Pest Megyei Hirlap, 1966. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-24 / 148. szám

_ 1966. JÜNIUS 24., PÉNTEK W"r MlCftl v/íll*/íiP 3 ÉrreU9 ellenérveit — wnegolílás? Kitüntették az t-es AKÖV-öt Serleg a robogásért — Kocsik gyógykúrán Fejhosszal a célegyenesben EGYSZERŰ ÜGYNEK TŰNT. AZTÁN KIDERÜLT, NEM ÜGYRŐL VAN SZŐ, HANEM EMBEREKRŐL, S HA MÁR EMBEREK KÖZÖS GONDJÁT ÜGYNEK NEVEZZÜK, EZ AZ ÜGY ORSZÁGOS MEGOLDÁST KÖVETEL. Az érvek... Incze Kálmánná kilenc éve dolgozik a Szerszám- és Gép­elemgyáraik porkohászati gyá­rában. Az első három hetet a porfeldolgozó üzemben töltöt­te, de orvosi javaslattal áthe­lyezték a .készáruraktárba, mert súlyos — gyógyszeresen sem kezelhető — bőrbetegsé­get kapott Azóta itt dolgozik a készáruraktárban, mint a raktárvezető, Peregovics Lász­ló, beosztottja. Hat éve él egyedül. Halálukig szüleit is eltartotta, és eltartja két gyer­mekét, egy hatéves kisfiút, és egy 19 éves lányt. Igaz, a lány dolgozik már, 900 forin­tot keres, ebből 140 forint csak a buszköltség. Incze Kálmán­ná munkájával eddig elége­dettek voltak. Az üzem rak- targazdálkodási tanfolyamra küldte, sikeresen tette le vizs­gáit s most raktárgazdálko­dási szakmunkás. Kilenc év alatt Peregovics László sza­vaival élve: kitűnően begya­korolta magát, s míg főnöke 6 hónapos SZOT-iskolán volt, ő helyettesítette minden baj nélkül A készáruraktár évi forgalma 120 millió forint Nagy összeg. Gyakorlott mun­kaerőt kíván. Bár Inczéné munkájával kapcsolatban ed­dig semmi kifogás sem merült fel, mégis — aznap, amikor ott jártunk — másodszor kapta meg az áthelyezéséről szóló ha­tározatot Másodszor. Ugyanis először... ez év februárjában a munkaügyi osztály a porfel­dolgozó üzembe irányította. A munkahelyet, egészségi álla­potára vailó tekintettel (orvo­si igazolás mellékelve), nem fogadta el, és a vállalati mun­kaügyi döntőbizottság Incze Kálmánnénak adott igazat, a határozatot hatályon kívül he­lyezte. Azonban .. Olvasom a döntőibizottság ülésén készült jegyzőkönyvben a következő mondatot: „A munkaügyi osz­tálynak tudomása van arról, hogy Incze Kálmánné et-nő- anek munkahelyén eltulajdaní- tási ügye volt.” — Eltulajdonítás! ügy? — Egy kiló, 02 fillér értékű ládatetőt akartam kivinni ja- j^ár 22-én, mert nem hozták rSg a tüzelőt, és Peregovics elvtárs nem volt itt, akitől en­gedélyt kérhettem volna. A döntőbizottság a munka­ügyi osztály észrevételét hatá­rozatában nem vette figye­lembe, mivel a vállalat az egy kiló (92 fillér értékű) ládatető ügyében elmulasztotta a fe­gyelmi felelősségrevonást. A munkaügyi döntőbizottság ha­tározata ellen a vállalat 15 napon belül fellebbezhetett volna. De nem fellebbezett. Március 7-én jegyzőkönyvet vettek fel a január 22-i ügy­ben és március 7-én fegyelmi határozat is született a 92 fil­lér értékű deszkával kapcso- j latban. Szigorú megrovás. Peregovics László, aki egyéb- i ként az üzem szakszervezeti: titkára is most azt mondja: j — Ogy gondoltam, egy hi-: báért nem lehet kétszer fele- j lösségre vonni valakit. Inczé- j né szigorú megrovást ka-; pott, de nem értek egyet av- j val, hogy ugvanezért most is- ! mét büntessék. — Az áthelyezés büntetés? j s — Három műszakot jelent § és azt, hogy nem szakképzett- ^ ségének megfelelő munkát ^ fog végezni. Másrészt tö'o'o ^ hónapig eltart, míg ott bele-^ tanul a munkába, és több hó- ^ napig, míg az utódja beletanul § az itteni munkába. S Incze Kálmánné ismét a ^ munkaügyi döntőbizottsághoz ^ fordul. S a döntőbizottság ha- ^ tározata pontot tesz majd az | ügy végére. De pontot lehet-e ^ tenni „az ügy” végére? Nem. ^ Ugyanis érthetetlen, hogy a ^ vállalat vezetősége az igaz- ^ gató közvetlen utasítására ^ miért akarja Incze Kálmán- nét elmozdítani munkahe­lyéről? Kézenfekvő lenne a következtetés: valaki más pályázik erre az állásra, és a vállalat vezetősége ezt a „mást” támogatja. Az ellenérvek... Ilyen gondolatokkal keres­tem fel az üzem igazgatóját, Pálfi Kálmánt. Ügy tartottam, egyszerű vállalati intrikáról van szó. — Minden sablont félretéve — mondja — üzemünk dolgo­zóinak 20 százaléka csökkent munkaképességű. — Csökkent munkaképessé­gűeket foglalkoztatnak? — Nem. Részben az itt el­töltött idő alatt szerzett beteg­ségekről, tehát ipari megbe­tegedésekről, részben olyan betegségekről van szó, ame­lyekről a felvételnél nem tud­tunk. — És milyen kapcsolatban van ez Inczéné ügyével? Az igazgató nem jön indu­latba, hangja tárgyilagos. — Milyen? Az, hogy ha a dolgozóink 20 százalékának munkakörülményeit nem vál­toztatjuk meg, az életük lesz rövidebb. Ezért bizonyos idő eltelte után le kell cserélni az embereket. Persze az egész­ségesek nem nagyon akarnak odamenni. — Talán félnek, hogy ők is a 20 százalék sorsára jutnak? Pálfi Kálmán indulatba jön. — Az év elejéin levelet kap­tam az üzemorvostól, amely­ben felszólít, hogy azonnal in­tézkedjem és ha nem intéz­kedem, akkor egyszerűen fel­jelent. Egyrészt. Másrészt épp olyan tervet kapunk, mintha egészségesek lennének, a 20 százalékos csökkent munkaké­pesség nincs a tervbe bekal­kulálva. Ez népgazdasági szempontból érthető. Most mit tegyek? Hallgat, aztán azt mondja: — Nem Inczéné lesz az első és nem is az utolsó, akit át­helyezünk. Mert igazuk van azoknak, akik betegek és meg akarnak gyógyulni. Erre én sem tudok mit vá­laszolni. Hallgatunk. — Én Inczéné álláspontját is meg tudom érteni — mond­ja később. De mit csináljak? — Valóban ez a kérdés, mert a megértés itt nem se­gít. Az igazgató fanyar mosoly­ra húzza a száját. — 16 évig voltam párttitkár. Mostanában azt mondom: könnyebb az igét hirdetni, mint megvalósítani. — De mit lehet tenni konk­réten? — Csak országos intézkedés segít. És előbb vagy utóbb Nagyobb lesz az alsógödi iskola Nagy örömet jelentett az alsógödi gyerekek és a peda­gógusok számára, amikor ér­tesítést kaptak: az általános iskola kezelésébe kerül a szakácstanyai üres épület. Csakhogy... a ház bizony eléggé elhanyagolt, a vitt. Hogy újra használni lehessen, tata­rozni kell. A felmérés szerint a kőműves, tetőfedő-, festő- és mázolómunka 57 600 fo­rintba kerül, amiből az érin­tett szülők 17 600,— Ft érté­kű társadalmi munkát vállal­tak. A községi tanács a hiány­zó negyvenezer forint pótlá­sát á megyei tanácstól kérte, amit most engedélyeztek szá­mukra. meg kell oldani, mert a gyá­rak önerőből nem tudják megoldani. A fejlődés azt dik­tálja: mindig kisebb létszám­mal kell többet termelni. Azonban ennek arányában nem emelkedik a technológiai színvonal, a csökkent munka­képességűek száma viszont emelkedik. Én ajánlottam megoldást. De a felsőbb szer­vek erről a problémáról csak általánosságban tudnak, tud­ják, hogy ilyen van. — És a megoldás? — A Csepel Autóban pél­dául van egy kertészet. Ren­tábilis kertészet. Meg akar­tam csinálni itt is. Beszéltem a helyi tsz vezetőivel, ők ad­ják az irányítást, mi adjuk a munkaerőt. De a KGM azt mondja, a mi profilunk nem virágtermesztés. Érdeklődtem háziipari szövetkezeteknél, nincs-e szükségük munkaerő­re. Nincs. — És munkavédelmi intéz­kedések nem segítenek? — Nagyon sok mindent csi­náltunk és csinálunk — I mondja az igazgató fáradtan. — De ezek az intézkedéseit csak a jelenleg egészséges dolgozókat szolgálják, akik tönkrementek, azokon vissza­menőleg csak az segítene, ha kiemelnénk őket munkakö­rükből. A megoldás... A beszélgetés után Vágó György, a gyár munkavédelmi megbízottja kísér végig az üzem egészségre ártalmas munkahelyein. Sűrű vaspor lebeg a levegőben és nagy a forróság. A gyár nem is olyan régen, 14 éve épült, az elemi munkavédelmi berendezések nélkül. A nagy csarnokokon nem volt nyitható ablak. A betonfalakon megül a vaspor és egy kis légáramlat ismét felkavarja. Néhány helyiséget lefestettek már mosható olaj­festékkel, de a munkahelyek többsége még hátravan. Szel- lőzöbefendezések érkeztek a napokban, hatalmas ventillá­torok várnak beszerelésre az udvaron és most várják a francia gyártmányú pormasz­kokat is. Találkozunk az Or­szágos Munkaegészségügyi In­tézet alkalmazottjával, a le­vegő portartalmát méri ügyes kis szerkezettel. Elcsépelt ki­fejezés, mégis igaz, hogy lá­zas munkavédelmi tevékeny­ség folyik. Tavaly 350 ezer forintot fordított a gyár mun­kavédelemre és 7000 munka­órát a tmk ezen az összegen felül. A kép biztató. Megnyugodni mégsem lehet Itt, a Szer­szám- és Gépelemgyárak por­kohászati gyárában egyes fel­mérések szerint 50—60, más felmérések szerint 100—120 csökkent munkaképességű em­berről van szó. Sürgős intéz­kedésre van szükség, a felelő­sök felelősségteljes beavatko­zására. Nádas Péter Tegnap serleget nyújtottak át — röhögésért. Hogy egé­szen pontosak legyünk: szü­net nélküli, biztos autóközle­kedésért. Megváltozott a rangja és tekintélye az ország leg­nagyobb teherfuvarozási vállalatának. Az 1-es AKÖV szállíttatói nem is olyan régen még elég gyakran hoppon maradtak. A járművek nem voltak üzem­biztosak s kellemetlen, esetleg káros is a csalódás, ha a szál­lítmány nem ér időben cél­hoz. Az idén a közel négyez­res járműpark jelentős anya­gi áldozatok árán olyan egész­séges lett, hogy 240 járművel több vehet részt a forgalomban. — örvendetesen javult a teherautók üzembiztossága. A jobb műszaki állapot hosz- I szabb élettartamot is jelent. S több kocsit a napi szállítások szolgálatában. Tapolcai Kálmán, az autó­közlekedési vezérigazgatóság­vezetője ilyen szavakkal adta át a közlekedési szakszer­vezettel közösen alapított vándorserleget. Az első öt hó­nap erőfeszítéseit honorálja. Ezentúl havonta bírálják el, hogy az országban melyik vállalatot illeti meg leginkább ez a kitüntetés. A tegnap délutáni esemé­nyen a magyar közleke­dés példaképéül emlí­tették az 1-es AKÖV-öt. A gyors, és pontos lebonyolí­tást élvező megrendelők is bi­zonyára örülnek az elismerés­nek. A vállalat aranytartalé­kai azonban bőségesek: továb­bi meglepetéseket tartogat­nak. Az elkövetkező hetekben hírt adhatunk arról, hogy újabb szolgáltatásokkal gyor­sítják a szállítást, kedveznek a lakosságnak, s könnyítik a kincset érő termés betakarítá­sát és célhozfuvarozását. A serleget, amelyet a kongresz- szusi verseny legjobbjának szánnak, Paisch Nándor, az 1-es AKÖV igazgatója vette át. T. Gy. — A nagykőrösi gimná­ziumban idén Römer Anikó nyerte el az Arany János ösztöndíjat. — Nyáregyházán befeje­ződött a községi könyvtár építése. A 130 ezer forintos könyvtárat a napokban át­adják rendeltetésének. Édes RIVAL, zamatos FAVORIT, savanyú SENGA-SENGANA Miért nem királynő Regina a szamotok országában Húsz holdon, néhány öl óriásszemű málnát leszámítva egyéb sincs a MÉK kísérleti telepén, csak szamóca, de ab­ból aztán 12 kitűnő fajta. Ta­valy telepítették Tahitótfalu határában, és idén már vala­mennyi fiatal tő termőre for- aúlt, bőségesen hozott gyü­mölcsöt Hát ez meg hogyan lehet? — De hiszen éppen ezért vagyunk kísérleti telep — mondják és mindjárt meg is magyarázzák, hogy nem ősszel helyezték ki a palántákat ha­nem nyáron, augusztus 15-ig az utoljával is végeztek. Aztán a víziágyúkkal célba vették és késő őszig rendszeresen per­gő tűz, azaz bocsánat, pergő víz alatt tartották mindet. Egy esztendő nyereség — Űj művelési módszerek- j kel kísérletezünk és ez sike­rült. Egy esztendőt nyertünk a korai kiültetéssel. A telep célja továbbá új. bő- íermő korai fajták szaporító anyagával ellátni Pest me­gyét. Idén, tehát már a tele­pítés második esztendejében kétmillió egészséges hajtást bocsátanak rendelkezésre. — Emellett saját részünkre is tartalékolunk szaporító anyagot. Sok kell, mert át­vettük a feloszlott pócsmegye- rí Május 1. Tsz 120 holdját, amelyből 62 szántó, és ezen — Későn érő Senga-Sengar na, nagydíjat hozo-tt telepünk­nek az idei szentendrei kiállí­táson Favorittal meg Rivallal együtt. Sötétbordó, szinte feketé, mintha Afrika szülötte lenne. S azért is egzotikum, mert nemcsak savanyú, hanem emellett van valami fura, kel­lemetlen mellékíze. — Igaz, viszont bőtermő, éretten szedve is napokig el­áll. Különben is konzervipari célt szolgál. Jó sok cukrot használhatnak fel hozzá. Sajnos a telepen nincs édesítő szer én meg kós­tolgatása után emiatt panasz­kodom. Megsajnálnak, vissza­vezetnek a bejárat felé, ahol két ágyás tövei között keres­gélnek sikerrel. Néhány ala­posan megtermett erdei sza­mócát nyújtanak át. Legalább­is az illata, zamata, íze ponto­san olyan. — Pedig ez is kultúrnövény — mondják és bemutatják: — a neve Regina. — No, ebből kellene sokat termelni! — Csakhogy nincs ára. Hogy-hogy amikor túltesz valamennyi megkóstolt sza­mócán, aki a remek ízek ked­velője, bizonyára több pénzt i fizetne érte? Elmagyarázzák erre, hogy a MÉK a kereskedelem kíván­ságára évekkel ezelőtt csupán nagysága szerint határozta meg a szamóca órát. Amelyik széliében 30 milliméternél na­gyobb. az az extra és legtöbbet adnak érte. Amelyik 25 milli­méternél több. de 30-nál ke­vesebb. az pedig az olcsóbb L osztályú, de drágább a 20—25 milliméteres II. osztályúnál. A j III., amelynek felülete a 20 millimétert sem éri el, az a legolcsóbb. így, bár íze alap­ján méltán Regina a neve, és valóban a szamócák királynő­je lehetne, a legcsenevészebb bogyók árát adják csak érte, mert szélessége a III. osztály­nak felel meg. Hiába nő meg I 20—30 milliméterre a hossza. Bizony sürgősen meg kelle­ne változtatni ezt a bürokrati­kus árszabást, hogy Regina el­foglalhassa az őt megillető trónt. Különben is hamis érté­kelés nagysága szerint meg­szabni a kerti szamóca árát, amely annál jobb, mennél in­kább hasonlít az íze távoli őse, az erdei szamóca ízére. 1 Sz. E. még az idén megkezdjük a te­lepítést Szamóca mellé egres, fekete, vörös ribizli és mál­na is kerül. De maradjunk csak a sza­mócánál. — Ez itt a Rival. Nagyját már leszüretelték, de azért zöld levelei alól tö­méntelen piros foltocska jelzi, van még mit leszedni. — Rival lesz Madame Mou- taut utóda — vélekednek a telepiek. A szóbanforgó francia höl­gyet minek mutatnánk be, hi­szen a legnépszerűbb Pest me­gyében. Tehát most nála bő­vebb termést adó riválisa akadt. ízét is összehasonlítjuk itt helyben a kettőnek, őszin­tén szólva nehéz megmondani melyiké a jobb. Korán érik, többet ér — Hopp! Még van rajta né­hány szem, ezt ízlelje meg, a Favoritot! Férfi tenyér, gyöngéd vigyá­zattal tár elém három göm- bölyded, mélypiros illatozó bo­gyót. Zamatos, édes, kár, hogy nem felejtettek a tövén töb­bet — Május elsejétől négy tel­jes héten keresztül tartott a szürete. Ott pedig — a muta­tóujj távolabbi ágyások felé irányul — lakott a legkoráb­ban érő Lihama. Április végén indult elsőnek és három héten át 6zedték. Azt mondják rá, édes és ke­ményhúsú, éppen ezért az uta­zást jól bírja. Szomszédjával Red Gaunc- let-tel szintén csak hírből is­merkedhetünk meg. Élénk pi­rosnak, rendkívül zamatos­nak mondják. Másutt az or­szágban még nem eresztett gyökeret. Emez szinte korán érő de még megízlelhető, jócskán mu- j tatközik bogyó bokrocskáin. j Sir Prise — ez a neve — sa­vanyítás angol úriember. — Ilyen korai fajtákkal ezen a tavaszon Csongrád, Bács- Kiskun — amikor még nagyon magas volt a szamóca ára — elárasztotta a piacot. Nagykő­rösön. Cegléd vidékén és a da- j basi járás déli részén ugyan­olyan korán beérne mind. Ilyen jól fizető korai fajtákra kellene rátérni megyénkben is — hangoztatják. Széliében igen, hosszában nem Asszonycsapat hajlong, gug- j goi emitt az ágyasok között, i Szüretelnek. t Fcrvojista... I + ; ... ez a Magyar Vasutas Vi­lág című eszperantó folyóirat címe. A kiadványt s minden eszperantó nyelvű nyomdai j terméket Vácott szedik s az ottani gépeken nyomtatják, j Itt lát napvilágot a Magyar I Eszperantista című folyóirat is. A nyelv két legjobb isme­rője, s így az eszperantó nyomda lelke Bénik Gyula gépszedő, aki már 35 éve mű­veli e különös-praktikus nyel­vet. Tanítványával, Werk Andrással korrigálja a leg­újabb próbanyomatot.

Next

/
Thumbnails
Contents