Várhegyre, a német polgárok Budára ragasztották az „Ofen” nevet; ez is volt német neve egészen a jobbparti főváros vissza- magyarosodása idejéig, a XIX. századig. Magának Budának nevét régebbi nyelvészeink — Buda és Óbuda hévizei okán — a szláv voda (víz) szó-tőből eredeztették; mindenesetre Budát a magyarok a XII. század óta Budának nevezték. (A legendával ellentétben Attila hun király Buda nevű testvéréről a történettudomány | mit sem tud.) Modem történetíróink, akik évek óta dolgoznak a főváros történetének korszerű megírásán, — így Györffy György is, Magyarország földrajzi történetének tudós búvára, — o régészeti és írásos emlékek mellett mindinkább támaszkodnak ezekre az értékes és beszédes nyelv- történeti emlékekre. SKOT PARK Aberdeen városának egyik nyilvános parkjában még nemrégiben a gyepen tábla hirdette: „A fűre lépni tilos, büntetés egy shilling.” Egy szép napon megváltoztatták a feliratot, s a büntetést 3 pennyre csökkentették. Arra a kérdésre, mi volt az intézkedés oka, a városi hatóságok így feleltek: „Túl magasnak bizonyult a bírság, senki sem lépett a fűre.” WiWő%W/Ay///ő</AW////////////////>y/////y///>W///^^ GYURKO GÉZA: Egy szürke nap a tízezerből... Bármilyen furcsának is tűnik ez bevezetőnek, de nem fújt a szél vadul, de még lágyan sem, az égen eszük ágában sem volt vitorlázni a bárányfelhőknék és a nap nem csurgatott mézet a pompázó tavaszi tájra, ahol a kankalin ... Kankalin se volt. Csupán egy szürke hétköznap reggele, s ma már a fene se tudja, hogy akkor milyen idő is volt. Mindig idegrohamot kapok a dühtől, hogy olyan ostobának néz engem az író, miszerint én el is hiszem, hogy hősének olyan csodálatos memóriája volt, hogy arra is emlékezett: azon a napon hajladoztak-e, vagy sem az éjszakai viharban a nyárfák. Na és, ha hajladoztak?! Egyszóval fogalmam sincs, hogy milyen nap lehetett, csak egyben vagyok biztos, hogy valamiféle vacakul unalmas hétköznap, mert abban az időben sem kényeztetett el az élet annyira, hogy ünnepnapokra ne tudnék visszaemlékezni. Abból nekem olyan kevés jutott, hogy biztosan emlékeznék rá, mármint arra, hogy ünnepnap volt. — Meghalt a szomszéd. — A Mészáros — hallottam anyám hangját. — A Mészáros? — kérdezte vissza apám, hogy még félig álmosan a nekem mindig korai reggeltől, még úgy is tudtam, fogalma sincs arról, ki az a Mészáros, s hogy mi van azzal a Mészárossal. — Maga nem figyel rám? — Dehogynem ... Visszahúztam a fejemre a paplant, mert tudtam, hogy ebből ismét ,és újra parázs veszekedés, sírógörcs, apai kirohanás következik. A hónap végefelé jártunk, s ilyenkor már csak a papírgátú indulatból volt elég a háznál, és adósságból, még sóból is kevés. — Az istenit magának... Mit kínoz? Törjek be? Öljik meg valakit? Hát én tehetek arról, hogy ebben a sz... világban ... ... apám ilyenkor állandó kérdőjeles mondatokban harsogta el, másutt, soha el nem mondható, rojtos tisztviselő nadrágú bánatát... — ... egy férfinak el kell tudnia tartani az asszonyt. Még mélyebbre fúrtam a fejem az ágyba. Már régen nem fájt, hogy apám és anyám veszekednek. Ismertem a menetrendet, jobban, mint Kukucska bácsi, a szemben lakó bak- ter. Mindig úgy kezdődött, bogy anyám reggelenként sóhajtozni kezdett, apám meg hörpögve, szinte fuldokolva inni a híg kávét, hogy minél előbb kint legyen a házból. — Ez volt a hónap közepe táján. A végefelé mindig volt valami reggeli hír, am>t anyám elkezdett mesélni, hogy kizökkentse a némaság mögé bújt apámat. Aztán a hónap vége: szikrázó levegő és mindig és mindenért engem vertek. Egyrészt, mert egy büdös kölyök mindig ad rá okot, másrészt, mert apám nem merte volna megütni anyámat. Nem tudom, miért, de soha nem ütötte meg, pedig anyám, ha formában volt, az angóra macskából is képes volt elővarázsolni a veszett tigrist. Hát ez így ment nálunk. Töprengtem a paplan alatt. Melyik szomszéd volt a Mészáros. Hogyan hal meg egy ember? És milyen a halott ember? Akkor még nem láttam halottat, csak megborzongatott a gondolat, ahogy elképzeltem ott, szinte magam mellett a másik ágyon a Mészárost. Hunyott szemmel. Véres seb a homlokán. Vagy kerek lyuk a szívén, amiből vér folyik. A Mészáros áll, gyanútlanul az ablaknál, aztán egy pisztoly- lövés ... összerándultam. Apám rohant el, becsapva maga után az ajtót... Kikászolódtam az ágyból és mezítláb kimentem a konyhába. Ilyenkor járhattam mezítláb. Fogat sem kellett mosnom. Ilyenkor anyám ott ült a kopott, színehagyott konyhaasztalnál és nézett a semmibe. Üres volt a szeme és jóformán alig vett észre. Mibe halhatott meg a Mészáros? — Anyu ... Lágy rezdülés a homlok ráncain. — Anyu! — Tessék ... — Mibe halt meg a Mészáros? — Milyen Mészáros? Most én hallgattam. Hogy, hogy milyen Mészáros? Hát azt akartam éppen megtudni, hogy milyen Mészárosról van szó, s miben halt meg... — Milyen Mészáros? Nem hallottad, hogy hozzád szóltam, hogy kérdeztelek? Nem hallottad? Miért is hallottad volna... Mit neked az anyád szava, aki mos rád, aki etet, aki a húsát tépi le nektek, hogy éhen ne dögöljetek... — villant anyám szeme és én már húztam a nyakam. Sokáig és keményen pofozott, mindaddig, amíg sírógörcsöt nem kapott, hogy a székhez kellett kísérnem, nehogy összeessen. A nap nem tudom már, hogyan telt el, csak arra emlékszem, hogy este jött apám, jött kicsit dacosan, kicsit öntelt _ arccal, mint valami hímoroszlán, amely végre zsákmányt ejtett éhező családjának, és letett az asztalra egy ötpengőst. — Tessék. Magának hoztam. Anyám először ránézett apámra, aztán a pénzre és halkan kérdezte: — Valami... valami mellékes? — Kölcsön. — Persze. Kölcsön. Gondolhattam volna. Na mindegy — nyúlt óvatosan a pénzért. Aztán kissé elmosolyodott. — Holnap siessen haza. Paprikás krumplit főzök vacsorára, kolbászt szál. — Kolbásszal? — vigyorodott ei apám, mint valami kamasz. — Azzal. Kolbásszal — vidámo- dott neki anyám és a pénzt betette a konyhaszekrénybe. Egy csorba pohár alá. Hát így volt. Ezt írja meg. Ezt és ennyit. Semmi többet. — Ezt? — keseredett meg a toliam hegye. — Mi van ezen megírni való? Hát maga is mondta, mindjárt az elején mondta, hogy csupán egy szürke hétköznap reggele volt akkor, amikor . . Szóval, akkor, na ... — Ez az barátom Éppen ez az. Egy szürke hétköznap. Egy a tízezer közül... TV-FIGYELŐ VIDÁM HÉT VÉGE Vidámság, sok muzsikával *— így jellemezhetnénk a legtalálóbban a televízió hétvégi műsorait. Szombaton este sikeres, színvonalas pedagógusnapi műsort közvetítettek tanítók és tanárok kívánsága szerint, tanárok, diákok és volt diákok közreműködésével. Vit- ray Tamás élvezetes játék- vezetésével ' kitűnő, pergő ritmusú, sok színű műsort láthattunk az első két részben. Kitűnő ötlet volt megismerkedni egy gimnáziummal, régi és jelenlegi tanáraival, mai és volt diákjaival. A választás is szerencsés volt: nemcsak a volt diákok között akadtak olyan hírességek, mint Mécs Károly színész vagy Petrovics Emil zeneszerző, de a jelenlegi diákok között is van már országos hírű táncdal- énekes csakúgy, mint válogatott vízilabdázó vagy művészi tornász. Egy-egy, a tanárok számára dedikált produkciójuk, a nézők számára is kellemes perceket, élményt szerzett. A műsor második részében tanár küldte volt diákjainak, diák volt tanárjának a be--* mutatásra került rövidfii- $ meket, ének- vagy táncszá- $ mókát. Mindezt rövid, a ta- ^ nárt vagy volt diákot be- ^ mutató riportok tették még ^ színesebbé, s ötvözték össze § egységes keretbe. Kár, hogy a műsor harma- ^ dik része — irodalmi vetél- ^ kedő két gimnázium csapata ^ között — színvonalassága jj mellett is lelassította a mű- ^ sor egészének remekül el- talált tempóját. Tarán, ha $ nóm a műsor végén kerül § sor erre a részre, érdeke- ^ sebb-izgalmasabb lett volna. § A műsort Lengyelfi Miklós ^ szerkesztette, Fellegi Tamás ^ és Horváth Ádám rendezte, ^ vezető operatőrje Czabarka ^ György volt. Vasárnap este került sor ^ Békeffy István—Szenes Iván ^ —Fényes Szabolcs: Szeren- ^ esés flótás című zenés víg- ^ játékának bemutatójára Se- ^ regi László rendezésében. Ez ^ a produkció sajnos messze ® alatta maradt a szombat S esti összeállításnak. Vérsze- ^ gény történet hosszú lére ^ eresztve, igénytelen, gyak- ^ ran ismerősnek tűnő mu- ^ zsikával, nagyon közepes ^ színészi teljesítményekkel — ® ennyi volt a Szerencsés fló- $ tás és semmi más. Summa ^ summárum: ez a tíz észtén- ^ dővel ezelőtt már játszott ^ darab nem lett sem "'bb, ^ sem magvasabb tévésitésé- ^ vei. De legfőképpen nem érdemelt meg százhúsz percet, ^ méghozzá vasárnap este. ^ (prukner) ^ Bevált 1 § a balatoni műanyag motorcsónak $ s A Balatonon a hajózásig szakemberek többnapos meg- ^ fcízhatósági próbának vetették^ alá a balatonkenesei Sirály § Ktsz új műanyag motorcsó- ^ r.akját. A négyszemélyes hajót ^ ötszáz köbcentiméteres motor- ral hajtották. Megállapították.® hogy a vízijármű jól üli a hűl- í lámokat és manőverező képes-^ sége is megfelelő. Az üvegvá- ^ zas poliészterből készített kis- ^ hajót a tervék szerint sorozat-§ ban gyártják majd. Egy ügyes, hasznos ajánlójegyzékről A Pest megyei Népművelés sí Tanácsadó újabb, ügyesen összeállított kis kötettel gazdagította hasznos kiadvány-, sorozatát. A gyakorlati élet megkíván-, ja népművelőinktől, hogy az egyéb irányú tevékenység mel-> lett fontos feladatuknak tart-, sák a mezőgazdasági munka segítését, különösen a termelési propagandát. A szakköny- vek, szakfolyóiratok és szak- filmek szerepe rendkívül nagy a mezőgazdasági ismeretterjesztésben; ismereteket nyújt, bővít, illetve továbbfejleszt. Tóth Ferenc válogatta és szerkesztette gondosan a most megjelent ajánlójegyzéket, amelynél az ajánlott művek hozzáférhetőségét, továbbá a megye mezőgazdaságának termelési profilját vette alapul, Dániel Kornél modem címlapot tervezett a 40 oldalas kis műhöz, amely nemcsak a népművelési munkát irányítószervező, hanem a mezőgazda- sági szakembereknek és a termelőknek is nyújt ismereteket. I —a —