Pest Megyei Hirlap, 1966. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-23 / 147. szám

1968. JÜNITTS 23., CSÜTÖRTÖK MEcrei ■i'Mírlaio 3 NAPIRENDEN: ä legnagyobb települések Vác iparváros -j- 5 centrumra 560 millió -f Lakás, kórház, iskola, áruház A Pest megyei Tanács vb ezerdai üiésén az elmúlt terv­időszak várospolitikai tapasz­talatait vitatták meg, s kör­vonalazták a megvalósítandó feladatokat A tanácskozáson kiemelték, mennyire fontos megállapítani az egyes városok jellegét, fel­mérni az igényeket, hogy a fejlesztést ahhoz idomít­sák. Cegléd és Nagykőrös elsősor­ban mezőgazdasági városok; újabban jelentős iparral is rendelkeznek. Szentendrénél kialakult az üdülőjelleg. Tel­jesen ipari városnak tekinthet­jük Vácot. Gödöllőnek még nincs végleges arculata, de fel­tétlenül tekintettel kell lenni az agráregyetemre, a hozzá­kapcsolt, már meglevő és új in­tézményekre. Emellett Gö­döllő fejlődő ipari bázissal is rendelkezik. Gödöllőt nem számítva a II. ötéves terv so­rán a négy város 253 milliónál többet fordított beruházás­ra megyei cs községfejlesz­tési hozzájárulásból. A végzett társadalmi munka értéke is meghaladta all mil­lió forintot. A jövőben, a III. ötéves terv­ben 560 millió forintnál több jut az öt városra. Cegléden legkézzelfoghatóbb lesz a fej­lődés az út- és járdaépítésben, a víz- és villanyhálózat bőví­tésében. Elkészül az új kórház és a 8 tantermes gimnázium. Tovább épül a bolthálózat és az fmsz-áruház, mintegy hat és fél millió forintos költség­gel. Állami erőből 213 lakás és Látogatás a Néprajzi Múzeumban Fa-, tök-, kéreg-, cserép- és fémedények a valamikori ház­tartás eszközei — Es ilyenben tényleg jár­tak? — csodálkozik egy kis­lány a valamikori matyó ruha előtt. A csoportot vezető ta­nárnő bólint és tovább igazítja a gyerekeket a következő te­rembe, ahol berendezett sár­közi szobát láthatnak. Fara­gott szék, tulipános láda, pár­nákkal és dunnákkal a menye- zetig púpozott ágy... mesevi­lág ez már a modern bútorok között, apró lakásokban élő gyermekek szemében. — S amit még mutathat­nánk! ... — mondja dr. Szol­noki Lajos, -főigazgató helyet­tes. jí" Körülbelül 150 ezer leltáro-% zott tárgyak van raktárban,$ ebből még a három évvel ez-§ előtt a Műcsarnokban meg- ^ rendezett „nagy kiállításon’’ is ^ csak háromezret mutathattak § be. — Évente körülbelül három-1 ezer tárggyal gazdagodik múzeum — mondja, s hozzá- § teszi, hogy a kanáltól a sze- $ kérig mindent gyűjtenek, ami ^ a múzeum anyagát kiegészít heti. S rohamosan gyarapodik^ könyvtáruk állománya is. A § felsoroltakon kívül 240 ezer§ fénykép másfél millió oldalnyi^ kéziratgyűjtemény, egy sereg rajz- és filmanyag is itt zsúfo- ^ lódik a múzeumban, ahol egy-^ re kevesebb a hely a kiállttá sok bemutatására. Jelenleg kétszáz négyzet-% méternyi területtel gazdálkod-% hatunk — mondja, s legna-§ gyobb dilemmájukat említi — El kell döntenünk, mit csi-§ náljunk. Kiállítsunk, vagy ^ gyújtsunk? Huszonhat tudományos § munlcatárs foglalkozik az \ európai parasztkultúrákkal, | feljegyzéseket és filmeket ké­szítenek a többi között a ki­haló mesterségekről és tele­pülésekről. Gyűjtik a gyorsan pusztuló tárgyi emlékeket és kutatásaik eredményeit év­könyvekben és tanulmányok­ban publikálják. — Áthidaló megoldással pró­bálkozunk — mondja a főigaz­gató-helyettes —, vándorkiál­lításokat küldünk vidékre, s most a Madách Színház elő­csarnokában is felállítunk egy kiállítást. Sz. G. 650 társasház építését vették tervbe. Ugyanígy a csatorna- építés lesz legjelentékenyebb pontja a nagykőrösi építkezé­seknek. A vízellátás megjaví­tása a konzervgyári rekonst­rukcióhoz kapcsolódik. Gödöllőn még fokozottabb mértékben jelentkeznek a vá­rosias jelleg kialakításának problémái, amit a községfej- lesztési és beruházási tervek tükröznek. Legjelentősebb té­telük a lakásépítkezés. Ugyan­csak itt épül a megyei állat­egészségügyi kórház. Szentendrén mindennél fon­tosabb a csatornázás. Ezenkí­vül 100 személyes turistaszál­lót, új művelődési házat és ét­termet építenek. Jelentős ösz- szeget adnak műemlékvéde­lemre és múzeumokra. To­vábbfejlesztik a campinget, valamint a papszigeti strandot. Vácott is jelentős lesz a la­kásépítkezés, emellett a város új kórházat is kap. Tovább rendezik a Duna-partot, elké­szítik az új csatornahálózatot és a szennyvíztisztító-telepet. Közös beruházásból megvaló­sul a zeneiskola, új székházat kap a járási tanács. A kenyérellátás megjavítá­sára modem gyárat épí­tenek. A tervek ismertetése után igen érdekes vita alakult ki. Többen hangsúlyozták, hogy vé’eményük szerint elkészíté­süknél nem támaszkodtak eléggé a közvéleményre. A hozzászólások során Szakali József, az MSZMP megyei bi­zottságának titkára arra hív­ta fel a figyelmet, hogy a vég­leges tervek kidolgozásánál legyen teljesebb a felmérés. Városaink rohamos fejlődésé­vel nem tudott lépést tartani a közművesítés, a kommuná­lis ellátás és a szolgáltatások. Legelébb ezeket a kívánalma­kat kell megvalósítani. A most következő ötéves tervben nő a tanácsok hatásköre. Támaszkodni kell az egyé­ni kezdeményezésre és az ipari vállalatok erejére. Czap Miklós vb-elnökhelyet- tes vitazárójában hangsúlyoz­ta, hogy megfelelő területet tartottak fenn a letelepülő nagyüzemek számára. Ha pon­tosan végrehajtják járulékos beruházásaikat, elősegítik a település fejlődését. A város- fejlesztési tervek — mondotta — nem megmásíthatatlan tör­vények, az élet követelményei szerint módosíthatók. A be­nyújtott határozati javaslato­kat a következő végrehajtó bi­zottsági ülésre kibővítik. A vb-ülés ezután más napi­rendi pontokat tárgyalt. k. m. 'yssssss/sssswssrsssssyssrs/ssss/s/sssssss. Pröbáratevő feladatok Nincs könnyű dolga az üze­mekben dolgozó műszakiak­nak: a napi termelés zavar­talanságának biztosítása mel­lett mind több és minőségileg is fokozott energiát igényel­nek a holnap és a holnapután feladatai A külső szemlélő számára a gyártásszervezés — termelésirányítás — gyárt­mányfejlesztés feladatai kü- lön-külön tevékenységi kör­höz tartoznak; a gyakorló mű­szakiak nagyon is jól tud­ják, hogy elválaszthatatlanok egymástól. legek és kísérleti félüzemek megteremtését.” KÖRÜLTEKINTÉS - MEGALAPOZOTTSÁG ÁLLANDÓ / VERSENYFUTÁS A gyárak, s ezenbelül a mű­szakiak helyzetét a Híradás- techmikai Anyagok Gyára egyik fiatal, kommunista mér­nöke fogalmazta meg találóan. Azt mondta: „Kissé úgy va­gyunk, mint akik kellő tré­ning nélkül állnak rajthoz. És mire úgy ahogy megszokjuk a távot, addigra a célt előbbre viszik. A táv tehát megint nö­vekedett: állandó verseny- futás ez.” Igaz a megállapítás: műszakijaink egy része el­szokott attól, — mert elszok­tattuk tőle! — hogy munka­köri kötelességein túl is igényt tartanak tehetségére, képes­ségeire, kísérletező kedvére, s most, amikor ugrásszerűen növekednek a feladatok, időn­ként bizony „légszomjjal” küz­denek. Egy-egy komplex műszaki feladat részfolyamatok több tucatját, nem egy esetben szá­zait fogja magába. A váci képcsőgyárnak például biz­tosítania kell a robbanásbiz­tos képcsövek tömeggyártá­sát; az üveggyári kemencénél új tüzeléstechnikát kell al­kalmazni. Két kiragadott példa csak abból, ami fel­adatként a gyár közösségére, s elsősorban a műszakiakra vár: ezenbelül azonban mennyi gond, kínlódás, idegeskedés! ßs mennyi olyasmi, aminek semmi köze a közvetlen ter­meléshez, de ami nélkül elkép­zelhetetlen a holnap termelő­munkája! Egy időben erősen lebecsülték a kutató-kísérleti részlegek munkáját üzeme­inkben: ma már becsületük van — s ezt többségében az eredmények vívták ki! —, de a becsületnövekedést nem kí­sérte kellő arányban az anya­gi-technikai bázis növeke­dése. A Politikai Bizottság 1966. február 1-i határozata „A tudományos kutatómunka helyzetéről és a legfontosabb tennivalókról” joggal álla­pítja meg: „A nagyobb ter­melési egységek kialakulásá- val párhuzamosan biztosíta­ni kell a fejlesztési kutatások hálózatának bővítését, meg­felelő kapacitású üzemi ku­tatócsoportok, fejlesztési rész­Általában foglalkozni a fej­lesztéssel semmit nem ér, an­nak felelős gazdájának kell lennie. Az MGM diósdi gyára fej­lesztési tervében négy új csapágytípus kialakítása, gyártásba vevése szerepel. Ha­zánk jelentős szerepet játszik a nemzetközi munkamegosz­tás e területén, a fejlesztésnek tehát nem is csak országos, hanem nemzetközi a jelentő­sége. A négy új csapágytípus azonban megoldandó műszaki problémák seregét hozza ma­gával: a felszerszámozást, a minőségi átvétel további szi­gorítását, célgépek készítését. Az akarattal és határozottság­gal nincs is baj, a gyár kiváló műszaki gárdával rendelkezik, ám igencsak nehezíti a mun­kát, ha késnek a kooperációs partnerek a szállítással — s erre nem kevés a példa — s ha a minőségi követelmények emelkedésével nem tud lépést tartani a géppark korszerűsí­tése stb. Diósd említése eset­leges: ugyanerről beszélt a Csepel Autógyár mérnöke, aki joggal kijelenthette: „Sok múlik rajtunk, de — nem minden! Hiba lenne nem lát­ni, mi minden köti, nehe­zíti a fejlesztési munkát.” Nem elég tehát a fejlesztés ún. káderfeltételeit megte­remteni : legalább ennyire fontosak az egyéb körülmé­nyek. NE LEGYEN SZALMALÁNG A Budapesti Nemzetközi Vásáron nagy sikert aratott, s üzleti értelemben is fokozott érdeklődést keltett a Magyar Hajó- és Darugyár váci gyár­egysége alumíniumcsarnoka. Jogos a siker, az érdeklődés: a gyáregység évek hosszú során bizonyította, hogy te­hetséges műszakijai nem szal­malángként ellobbanó lelke­sedéssel foglalkoznak a fej­lesztés kérdéseivel, hanem ál­landó, egyenletes munkát kí­vánó feladatként. Lelkesedés­ben, kezdeményezésben ugyanis nincs hiány: országos gond megoldásához kívánnak hozzásegíteni például a ceg­lédi Közlekedésépítési Gépja­vító Vállalat mérnökei a di­rekt hűtésű olajkazán tervei­nek elkészítésével. Nem szere­pel kötelezettségeik között, mégis: megcsinálták a terve­ket. ■ Mint ahogy arra sem le­het kötelezni az embereket, hogy — újítsanak. A diós- diak mégis járják ezt az utat, s például a Hüller-perselyek pontosabb megmunkálása ér­dekében újítások révén cél­gépet készítenek. Hasonló pél­dát még Sokat sorolhatnánk; öröm, hogy ennyi van belőlük, mert azt bizonyítják, hogy kedvben, kezdeményező kész­ségben nincs hiány. A baj ott van, hogy igen sokszor nem táplálják minden oldal­ról e kedvet, nem ösztönzik e kezdeményező készséget. Az új prémiumrendelet ru­galmasabb kereteket teremtett e területen is a fejlesztés-ku­tatás elismerésére. Van, ahol — így például a váci Forté­ban — jól is élnek vele, de még mindig tapasztalható az érthetetlen és indokolatlan fé­lénkség, garasoskodás olyan szakemberekkel szemben, akik százezreket, milliókat kereshet­nek. — és keresnek! — meg a gyárnak, a népgazdaságnak. Különösen áll ez az újítási-ta­lálmányi díjak kifizetésénél: az anyagiak azonban a kér­déskör egy részét jelentik csak. Még nagyobb súllyal es­nek latba azok a tényezők, melyeknek semmi köze az anyagiakhoz, s mégis: döntőek. \ szemlélet, a légkör egy-egy özemen, s alkotói kollektíván belül, a fejlesztő és termelés­irányító műszakiak szoros együttműködése a civakodás helyett, s a felelősségtudat el­mélyítése. HELYTÁLLNI A HATÁROKON TÚL IS Könnyűipari termékeink mintegy egynegyede kerül ex­portra; gépipari termékeink exportjának fokozását csakis a gyártmányfejlesztés ugrás­szerű javításával érhetjük el. Megyénk ipara 1965-ben 1890 millió forint értékű árut ex­portált, ez az 1960 évinek majdnem kétszerese! Hétszer több nyomtatott áramkört, négyszer több ferritet készítet­tek megyénkben, mint öt év­vel ezelőtt: látványos és nagy­szerű volt híradástechnikai iparunk fejlődése. Ebben dön­tő szerepet játszottak és ját­szanak a műszakiak, azok a szakemberek, akik nevet, ran­got szereztek a magyar ipar ez ágának. A Híradástechnikai Anyagok Gyára jelentősen részesedik az iparág exportjában: a ferrit- antenna gyártás fejlesztése népgazdasági érdekű műszaki feladat, s ennél Is jelentősebb a speciális ferritek gyártásá­nak kifejlesztése. Meg kell szervezniük az új, ún. keskeny fénycsőfojtó gyártását — fel­adat torlódik feladat hátán. Valóban olyan versenyfutás ez, ahol nincs megállás, még pihenőre sincs idő. A pihenő alatt elhódítaná a külföldi piacot valamelyik versenytárs, s a termék korszerűségében a követelményektől messze el­maradna. Napró! -napra „haj­tani” kell tehát: az energiák nagyfokú koncentrálását téte­lezi ez fel. És nemcsak itt, ha­nem minden üzemben. Harmadik ötéves tervünk végrehajtása egybeesik a gaz­dasági mechanizmus reform­jának megvalósításával: a re­form tág teret nyit a kezde­ményezésnek, ösztönzi, báto­rítja a fantáziát. Várni azon­ban addig sem lehet: az új feladatok, a növekvő igények újra és újra kopogtatnak a műszakiak ajtaján. Próbárate- vő feladatok — nagyszerű fel­adatok. A feladatok nagyságá­hoz kell hát igazodnia a végre­hajtás színvonalának, s ered­ményének, a korszerű termék­nek is! Mészáros Ottó Bécsi piacon - szentendrei eper A HÜTÖKO- CSIK NAPONTA ROBOGNAK MA­GYAR TÁJAK­RÓL AZ OSZT­RÁK főváros­ba. AZ OTTANI háziasszony GYAKRAN LÁT, S VÁSÁROL MA­GYAR CSEME­GÉT, — HÚSFÉ­LÉT. MOST A SZENTENDREI FÖLDIEPER, A VIDÉK ÍZLETES ROPOGÓS CSE­RESZNYÉJE ÉS A BURGONYA VI­SZI A PÁLMÁT. A VÄSÄRCSAR- NOK STANDJÁN A KORA REG­GELI SZÁLLÍT­MÁNYT GUSZ- T ALII AT JA, A VÁSÁRLÓ. I. osztályú rostálatlan bányakavicsot SÓDERT azonnali határidőre is szállítunk. Vagonba rakva Kerepes vasútállomáson m*/91.— Ft. Vasúti szállítás a kedvezményes díjszabás szerint a megrendelőt külön terheli. Fizetési mód: MNS. mcassó rendszer szerint. Magánmegrendelők részére, kérésre csekket küldünk. „Haladás" Mg. Tsz. Csömör ügyintézőnk Juhász Mátyás. + Azonnali belépésre felveszünk szerkezetlakatos. mlntakészf- tő szakmunkásokat. valamint vidék* munkára gép es szer- •«ezetlakitost »v es lánghe­gesztő- és férfi segédmun­kások-* Jelentkezni lehet Országos Bányaaepqvártö Vállalat Soest IV, Baross u. 91 -95

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents