Pest Megyei Hirlap, 1966. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-22 / 146. szám

íme erei 'ZKirUxp 1966. JtJNrjS 22., SZERDA Lapzártakor érkezett Fejszal, Szaud-Arábia ki­rálya háromnapos hivatalos látogatásra Washingtonba ér­kezett ☆ Franciaországban felavat­ták Európa második leg­hosszabb hídját. A 3027 méter hosszú, 10 és fél méter széles híd, amelyet pillérei 15 méter magasan tartanak az Atlanti óceán hullámai fölött, Oléron szigetét köti össze a tenger­parttal Bordeaux közelében. Tri Quang boncot Saigonba szállították Merénylet az ausztrál ellenzéki munkáspárt vezére ellen Kedden ismét fellángoltak a harcok a 101-es amerikai légi- hadosztály első dandárjának egységei és a szabadságharco­sok között a Saigontól 386 ki­Jogtalan eljárás NDK-állampolgárokka! szemben Nyugat-Németországban Június 19-ről 20-ra virradó éjszaka a bajorországi Lud­wigstadt határállomáson a Német Demokratikus Köztársaság három állam­polgárát a vonatban le­tartóztatták. s megakadá­lyozták a továbbutazás­ban. A letartóztatott NDK-beli személyek mindhárman mint a Nemzeti Front küldöttei, a nyugat-németországi Saar- brückenbe igyekeztek, hogy ott a „Német Szövetség''-nek és más, törvényesen működő nyugatnémet egyesületnek az írásbeli meghívására részt ve­gyenek abban a vitában, amelynek tárgya: „Hogyan oldható meg békésen a német kérdés?” A küldöttség tagjait, bár erőteljesen tiltakoztak ez el­len az eljárás ellen, a nyugat-r német határrendőrség másnap délig fogva tartotta, s akkor kiutasították őket Nyugat-Né- metországból. ★ A nyugat-berlini rendőrség egy többtagú járőre június 19-én behatolt a magasvasút (S-bahn) papestrassei állomá­sára és onnan a közeli rendőrőrszobára hurcolta a Deutsche Reichsbahn (az NDK-beli vasúti társaság) két rend­őrét. A vasúti rendőrök, kötelessé­güket teljesítve, a tulajdonos­nő feljelentése alapján, éppen annak felderítésén fáradoztak, ki vagy kik törték fel június 19-ére virradó éjjel az állo­más egyik kioszkját. A nyugat-berlini rendőrség beavatkozása jogtalan és el­lentétes a Nyugat-Berlinnel kapcsolatos egyezményekkel. Az NDK közlekedésügyi minisztériuma azonnal meg­tette a szükséges ellenlépése­ket ezzel az önkényes akció­val szemben. Megkezdődtek a szovjet-francia tárgyalások este a Szovjetunió akadémiai nagyszínházában megtekin­tette Prokofjev: Romeo és Julia című balettjét. lométemyire északkeletre fek­vő Tuy Hoa térségében, ahol egy amerikai—dél-vietnami különleges kiképzőtábor mű­ködik. Az amerikai légierő szóvivő­je bejelentette, hogy kedden egy Thunderchief típusú ya- dászbombázó, a légelhárítás tüzében, Hanoitól mindössze 48 kilométernyire lezuhant és pilótája odaveszett. Dél-Vietnamban B—52-es gépek szőnyegbombázást vé­geztek Da Hangtól 50 kilomé­ternyire délre egy partízán- csapat-összevonás feltételezett színhelyén. Nyugati hírügynökségi je­lentések szerint Tri Quangot, a hűéi radikális buddhisták vezérét kedden nagy katonai fedezet mellett Saigonba szál­lították és kórházba vitték. A kórházat őrséggel látták el. Tri Quang bonc 13. napja folytatja éhségsztrájkját, ame­lyet — mint mondja — csak akkor fejez be, ha Johnson el­nök megvonja támogatását a dél-vietnami rezsimtől. Kedden este Sydneyben pus­kával rálőttek Arthur Calwell ausztráliai parlamenti képvi­selő gépkocsijára és Calwellt, a volt minisztert, az ellenzéki munkáspárt vezérét megsebe­sítették. Arthur Calwell előzőleg fel­szólalt egy politikai gyűlé­sen és elítélte az ausztráliai katonák részvételét a vietna­mi háborúban. A merénylőt, egy fiatal su- hancot, a gyűlés résztvevői üldözőbe vették és elfogták. Calwell állapotáról még nem érkezett hír. Szemtanúk szerint fején érhette a golyó, mert zsebkendőjét arcára ta­pasztva kiáltozott segítségért és a vásznat átitatta a vér. TASKENT Árvíz Ferganában Az Üzbegisztán! ferganai völgy lakossága három napja küzd az árvízzel, amelyet a kirgiziai hegyek gleccsereinek hirtelen olvadása okozott. Háromezer méter magas­ságban évekkel ezelőtt tó képződött, amelynek jég­gátját a nap sugarai most elolvasztották, s az óriási víztömeg előbb az Iszfajram-Szaj folyót duzzasz­totta meg, majd elárasztotta a ferganai völgyet. A nyolc mé­ter magas áradata gyökeres­től kicsavarta a fákat, elso­dorta az elektromos távvezeté­ket, a vasúti hidakat, az uta­kat, az útjába kerülő háza­kat és elszakította a gázveze­téket. Többen halálukat lelték a lezúduló áradatban. A hatóságok sürgős intézke­déseket tettek az árvíz okozta károk helyreállítására. A veszélyeztetett területek­ről repülőn és helikopteren szállították el a lakosságot. A mentési munkálatokat kor­mánybizottság irányítja. CSAK RÖVIDEN... NASSZER, az EAK elnöke meghívta látogatóba Bume- dien algériai miniszterelnö­köt. . . .. . NE WIN TÁBORNOK, bur- mai államfő, háromnapos lá­togatásra Prágába érkezett. A BELGA KÉPVISELÖ- HÁZ elfogadta azt a határo­zati javaslatot, mely szerint Belgium hozzájárul ahhoz, hogy területén helyezzék el a NATO európai haderőinek pa­rancsnokságát. Az amerikai kommunisták új programtervezete New Yorkban ma nyílik meg az Egyesült Államok Kommunista Pártjának országos konferenciája. Ez lesz az amerikai kommu­nisták első nagyszabású ta­nácskozása az 1959-ben rendezett pártkonferencia óta. A konferenciának — kongresszusnak — különö­sen nagy jelentőséget ad, hogy azon megvitatják a párt új programtervezetét. A februárban közzétett új pártprogram vitájában az amerikai társadalom csak­nem valamennyi rétegének képviselői részt vettek és a párt vezetői úgy vélik, már a vita is hozzájárult ahhoz, hogy az amerikai kommu­nisták szélesebb alapokra helyezzék a társadalmi ha­ladásért és megújhodásért folytatott küzdelmüket. A világimperializmus fellegvárában, a nagy mo­nopóliumok és az általuk pénzelt reakciós szerveze­tek, a rendőrség és a titkos szolgálat állandó nyomása és zaklatása közepette te­vékenykedő amerikai kom­munisták, számuk bármi­lyen kicsi, a monopolista hatalom legkérlelhetetle­nebb ellenfelei. Az Egye­sült Államok Kommunista Pártjának története állan­dó harc a párt elleni reak­ciós, fasisztajellegű intéz­kedések, bírósági komé­diák, megtorló akciók és letartóztatások ellen, küz­delem a párt legalitásáért. Négy éve emelték azt a vá­dat a kommunista párt el­len, hogy „mint külföldi ügynökség, nem regisztrál­tatta magát’” az igazság­ügy-minisztériumban a Mc-Carran-törvény alap­ján. Hiába hatálytalanítot­ta az ezzel kapcsolatos el- .ső ítéletet a legfelső bí­róság, hiábfT ffőítek romba az FBI-ben kiagyalt vádak, a per — folytatódik: mint Yeagley igazságügy-mi­niszter bevallotta: „Cé­lunk a párt állandó zakla­tása és a taglétszám növe­kedésének megakadályozá­sa”. Céljuk nyilvánvaló: a legális létezéséit való harcra kényszeríteni az amerikai kommunistákat, nehogy idejük és erejük maradjon a szélesebb kö­rű politikai tevékenység­hez. Az üldöztetés ellenére az Egyesült Államok Kommu­nista Pártjának sikerült új híveket és szimpatizánso­kat szereznie, elsősorban a fiatalok közül. S arra is jutott ereje, hogy kidolgoz­za és vitára bocsássa az új programtervezetet. Ebben a párt három pontban je­löli meg a kommunisták és az egész amerikai nép feladatait. Elsőként felszá­molni a politikai elnyo­mást és vereséget mérni a szélsőséges reakció képvi­selőire. Második feladat­ként egyesíteni az ameri­kai társadalom monopó­liumellenes erőit és erő­átcsoportosításokat végre­hajtani az amerikai politi­kai életben. Végül: a népi erőkre, a dolgozó rétegek­re támaszkodva végrehaj­tani a társadalom átalakí­tását, kapitalista alapokról szocialista alapra helyezni. A program leszögezi, hogy a békés együttélés, a ver­sengés, az igazi, hatékony demokrácia eszközeivel a szocializmus Amerikában békés úton is megvalósít­ható és a demokratikus át­alakulás lehetséges az al­kotmányos folyamatokon, alkotmányos intézménye­ken keresztül is. A ma legsürgősebb fel­adata: végetvetni a Viet­nam elleni észak-amerikai agressziónak, gyökeresen módosítani az amerikai külpolitikát, amely ma a legnagyobb veszélyt jelenti a világ békéjére. Ebben a küzdelemben is az ameri­kai -komrmm isták— járna Ír­sz élen az imperializmus fellegvárában, dacolva börtönnel és megfélemlí­téssel. Ezért is tekintenek a dolgozó amerikaiak ér­deklődéssel a New York­ban szerdán megnyíló pártkonferenciára. S. T. Gondolatok a hazaíiságról Szocialista hazafiság — nemzeti büszkeség II. tésével tették fel a koronát több évtizedes „művükre”, amely a tanácstalanság s rémhírek hálójában vergődő, aggódó néptömegek képzeleté­ben joggal válthatta ki a nem­zethalál vízióit. Abban, hogy ehelyett egy sohasem látott, hazánk felvi­rágzásához vezető folyamat kezdetének lehettünk tanúi s részesei azokban az emléke­zetes hónapokban, több körül­mény játszott szerepet. A nemzet érdekeit kifejező kom­munisták most már szabadon szárnyaló szavára, egy évszá­zadokon gúzsba kötött s lán­cait oldozó nép válaszolhatott frissen, szabadon és igenlően. A korábban tétlenségre ítélt, elmaradottságába taszított, a nemzetből kirekesztett, egy­mással gyakran szembeállított dolgozó osztályok, a nép ébre­dését döntően és alapvetően elősegítette a szovjet hadsereg, amely hazánk égboltjára raj­zolta a szabadság és a béke első jeleit. ÍGY TÖRTÉNHETETT, hogy az ezután meginduló folyamat során nemcsak a háborús ro­mokban heverő országot te­remtettük újjá, hanem megva­lósítottuk azokat az elképzelé­seket is, amelyekért népünk legjobbjai oly sokszor — s ko­runk viszonyainak mostohasá- ga miatt — oly hiába hevül- tek. Petőfi, Ady. József Attila legmerészebb álmait túlszár­nyalta e néhány év oly sok vívmánya: a földreform, a gyü­lekezés-. szólás- és sajtósza­badság jogainak biztosítása, az önálló államiság intézményei­nek megteremtése, a köztár­sasági államforma s a népi önkormányzati szervek tör­vénybeiktatása, az addigi ki­váltságos osztályok művelődé­si monopóliumának megszün­tetése, a közoktatás demokra­tizálása, a Duna-völgyi ihletésű külpolitika kialakítása. S mindez csak úgy volt el­érhető, hogy nemzeti törté­nelmünk régóta esedékes, de oly sokszor elvetélt követelé­seinek teljesítéséhez a szocia­lizmus elérését eredményező: népi demokratikus forradalmi átalakulás keretében teremtet­tük meg a kedvező fel­tételeket Ezzel egyúttal a ko­rábban elképzelhetetlen nem­zeti felemelkedés lehetőségeit is megalapoztuk. Hiszen a ki­zsákmányolás, a termelőesz­közök egyéni tulajdonának megszüntetése, az ipar fejlődé­se, a termelőeszközöket gyár­tó modern nagyipar megte­remtése, a mezőgazdaság nagyüzemi egységeinek kiala­kítása s mindezek következté­ben az ország egész eddigi struktúrájának megváltozása a szocializmus eszméinek valóra váltásán keresztül nemzeti történelmünk progresszív ha­gyományainak életre keltését, minden korábbi, merésznek tűnő célkitűzésének túlszár­nyalását is eredményezte. TÖRTÉNELMÜNK melyik időszakában volt elképzelhető, hogy a nép, a korábban nem­egyszer megosztott dolgozó osztályok, egymás szövetségét megteremtve, azonosultak a nemzet fogalmával? Márpedig szocialista átalakulásunk során és ennek eredményeképpen tu­lajdonképp ez történt. A po­litikai hatalom birtokába jutó parasztsággal szövetséges, az értelmiség és a kispolgári ré­tegek támogatását élvező mun­kásosztály ugyanis nemcsak saját s dolgozó szövetségeseid nek politikai, kulturális s tár­sadalmi helyzetét változtatta meg, s tette jobbá, hanem azt az országot is megteremtette, amelyben a nép nemzetté vál­hatott. A második világháború előtti elmaradott feudális-pol­gári Magyarország helyébe az a szocialista Magyarország lé­pett, amely történelmileg na­gyon rövid idő alatt képesnek bizonyult az évszázados elma­radottság nagy részének fel­számolására. Az új hazát megteremtő, a kor követelmé­nyeinek megfelelő modern Magyarország kialakításán fáradozó nép, miközben bir­tokba vette s a maga képére alakította az országot, maga is átalakult. Szocialista nemzet­té kezdett formálódni, s erőfe­szítéseit az elért eredmények láttán érzett jogos nemzeti büszkesége táplálta. Ha igaz, hogy az ország urává váló, a nemzettel azono­suló nép életviszonyai a múlt­hoz képest gyökeresen átala­kultak s minőségileg megvál­toztak, úgy az sem tagadható, hogy a megtett útszakasz lát­tán érzett nemzeti büszkesége újabb igények kielégítését eredményező további tettekre sarkallja. A szocializmus épí­tése során elkövetett hibákat megszüntetve — melyik új társadalom tudta a maga esz­ményeit az elméletnek megfe­lelő szabályossággal s zökke­nőmentesen a gyakorlatba át­ültetni? — a valóság ellent­mondásaival szembenézve, a szocialista magyar nemzet a jólét magasabb szintjeinek el­érésére törekszik. Ezt az igényt felismerve fogalmazta meg az MSZMP Központi Bizottsága a további felemelkedésnek azt a korszerű programját, amely az új gazdasági mechanizmus néven került be a köztudatba. HOGYAN FÜGG ÖSSZE mindazzal, amit itt az eddigiek során elmondottunk egy ilyen, látszólag csupán gazdaságpoli­tikai elgondolás? Ügy, hogy az elért eredményeken is túlmu­tató igényekről nem elég csak beszélni, hanem meg kell ke­resni azokat a korszerű veze­tési elveket, tárgyi és szemé­lyi feltételeket, amelyek a jövő reményeit az illúziók világá­ból a realitások kereteibe il­lesztik, s kijelölik a hozzá ve­zető utat, a nemzet minden egyes tagja számára érthetően fogalmazzák meg az egyén és s társadalom jövőjének össze­függéseit. A gazdaságirányítás új rendszere irányelveinek és az idén megkezdett harmadik ötéves terv megalkotásával az MSZMP Központi Bizottsága ezeknek a követelményeknek tett eleget. A szocialista nem­zet erőinek, energiájának, te­hetségének további kibontako­zásával számoló és ennek in­tézményes feltételeit biztosító program emellett a nemzetközi haladó erők munkamegosztá­sából adódó új lehetőségeket is megjelöli. Mivel ez a cél a szo­cialista nemzet egészén belül minden hazánkfia további egyéni felemelkedését is bizto­sítja, az élő hazafiság ösztön­zője és ^egyben táplálója is. ÍGY KAPOTT szocialista társadalmunk valóságának ta­laján új értelmet a külsőségek helyett tettekben megnyilvá­nuló hazafiság Kölcsey Ferenc által megfogalmazott követel­ménye : „Hass, alkoss, gyarapíts, S a haza fényre derül!” Csatári Dániel s v „Nem tudhatom, hogy más- S nak e tájék mit jelent, nekem § szülőhazám itt e lángoktól ^ ölelt kis ország, messzeringó 1 gyermekkorom világa. Belőle 5 nőttem én, mint fatörzsből í gyönge ága, s remélem, testem 5 is majd e földbe süpped el. 5 Itthon vagyok ...” ^ AMIKOR 1944. JANUÁR 517-ÉN Radnóti Miklós ezeket 5 a sorokat papírra vetette, a $ hazát alkotó szelíd tanyákat, J erdőket, gyümölcsösöket, sző­■ löket, sírokat és mindenekelőtt $ a kenyerükért remegő dolgo­zókat, s a szülőföldhöz kap- 5 esolódó, ahhoz fűződő emléke- ! két egyaránt a fájdalom vas- S markai szorongatták. Az tör- ! tént ugyanis, ami nemzeti tör- ! ténelmünkben oly gyakran ; megesett; a hazáról oly szépen i beszélő uralkodó osztályok, iszűk csoportérdekeiket a nem- ; zet s a nemzet többségét ki- í tevő nép érdekeivel azonosít- S va, végtelen rövidlátásukról S tanúskodó politikájukkal az ! országot egy számára idegen (háborúba sodorták. Azokat pe- 5 dig. akik felemelték szavukat * országvasztő politikájuk ellen, > a nemzet sírásói ugyancsak a ; haza érdekeire apelláló indo­■ kolással börtönök mélyére ve­> tették, vagy mint éppen Rad­ln óti Miklóst, a haláltáborok ■ szöges drótjai mögé zárták. ! Az ölökké díszmagyarban ■ pompázó ,.hazsffy”-ak politi- >kajának következményei ma ! már közismertek: a nemzeti ■ vagyon áS^'o-ának megsemmi- isítésével. a mérhetetlen vérál­■ dozatokkst olvan kül- és bel- ! politikai körülmények terem­(Folytatás az 1. oldalról) leményt adtak ki a Kremlben kedden délelőtt megkezdődött szovjet—francia tárgyalások­ról. Mint a közlemény megál­lapítja, a tárgyalásokon, amelyek az őszinteség és a szívér lyesség légkörében foly­tak le, a nemzetközi po­litikai élet legfontosabb problémáit vetették fel. A szovjet fővárosban tartóz­kodó De Gaulle francia köz- társasági elnök kedden Couve de Murville külügyminiszter és Philippe Baudet nagykövet társaságában látogatást tett a moszkvai városi tanács épü­letében. De Gaulle az udvariassági látogatás után megjelent a városháza erkélyén, és onnan üdvözölte a moszkvaiakat. Már jóval délután 3 óra előtt hatalmas tömeg gyűlt össze a városháza előtt. A Gorkij utcán le kellett állíta­ni a forgalmat. Fél négy órakor mennydör­géssel, villámlással kísért fel­hőszakadás zúdult Moszkva belvárosára. A Gorkij utcában már pa­takokban folyt a víz, ami­kor De Gaulle tábornok födetlen fővel, a moszkvai elöljárók kíséretében megjelent a zöld drapé­riákkal bevont erkélyen, és pár mondatban üdvözölte a helyükön rendíthetetlenül kitartó moszkvaiakat. Kije­lentette. hogy megőrzi emlé­kezetében azt a rendkívül meleg fogadtatást, amelyben Moszkvában részesült. Beszé­dét ezúttal is orosz nyelven zárta: „Éljen Moszkva!’’ „Él­jen Oroszország!” „Éljen a barátság!” Még javában zuhogott az eső, amikor De Gaulle kísére­tével és a moszkvai vezetők­kel együtt gépkocsiba szállt és körsétára indult a szovjet fő­városban. A francia köztársasági el­nök a késő délutáni órákban a moszkvai francia nagykö­vetség vendége volt, majd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents