Pest Megyei Hirlap, 1966. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-28 / 151. szám

JÓ TERMÉS VÁRHATÓ az abonyi József Attila Tsz paprikaföldjein. Az elmúlt évben 35 holdon 355 mázsás átlagtermést takarítottak be, az idén legalább ennyit várnak a 33 holdra növelt paprikaültetvényen. Tomcsányi Sándor felvétele. Alig száz lépés­nyire az egyik középülettől az út­testen fekszik egy kerékpár. A jár­mű tulajdonosa az úttest melletti fá­nak támaszkodik. Csendesen morog maga elé. Cifra szavakkal az örök­kévalóság szent­jeinek cibálja a lábát. — Kié ez a ke- íékpár? — kérde­BORBAN AZ IGAZSÁG zem tőle, csak ép­pen azért, hogy szót értsek vele. Felkapja a fejét, rácsudálkozik a kerékpárra, mint­ha sosem látta vol­na, aztán egy hosszú sóhajtás után kivágja: — Az enyém! Talán nem hiszi el? — Hát akkor miért hagyja ott az úton? Fogja meg a kormányát és állítsa talpra. Rám hunyorgat, egyet nevet és a következőképpen fizet ki: — Minek? Úgy­sem tudok ráülni. Nem látja, hogy be vagyok rúgva? Rik. A vasárnap sportja A iurusai forduló utolsó jútéhu is rerrsóget hozott Jászberényi Vasas—Ceglédi VSE 2:1 (2;0) Befejeződött a tavaszi sze­zon, amely nem sok örömet hozott a ceglédi labdarúgást kedvelő szurkolóknak. A Jászberény elleni találkozón is kiütköztek mindazok a hi­bák, amelyek egy-két mérkő­zéstől eltekintve jellemzők voltak az egész szereplésre. Gyenge kapusteljesítmény, védelmünk könnyelmű játéka, a csatárok körülményes, bá­tortalan támadásszövése. Az egész csapat elgondolás nél­kül játszott. Mindehhez még hozzájárult az utóbbi időben az erőnlét hiánya is. Ezek után nem lehet cso­dálkozni, ha csapatunk egy­más után szenvedi el veresé­geit itthon és idegenben. A vasárnapi gólok közül az első Oláh és Cseh könnyel­műségéből, míg a második ka­pushibából született. A fia­tal játékosokon látszik, hogy félnek, itt elsősorban Csur­góira gondolok. Az egész tavaszi szezon ér­tékelése későbbi feladat_ A vasárnapi találkozó viszont újból megmutatta, változtatni kell a vezetőknek, edzőnek, játékosoknak, mert így nem lehet bent maradni ebben az osztályban. Nem szégyen ugyan kiesni egy osztályból, ha jobb csa­patok maradnak bent, de itt a megfelelő felkészülés hiánya miatt szerepel rosszul ez az egyébként tehetséges játéko­sokból álló csapat. (kecskeméti) Ifjúsági kézilabda Országos selejtező végeredménye Cegléden nagyon népszerű a kézilabdasport. Az igen rossz időjárás sem tudta visszatar­tani a lelkes szurkolókat, és zuhogó esőben is végigdruk­kolták a mérkőzéseket. A mérkőzések több esetben ki­tűnő játékot adtak, bár az időjárás többször erősen befo­lyásolta az eredményeket mindkét félre. A selejtezőn az Építők női csapata indult, és a 3. helyen végeztek 2 ponttal, így nem jutottak el Debrecen­be. Bár meg kell állapítani, hogy lányaink igen javuló formában, biztatóan játszot­tak. A kétnapos verseny vég­eredménye: Nők: 1. Dunaújváros 5 pont, 2. Ferencvárosi TC 5, 3. Ceg­lédi Építők 2 és 4. Almásfüzi­tő 1 pont. A dunaújvárosiak jobb gólarányukkal jutottak tovább. Férfiak: 1. Budapesti Hon­véd 6, 2. Csepel Autó 4 pont­tal. Az országos döntőbe a két első helyezett jutott. A döntőre jövő héten Debre­cenben kerül sor. Egyéb eredmény: Labdarúgás szakszervezeti bajnokság: Ceglédi Dózsa Tsz —Ceglédi Petőfi Tsz 2:1 (0:0). Az óriási iramú mérkőzésen a Petőfi Tsz vezetett, de a Dó­zsa Tsz lelkes játékkal meg­szerezte a győzelmet. VÍZILABDA: Első vereség hazai pályán Szentesi Kinizsi—Ceglédi VSK 5:4 (1:0, 2:2, 1:2, 1:0). Cegléd, 200 néző. Vezette: Boros Ottó. Cegléd: Szeges, Vámosi I., Ratkai, Revuczky, Jegessy, Vámosi II., Zsíros. Góllövők: Zsíros, Vámosi I., Jegessy, Ratkai. Hatalmas küzdelemben ma­radt alul a ceglédi csapat a szintén kiesési zónában levő ellenféllel szemben, s ezzel a Vereséggel vízilabdázóink kri­tikus helyzetbe kerültek. Ki­lenc mérkőzés van ugyan még hátra a bajnokság befejezé­séin. ele nem valószínű, hogy } '■•úmlsgi két ponthoz még iienkettöl tudnak szerezni. A mérkőzésről annyit, hogy a ceglédi gárda a vereség el­lenére is jól játszott, renge­teget úsztak, jól is lőttek ka­pura, s a biztos győzelmet csak a ragyogóan védő szen­tesi kapus, s az igen indisz- ponáltan működő Boros já­tékvezető akadályozta meg. A döntetlent még így is ki tud­ták volna harcolni, azonban a befejezés előtt dr. Szakter négyméterest hagyott ki, s utána még egyszer egy hely­zetet nem tudott értékesíteni. Vasárnap ismét itthon ját­szik csapatunk a bajnokaspi­ráns Vasas csapata ellen. Bcck Mihály A , PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM 1966. JUNIUS 28., KEDD Járőrszolgálatban a kékszalagosok Tunucstagoh besatíntolóju Ma: Habéna Vincéné, a 73-as számú körzet tanácstag­ja délután 6 órakor a IX. ke­rületi óvodában; Holnap: Boros János, a 9-es számú körzet tanácstag­ja délután 6 órakor a Szé­chenyi téri iskolában, Kiss András a 6-os számú körzet és Nyújtó Ferenc, az 5-ös számú körzet tanácstagja délután fél 7 órakor a Hámén Kató álta­lános iskolában tanácstagi be­számolót tart. Tanácskozásra jöttek össze vasárnap délelőtt a helyőrsé­gi klubban járásunk önkén­tes rendőrei. Megjelent szá­mos körzeti megbízott, a já­rási és városi pártbizottság képviselői, állami és gazda­sági vezetők. Erős János őrnagy, a járási és városi kapitányság vezető­je, üdvözölte á megjelenteket, majd elégedetten állapította meg, hogy az önkéntes rendó'ri mun­ka mind tartalmában, mind színvonalában je­lentősen emelkedett. — Dolgozóink legjobbjai vállalják az önzetlen társa­dalmi szolgálatot, kiérdemelve ezzel dolgozótársaik megbe­csülését — mondotta. A kék karszalagos ön­kéntes rendőrök 1965-ben több mint tizenháromezer esetben vettek részt jár­őrszolgálatban és közle­kedésellenőrzésben a vá­ros és a járás területén. A szakmai fejlődést mutatja az is, hogy az önkéntes rend­őrök mindinkább alkalmassá válnak az önálló tevékenysé­Ssamócamérleg : Hétszáz mázsa = A hazai piacon éppen úgy keresik a szamócát, mint, a külföldi vásárlók. A mai kor­szerű szállítási viszonyok mel­lett a különben erősen érzé­keny szamóca könnyen eljut a baráti országokba és a nyu­gati piacokra egyaránt. — Tizenháromezer ellenőrzés — Megjutalmazták a legjobbakat gek és intézkedések megtéte­lére. Nyomozati munkát ugyan ők nem végeznek, de komoly segítséget adnak a nyomozati eredmények eléré­séhez. — Jóleső érzés az is — ál­lapította meg Erős őrnagy, hogy a parancsnokok nagy többsége társadalmilag is elis­mert vezető a községekben, illetve munkahelyeiken. Ez reális lehetőséget nyújt az ön­kéntes rendőri munka tovább­fejlődéséhez. Az időszerű feladatokról szólva a kapitányság vezetője nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a nyári betakarítási mun­kák alatt a tűzvédelmi előírások betartásában is nyújtsanak hathatós se­gítséget a rendőri szer­veknek. rás legjobb önkéntes rend­őreit. A legjobbak közül is a tizennyolc legkiválóbbat ka­pitányság-vezetői dicséretben és tárgyjutalomban, több ki­váló önkéntes rendőrt pedig a járási és városi tanács, illetve az abonyi József Attila és a ceglédberceli Egyetértés tsz részesített jutalomban. Áramszünet Június 29-én, szerdán reggel 7 órától délután 3 óráig a kül­ső Pesti út, Mocsár utca, Tü­kör, Szalag, Bacsó Béla utca környékén és a Gerje telepen, 30-án a Folyó, Wesselényi, Székely, Csolnak, Besnyő, Molnár, Dobó, Lachncr, Géza, Vadász, Lovász, Oroszlán és a Gyep utcában — az éven­ként esedékes karbantartási munkálatok miatt — áram­szünet lesz. J. Z. GOMBA A PIACON Az ünnepség végén meg­jutalmazták a város és a já­A frissen szedeit szegfügomba levesnek is ízesebb a hús­levesnél, de kirántva különösen igen ínyenc falat. Szöveg, kép: Jakab Zoltán. Évről évre emelkedik is a szamóca termelése. Aránylag kis területen is lehet szép eredményeket elérni. Ezért érdemes a kiskertekben, ház­tájiban telepíteni szamócát. A jó értékesítési lehetőség arra ösztönzi a termelőket, hogy egyre javítsák a szamó­catermelés minőségét. Uj ala­nyokat nevelnek. A földmű­vesszövetkezet is minden esz­közzel támogatja a szamóca­termelést. Fóliajuttatással, termelési előlegekkel, szer­ződéssel s a termelők kaphat­nak telepítési kölcsönöket az OTP-n keresztül. Ebben az évben példás eredményeket ért el a helyi fmsz a szamócafelvásárlósban. Nyolcszáznegyvenezer forint értékű szamócát vásároltak fel a hatvanhét szerződött termelőtől, és harminc olyan szállítótól, aki szabad értéke­sítésben hozott jelentős meny- nyiségű szamócát. Az 1965. évi négyszáztíz mázsával szemben ez hétszázegy mázsá­nak felel meg, amiből négy- százötven mázsa exportcélo­kat szolgált. A többit köny- nyen értékesítették a hazai piacokon. A szamóca átvételi ára át­lagosan tizenkét forint volt. Annak ellenére, hogy terme­lése erősen munkaigényes, a bevétel bőségesen kárpótolja a befektetett munkát. — A tavalyival szemben körülbelül kilencven százalé­kos emelkedést értünk el a felvásárlásban, és határozott véleményem, hogy ezzel még nem merítettük ki a lehetősé­geket — mondotta Czinege Imre, az fmsz-ek járási köz­pontjának vezetője. — Célul tűztük ki a szamócatelepítés további harminc-negyven szá­zalékos emelését. Különösen Abonyban és Törteién kíván­juk fokozni a telepítést. Ha­marosan szamócatermelési és -telepítési ankétokat rende­zünk a város és a járás terü­letén, ahol szakszerű taná­csokkal segítjük azokat a ter­» 840 ezer forint melőket, akik földieper-ter- meléssel kívánnak foglalkoz­ni. (—ssi) A moszkvai látogatásról vezető helyen ír a Magyaror­szág legújabb száma. Pálfy József tudósításában De Gaul­le francia köztársasági elnök baráti látogatásáról tájékoz­tatja a hazai olvasókat. Kieme­li a vendéglátás és a tárgya­lások barátságos légkörét, a további együttműködés széle­sedésének lehetőségét. Politika és pagoda címmel Korolovszki Lajos a buddhiz­musról és politikai jelentősé­géről ír Dél-Vietnammal kap­csolatban. Ismerteti a mozga­lom két irányzatát, amely a vietnami eseményekben nagy szerepet játszik. A Távol-Kelet kérdéseivel Réti Ervin foglalkozik Domi­nók tömbje című cikkében. Ismét érdekes részletet is­merhetünk meg a Gyarmato­sítás regénye című sorozatból. Ebben a számban Wesselényi Miklós Ágyúnaszád és furkós- bot című Írásában a panamai csatornaépítés megindulásá­nak körülményeire derít fényt. A nemrég indult sorozat, a Mini-baedeker, új tagja a Szovjetunióról szóló, turisták számára összeállított tájékoz­tató, amely mindazokat a leg­szükségesebb tudnivalókat tar­talmazza, amelyek az utazás­hoz szükségesek. Oltványi Ottó két oldalon át foglalkozik a nagy magyar pusztával, Hortobágy roman­tika nélkül című írásában. Nyerges Ágnes a művésztele­pekről ír Tehetségek telepei cí­mű cikkében. Az egyes mű­vésztelepek, a mártélyi, zseny- nyei, nagymarosi művészei­nek alkotómunkáját, s a köz­ismertebb művészeket is meg­említi. Hazai mezőgazdasági kér­déseink közül Keresztényi Nándor Gépek falun címmel írt cikket. A traktorgyártásról, az erőgépek hasznosításáról és a troktorosok kereseti lehető­ségéről ad számvetést. A tűzoltás legkorszerűbb el­járásait, a tűzoltóság modern eszközeit veszi számba a cikk­író Zsolt Róbert. Erdő, mező vadon termő igénytelen kis növénye a gom­ba. Csöndes nyári esők múl­tával néhány óra alatt is szé­pen fejlődik. Amilyen gyors a fejlődése, olyan hasznos a fo­gyasztása. Egyesek szerint táp­értéke felülmúlja a legfino­mabb- húskészítményekét. Ná­lunk mégsincs túlságosan el­terjedve. Hogy mi okból? Fő­leg a nemismerésből származó előítéletek miatt. — Nem akarok tőle megbo­londulni! — hárítja el a pia­con egy néni a gombaárusok kínálga fását. Van-e ok aggodalomra? — kérdezzük Sápi Károlyné ha­tósági gombavizsgáló szakértő­től. — Óvatosságra valóban szükség van — válaszolja. — A mérges gombák sok bajt okoztak már. Aki nem ismeri őket, könnyen megjárhatja. Éppen a napokban hoztak be egy kosárral, amiről kiderült, hogy egytől egyig gyilkos ga­lóca. Még a szedője is meg­döbbent, hiszen oly kívánato­sak voltak. Természetesen, megsemmisítettük a veszélyes árut. Mondhatom azonban, ez párját ritkító eset. Akik gombaszedéssel foglalkoznak, többnyire már jól ismerik az ehető fajtákat. Milyen fajtákat hoznak a ceglédi piacra? — Szegfű és csiperkegom­bát, májusi pereszkét, ritkáb­ban nagy őzláb- és kucsma­gombát. Hogyan történik a vizsgála­tuk? — Mint helypénzszedő, ál­lásomnál fogva állandóan a piacon tartózkodom. Az el­adók áruit tüzetesen átnézem, s ha ehető a gomba, igazolást adok róla, ami nélkül viszont gombát a piacon árusítani nem szabad. — A körösi erdő környékén nevelkedtem, innét származik a gombákkal való ismeretsé­gem. Mostani állásomba ke­rülve két éven át a megyei tanács által rendezett tanfo­lyamon gombaszakértői minő­sítést szereztem. Fordult elő már mérgezés a ceglédi piacon vásárolt gom­bától? — Eddigi működésem alatt a ceglédi piacon vásárölt gom­ba sohasem okozott mérgezést, — mondotta befejezésül Sápi Károlyné. Az utókor szamára Szívesen bogarászom a húsz-harminc, sőt ötven év előtti ceglédi újságokat. A kö­zel és régmúlt érdekességei sokszor majdnem olyan figye­lemre méltóak, mint a ma szenzációi. Arra gondolok, hogy ez az érdeklődés velem együtt nem fog elmúlni, ezért íme, én is adok valamit annak, aki húsz­harminc, vagy éppen ötven esztendő múlva fog belelapoz­gatni a Ceglédi Hírlap sár­guló példányaiba. Szóval: szombaton délután és este sok ház kéménye ví­gan pipált. Nem a konyhák kürtője, hanem azok a ké­mények, amelyek a szobák kályháinak füstjét sóhajtot­ták az ég felé. A dohogó tűzhelyre szor­galmasan raktuk a télről ki­maradt szenet és többször összedörzsöltük a tenyerünket. — Halljátok-e, felülik a ka­bát, és jólesik a meleg szoba. Csak ennyit akartam fel­jegyezni, és hogy a késői ol­vasónak alapos oka legyen a csodálkozásra, ideírom a dá­tumot is: 1966. június 25-én volt ez a hűvös idő. — rk — Hálás köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik felejthe­tetlen emlékű feleségem és leányom: Varga Láezlóné szül. Türei Borbála elhunyta alkal­mából együttérzésükkel nagy bánatunkban osztoztak, a teme­tésén megjelentek, sírjára ko­szorút, virágot helyeztek. Külön mondunk köszönetét a Népbolt Váll. vezetőségének, összes dol­gozóinak. Varga László, özv. Türei Jánosné.

Next

/
Thumbnails
Contents