Pest Megyei Hirlap, 1966. június (10. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-05 / 132. szám
1966. JUNIUS 5.. VASÁRNAP “TÄirtop író—olvasó találkozó Gödöllőn Pedagógusok kitüntetése Az úttörők úthoz. Néhány nap s a kettős autópályáról közvetlenül a szoborig vezető vonalon is roboghatnak a kocsik. A budaörsi úti laktanya előtt markológépek töltögetik a nedves földet. A Villányi útig vezető régi vonal, a Budaörsi út társat kap, hogy erre is kettős autópályán futhassanak a személy- és teherautók. Tóth felv. Jól sikerült író—olvasó találkozót rendezett pénteken este a gödöllői Juhász Gyula Könyvtárban a helyi könyvbarát bizottság. Bárány Tamás, a televízióból is jól ismert humorista és regényíró ismerkedett meg gödöllői olvasóival. Ágh Éva és Móni Ottó előadóművészek az író néhány hangulatos novelláját és humoreszkjét olvasták fel, Bárány Tamás műhelytitkairól beszélt és válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. A közvetlen hangulatú találkozó narrátora Földeák Róbert színházi rendező volt Az idei pedagógusmapd ünnepségek lényegében már pénteken megkezdődtek, amikor is Ilku Pál művelődés- ügyi miniszter kiváló tanár, kiváló tanító és kiváló óvónő ki tűn tettesekkel jutalmazta a legjobb pedagógusokat, Szombaton délelőtt a megyei tanácsházán rendeztek bensőséges hangulatú ünnepséget, amelyen megjelent Ba- rinkai Oszkárné, a megyei pártbizottság titkára, Varga Péter, a megyei tanács elnöke, Székely Ödön, a pedagógus-szakszervezet megyei elnöke. Hargitai Károly, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője köszöntötte a meghívott pedagógusokat, majd Varga Péter nyújtott át a kitüntetéseket. Tizenhármán kapták meg az oktatásügyi kiváló dolgozója kitüntetést: Bárdos Endre, ceglédi felügyelő, Diószegi László, az abonyi iskola igazgatóhelyettese, Gutái Károly, a monori gimnázium igazgatóhelyettese, Gyaraki Frigyes, a megyei tanács középiskolai főelőadója, Horváth Gyula szentendrei felügyelő, Jerfi Lászlóné, pomázi gyógypedagógiai tanár, Kántor Fe- rencné zebegényi alsó tagozatos felügyelő, Karádi György A FORRADALMI ÚT DÖNTŐ ÁLLOMÁSA A hétköznapok úgy következnek egymásután, mint országutak kilométerkövei: egy- egy nap, egy-egy magunk mögött hagyott kilométerkő. Az út, melyen a társadalom maga mögött hagyja a kilométerköveket, a szocializmus teljes felépítésének útja: forradalmi tetteké, országot, népet formáló feladatoké. Messzire Visszanyúló út — s távolba vezető: a jelképes kilométerkövek hány tucatját hagytuk már magunk mögött, s menynyi van még előttünk! A magyar nép történelmének legnagyobb forradalma: a szocialista társadalom felépítése. A szocialista gazdaságra alapozódó társadalomé. A korszerű gazdaságra alapozodóé. A kettő — a szocialista gazdaság és a rajta épülő társadalom — elválaszthatatlan. A gazdaságban kell előre lépni, hogy társadalmilag is előreléphessünk: a holnapot is figyelni kell, nemcsak a mát És a holnap figyelése mellett már készíteni, alapozni a holnap- Utánt. E kötődések felismerése, a társadalom jövőjéért érzett felelősségtudat: ezt tükrözi a Központi Bizottság határozata a gazdasági mechanizmus reformjáról. Olyan gazdasági kérdésekről szóló párthatározat ez, amelynek politikai jelentősége is felbecsülhetetlen: és ugyanez fordítottan is igaz, mert a gazdasági mechanizmus reformja a társadalom egészét érintő politikai kérdés. Azonos nagyságrendűek feladataink gazdasági és politikai téren is: a reform előkészítésével és megvalósításával valóban történelmi jelentőségű tettet hajtunk végre; meggyorsítjuk gazdasági fejlődésünk ütemét; a népjólét növelésének mértékét szilárdabbá s ugyanakkor meredekebben emelkedővé tesszük; megvalósítjuk belső tartalékaink intenzívebb feltárását; biztosítjuk gazdasági erőforrásaink ésszerűbb fel- használását. egyaránt a tartalékok hihetetlen mennyiségét szabadítja fel, lehetővé téve a gazdasági növekedés gyorsabb, s hosz- szabb távon is megalapozott fejlődési ütemét. A mindennapok gyakorlata, a tudományos felmérés, s a gazdasági „reálpolitika” triumvirátusának találkozásaként először a reform kiinduló irányelveit ismerhette meg az ország, most pedig — igen élénk, sokrétű, a társadalom jelentős rétegeit átfogó vita után — a célokat és feladatokat ötvöző, azokat teljes megvilágításba helyező határozatot. „A reform lehetővé teszi a népgazdaság fő folyamatainak jobb központi áttekintését és irányítását, s egyúttal megnöveli a helyi szervek és vállalatok önállóságát, öntevékenységét. Ezáltal lehetővé válik a központi és a helyi, vállalati gazdaságfejlesztési célok jobb kimunkálása, s a gazdasági erőforrások racionálisabb fel- használása” — állapítja meg a határozat, s ez egyben válasz arra a sokszor feltett kérdésre is, hogy „amit eddig csináltunk, az rossz volt?” A határozat szövege céltudatosan alkalmazza a jobb és a megnöveli kifejezéseket; a gazdasági mechanizmus reformjának lényege éppen abban van, hogy — némi leegyszerűsítéssel — időben felismeri a túlhaladottat s cseréli azt fel a korszerűvel, a követelményeknek megfelelővel. Amit eddig csináltunk, nem volt rossz — s erre sokféle példát idézhetnénk, így azt, hogy gépiparunk termelése 1965-ben az 1940 évinek több mint a hétszerese volt, vagy hogy villamosenergia-terme- lésünk ugyanez idő alatt az ötszörösére nőtt — ám éppen a fejlődés, egész népgazdaságunk növekedése, bővülése, a nemzetközi munkamegosztás fokozódása teszi szükségessé, hogy gyorsabb ütemet diktáljunk, jobban érvényesítsük a szocialista gazdálkodásban rejlő nagyszerű lehetőségeket, s ezért gazdaságirányítási rendszerünket is megreformáljuk. 1964 decemberi határozata nyomán végrehajtott intézkedéseik —, de döntő változásokat elérni azzal már nem lehet; a gazdasági mechanizmus reformja történelmileg szükségszerű, tehát elkerülhetetlen. Csakis így biztosíthatjuk gyorsabb fejlődésünket, világpiaci versenyképességünk fokozódását, az életszínvonal emelésének a_ jelenleginél jóval bővebb eszközeit. Éppen e történelmi szükségszerűség időbeni felismerése nagy jelentőségű: a reform megvalósítására később is sor kerülhetett volna, ám sokkal kedvezőltle- nebb körülmények között Most még jelenlegi gazdaság- irányítási rendszerünk is működésképes: az újat tehát nem a kényszer diktálja, hanem a távolabbi jövőért érzett fele-1 lősség. Ha várnánk, ha egyik S évről a másikra csak halaszt- $ piliscsabai tanító, Keresztes Mihály, a dunakeszi iskola igazgatója, Mohácsi Béla, a nagykátai gimnázium tanára, Odor Gyula, a vácszentlászlói iskola igazgatóhelyettese, Rétvári Gyula, a monori járás művelődésügyi osztályának vezetője és ZsUka PáIné nagykőrösi tanító. If). Kohón István nagykőrösi pedellus, Pólyák Istvánná ceglédi szakácsnő és Pásztor Mihályné aibertirsai dajka kiváló dolgozó kitüntetést kapott. Rajtuk kívül nyolc oktatásügyi dolgozó miniszteri dicséretben részesült. A kitüntetettek nevében Gyaraki Frigyes mondott köszönetét. Képünkön: Kántor Ferencné alsó tagozatos szakfelügyelő veszi át az oktatás kiváló dolgozója kitüntetést Varga Pétertől, a megyei tanács elnökétől.----------------- ----0 . a lkalmazását, valóban kény- § szerhelyzettbe kerülhetnénk: a $ párt, hazánk vezető erejeként ^ a felelősség teljes súlyát érez- ^ ve döntött éppen ezért a gaz- ^ dasági mechanizmus reforr jának megvalósítása mellett, Gazdasági szakemberek, nagyobb területet átfogó termelésirányító műszakiak előtt mind sűrűbben mutatkoztak olyan jelek, melyek arra figyelmeztettek, hogy az ún. extenzív — azaz „külterjes” — gazdálkodás tartalékai kimerülőben vannak, s a jelenleginél gyorsabb fejlődést hosszabb távon már nem tesznek lehetővé. Ugyanakkor a gazdaságpolitika kimunkálói előtt is oyUván valóvá vált, hogy az intenzív — azaz „belterjes” — gazdálkodás egyéni és társadalmi méretekben Az elmúlt hetekben, hónapokban többször elhangzott az a kérdés is, hogy „szükségszerű-e a gazdasági mechanizmus reformja?” A kérdésre csakis határozott igennel felelhetünk. Igaz, jelenlegi gazdaság- irányítási rendszerünk keretei között is nyílt és nyílik mód a jobb, ésszerűbb gazdálkodásra — s ezt országosan, s megyénkben is jól bizonyították a párt Központi Bizottsága Az új gazdaságirányítási ^ rendszer lényegesen eltér a ^ jelenlegitől, a gazdasági mun- § ka gyökeres megjavításé- nak lehetőségét teremti meg; ^ nem „toldozás-foldozás”, ha- ^ nem a szocializmus belső fej- ^ lődési folyamatainak érvényre^ juttatása, s ezen belül vala- ^ mennyi részterület eredmé- ^ nyességnö velésé nek biztosi- § téka. Gazdasági és politikai § feladat egyaránt, amit — ép- ^ pen bonyolultságánál, sokrétű- ^ ségénél fogva, s nem kevésbé ^ a még megoldandó feladatokat ^ tekintve — elsietve, vagy ép- s pen „adagolva” bevezetni nem ^ lehet! Az új gazdasági mecha-S nizmus: rendszer, egyes al-S kötőelemei csak összességük- S ben érvényesítik hatásukat, s § efcért kerül sor alapvető ele- $ meinek egyidejű életbe lép- $ tetésére 1968. január 1-én. ^ Ahogy nem késtünk el a me- ^ chanizmus reformjának kidől-^ gozásával, ugyanúgy nem siet- ^ jük el bevezetését sem: pár-^ tunk egész politikáját, s így ^ gazdaságpolitikáját is a ki- ^ egyensúlyozottság jellemzi. És^ éppen ezt a kiegyensúlyozott-^ ságot szilárdítja, s növeli to- ^ vább az új gazdasági mecha-1 nizmus is, szocialista építő- ^ munkánk döntő, valóban tör- ^ ténelmi jelentőségű állomása. § Premier esőben Mészáros Ottó írta: Szabó Ferenc, a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnökségének titkára Egymillió-kétszázezer kisdobos és úttörő, ötvenezer ifjú és felnőtt úttörővezető dolgozik ma a Magyar Úttörők Szövetségében, amelynek 20 éves jubileumát ünnepli társadalmunk. Rajtuk kívül már másfél millió azoknak a száma, akik tagjaik voltak és azóta a KISZ-ben vagy más társadalmi szervezetben tevékenykednek. Hazánkban 1916- ban bontott zászlót hivatalosan az úttörőmozgalom. Tudjuk, hogy a romokban heverő országban, a jövőért cselekvés legszebb fejezete volt a sivár gyermekélet szebbé, hasznosabbá tételére törekvés. Sok helyen, bányavidékeken, üzemek mellett, kis falvakban, városi lakóterületeken egymástól függetlenül, jóval a „hivatalos születésnap” előtt gyúltak ki az úttörők tábortüzei. Úttörő születésnap, nemzetközi gyermeknap, országos úttörőtalálkozó — egész társadalmunk ismeri ezeket a szavakat. Ezen a napon képletesen az egész társadalom köszönti a gyermekeket Köszöntőnk legyen őszinte, egyszerű, de tartós. Fogjuk kézen őket valamennyi gyermeket a kék- és vörösnyakken- dősöket Ez az ő napjuk, amolyan második névnap vagy születésnap. Az első — a családban — azt jelképezi, hogy milyen fontosak szüleiknek, ez a közös ünnep azt jelenti, hogy milyen fontosak az egész ország népének. Köszöntésünket ne szavakkal, hanem a tettek nyelvén mondjuk .., Hisz tőlük is ezt várjuk. A születésnapi évforduló tiszteletére is új feladatok elvégzésére, a haza szolgálatára hívtuk őket Az „Úttörők a hazáért” mozgalom, a próbakövetelmények teljesítése, a Tettek könyvében szaporodó bejegyzések, a kulturális és sportversenyek, bemutatók---m ind-mind állomásai a Magyar Úttörők Szövetsége megalakulása 20. évfordulójának. Az évforduló nagy lehetőséget adott arra, hogy a gyermekek számára maradandó élménnyé, az egész évi úttörőélet egyik fő mozgatójává váljék. A nevelőmunka hatékonyságának növelésére, az úttörőmunka fellendítésére használtuk. Élmények milliói, újságcikkek ezrei tanúsítják, hogy úttörőink vállalásaik többségét becsülettel, hasznosan teljesítették. A születésnap jó alkalom arra is, hogy eltűnődjünk gyermekeink sorsáról. Ismerjük-e eléggé őket? Tudjuk-e, milyen kérdéseik maradnak válaszolatlanul? Segítjük-e életük, útíörőeseményelk hasznosabbá tételét? Megtettünk-e mindent értük? Megtanítottuk-e mindenre őket, hogy boldogabbak, okosabbak és erősebbek legyenek nálunk? Sokan vannak még köztünk, akik nem veszik észre, milyen hatásos jellemformáló eszköz és erő a gyermekek saját szervezete. Csak gyerekes mulatságnak vagy rosszabb esetben: haszontalan időtöltésnek vélik a gyermek úttörőcsapatbell tevékenységét. Az ünnepélyeken felvonuló fehéringes csapat nem elsősorban szívet vi- dámító dekoráció; a forradalmi múltat, vagy a jövő szakmáit kutató gyerekek buzgalma — nem üres időtöltés; a közös éneklés, a faültetés, a táborozás — nem elsősorban játék. Ha mindezt jobban megismerjük, ha mindnyájan egy kis részt vállalunk belőle, nem maradnak kétségeink. Mi, felnőttek sokat jelentünk számukra. Ránk tekintenek. Tőlünk tanulják jó és rossz szokásaikat. Tőlünk tanulják megbecsülni, vagy lebecsülni a kapott jót. Lelkesedésünk vagy közömbösségünk, munkálkodásunk vagy tétlenségünk iránytadó számukra is. Ez arra kötelez mindnyájunkat, hogy többet és jobban tegyünk értük, csak így lehetséges. hogy többet és jobbat követeljünk tőlük. Ez legyen hát a mi születésnapi köszöntésünk. Ismerj« meg minden felnőtt az egyszerű és mégis bonyolult, a szép gyermekvilág életét. Engedj« és küldje gyermekeit a hasznos úttörő tettekre és ha kérik, vagy ha látja, hogy szükség van rá. siessen a mozgalom, a gyermekek segítségére. Ez a jövő, és a saját gyermeke érdekében végzett legszebb tett. Az avatás, a szalag ünnepélyes átvágása, ezúttal elmaradt. Igaz, nincs is mit ünnepelni: a Törökbálint—Budapest kettős autópálya bekötő szakaszai később készültek el a tervezettnél. A hétvégi szemlekor már autók bújtak át az Osztyapenkó-szobor mögötti híd alatt. Ez az ívelt vonal köti össze a balatoni utat a budaörsivel. Még tábla áll a szoborhoz vezető harmadik út torkolata előtt. Jelzi az elterelő menetirányt a régi Kijelölték a bükki táborhelyeket A Keletbükki Állami Erdő- gazdaság a Tiszától a csehszlovák határig terjedő mintegy 80 000 ' hektáros erdőségeiben kijelölte azokat a táborhelyeket, ahol nyáron sátrat verhetnek a turisták. A csaknem 60 sátortábor helyét úgy jelölték ki, hogy a táborozok a környéken friss forrásvízhez juthassanak, s közel legyenek olyan településhez, ahol élelmet és más szükségleti cikkeket beszerezhetnek.
