Pest Megyei Hirlap, 1966. június (10. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-22 / 146. szám
Tanévzáró a Kossuth gimnáziumban Az iskolai évzárók egyik kiemelkedő eseménye a Kossuth gimnázium ünnepsége volt. Az öreg iskola udvarán az előadói asztal jutalomkönyvektől roskadozott, bizonyítva az elmúlt tanév eredményességét. Az évzárói beszámolóban Tóth Mihály igazgatóhelyettes ismertette a tanulmányi eredményeket, a kulturális és sportversenyeken elért sikereket, melyekkel az iskola növendékei nemcsak a gimnázium, de a város hímevét is öregbítették. Hasznos tanácsokat adott a szünidőre vonatkozóan és szeretettel búcsúzott az iskolát elhagyó érettségizett fiataloktól. A jutalmakat Radvámyi Nagy József igazgató osztotta ki: az értékes könyveket, az aranyokleveleket a kézilabda- csapatnak és a hangszeres kamaraegyüttes tagjainak. Az irodalmi pályázat nyertesei pénzjutalomban részesültek. Pénteken: TANÁCSÜLÉS A városi tanács június 24- én (pénteken) délelőtt 9 órakor tanácsülést tart a városi tanács nagytanácstermében. Főbb napirendi pontok: Cegléd város közegészségügyi helyzete. 1966 második félévi tanácstagi beszámoló ütemterve, a járásbírósági népi ülnökök választása, valamint bejelentések, indítványok. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLEPI JÁRÁS ES CE6l£D VÁROS R X. ÉVFOLYAM, 146. SZÁM I960. JUNIUS 22., SZERDA „Ceglédi dallamok“ az ősi Savariában Országos kórustalálkozó Szombathelyen Szombaton este az ország túlsó szélén, Szombathelyen vendégszerepeit a Ceglédi Vasutas Énekkar. A szombathelyi vendégszereplésre a MÁV szombathelyi Járműjavító Vállalatának Haladás férfikara hívta meg abból az alkalomból, hogy fennállásának 70. évfordulóját jubileumi dalostalálkozóval és hangversennyel ünnepelte. Szombaton délután egymás után érkeztek a vendégkórusok a dunántúli városba, az ország különböző részeiből — Szegedről, Miskolcról, Nagykanizsáról, Gyuláról, Nyíregyházáról, Pécsről. Pest megyét két vasutas- kórus képviselte: a DunaA HÓDÍTÓK Több mint hat évtized telt él a Kossuth Gimnázium fennállása óta. Az első kis érettségiző csoport óta ezrek érettségiztek ebben az aránylag fiatal intézetben. Idén hat osztály 194 diákja fejezte be tanulmányait. Az iskola fennállása óta ez volt' a legnagyobb létszámú végzős (negyedik^ osztály. Három héten keresztül folytak az érettségi vizsgák. Különböző érettségi vizsgabizottsági elnökök vezetése mellett folyt a négyévi anyag utolsó számonkérése. Az eredmény igen kiváló: átlagosan 3,7. Javításra senkit sem utasítottak. S ez nagy szó! 1934- ben volt csak hasonló eset; azzal a különbséggel, hogy akkor mindössze 21 volt az érettségizők száma. A kitűnő és jeles eredményt élért tanulók száma 58, ami szintén kiváló eredmény, hiszen az összes érettségit tett tanulóknak több, mint a negyede. A rendes évfolyammal két múlt évben végzett diák is próbálkozott a vizsgával. Az egyiknek sikerült a javítás, a másiknak, sajnos, most sem. A végzett diákok jelentős része — a kitűnő, jeles és jórendűek nagyobb része — egyetemen kívánja folytatni tanulmányait. A felvételi kérelmek elmentek, s a diákok így újabb izgalmak előtt állnak, mert a felvételi vizsgák újabb próbatétel elé állítják őket. De akár egyetem, akár munkapad, akár íróasztal — e fiúkra és leányokra az élet vár, kitűzött szép céljaik igézetével. Mennék hát céljaik felé — s ahogy a költő tanítja —: „ ... a cél úgyse lehet kevesebb: — meghódítani földet és eget — az élet hű szolgálatával”. Sz. L koszi MÄV Férfikar és a Ceglédi Vasutas Énekkar. A jubileumi dalos ünnepség szombaton este hét órakor kezdődött a Művelődési és Sportház szép, modem és jó akusztikájú nagytermében, mintegy 1200 résztvevővel. Az ünneplőket, az ünnepeiteket és a vendégszereplő kórusokat Szűcs Zoltán, a MÁV vezérigazgató-helyettese, Szabó Antal, a Vasutasok Szak- szervezetének főtitkára és Bata Ferenc, a MÁV Járműjavító Vállalat főnöke köszöntötte. Az ünnepségen megjelent többek között dr. Gonda György, a Vas megyei Tanács elnöke, Kovács Antal, az MSZMP Vas megyei Bizottságának első titkára és a Szombathelyen tartózkodó bolgár küldöttség is. Az ünnepi beszédek után a jubiláló Haladás kórus számai csendültek fel, majd utánuk a vendégkórusok bemutatkozása következett. A miskolci és a nagykanizsai vasutaskórus után lépett dobogóra a Ceglédi Vasutas Énekkar. Dalostársaik és a közönség tapsa köszöntötte őket. Az első tapsok a kórus jellegzetes, ünnepi öltözékét ismerték el: a ceglédi kórus nőtagjai viseltek egyedül hosszú, bokáig érő fekete szoknyát fehér blúzzal. Egyben a közönség érdeklődését jelezték ezek a tapsok, hisz a dalostalálkozó programjában olvashatták, hogy a ceglédiek a Duna— Tisza közi dalostalálkozón ezüstkoszorús minősítést kaptak, s ezenkívül számos jelvény és érem tulajdonosai. Benczédi Mihály karnagy vezetésével négy kórusművet mutattak be ezen az estén. Tar dós: Uj munkára című indulója, Sugár: Kórus a naphoz, Kodály: Gömöri dal; és Karai: Ceglédi dallamok című dalciklusával mutatkoztak be a szombat- helyi közönség előtt. Az elismerő és értékelő taps minden számuk után felcsattant: Dunántúl így fogadta a szívébe alföldi dalostestvéreit. Vasárnap délelőtt a város fúvószenekara vezetésével valamennyi vendégkórus felvonult a város utcáin. A Művelődési és Sportház előtti téren dr. Makra Sándor, a Vas megyei Tanács művelődési osztályának népművelési csoportvezetője tartott köszöntőt — ezután a kórusok zászlóinak szalagozása következett, majd Makiári József Liszt-díjas karnagy vezényletével ezernél több torokból csendült fel a dal: Kodály—Berzsenyi: Magyarokhoz című kórusműve. A szabadtéri ünnepséget ismét hangverseny követte a művelődési házban, majd városnézéssel, az ősi Savariá- val való ismerkedéssel telt a nap. Délután a Művelődési és Sportház klubtermében a kórusok karnrgyai és elnökei részére tartott fogadást és értékelő méltatást a jubileumi dalostalálkozó rendező bizottsága. (eszes) IBUSZ iroda — rangrejtve Belföldi túrák — külföldi hajóutak „Hová akar utazni? Ne törje a fejét! Forduljon bizalommal az IBUSZ Társasutazási Kirendeltségéhez Cegléden” — Szinte hiányzik már egy ilyen vagy hasonló szövegű plakát a ceglédi utcákról, amióta megnyílt a földművesszövetkezet kezelésében az IBUSZ-iroda. Gyuris Jánossal, az IBUSZ kecskeméti főszervezőjével lehetőség is szerepel. Ceglédről kiindulva Pécs—Siklós— Harkány vonalon rendezünk egy kétnapos körutat augusztus 20—21-én. Erre az útra július 1-ig lehet jelentkezni. Tud-e segítséget nyújtani az iroda a különböző saját szervezésű hazai utazások lebonyolításához? — Ebben is segítségére vagyunk a vállalatoknak, üzeKinek jó ez így? beszélgetünk a ceglédi iroda programjáról. — A szomszédos országok közül még Romániába, Jugoszláviába és Csehszlovákiába lehet jelentkezni a ceglédi irodánál. Aki pedig távolabbra akar utazni, s ráadásul hajón, három szép útiprogram között választhat, melyek mindegyike több országon keresztül vezet. — Warnemünde —Le Havre—Tunis—Palermo —Velence—Rijeka. A másik: Opatija—Rijeka—Dubrovnik—Pireus—Athén—Istanbul—Konstanca. A harmadik: Rijeka—Velence—Dubrovnik—Pireus—Athén—Rhodos—Istanbul—Konstanca. S aki nem akar külföldre utazni, meg ideje sincs hosz- szabb utazásokra, azoknak rendez-e rövid autóbusz-túrákat az IBUSZ? — Tervünkben ilyen utazási SPORT Gólzápor a tor ül éti rangadón Szombattól hétfőig három karambol az országutakon Ceglédi BEM HSE—Tápio- szele 12:4 (5:3) Senki sem várt ilyen nagy arányú ceglédi győzelmet ezen a rangadón. Mert az volt, mégpedig a javából. Két csapat vizsgázott taktikából, küzdeniakarásból és a helyzetek ésszerű kihasználásából. Küzdeniakarásból a szeleiek tűntek ki, a ceglédiek pedig okos taktikájukkal és a helyzetek gyors ki ismeréséivel feltétlen megérdemelték a győzelmet. A szeleiek nagy mezőnyfölényben játszottak, de egy másodpercnyi kihagyásuk miatt a ceglédiek sorozatban érték el góljaikat. Ceglédi BEM HSE: Meleg, Erős, Fekete, Varga, Hrobár, Milus, Kuti, Czirnák, Máté, Koska, Bugyi. Gól: Máté 6, Koska és Milus 2—2, Kuti és Bugyi 1—1. Gyenge játékvezetés volt. Az előmérkőzésen Ceglédi Vasutas ifi—Tápiószele ifi 3:0 volt. *— SZ —I meknek, gazdaságoknak, iskoláknak — az IBUSZ országos hálózatán keresztül. S a közelgő Szegedi Szabadtéri Ünnepi Játékokra a ceglédi irodában is lehet jegyeket előre váltani — mondotta Gyuris János. ★ Ehhez az irodához azonban nem olyan könnyű eljutni. Ezért készséggel felajánljuk idegenvezetői segítségünket az utazni szándékozóknak: Az évek óta várt IBUSZ- irodát a Páva utca 12. szám alatti raktárudvarban nyitotta meg a földművesszövetkezet. A szélesre tárt gazdasági kapun belépő balra mindjárt egy tágas szemétgödörben gyönyörködhet. A képünkön is látható épületanyagok közötti labirintuson át lehet bejutni a sarokban szerényen meghúzódó IBUSZ feliratú helyiséghez, mely kívülről — a környezethez méltóan — inkább raktár vagy műhely benyomását kelti. A belépő nem is csalatkozik ebben a feltevésében, mert az első szobában — fotelok, dohányzóasztal helyett — a dekorációs részleg műhelyét találja. Ebből a műhelyből nyílik aztán a mintegy négy négyzetméternyi kis ablaktalan helyiség, amiben székel a ceglédi IBUSZ-iroda — rangrejtve. De hogy kinek jó ez itt és így? Az idegenforgalomnak semmiesetre sem. (ferencz) Tizennyolcadikén déli 12 órakor Abonyban, a Zalka Máté út és a Kécskei út kereszteződésénél Visnyei Tibor 26 éves, Tápiószőllős 213. szám alatti lakos, ittasan vezette motorkerékpárját. S mint ilyenkor lenni szokott, a szesztől elborult agyú fiatalember nem ismert határt a sebességben, és nekiment a vele szembe jövő autóbusznak. A motorkerékpár vezetője köny- nyebb, pótutasa, Katona Pál, semmilyen sérülést nem szenvedett. A kár: 4500 forint. Visnyei Tibor ellen a rendőrségi Vizsgálat folyamatban van. ★ Horváth Gyuláné, Szolnok, Kossuth Lajos út 12. szám alatti lakos, 19-én, fél 12 órakor Wartburgjával Cegléden, a Szolnoki út 91. számú ház előtt összeütközött a vele szemben haladó Moszkvics személygépkocsival. Horváthné hirtelen előzni akart, s a kormányt balra rántotta, amelynek következtében a kocsi lehaladt az útpadkára. A balesetet okozó Horváth Gyuláné és a vele együtt utazók közül ketten könnyebben, a Moszkvics utasai közül hárman sérültek meg. A két személygépkocsiban körülbelül 40 ezer forint kár keletkezett. A baleset tisztázása ügyében a vizsgálat megindult. A város és járás területén azonban — sajnos — e két balesettel nem zárult le a „fekete krónika”. Hétfőn délelőtt 10 órakor Bátori László 36 éves szolnoki lakos, a CN 48—33 rendszámú, 601-es Trabantjával a 4-es számú főútvonalon, a 75—76-os kilométerkő között, Abony felé haladva előzni akart egy kerékpárost. Az előzés azonban korai volt, mert vele szemben — a kerékpárostól nem mesz- szire — közeledett egy teherautó. A teherautó vezetője látta, hogy az előzésre nincs meg a megfelelő távolság, s emiatt kormányát jobbra fordítva, az árokba szaladt. A Trabant vezetője viszont — ijedtében — a kormányt balra fordította, nekiütközött egy útszéli fának, azt kettétörte, majd a bal árokban kötött ki. A kerékpáros a balesetet elkerülte, a teherautó vezetője is kisebb sérüléssel „megúszta”, a Trabant vezetőjének azonban lábatört, s az alig 1750 kilométert „futott” új Trabant gépháza — mint képünkön látható — tönkrement. A kár mintegy 15 ezer forint. Cs. A figyelmetlen előzés következménye Ifj. Járúány Gyula felvétele Lassan változik a világ Jónéhány tanácstagot ismerek. Általában azt tapasztaltam, hogy a tanácstagok eredményes munkát végeznek, segítségére vannak a választóknak mindennapi problémáik elintézésében, hiszen ők tartják a kapcsolatot az „illetékesekkel”, eljárnak választóik ügyes-bajos dolgaiban. Így van ez bent a városban. De milyen gondok foglalkoztatják azt a tanácstagot, aki a tanyavilág választóit képviseli? — Az uramat keresi? — áll meg a söprögetésben egy pillanatra Fehér Sándorné. — Hogy mit csinál? Három hold szőlő a vállalása, meg két parcella burgonya. A többit már akár ne is mondjam. Valóban a burgonyavetésben találom Fehér Sándort. A Csaba-gyerekkel együtt mezítláb dolgoznak. Helyet adnak egy fél zsák krumplin. — Van vagy száz választóm a környéken — mondja fakó, színtelen hangon. — Az öregek között én vagyok ötvenéves fejjel a legfiatalabb. Vannak még talán négyen olyan negyven év körüliek, de azoknak is nagyon másfelé van már a szándékuk. — Elszármazik a fiatalság? — Tíz évvel ezelőtt még két nagy gumiskocsin mentek nótaszóval a fiatalok a munkába. Máma? Már csak akkor van egy kis mozgás itt, a Budai úton, amikor az emberek gyalog, kerékpáron mennek a hajnali órákban. Egyrészük a vonathoz, másrészük a városba. Csak itt nem akarnak maradni. — De a fogadóórára eljönnek ... — Hát... Beszámolóra, fogadóórára ritkán kerül sor. Négy embernél többet meg nem számoltam egy beszámolón. Azok is a szomszédok. — Közömbösek az emberek? — Mint minden öreg, akinek már csak az a gondja, hogy terem-e a vállalt szőlő, lesz-e kukorica, meg krumpli a háztájiban. Elgondolkodik. — Megkapom én, hallja-e, a legszebb tájékoztatást a tanácstól, de ki kíváncsi itt arra, hogy a városon csatornáznak, víztorony épül, emeletes házak emelkednek a Rákóczi úton. A maguk dolgaiban is csak nehezen lépnek előre. Amikor villanyt kapott a környékünk és elkészült a transzformátor hasztalan beszéltünk, az emberek csak legyintettek. Négyen vezettették be a villanyt. — Miránk se nagyon kíváncsi senki. Választás idején ki-kilátogat valaki a tanácstól vagy a Hazafias Népfronttól. De egész éven át senki. Csak az, aki az adót behajtja. — Három éve megszereztem a traktorvezetői jogosítványt. Voltam a tsz-ben vezetőségi tag, ellenőrző bizottsági elnök. Lehet, hogy azért, mert nagyon is megmondtam az igazat, itt vagyok. Krumplit vetek ebbe a hitvány földbe. De előre tudom, hogy csak malacnak való krumplit takarítunk be. — Segítség? — Ki tudja? Megöregszenek a tőkék, megöregszenek az emberek. Az egyiket kivágják, a másikat elkísérik a csengettyűs temetőbe. Talán amikor a nagyüzemi telepítés meglesz, itt is megváltozik a világ. — S maga itt marad addig? — Az egész család nehéz munkával a múlt esztendőben tizenötezer forintot keresett. A fogadott lányom csak betanított munkás valami pesti kárpitos gyárban és egymaga tizenkilencszer forintot keresett. Hát maradhatok? Nehéz erre felelni. Most még nehéz felelni rá. Rossi Károly
