Pest Megyei Hirlap, 1966. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-22 / 146. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP LÓN KI A DASA VIII. ÉVFOLYAM, 146. SZÁM 1966. JÚNIUS 22., SZERDA ARATÁSRA KÉSZ A GÉPJAVÍTÓ ÁLLOMÁS A gépek kivonulása megkezdődön A közös hang eredményeként A népfront és a tanács együttműködését tárgyalta a monori vb Monor Kpzség Tanácsának végrehajtó bizottsága legutób­bi ülésén a tanács és a Ha­zafias Népfront együttműkö­déséről, ennek feltételeiről és az együttműködés során meg­valósítandó feladatokról tár­gyalt. A községi tanács vb. az el­múlt évben megbeszélte már ezt a kérdést és határozatot hozott. A tapasztalat azt mu­tatja, a tömegmozgósítást igénylő központi állami fel­adatok megvalósítása érdeké­ben a tanács és a népfront megtalálta a közös hangot. Az elmúlt időben segítséget nyúj­tott az állandó bizottságok­nak úgy, hogy a népfront ak­tivistái közül kettő-kettő a szakképzettségének megfelelő állandó bizottság munkáját se­gítette. A hasznos kezdemé­nyezés szépséghibája, hogy — ha nem is minden esetben, de Gyomron Hall«'», itt Hadi«» Aovi Sad címmel mutatja be műsorát ma este nyolc órakor a Növi Sad-i rádió tánczenekara. Jó idő esetén a strandkertben, rossz idő esetén a járási mű­velődési házban kerül sor a jugoszláv vendégek bemutat­kozására. A múlt hét végén a vendégek nagy sikert arattak a Csepel Autógyár művelődési otthonában és Nagy ká tán. Bizonyára Gyomron is sike­rük lesz. gyakran előfordul, hogy a „patrónusok” nem jelen­tek meg a bizottságok ülé­sein. Ezen sürgősen változtatni kell, hiszen a két aktivista — aki ráadásul szakember is — te­vékenysége nemcsak az állan­dó bizottságok munkáját te­heti eredményesebbé, hanem a tanács és a népfront hasznos együttműködését is elősegí­tené. Miben segíthet a népfront, melyek azok a feladatok, me­lyek a szocializmus építésében reá hárulnak'! Ez a társadalmi szerv az elvégzendő politikai, társadalmi, kulturális felada­tok megvalósítása érdekében hivatott megmozgatni, meg­győzni, s kicsit átformálni az embereket. A vb megállapította, hogy a járási, illetve községi nép­front elnökség jó munkát vég­zett. Bizonyítják ezt a béke­hónap sok^száz embert meg­mozgató tiltakozó, szolidari­tást kifejező gyűlései, össze­jövetelei. A kampányfeladato­kon túl látszólag szerényebb, de nem kevésbé fontos prob­lémák orvoslásában is jut sze­rep a népfrontnak. A község sporttelepét ré­gen rendbe akarják hozni. Ehhez nemcsak akarat, de a lakosság segítsége is szüksé­ges lenne. A víz levezetése, a gáztelepítési munkák sokszor szerepeltek a községi tanács­ülések napirendjén, aztán hosszú viták után háttérbe szorultak. Gál János községi párttitkár ezen a vb-n újra visszatért erre a kérdésre: Meg kellene nézni Vecsé- sen, ők hogy csinálták, hiszen, ha lenne akarat az emberekben, s évekre előre gondolkodnának — Monor már járt úton haladhatna, csak Vecsés tapasztalatait kel­lene felhasználnia. A hozzászólók közül dr. Ho- mér Janka a vasútállomás szeméttel, piszokkal „ékesí­tett” környékéről beszélt. Ter­vezték, hogy az állomás köze­lébe buszmegállót építenek. Tervezték az állomás környé­kének parkosítását, de a buszmegálló még nem épült fel, parkosítani meg egyelőre nem érdemes, mert a szaba­don kószáló állatok lelegelik a virágokat. Az állomás mellett — a szemét, piszok tőszom­szédságában — még elszomo- rítóbbá téve a látványt, nagy nyugalommal álldogál a pos­takocsi. A hozzászólók véleményé­ből nemcsak az derült ki, hogy van probléma bőven, há­tiam az is, hogy ebből jut a népfrontnak is. A községi tanács elnöke, Kupecz Ferenc összefoglalva az elhangzottakat, hangsú­lyozta: a népfront szervező tevékenységét még lehet és kell is javítani. Sokkal több embert kell megmozgatni, s érdekeltté tenni közös ügyeinkben. A vb. Földváry György tit­kári beszámolóját elfogadta, s a határozati javaslatokat egy­hangúlag határozattá emelte. (dm) A gépjavító állomáson e hó­nap elején került sor a kom­bájnok és aratógépek gépsaem- léjére, amelyet a járás vezetői, meghívott termelőszövetkezeti elnökök tekintettek meg. A szemle sikerrel járt, mert megállapították, hogy az ál­lomás dolgozói derekas mun­kát végeztek, leküzdötték a közismert alkatrészhiányt, másrészt a szemle felfedte azokat az apróbb hiányossá­gokat, amelyek kétségtelen megvoltak, s a munkában már nagyobb mértékben jelentkez­tek volna. A dolgozók ezeket a hibákat is kijavították. Megtörtént a kombájnosok kiválasztása is. A gépjavító állomás műhelyének dolgozói közül 30-an ülnek kombájnra, hogy bebizonyítsák: nemcsak javítani tudnak, hanem aratni is. Versenyfeiajánlásokat tet­tek. Vállalták, hogy kombáj­nonként átlagban 360 hol­dat vágnak le. Ezen belül több műhelymunkás 500 holdon felüli teljesítményt vállalt. Rajtuk kívül a tsz-ekből és az iparból is több traktoros is kombájnra ül, hogy saját tsz- ükben végezzék a betakarító munkát. • Sajnos egyes tsz-vezetők és traktorosok túlságosan elfogul­tam, befelé fordulva tekintik a kombájnolási—betakarítási munkát. Nem engednek kombájn­ra ülni olyan bevált kom- bájnosokat, akik már több éven keresztül bebizonyí­tották rátermettségüket, így a pilisi Űj Élet Tsz elnö­ke, Sedró elvtárs, ifjú Kiss Mihály, Povázsony Károly kombájnvezetőket nem engedi át, az úri tsz-ből Sárközi Elek kombájnvezető nem akarja a saját betakarító munkájukat elősegíteni. Az új gazdasági mechanizmusnak ilyen fajta értelmezése merőben helytelen, és még nagyon korai, mert BEIRATKOZÁS Nyílik a gimnázium bejára­tának ajtaja. Belép rajta apu, anyu, meg a kislányuk. A zsibongóban érdeklődve szem­lélik a „kötelező” dolgokat. A matrózblúzt, a tornaruhát, no meg a fehér zoknit. A leendő elsős kislány cso­dálkozva néz szét. Milyen szép! — mondja, majd némi keresgélés után rátalálnak az osztályra. Orosz tagozatosok — hirde­ti a felirat. Amikor bemen­nek, a kislány kissé félénkem diktálja be adatait. Néha édes­anyjának kell kisegíteni őt. Örül, amikor végeznek. Csak akkor lepődik meg, amikor a sapkspróba következik. Kissé rosszul veszi, amikor a sapka felkerül a fejére, s a tupír egy kicsit kisebb lesz. Amikor kilépnek az ajtón, azt mondja: Öröm lesz ilyen szép iskolába járni. Bakos Éva Pilisről jött be édesanyjával. Jó tanuló volt az I. számú iskolában. — Szeretném az átlagomat itt is megtartani. Aztán tovább megy. Kezé­ben boldogan szorítgatja a már megkapott diáksapkát. Alacsony növésű, jóvágású fiú. Szabados Gyulának hív­ják. Pilisről, a Mária telepi iskolából jött beiratkozni. — 4,5 volt az év végi átla­gom. Szeretném elérni leg­alább a négy egészet. Zsengellér Sanyi csak 3,3 volt. És közben már sokszor meglátogatta az asztalosmű­helyt. Nem csoda, hogy most is emellett döntött. Itt szeret­ne egyébként jobb eredményt elérni. Nyílik az egyik terem ajta­ja. Kilép rajta egy édesapa és egy édesanya. A nagymami a bejáratnál várja őket. — Gyere beljebb, nagyma­mi! — hívja az unoka. Mireő: — Nem nekem való már ez. Aztán mégis szétnéz az épü­letben. Tetszik neki is. Bemegyünk az egyik terem­be. A leendő osztályfőnök egyforma szívességgel fogad mindenkit. Beírja az adatokat, aztán így búcsúzik: — VT- szontlátásra. Viszontlátásra szeptember 1-én. Aztán négy évig máso­dik otthona lesz az iskola a most beiratkozóknak. (gér) JVépfron tik lés A Hazafias Népfront járási bizottsága elnökségi ülést tart június 23-án, kilenc órai kez­dettel. Helye: a járási nép­front-iroda. Napirenden az el­ső félévi munka értékelése és a második félévi munkaterv ismertetése. UJ NÉPI ULNOKÖK ÜLLŐN Üllőn a tanács Zubor Lász­ló, Pinczell Lajos, Virág Zol­tánná, Gecsetovszki András tsz-tagokat és ifjú Lovász László mintakészítőt jelölte népi ülnököknek. Záróhangverseny A vecsési zeneiskola vizs­gáira az elmúlt héten került sor. Június 26-án, vasárnap délután négy órakor a műve­lődési otthonban tartják záró- hangversenyüket, melyen minden tanuló fellép. ELKÉSZÜLT az új sportpálya Üllőn. Már a füvesítés is megtörtént, az öltözők is készen várják, hogy esetleg az őszi labdarúgó­idény végén a mérkőzéseket már ott tarthassák meg. MAI MŰSOR MOZIK Maglód: Vörös és fekete I—TI. Monor: Lobó, a farkas. Tápiósüly: A matador. Úri: Vihar Ázsiában. Vecsés: A szisztéma (széles). Eladó a gombai Új Élet Tsz-ben 4000 darab naposcsibe június 26-án Bevándorlók Ecseri gondok A hivatalos lakónyüvántar- tó szerint 2150 állandó lakosa van Ecsernek, amely főváro­sunkkal közvetlenül határos község. A tanács vezetői azon­ban több mint háromezer ember ügyével-bajával fog­lalkoznak rendszeresen. .4 csaknem ezres lélekszámú „felfutás” az albérlőkkel ma­gyarázható, akik ideiglenesen vannak bejelentkezve a köz­ségbe, de akik úgy maguké­nak tekintik az itteni prob­lémákat, mintha tősgyökeres „bennszülöttek” volnának. Va­lamennyien messzi vidékről jöttek el Pestre dolgozni, s így váltak bejárókká, ecseri al­bérlőkké. — Nagyon sokan megtalál­ták számításaikat munkahe­lyükön, s így szeretnének véglegesen letelepedni közsé­günkben — mondja Gutái Pál tanácselnök. — De addig is, míg összespórolják pén­züket az építkezésre, jönnek hozzánk, hogy adjunk segítsé­get ahhoz, hogy az elviselhe­tetlen lakáskörülményeiket mérsékelni tudják. Rengete­gen panaszkodnak a túl ma­gas lakbérre, emiatt nézetel­térések is jócskán vannak a családnál. Felhevülten ke­resik nálunk igazukat, néha valóságos főbérlő-albérlő pár­harcnak vagyunk szemtanúi. Tudjuk, érezzük e nyomasztó esetek súlyát, sajnos a sala­moni ítélkezés nem mindig átl módunkban. A túlnépesedés egy másik problémát is okoz itt, mégpe­dig a kiskereskedelmet ille­tően. Ecseren ugyanis egyetlen boltban zsúfolódik össze az élelmiszer-, a háztartási és a ruházati áru. Amolyan ko­rabeli „Hangya-üzlet”-re em­lékeztető ez az állapot. Az áruválaszték tehát szegényes, nem is beszélve az egészségte­len zsúfoltságról. — Megérett már községünk a szakosított bolthálózatra — vallja a tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke. — Lakos­ságunk túlnyomó többsége jóllehet Budapesten dolgozik, de azért szívesebben vásárol idehaza árut.. A jelenlegi igé­nyeket csakis korszerű, gaz­dag választékú szakboltok tudják kielégíteni. Nagyon sürgős megoldásra vár ez a probléma. A község egészségügyi helyzetéről nem éppen hízel­gőén vall a szükségépületben elhelyezett — szűk kis szo- bácskából álló — orvosi ren­delő. Mint megtudtam, a jövő évben saját erőből — mint­egy 400 ezer forint költséggel — modern orvosi rendelő építését kezdik meg. Eléggé kilátástalan Ecser község kulturális gondjának orvoslása. Egy rozoga, rak­társzerű helyiséget neveznek itt kultúrteremnek. —. Nagyon sok lelkes, am­bíciókkal felvértezett fiatal él ebben a községben — mondja Gutái Pál —, akik igénylik a művelődést, a szórakozást. Sajnos helyiséghiány miatt mindebből vajmi keveset kap­hatnak meg. Pedig van itt tánczenekar is (a felszerelés, látom, a tanácselnök irodájá­ban van!) meg aranyokleve­les KISZ népi tánccsoport is. Csak éppen olyan hely nincs, ahol a fiatalok összejönné­nek, gyakorolnának. Néha a tanácsterem, néha az iskolai tanterem szolgál „kultúr’ná- zul”. Megdöbbenve tapasztaltam idejövetelemkor, hogy a köz­ségi italboltot és cukrászdát milyen tömegesen látogatják az itteni fiatalok. Az előbbie­ket tekintve viszont már nem csodálkozom ezen. Ezek a fiatalok nem inni és han­goskodni mennek az italbolt­ba, vagy a cukrászdába, hanem társalogni, tereferélni. Mivel nincs hová menniük, ezt talál­ják az egyik megoldásnak. Meg azt, hogy többhelyütt há­zibulikat rendeznek. Sokan persze esténként elvándorol­nak más helyekre, Vecsésre, Gyömrőre, Rákoskertre, stb. hogy ott találjanak maguk­nak szórakozást, néhány kelle­mesen eltölthető órát. Sok problémája, gondja van Ecser községnek. Ezúttal csupán a legszembetűnőbbe­ket ragadtuk ki. Érthető, or­voslásuk nem oldható meg könnyen. Velkei Árpád ugyanakkor az iparból kell kölcsönkérni embereket kom­bájnolási munkára. Vajon ha az ipar vezetői is ilyen állás­pontra helyezkednének, akkor mit szólnának azok a tsz-veze­tők, akik most nem engedik át a gépjavító állomás által ne­velt, bevált kombájnosokat. Elgondolkoztató mindenesetre az ilyen szemlélet. Vajon csak az iparnak kell állandóan se­gítséget nyújtania? Vajon milyen károsodás éri ezeket a tsz-eket? Semmi! Az átengedett kombájno­sok teljesítménybérét, pré­miumát az állomás fizeti, s ha a múlt évi keresetüket nézzük, az aratási idényben ez 4—5000 forint között mozgott — akkor se megvetendő ke­reset, de ezen túlmenően a tsz érdekében dolgoznak. Szerencsére nem jellemző ez a járás tsz-eire. Legtöbb veze­tő készséggel adja a legjobb traktorosait, ügy gondolom ez így is helyes! Az aratás sikeres végre­hajtása népgazdasági ér­dek elsősorban és az állo­más dolgozói így is lát­ják ezt, de így látják az ipari vezetők is, akik átengedik a kombáj­nosokat. Az ország kenyerét takarít­juk be! Az időben, szemvesz­teség nélkül történő betakarí­tás átgondolt, jól szervezett munkát igényel és ez vonatko­zik elsősorban az állomás dol­gozóira, a szállítási, tárolási munka tekintetében a tsz-ekre, de nem utolsósorban a felvá­sárló szervekre is. A közös, együttes nagy fel­adatot jól koordináltan kell végrehajtani. Az állomás dol­gozói ennek a munkának vég­rehajtását szombaton termelé­si tanácskozáson megtárgyal­ták és készen várják az aratás megkezdését. A gépek kivonu­lása megkezdődött. (berzsenyi) ÚJFEHÉRTŐ 21 MALAC Az újfehértói Vörös Hajnal Termelőszövetkezet egyik yorkshirei kocája 21 malacot ellett. Az anya „csak” tizen­hatot táplálhat és így öt kis­malacot dajkaságba adtak. Ebben a szövetkezetben egyébként nem ritkaság a nagy szaporulat. Tavaly két koca 19, illetve 18 malacot fialt. SZOT KÉR A KISZ Házépítők Munka közben: Sánta Mihály, Gonda Miklós, Sánta Gyula, Andrásik László, Vangel János A tavaszi esőzések okozta belvíz miatt sok ház megron­gálódott, illetve összedőlt. Így volt ez Üllőn is sok helyen, többek között Sánta Györgyék- nél is. A KISZ-fiatalok vállal­ták, hogy segítenek az épület felépítésénél, mivel Sánta György jelenleg katonai szol­gálatot teljesít, s így nagyon hiányzik a segítség. (Sánta György bevonulása előtt az alapszervezet szervezőtitkára volt.) Az építkezés már elkezdő­dött, a fiatalok az alapozásnál már teljesítették vállalásuk egy részét. A múlt vasárnap hat köbméter sódert forgattak meg, illetve építették be az épület alapjába. A munkát Gellman László és Vig Gábor vezette. A fiatalok vállalását és az eddig elvégzett munkát dicséret illeti. Reméljük még több alkalommal találkozunk velük az építkezésnél. KISZ-szervezet alakul a Törésben A gyömrői Petőfi Tsz leg­több fiatalja a Tövesben lakik. Régi problémájuk, hogy ami­kor szórakozni, művelődni akartak, akkor kilométereket kellett gyalogolniuk, amíg be­értek a községbe. Ezen az ál­datlan helyzeten akarnak ja­vítani a tsz vezetői és a fiata­lok egyaránt. KISZ-szervezetet akarnak szervezni a Tövesben is. Tele­vízió és egyéb játékok már vannak. Szeretnénk, ha sike­rülne a szakszervezet megala­kítása. A tsz-elnök elmondta, hogy 15—16 tagja lesz majd a szervezetnek. — Tíznapos balatoni táboro­zásra is elküldjük majd fiatal­jainkat a nyáron, mintegy biz­tatásul a jövőre nézve. ★ Huszonegy fő részvételével hajókirándulást szervez a pilisi Kilián György KISZ-szervezet vasárnap. ★ KISZ-taggyűlés lesz holnap este hét órakor a Csévharaszti Állami Gazdaság üzemegysé­gében. MSE-sikerek a szőnyegen Vácott rendezték meg vasár­nap a Duna Kupa ifjúsági bir­kózóbajnokságot, ahol az MSE birkózói nagyszerűen szere­peltek mind egyéniben, mind csapatban. Ötvenkilós súlycsoportban első Szőnyi (MSE), második Győri (MSE). Szőnyi minden győzelmét tussal szerezte, de kitűnően birkózott Győri is. Az 56 kilós súlycsoportban Varényi (MSE) negyedik lett. Nagyszerű birkózást mutatott be, így minimális pontkü­lönbséggel szenvedett csak vereséget a magyar bajnok Kolaritstöl (MTK). Az 59 kilós súlycsoportban Kostyalik (MSE) szintén jó birkózással a negyedik helyen végzett. A 74 kilós súlycso­portban első Rizmayer (MSE), második Dóczy MSE. Mindkét monori fiú szép birkózással harcolta ki a két első helyet. Csapatversenyben: kilenc csapat közül I. Dunakeszi ITSK, II. Monori SE, III. Nagykáta. A monori csapat mögött végeztek még: Újpesti Dózsa. MTK, Dunakeszi Vas­utas, Esztergom, Vác, Buda­pesti ITSK. Még növeli az eredmény ér­tékét, hogy a többi csapat mind nagy létszámmal vett részt a versenyen, a monori csapat viszont csupán hat versenyzővel indult. (oláh)

Next

/
Thumbnails
Contents