Pest Megyei Hirlap, 1966. június (10. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-26 / 150. szám
1966. JÜNIUS 26., VASÁRNAP SÍS^/Üriap Betű a mérlegen Mérce üveg Egy betű leírásához szükséges tinta súlyát is meg lehet mérni. Egy sangháji finom- mechanikai üzem szakemberei túlérzékeny mérleget szerkesztettek, amely a gramm miliiomodrészét is leméri. Ezen a mérlegen a következő kísérletet végezték el. Lemértek egy üres papírszeletet, ezután ráírtak egy betűt és ismét lemérték a papírszeletet, hogy a ráírt tinta súlyát megállapítsák. Az eredmény: a papír most 0.0075 grammal volt nehezebb, de csak néhány másodpercig, mert ahogy a tinta megszáradt, a mérleg nyelve visszatért az előző súlyhoz. Az új mérleget csak üvegbe zárva lehet használni, hogy működését a kezelő lélegzéséből származó levegőmozdulat ne befolyásolja. Vérpótló anyag vérrögképződés ellen Stockholmban nemzetközi konferenciát tartottak, amelyen ismertették a malmöi közkórház tapasztalatait egy vérpótló anyaggal, amely megakadályozza a vérrögképződést, vagyis a trombózist. Ezt a vérpótló anyagot (neve: „Macrodex”) 1959 óta használják súlyos vérveszteségek pótlására. Egyelőre azonban csak igen nagy mennyiségben intravénásán adható, s a svéd kutatók tovább keresnek olyan trombózisgátló szert, amely hosszú ideig minden káros következmény nélkül adható. Izgalom, fekély, gyógyulás — Nem új betegség a fekély — mondja bevezetőül dr. Csalay László, a Budapesti Orvostudományi Egyetem docense. — Az első esetet i. e. 30 évvel írták le, mégis az utóbbi évszázadban vált népbetegséggé. — Mi idézheti elő? — A betegség okainak megértéséhez abból indulhatunk ki, hogy az erősen savanyú gyomornedv • fehérjebontó anyaga (pepszin) a szervezet minden más részén súlyos gyulladást és szövetelhalást okoz. Ez alól csak a gyomor kivétel, amely különleges védekező tulajdonságokkal rendelkezik. — Az állatkísérletek szerint csak rendkívül nagy mennyiségű gyomornedv alkalmazásával lehet fekélyt létrehozni. Ez arra mutat, hogy a gyomornedv önmagában nem lehet döntő tényező. E vélemény mellett szól az a megfigyelés is, hogy a gyomorfekélyben szenvedő betegek egy részénél a sósavtermelés normális. Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy a fekélyképződés okát nem ebben, hanem ilnkább a nyálkahártva ellenállóképességének csökkenésében kell keresnünk. — Régi megfigyelés, hogy a fekélybeteg nagyobb izgalmak, felelősség, gondok idején tünetmentes szakból aktív stádiumba juthat. A műtétre kerülő betegek több mint 80 százaléka állandó vagy időleges izgalmakkal bajlódó emberek közül kerül ki. Ezek az adatok az idegrendszer1 szerepére hívták fel a figyelmet. Állatkísérletekben különböző ideg- rendszeri területek izgatásával, illetve sértésével fekélyt tudtak létrehozni. De az emberi agyműtétek után is észleltek — bizonyos agyterület megsértése miatt — vérző fekélyt. — Hogyan váltják ki az ismétlődő konfliktusok? — A kérdés megértéséhez a központi idegrendszer működésének pontosabb ismerete volt szükséges. Tudjuk, hogy az agykéreg vegetatív központjai és a belső szervek működése szigorúan összehangolt; ennek a rendszernek az egyensúlya bomlik meg fekélybetegségben. A leggyakoribb okok, amelyek ezt a rendszert túlterhelik, a családi konfliktusok, az ambíciók és képességek közötti eltérés, bizonyos anyagi gondok, a túlfeszített szellemi munka és a felelősségteljes pozíció okozta állandó ideg- rendszeri izgalmak. — Emelkedik ezenkívül az úgynevezett gyógyszerfeké- lyesek száma is. Főleg a cor- tison és származékai, az ato- phan, a butazolidiin fekélykeltő gyógyszer. A helytelen és elégtelen táplálkozás, valamint a fekély közötti kapcsolatot eddig Indiában sikerült bebizonyítani. Halácsi Dezső Sugárzó növé Izotópok a mezőgazdaságban Az izotópok jelentősége a mezőgazdasági kutatásban elsősorban abban rejlik, hogy lehetőséget adnak a növények legkedvezőbb táplálkozási feltételeinek meghatározásaira, valamint a gyomnövények új, hatásos irtási módszereinek kidolgozására. A legfontosabb vizsgálatokat a szén 14-es atomsúlyú bétasugárzó izotópos nyomjelzésével végezték. Ez természetes is, ha meggondoljuk, hogy minden szerves vegyület, élő anyag alapvető építőköve a szén. Ennek az elemnek a nyomon követése a növényekben tehát nagy jelentőségű. Igen érdekes kísérleteket HIGIÉNIA TÁPLÁLKOZÁS NYÁRON A betegségek megelőzésének és a helyes életmódnak kulcsa. Különösen most, amikor közeledik az üdülés, a szabadság ideje — itt van a nyár, érdemes vele foglalkozni. Minden évszaknak megvannak a maga egészségügyi problémái, de a látszattal ellentétben, nem a legkevesebb a nyárnak. túlzott zsírfogyasztást, fogyasszunk megfelelő mennyiségű állati fehérjét: tejet, tejtermékeket és tpjást. A szükséges kalória negyed részét fedezzük zsírral, de nem annyira tulajdonképpeni zsírral, hanem a tejben, vajban és a húsban levő zsiradékkal. A szükséges szénhidrátokat pedig a gyümölcsökből és zöldségfélékből fedezzük. Ragadjuk meg az alkalmat a hosszú vitaminszegény táplálkozás után, és itt ne csak a C-, hanem az A- és B-vi- taminra is gondoljunk. Ehhez járul azután a mérsékelten „emelkedő” napozás. végeztek a növények asszimilációjának a vizsgálata során. A növényt megadott ideig szénizotópot tartalmazó széndioxid gáztérbe helyezték, majd megfigyelték és nyomon követték a növény által felvett atomokat. A kísérletekből érdekes következtetést lehetett levonni arra vonatkozóan, milyen ve- gyületek részeivé válnak a levélben a széndioxidból felvett szénatomok. E kísérletek eredményei adnak majd választ arra a kérdésre is, vajon milyen az asszimiláció során beépült szénatomok útja és további sórsa a növényben. Kimutatták pl., hogy a cukorrépánál, a gyapotnál a növény egyes részeiben a szénatomok mozgássebessége eléri a 70 cm/óra értéket is! Hasonló kísérletek a szőlőfürt fejlődésével, a gyümölcsfák koronájának metszésével, valamint a paradicsom visszacsípésével kapcsolatos problémák megoldásaiban is segítettek. A növények másik legfontosabb tápanyaga a foszfor, melynek nyomjelzésére kiválóan alkalmazható a 32-es atomsúlyú, béta-sugárzó izotópja. E kísérletek mutatták rá arra, hogy a növények életük első szakaszán több foszfort igényelnek, mint később. Ugyancsak kimutatható volt az is, hogy a foszforműtrágyát felesleges az egész termésterületre kiszórni, gazdaságosabb az ún. sortrágyázás. Az izotópos módszer alkalmazása megmutatta azt is, hogy a különféle növények mennyi foszfort kívánnak. A szén—14 és a foszfor—32 sugárzó izotópokon kívül más célokra alkalmazzák többek között a kén—35 és a hidrogén—3 sugárzó izotópokat is. Ezek a vizsgálatok amellett, hogy lehetővé teszik a növények életének a megismerését, arra is alkalmasak, hogy segítségükkel nagyobb termés- mennyiséget takaríthassunk be. JÁRVÁNYBÖLCSÖ A kutak élővilága igen változatos! Minden kútvíz- ben találhatók mikroszkopikus szervezetek; ezek közül természetesen az egészségileg káros, fertőző vagy éppen a szennyezettséget jelzők a fontosak. Olyan hasznos parányok is élnek a kútvízben, amelyek felfalják a káros baktériumokat. A kút élővilágának másik csoportja az elhalt szervezetekkel, azok törmelékeivel táplálkozik — nem kis feladatot vállalva ezzel a kút vízének a tisztántartásában. A néhány éve megtörtént eset is bizonyítja, milyen fontos a falusi kutak időnkénti vizsgálata. Az egyik helyen tífuszjárvány ütötte fel a fejét. A kutakat megvizsgálták, de nem Sikerült a fertőzés forrásának a nyomára bukkanni. 1—2 nap múlva azonban az állandó esőzések következtében az egyik gyanús kút közelében egy tócsa képződött, mely a környező házak, istállók, trágyadombok levétől sárgás, piszkos lett. A kút pocsolya felőli falán sötét csík jelent meg, amely elárulta a kórokozókat tartalmazó szennyvíz terjedésének az útját. Hamarosan kimutatták a kút vízében a tócsa „elemeit”. Az is kiderült, hogy az első megbetegedés idején is esőzések voltak, így fertőződhetett meg a kút vize, amelyből többen fogyasztottak és megbetegedtek. Természetesen a falait megjavították, sőt a trágyadombok, pöcegödrök kifalazását is elrendelték. DDT fókamájban Ez a rejtély foglalkoztatja az antarktiszi biológusokat. Ezen a vidéken sohasem használták a kontaktmérget. Alig képzelhető el, hogyan juthatott pingvinek és fókák belső szerveibe. Eddig a déli sarkvidékén élő négy állatfajta zsírjában és májában találtak DDT-molekulákat. Valószínűtlen, hogy a szél szállítómunkájáról lenne szó... A melegen, a kánikulában a munka során inkább megizzadunk, ve- rítékezünk. Igen nagy súlyt kell helyeznünk az állandó tisztálkodásra, a helyes öltözködésre. Elmulasztása esetén kellemetlen megbetegedések, bőrbántalmak léphetnek fel. Az öltözködés mindig az időjáráshoz alkalmazkodjék! Szellős, könnyű viseletben járjunk, amiről még a divat érdekéből se mondjunk le. A mindennapi életben, az egészséges életmód kialakításában óriási szerepet játszik a táplálkozás. Szinte felmérhetetlen, hogy mennyi panasz, „betegség” vezethető vissza a táplálkozásra. Ez sokszorosan jelentkezik a nyári időszakban. Egyik fontos feladat a higiénia biztosítása az ételek tárolásában és fogyasztásában, továbbá az évszaknak és időjárásnak megfelelő étrend kialakítása. Az első az egyszerűbb, bár nem kevésbé fontos. Mossunk meg minden gyümölcsöt fogyasztás előtt, óvjuk meg a bomlási folyamatok megindulásától. A nyári megbetegedések, hátbántalmak és fertőzések ;ó része Snnen ered. Ugyanekkor ügyeljünk a táplálékok Inegválogatására. Kerüljük a Laboratórium gumikeréken Az anyag viselkedését, kopását, teherbírását vizsgálják az iparban izotópokkal. Ilyen céllal állították szolgálatba a Járműfejlesztési Intézet új mozgó izotóplaboratóriumát Sütés-főzés miűh * Tojássütés; 10 másodperc ♦ Kialszanak a lángok? A gyógyászati célokra használt rövidhullámokat kibocsátó készülékek ma már általánosan elterjedtek. Költséges orvosi készüléknek számítanak ugyan, de úgy látszik, hogy rövidesen helyet kapnak a konyhákban is. Legalábbis az alkalmas módon kialakított „rokonaik”. Ez a megállapítás nem jóslás, hiszen a rövidhullámokkal működő „elektronikus tűzhelyek” ma már túl vannak a kísérleti stádiumon és sok országban a sorozatgyártásuk is elkezdődött. Az elektronikus sütés-főzési folyamat a következő elven alapszik: megfelelő elektroncsöves kapcsolás segítségével rövidhullámokat állítanak elő és ezeket a sütésre vagy főzésre szánt ételre összpontosítják. Ennek hatására a hús, vagy növényi részek sejtjeiben un. die- lektromos veszteségek jönnek létre, amelyek hővé alakulnak át. Ebben a tűzhelyben a kalácstészta kisülése hat percig, a szalonnasütés 90 másodpercig tart, és egy 7 kilós pulyka kb. egy óra alatt sül meg. A tükörtojás és a pirított kenyér tíz másodperc alatt elkészül, a mélyhűtött (Mirelité) ételeknél pedig nincs szükség az előzetes hosszadalmas fel- olvasztásra. Az ételek mennyisége és fajtája szerint az elkészítés ideje természetesen változó, de általában negyedére, nyolcadára rövidül. További előnye az „elektronikus tűzhelynek”, hogy a benne készített ételek nem veszítenek normális, eredeti ízükből és vitamintartalmuk is sokkal kedvezőbb marad a szokásosnál. Felvetődhet a kérdés, vajon a koncentrált rövidhullámok nem veszélyeztetik-e a közelálló személyeket? A konstruktőrök erre is gondoltak és ezt a veszélyt gyakorlatilag kiküszöbölték, mivel a főzési-sütési folyamat csak lezárt tűzhelyajtók melleit indul meg és az ajtó kinyitásakor nyomban megszűnik. Mivel az ételek olyan gyorsan készülnek el, hogy sok fogásnál nem következik be a megszokott bámulás, ezért a tűzhelyeket olyan kiegészítő berendezéssel is ellátják, amely külön gondoskodik a külső felület barnításá- ról. A rövidhullámok egyenletesen melegítik fel az ételek külső és belső' részeit, ezért nem szükséges megvizsgálni, hogy a húsdarab vagy a kalács belseje át" sült-e, a felület mindent elárul. Blahó István
