Pest Megyei Hirlap, 1966. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-28 / 151. szám

Kezdeti gondok, örömök Aratnak a sülyi Virágzó-ban Az aratási munkák végzésé­hez Monori Állami Gépjavító Állomás két kombájnt bocsá­tott a tápiósülyi Virágzó Tsz rendelkezésére. A két erőgé­pet a tsz gépkocsiműhelyének szerelői három nappal az ara­tás megkezdése előtt vették át. Hamarosan kiderült, hogy er­re az előrelátásra nagy szük­ség volt. Kinn a területen a próbacséplés alkalmával mind­két gépnek csődöt mondott a tudománya. Szó ami szó, a xnaigot tökéletesen kicsépelték a kalász közül. Csupán csak az volt a baj, hogy az árpasze­meket nemcsak a pótkocsiba ömlesztettek, hanem bőségesen a talajra is széjjel szórták. Nemcsak arattak, hanem ve­tettek is egyúttal. A traktorosok nem sokat té­továztak, azonnal hozzáfogtak a két kombájn kijavításához. Éjt nappallá téve és három nap alatt üzemképes állapot­ba hozták a két gépet. Végül is a pénteki napon megkezdő- 'dött az őszi árpa aratása. A kilences kombájnt felváltva Kármán Boldizsár és Mélykúti Lajos, a 21-est pedig Imre Jó­zsef és Szabó József vezeti. , A munka közben megálla­pították, hogy a 21-es kom­bájn jól bírja az iramot. A kilencesről sajnos sok jót nem lehet elmondani. Mind a tsz főmezőgazdásza, mind a tsz szerelői már előre látják, hogy ez a kombájn nem bírja a munkát sokáig. A gép alapos javításra szorul. A szakembe­rek véleménye szerint ez a kombájn valószínűleg „nem éri meg” az őszi árpa aratásá­nak a végét. Az aratással egyidejűleg kinn a területen a bálázógép is dolgozik. Ennek a gépnek a segítségével a tsz munkaerőt takarít meg. Mindössze három ember végzi a munkát. Az es­tig learatott őszi árpa szalmá­ját bebálázva négy pótkocsi kényelmesen széjjelhordta a tsz tanyáira. A tsz vezetősége a gabona szelektálását is megoldotta. Villanyerővel végezteti el a ga­bona tisztítását. A zsákoló gépnél ugyancsak három em­ber dolgozik. A tsz e téren is nemcsak munkaerőt, hanem időt is jócskán megtakarít. Közöljük végül, hogy az ara­tás első napján a tsz három vagon őszi árpát csépelt el. Kezdetnek nem rossz! Krátky László A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM 1966. JÜNIUS 28., KEDD Üllő, Kossuth Tsz Ot brigád - szocialista módon Nem lesz szárítatlan terület Anyanyelve: magyar A nyakkendője barna se­lyem, fent kicsi ezüst patkó fogja össze. Az útlevele zöld, bőrkötésű. Állampolgársága: amerikai, anyanyelve: ma­gyar. 69 évvel ezelőtt született Magyarországon, és 44 évvel ezelőtt ment ki Amerikába — szerencsét próbálni. Mit látott eddig az ország­ból? Az új autóutat, Buda­pestet, meg azt a községet, ahol született. Ha kérdezném, tetszett-e, amit eddig látott, biztos mosolyogna, és azt mondaná, hogyne, nagyon. De a vendéget illetlenség noszo­gatni, hogy dicsérje a házi­asszony főztjét, a vendéglá­tók lakását. Érdekesebb lenne kideríteni, mi hozta haza — látogatóba — 44 év után, ■vagy azt, hogyan sikerül még mindig kifogástalanul beszél­nie magyarul, akcentus nél­kül, választékosán, ügyelve a nyelvi finomságokra. Ho­gyan tud még mindig különb­séget tenni a szinonimák kö­zött. Majdnem fél százada, hogy elment, s most, amikor rátér­tek a Pestre vezető új autó- útra — egészen más Buda­pestet láthatott. Eddig nem volt arra ideje, hogy hóna­pokra otthagyja a gyümölcs­fáit, a dinnyéit. Orvos és nö­vénynemesítő. Most már nyugdíjas, azt mondja, végre van ideje, utazgathat. De le­het, hogy elfogta a honvágy nevű furcsa betegség, s arra kényszerítette, hogy kocsiba üljön és sok-sok határ átlé­határidők betarthatók legye­nek. — A sok munka, a gyerme­kek szocialista szellemben, tör­ténő nevelése, tanulmányi eredményeik állandó ellenőr­zése mellett jut idő a szak­mai és politikai továbbkép­zésre is. A gondozásra bízott gépeket, eszközöket lelkiisme­retesen kezelik, hogy ezáltal is nőjön, gyarapodjon a közös vagyon, s a kitűzött cél: a tsz-tagság jobb, kulturáltabb életmódja mielőbb megvaló­suljon. Kiss Sándor Azonnal fizetnek Az Üllő és Vidéke Körzeti Fmsz új rendszert vezetett be a háztáji gazdaságokból szár­mazó zöldség és gyümölcs fel­vásárlásának területén. A zöld­ség és a kijelölt élelmiszerbol­tok felvásárlási tömböket kap­tak, hogy a lakosság szükség­letének kielégítése céljából közvetlenül vásárolhassanak fel, azonnali fizetés mellett friss gyümölcsöt és zöldségfé­leségeket. A módszer bevált — eddig több mint tízezer forint érté­kű áru került ilyenformán a boltokba. Mázsánként 240 forint Igen keresett gyógyszer alapanyag az egészséges álla­potú nem főtt, nem cefrézett sárgabarackmag. Az fmsz-ek felvásárló szervei minden mennyiségben átveszik. Az ára mázsánként 240 forint. Gyűjtsük tehát a sárgabarack- magot! MAI MŰSOR MOZIK Gyömrő: Viharos alkonyat. Maglód: A fekete tulipán (széles). Mónor: Kék rapszódia. Pilis: S álinak a darvak. Tápiósüly: Vilia: Ázsiában. üllő: Phaedra (széles). Vccsés: Yoyo (széles. pése után Hegyeshalomnál magyarul köszönjön és meg­mutassa zöld bőrkötésű útle­velét. Mit szeretne itthon meg­nézni? Sopront, Tokajt, a Ba­latont, Budapestet, a Horto- bágyot. Akikkel találkozott, azok elmesélték, hogy a Hor­tobágy másképp romantikus, mint azt a régi útleírások állítják, s a Balatont is körül­építették üdülőkkel, nya­ralókkal, Pestről meg nem lehet beszélni, azt meg kell nézni. Ilyenkor kitör belő­lünk a nemzeti büszkeség, de a 69 éves ember mosolyogva hallgatja, és azt mondja, neki minden egészen új lesz: elő­ször látja Sopront, Tokajt, a Balatont, mindent, mert. fia­tal korában nem utazgatha­tott. Ahol csak megnézik az út­levelet, aggódva szólítják meg — magyarul —, s amikor ki­fogástalan magyarsággal vá­laszol, megkérdezik: hogy tudta ilyen szépnek, ilyen tö­kéletesnek megőrizni az anya­nyelvét. Otthon mindig ma­gyarul beszélnek — mondja. S ha ideje engedte, Jókait olvasott. Mit illik kívánni a vendég­nek, aki azért jött haza, hogy idős korában nézze meg, is­merje meg az országot, mely­ben született? Jó szórakozást? Azt, hogy érezze kellemesen magát. Esetleg valami kedve­set kell mondani? A „kedves” — amit én ki­találtam, valószínűleg nem hat már rá az újdonság va­rázsával. Hallgattam, ahogy a szakmájáról beszélt, s köz­be kellett szólnom: — Milyen jól beszél ma­gyarul! Picit meghajolt: — Köszönöm. Ennél kedve­sebbet nem mondhatott volna. (dm) Egyre több gépet, munka­eszközt, kémiai anyagot kap­nak tsz-eink, ezáltal köny- nyebbé válik a paraszti mun­ka — könnyebbé igen, de fe­leslegessé nem, a kapa-, kaszaforgató kéz­re még hosszú ideig nagy szükség lesz. Növekszenek az öntözhető te­rületek, folynak a talajjavítá­sok, szőlőtelepítések azzal az alapvető céllal, hogy a tag­ság elégedettebben, kulturál­tabb körülmények között él­jen. — Hogy a kitűzött cél ma­radéktalanul megvalósítható legyen, szocialista módon kell dolgozni, tanulni, élni — mondja Barta Péter, az üllői Kossuth Tsz párttitkára, aki­nek különleges érdeme, hogy ebben az eredményesen gaz­dálkodó közös gazdaságban újra életre kelt a szocialista brigádmozgalom. Járásszerte híres volt a ki­váló eredményeket elért te­henész brigád, amely a ki­tüntető szocialista címet is el­nyerte, személyi okok következté­ben azonban a múlt év­ben megszűnt. Ugyanilyen sorsra jutott a fá­radhatatlan traktoros brigád is. Az eredményes felvilágosító munkának köszönhető, hogy a járás legjobban gépesített ter­melőszövetkezetében ebben az évben a traktoros brigád után még négy brigád alakult meg, kötött szerződést, s tett vállalást a szocialista cím elnyeréséért. Persze, a tsz vezetői a válla­lások elősegítése érdekében az alap- és jogszabály lehetősé­gein belül biztosítja a szük­séges támogatást. Az 50 főt számláló brigád vállalta, hogy a másodvetések alá a szántást a fővetések lekerülése után két nappal befejezi, a vetés­sel pedig nyújtott műszak al­kalmazásával egy hét alatt végeznek. A kapásnövények gyomirtása a minőség szigorú figyelemben tartása mellett határidő előtt nyer befejezést, s a saját géppel történő ara­tást, tíz százalékkal túlteljesí­tik. A nyári mély- és a vető­szántással sem késlekednek a szorgalmas traktorosok, október 10 után nem lesz szántatlan terület a köz­ség határában. Az őszi kalászosok vetését pe­dig nyújtott, esetleg éjjeli mű­szakban végzik, hogy a vetési NEGYVENÖT EV A KATEDRÁN A vecsési központi általá­nos iskola idei nevelőtestületi tanévzáró értekezlete kedves ünnepséggel kezdődött. Szalay István igazgató három kartár­sat búcsúztatott Három ne­velőt, akiknek több évtizeden át az iskola volt második ott­honuk, akik a hosszú évek alatt több ezer gyermeket ok­tattak — neveltek. A sok ta­nítvány közül már nem egy nagyapa vagy nagymama. Simay Lujza történelemta­nárnő, korát meghazudtoló frisseséggel járt ki a főváros­ból még az utolsó napokban is. Szlávik Sándorné, a szere­tett Irma néni a napközi ott­hon vezetője volt. Értett a gyerekek nyelvén, s ez nem is csoda, hiszen ö öt gyer­meket nevelt fel. Férje, Sziá­mik Sándor, mint igazgató- helyettes, fiatalosan, igen lel­kiismeretesen végezte felelős­ségteljes feladatát. Rendszere­tet, pontosság, példamutatás Minden boltban — egy Lehel Az Üllő és Vidéke Körzeti Fmsz valamennyi boltegységét a hentesüzleteket, kisvendég­lőket és a csemegeboltot nagy űrtartalmú Lehel hűtőszek­rényekkel szerelték fel. jellemezte munkáját. Tapasz­talt, gyakorlati ember volt, aki nem véletlenül és nem kényszerből vezette a fiúk gyakorlati foglalkozását. Az otthonában is ezermesterkedő Sándor bácsi önként vállalta annak idején a tanulókkal a politechnika megszerettetését. A községben a Hazafias Nép­front elnöke, megbecsült és népszerű ember. Negyvenöt év pedagógiai munkásság áll mö­götte. A huszas évek elején kezdte pályáját a vasadi ta­nyasi iskolában. Mi, akik ismertük e nevelő­ket, nem tudunk egyebet ad­ni, mint köszönetét, őszintén és hálás szívvel. Köszönik a szülők a sok gondoskodást, a kartársak a példamutatást. Ök, akik egy életet szenteltek az egyik legmagasztosabb hi­vatásnak, bizonyára elégedet­tek. Az oktatásban, nevelésben nincs megállás, sem határ. Ér­zik ők is, hogy még többet kellett volna tenni. S ez így helyes. Soha nem lehet elé­gedett az, alá előre néz,' aki többet és jobban akar dol­gozni. Búcsúztunk, de nem végleg. Visszavárja őket az iskola, a nevelőtestület, a zsibongó gye­rekhad. Valentsik István Aratási ígérőt Megkezdődött az aratás a nyáregyházi Béke Tsz-ben, Jú­nius 22-én, két kombájnnal. Sajnos a kombájnok a hozzá­juk fűzött reményeket nem váltották be. Lépten-nyomon meghibásodnak. A gépjavító állomás vezetői, de még a bri­gádvezető sem keresi fel a kombájnokat. Mintha nem ezt Ígérték volna a „szezon” előtt. Hogy is van a közmondás? Vecsési Állami Gazdaság hírei 250 hold területen learatták az őszi árpát. A szalmalehor- dást, tarlóhántást és a másod­vetést folyamatosan végzik. Az őszi árpa holdamként! átlag­termése 17 mázsa. ★ A cecei édespaprikából na­ponta négyezer darabot szállí­tanak a kereskedelemnek. ★ Az utóhasznosított uborkát folyamatosan szedik. Igen szép termés mutatkozik. ★ Húsz holdról már felszedték a burgonyát. Nagy része ex- ponltra megy. Az átlagtermés holdanként 45 mázsa. ★ Hét kombájn végzi folyama­tosan az aratási. munkákat Sor kerül a borsóra, a rozsra és végül a búza kombájnnal való letakarítására. Egy kom­bájn naponta 11 holdon vég­zi el az aratást. ★ A gazdaság gépműhelye ké­szül a vetésre, jelenleg az ekék, trágyaszórók, fogasok, vetőgépek javítását végzik. A gépműhely dolgozóit dicséret illeti a kombájnok jó és lel­kiismeretes kijavításáért. drabek JÚLIUSBAN MŰSZAKI ÁTVÉTEL A gázcseretelep építése Ül­lőn a befejezéséhez közeledik, A műszaki átvétel július 14-én történik meg. MOZGOBUFEK Hűsítő italok, trafiikáruk mellett cukorkaféléket is áru­sítanak Üllő és Péteri halá­rában a mozgóbüfék, amelyek e héten kezdik meg tevékeny­ségüket. • • Ötszáz induló Vecsésen, a járási spartakiáddöntőn Vasárnap Vecsésen rendez­te meg az MTS Monori Járá­si Tanácsa és a járási KISZ- bizottság a járási spartakiád- döntőt. A versenyek a II. OSN keretében folytak. Dél­előtt fél tízkor Drabek Ká­roly járási KISZ-titkár üdvö­zölte a megjelenteket, majd Sima István, a járási tanács elnökhelyettese nyitotta meg az egésznapos versenyt. Dicséretes, hogy a kisközsé­gek többsége (Úri, Káva, Nyáregyháza, Vasad) szép számú részvevővel képvisel­A dzsungel nehezen adja ki titkait (2) Monori tudós gyűjtőútja Vietnamban A kollégák által feltett tu­dományos kérdések után köz­napi dolgokról érdeklődöm: — Hogy bírta a trópusi hő­séget? — A meleg hatása a pára- tartalomtól függ. Az ott töl­tött időszakban a páratarta­lom 90 százalék körül volt, és a hőmérő csak 30—35 fok körül mozgott. Ez azonban ne­hezebben viselhető el, mintha nálunk 40 százalék oáratar- talc n mellett 40—50 fok len­ne. Patakokban ömlött ró­lunk a veríték, ami a ned­ves levegő miatt nem tudott elpárologni a testünkről. Nap­sütés és zivatarok naponta többször is váltakoztak, mind­ez a monszun szelek függvé­nye. — Merre végeztek gyűjtő­munkát? — Először Hanoi környé­kén, Yen-So. Suan-Dink, Mai­Ham nevű falvak rizsföld­jein, majd egy hónapig ős­erdőben, az úgynevezett Nem­zeti Park területén, ahol öt éve tört utat az ember elő­ször. Az itteni, gazdag gyűjtési lehetőségek még most is meg­csillogtatják Topái György szemét. Lelkesen számol be róla, hogy körülbelül tiz-ti- zenötezer rovart és 350 em­lőst sikerült begyűjteniük. Köztük a legnagyobb szak­mai örömet egy különleges fajta denevér elfogása okozta, ami egy teljesen egyedül­álló, eddig még nem ismert új fajta. — Na és — hozakodom elő kajánul a kérdéssel — mi­lyen szívélyes kapcsolata volt a tigrisekkel és vad elefántokkal? — Ezek már majdnem mind kipusztultak — legyint mo­solyogva —, de annál több a mérgeskígyó és mérges rovar, parazita. A szelíd ele­fántok háziállatként dolgoz­nak a bivalyokkal együtt a földeken. A rizsföldeken, bi­valyok segítségével zömmel asszonyok végzik térdig, sőt derékig érő vízben ezt a na­gyon nehéz munkát, a szán­tást. A körülöttünk élő és velünk dolgozó emberekkel nagyon jó barátságot kötöt­tünk, hiszen szinte gyerme­kien közvetlenek és őszinték. Minden iránt érdeklődnek és mosolyogva, énekelve viselik a szenvedést. Akaratuk és ki­tartásuk az acélnál is erő­sebb. Egy percig sem kétel­kednek abban, hogy győzni fognak, éppen úgy, mint tíz éve a franciák ellen. Reiter Mária tette magát a járási döntőn. Annál sajnálatosabb Pilis, Ül­lő, Gyömrő, Ecser, Tápiósáp, Tápiósüly versenyzőinek tá­volmaradása. A monoriak is csak kispályás labdarúgásban és néhány atlétikai számban álltak rajthoz. Felvetődik a kérdés, ezek a községek miért nem indítottak versenyzőket az atlétikai számokban és a kispályás labdarúgásban? A női számokban legtöbben Vecsésről indultak. Uj színt jelentett Papp Mária részvéte­le Menüéről, aki évekkel ez­előtt többszörös spartakiád- bajnok volt. Ezúttal is jól sze­repelt. A férfiaknál sok induló volt csaknem minden számban. Kispályás labdarúgásban 15, nagypályásban öt csapat ve­télkedett. összesen ötszáz in­dulója volt a versenynek, s ez az utóbbi évek eredmé­nyeit is felülmúlta. Részletes eredmények. Nők. Súlylökés: 1. Tuza Margit, 2. Zsobrák Erzsébet, 3. Gáspár Mária (mindhárom Vecsés). 400 méter: 1. Papp Mária (Mende), 2. Bakos Borbála (Úri), 3. Juhász Teréz (Káva). Magasugrás: 1. Zsobrák Erzsé­bet, 2. Hajdú Edit (Káva), 3. Tuza Margit. Gránáthajítás: 1. Gáspár Mária (Vecsés), 2. Hajdú Edit (Káva), 3. Zsob­rák Erzsébet (Vecsés). 100 méter: 1. Bakos Borbála, 2. Papp Mária (Mende), 3. Haj­dú Erzsébet. Távolugrás: 1. Zsobrák Erzsébet, 2. Bakos Borbála, 3. Papp Mária. Férfiak. 100 méter: 1. Er­dőst Pál (Maglód), 2. Molnár Mátyás, 3. Polgár Zoltán (mindkettő Vecsés). 400 méter: 1. Funt Imre (Vecsés). 800 méter: 1. Funt Imre, 2. Túri János (Maglód). 1500 méter: 1. Etdélyi István (Vecsés ÁG.), 2. Borbás József (Úri). Távol­ugrás: 1. Schubert Ferenc (Vecsés), 2. Sáránszky István (Monor), 3. Inglis Mihály (Mende). Magasugrás: 1. Sza­lag István (Vecsés), 2. Schu­bert Ferenc, 3. Funt Imre. Gránáthajítás: 1. Kerekes Mi­hály (Úri), 2. Ladies István (Mende), 3. Baki István. Súly­lökés: 1. Rendek Vilmos (Ve­csés), 2. Czira András (Káva), 3, Ladies István (Mende). Kispályás labdarúgásban első Vecsés Liliom-telep csa­pata. Egy évig ők a KISZ- kupa védői. Nagypályás lab­darúgásban a felszerelést és a kupát a maglódiak hódítot­ták el. Délután Drabek Károly osz­totta ki a győzteseknek a ju­talmat és az okleveleket. Hat óra előtt lépett pályá­ra a vecsési és a járási válo­gatott labdarúgó-csapata, Tó­biás (Hörömpő, Burján) játék­vezetői hármassal az élen. A két csapat összeállítása a kö­vetkező volt: Vecsés: Bogár — Kiss, Trasszer, Hubert, Cserny, Tóth, Kári, Néma, Szűcs, Kalász, Szokolyai. Cse­re: Molnár. Járási válogatott: Maszel — Kravecz, Bencsik, Szántai, Szlama, Hajdú, Ladies, Gazda, Szalontai, Kókai, Dinnyés. Csere: Hornyák, Simon. Az első félidőben Szalontai a járásiaknak szerezte meg a vezetést. Utána Kalász egyen­lített. A második 45 perc nagy vecsési fölényt hozott, és Ka­lász vezérletével biztosan győzött az összeszokott hazai gárda. Góllövök: Kalász (4), Szokolyai, Szűcs Jenő, illetve Szalontai. Jó: Néma, Szűcsi Kalász, illetve Szalontai, Ben­csik, Maszel. (gér)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents