Pest Megyei Hirlap, 1966. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-14 / 139. szám

váci viaPm ■!««| II—E ~ ~ 11 ntm— i ^ \ PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 45. SZÁM 1966. JÜNIUS 14., KEDD A IX. PÁRTKONGRESSZUS TISZTELETÉRE Milliós anyagmegtakarítást villáit a hajógyár Vívóutánpótlás A legfiatalabb korcsoport. Szorgalmasan gyakorolnak, hallgatják a szakoktatók szavát, s legfőbb álmuk, hogy egyszer majd magukra ölthessék a fehér dresszt Ok az idősebbek. Közülük nem egy részt vett már megyei, sőt országos versenyeken, volt a tatai edzőtáborban is. Le­het, hogy köztük van a jövő bajnoka is? Gyimesi Sándor képriportja Vácott a Mai pesti kabaré Az építők Lőwy Sándor Kul- túrotthona egy tíz hónapon át tartó sikersorozat végére tesz pontot június 16-án. Az egész évadon át tartó, havi vendég- előadások zárórendezvénye- ként Tabi László, Darvas Szilárd, Gergely Miklós, K. Tóth Lenke írásaiból hallunk összeállításit Mai pesti kabaré címmel. A bérletsorozat évad­záró előadásának szereplői: Takács Márta, Pusztai Péter, Köves Ernő és Kertész Lilla. Zenei kísérő: Simon István. A műsor után az emeleti klub­szobában megvitatják az el­múlt évadban rendezett műso­rok tapasztalatait. Tanácstagok beszámolója Június 15-én 19 órakor Jám­bor András (1-es körzet) és Balogh Sándor (2-es körzet) a Kakukk-vendéglőben. Június 16-án 19 órakor Bocz- kó Géza (58-as körzet) a Már­tírok úti iskolában. Június 20-án 19 órakor Ké­kesi István (35-ös körzet) a művelődési házban és Búzás Istvánná (51-es körzet) a köz- gazdasági technikum ban tart tanácstagi beszámolót.^ Kacsalábon forgó palota? A Pokol-szigeti cement kisáruház ismét reflektorfénybe kerül. A Ludas Matyi krokija humorosan fogja fel a kérdést, a Népi Ellenőrzés júniusi száma azonban kemény szavakkal marasztalja el elsősorban a kivitelező vállalat felvonulását (181 ezer forintba került, s mégsem lesz camping-tábor), má­sodsorban a kereskedelmi szerveket, amelyek — a lap szerint — ezt a kacsalábon forgó palotát megépítették. Mégis megnyílt a „kastélyka”. A forgalom még a vártnál is kisebb. Érthető, mert a strandtól messze van, ez a part­szakasz fürdésre alkalmatlan, sőt tiltott terület. Szerintünk mégis lehetne hasznosítani ezt a 800 ezer fo­rintos épületet. Ügyes, új válaszfalazással elképzelhető itt egy kisebb olvasóterem asztalokkal, székekkel. Jutna hely egy strandkönyvtárnak. Másik részén hűsítőt, cukorkát, büféárut árusíthatnának. Itt kapna helyet a levelezőlap, fotócikk, bé­lyeg- és emléktárgyak árusítása. Ha kibetonoznák az épület alatti részt, akkor nagy nyári zivatarok esetén védelmül szol­gálhatna több száz embernek. i (-s f-) LEVELESLÁDÁNKBÓL: Versenypálya a Duna-parton A múltkori gyermektragé­dia kapcsán szeretném fel­hívni a szerkesztőség és fő­leg a rendőrhatóság figyel­mét a következőre: Van vá­rosunkban egy igen veszélyes úttest és ez a Duna-parti sé­Egy délelőtt a bíróságon NÉGY GARÁZDA FIATAL­EMBER. Szedlacsek László, Kurunczi Gyula, Kátai Sándor és Ficsor János együtt tértek egy vendéglőbe, ahol nagy mennyiségű italt fogyasztottak. A fizetésnél vita támadt, amit az üzlethelyiségben kezdtek el, majd az utcán folytattak. En­nek során Abai Tibort és Tar Jánost megsebesítették. A bí­róság büntetőtanácsa előtt már csendesebbek voltak. Szótlanul hallgatták az ítéletet: 2—8 hó­napig terjedő elzárás, melynek végrehajtását próbaidőre fel­függesztették. MEGY A CEMENT VÁN­DORÚTRA-. .. Tatarozták a 2-es számú dunakeszi iskolát. A munkához szükséges 500 mázsa cementet a pincében tá­rolták. Albert Imre, az iskola gondnoka — akire a kulcsot bízták — megvámolta az építő­anyagot és 20 zsák cementet szállított bűntársaival az or­gazdákhoz. Az árut hivatalos áron értékesítették és a pénzt italra költötték. Más alkalom­mal dróttekercs tűnt el az épít­kezés színhelyéről. Tizenöt ta­nú kihallgatása után a három vádlottat, Albert Imrét, Ter­mán Jánost és Termán Györ­gyöt hat-hat hónap szabadság- vesztésre ítélték. Mindhárman enyhítésért fellebbeztek. KISEBB LOPÁSBAN mond­ták ki bűnösnek Mészáros Fe­rencet és Grezner Istvánt, akik Vácrátót határában idegen te­rületről fát vágtak ki és azt hazafuvarozták. A bíróság ezer-ezer forint pénzbüntetés­sel sújtotta őket. tány melletti kocsiút. Jó idő esetén többször lemegyek ide a gyermekeimmel és látom, hogy mind hétköznap, mind vasárnap a teher- és sze­mélygépkocsik milyen őrült irammal száguldanak, sok esetben a gyermekek, a sé­tálók között. A motorkerék­párosok nemegyszer valósá­gos versenyt rendeznek a re­mek úttesten. Jó volna, ha az illetékesek többször le­mennének a Duna-partra és szigorú, helyszíni bírságolás­sal vennék el egyesek ked­vét ettől a veszélyes bravú­roskodástól. Nem lehetne az átmenő forgalmat itt meg­szüntetni (sem üzem, sem üzlet nincs errefelé), vagy legalább 10—15 kilométerre csökkenteni a sebességet, mi­előtt újabb szerencsétlenség történne városunkban? Veres Jáncsné — Aczél György művelő­désügyi miniszterhelyettes csütörtökön 14.30-kor az Egye­sült Izzóban, Non György, a Kossuth Könyvkiadó vezér- igazgatója 14.30-kor a hajó­gyárban tart pártnapot. rSSSA*fSSS*SSSSYfSXSSSYS^SS**rSSS/YJYYy*SSSS*S*SSSSV*S^ArSASSAfSSS*SSSSXSSSSXSSS7SSSSSSSSJYSSSS**SS^/y,SSy,SSSSSSSSSSSSSS*SSSSSSySSSy^SSSSS la első fémeszközök Vác környékén ÉSZAK—PEST MEGYE RÉZKORA / dőszámításunk előtt 2200 körül az úgynevezett „lengyelt kultúra”, mely már félig rézkorinak számít, a Dunántúl felől eléri Pomázt, de ennél közelebb — jelenlegi tudásunk szerint — nem jut Váchoz. Az előző cikkekben már szó volt arról, hogy az őskori kultúrákat írás- és jelentős embercsontleletek hiányában első lelőhelyükről nevezzük el, az azonos kultúrák lelőhe­lyeit pedig hasonló kő-, csont- és agyagedényleletek- ről, továbbá temetkezési szo­kásokról és a föld elszínező­désében mutatkozó telephe­lyek, földkunyhók hasonlósá­gáról ismerjük fel. Vigyáz­nunk kell azonban, mert az eszközök túlélik korukat, ugyanakkor viszont például a rézkor kezdetén rézeszköz még alig van. 4 rézkor megjelenése vidé- zl künkön — néhány jelen­téktelen nyomtól eltekintve — a dél felől ideérkező világ­hírű „Baden-péceli” kultúrá­hoz fűződik. Ez a kultúra, mely túlélte a rézkort, hozta be környékünkre az égetéses temetkezést, bár használják a csontvázas temetkezés mindkét formáját, az úgyne­vezett nyújtott csontvázasat, mely abból áll, hogy a halot­tat egyszerűen lefektetik a sírban, vagy az úgynevezett zsugorítottat, ahol ugyan nem zsugorítanak semmit, inkább kuporgónak lehetne nevezni, a halottat ugyanis ilyenkor ülve, felhúzott térdekkel te­mették el. Vác környékén egyes lelőhelyeken ez utóbbi a túlnyomó. Ebben az időben a fejlődő földművelés és ál­lattenyésztés, és az azzal járó letelepült életmód következ­tében vidékünkön is megsza­porodik a népesség, elterjed­nek a kultikus szokások, meg­jelennek a kultikus edények, tárgyak. 7 gy Vác területén a mész­homoktéglagyárnál, a strandfürdőnél és Gombáson kerültek elő ennek a kultúrának a nyomai, de voltak leletek Szódon, Szobon, Verőcén, Ze- begényben, sőt közeli Nógrád megyei területeken is. Ezen leletek legnagyobb • része a váci múzeum raktáraiban van, Kocsi alakú korsó ahol — kiállítási terület hiá­nyában — egyelőre a kuta­tóknak állnak csak rendelke­zésére, de a most induló öt­éves tervidőszak folyamán, a jelenlegi állandó jellegű ki­állítás helyén a „Vác az em­ber megjelenésétől a honfog­lalásig” címmel rendezett új állandó jellegű kiállításban szintén mintegy öt évig lát­hatók lesznek mindenki szá­mára. Sokkal kevesebb anya­gunk van a hasonló „bodrog- keresztúri kultúrából”. i rézkor végére az állatte- sí nyésztés és földművelés olyan magas fokot ért el vi­dékünkön, hogy egyes sírok­ban a halott mellé 2—2 szarvasmarhát is eltemettek. A budakalászi sírból előkerült kis agyagkocsimodellböl azt is tudjuk, hogy az igaerőt és a kereket is ismerték, igaz, még csak a tömör, küllő nél­küli fakereket. Környékün­kön a rézkor utolsó évszáza­da az ie. 2000—1900, ekkor ér­kezik ide a Duna mentén nyugat felől az úgynevezett „harang alakú edények kul­túrája”. Ezek a kultúrának nevet adó edények igen szé­pen díszítettek. Vácott és vi­dékén a lelőhelyek ekkor is­mét megszaporodtak, mert a települések száma nőtt. Ez a kultúra a mai Spanyolország területéről indult el és folyók mentén vándorolt idáig. Mire ideértek, szerszámaik között feltűntek a bronztőrök, ami már egy új történelmi kor­szak jövetelét jelzi. Stefaits István múzeumigazató szerkezetű motorosba jók több választékát gyártjuk ma már. Ezenfelül felkészültünk na­gyobb szerkezetek készítésé­re is — és amint ezt a Buda­pesti Nemzetközi Vásáron is látni lehetett, egészen nagyméretű •kvitelben. Ezenfelül külön­féle tároló, szállító és közleke­dési eszközöket gyártunk. — Dicsekvés nélkül mond­hatom, hogy világszerte ta­lán a legtöbb motorkerékpár oldatkocsi tőlünk kerül ki. Dolgozóink éppen a napok­ban vállalták — a kongresz- szusi munkaverseny kereté­ben —, hogy a program sze­rinti 75 000 darabot előbb ké­szítik el. Egyébként az álta­tunk gyártott oldalkocsik több változatát dolgoztuk ki, amely a külföldi motorok­hoz való csatlakozást is biz­tosítja. — Annak ellenére — foly­tatta a gyáregységvezető —, hogy a környező országok szak­emberei gyakran keresnek fel •benőnket tapasztalatcserére, vannak sajátos gondjaink és célkitűzéseink. Amint ezt az •idei munkaversenyválla'á- sunk is tartalmazza, egyes gyártmányaink gazdaságos­ságát kívánjuk növelni. Hadd említsem meg itt, hogy jelen­tős mennyiségű nyugati ex­portárut is készítünk. — Gyártástechnológiánkban ebben az évben a védőgázos •hegesztésnél a teljes automa­tikus módszert kívánjuk be­vezetni. Szocialista brigádja- ink, dolgozóink ez évben a ; gondosabb szabástervek ai- ! kalmazásával és nagyobbmér- ! vű anyagtakarékossággal egy- ! •millió forint értékű anyag- ! -megtakarítást vállaltak. Az S éves tervfeladatokat a jövő év I nyugodtabb előkészítése miatt I két héttel előbb ! kívánjuk befejezni. — Az elmondottakkal azt i kívántam ismertetni, hogy üze- münk hogyan kapcsolódik a i „magyar ezüst” feldolgozásá- • ba. Magam is és a Váci Ha- ! 'jógyár törzsgárdája is úgy j érezzük, hogy a magyar—szov- i jet alumínium-timföld egyez- : -meny révén még nagyobb le­hetőségek nyílnak az alumí­nium-feldolgozóipar számára — fejezte be nyilatkozatát Miskai Ferenc. Halácsi Dezső Ankét a FÜSZÉRT-telepen A Pest megyei Tanács ke­reskedelmi osztálya holnap délelőtt 10 órakor a FŰ­SZERT Váci telephelyén a kiskereskedelmi vállalatok igazgatói és áruforgalmi ve­zetői részére megbeszélést tart. Az ankét öt napirendi pontja: 1. Áruforgalmi tájékoztató a várható nyári áruellátásról, 2. A Dunakanyar és az üdü­lőterületek ellátása. 3. Az aratásra, illetve az őszi for­galomra való felkészülés. 4. Zárt hullámdobozos áruki­szállítás megtekintése. 5. A 1" ukkártyás rendszerű áruösz- szeállítás, számlázás és ki­szállítás megtekintése. — Az állami zeneiskola tanévzáró díszhangversenye június 16-án este hét órakor . kezdődik a városi művelő­dési otthon színháztermébe}!. győződhetünk arról, hogy az alumínium világszerte mind­jobban „divatba” jön. Ma már nemcsak a hagyományos köz­szükségleti tárgyakat készítik belőle, hanem bátran mond­hatjuk, hogy az élet minden területén tért hódít. A súlya, időállósága és ötvözeteinek szilárdsága olyan előnyöket je­lent, ami egyéb anyagoknál kevésbé van meg. Alkalmazá­sával jelentős színesfém-meg­takarítást lehet elérni. Az alumínium már megszokottá válik napjainkban. Hidakat, komplett építményeket, hajó­kat, különféle távközlő beren­dezéseket gyártanak belőle. Az utóbbi években nagyot fejlő­dött hazánkban is az alumí­niummal és feldolgozásával kapcsolatos tevékenység. — Jelentősen fejlődött könnyűfémkohászatunk, a Székesfehérvári Könnyűfém­mű a legbonyolultabb sajtolt profilokat állítja már elő. A feldolgozó vállalatoknak je­lentős segítséget ad a Tanács­adó Szolgálat, és nem utolsó­sorban az Alumínium Terve­ző Intézet. Amit most elmon­dottam, nagyon fontos a Váci Hajógyár szempontjából is. — Nos, éppen erre szeretnék rátérni. A Váci Hajógyár mi­lyen fejlődést ért el az utóbbi pvekben? — Üzemünk — felelte a gyáregység vezetője — az utóbbi években nemcsak a termelést növelte nagymérték­ben, hanem jelentősen fej­lesztette gyártmányválasztékát is. A kimondottan alumínium Rendkívüli személyes él­ménnyel kell kezdenem ezt a cikket, mielőtt közreadom Miskai Ferenccel, a Magyar Hajó- és Darugyár Váci Gyár­egysége vezetőjével készített interjúmat. A Magyar Rádió stúdiójában olaszokkal ültem együtt. Az egyik külkereske­delmi szakembert — aki már hatvan éve vásárolja a re­mek magyar paripákat Itália részére — felkértem egy be­szélgetésre a rádió mikrofonja előtt. Az öregúr — immár túl a nyolcvanadik évén — kész­séggel vállálkozott a rádióin­terjúra. Amikor ezt sikerrel befejeztük, így szólt hozzám: — Nemcsak a lovaik világ­hírűek, hanem a vízibuszok is. Tudja, azok a váci vízibuszok, melyek a lagúnák városában, a mi szépséges Velencénkben, műremek hidak alatt és cso­dálatosan szép épületek kö­zött suhannak el szerelmes párokkal — és persze józan emberekkel. E kis intermezzo után tér­jünk a váci gyárra, amely a Budapesti Nemzetközi Vásá­ron is remek cikkekkel szere­pelt. Miskai Ferenc — aki meg­ítélésem szerint a váci hajó­gyárnak nemcsak vezetője, ha­nem szerelmese is — beszélge- , tésünk elején a következőket , mondotta: — Újságok híreiből, szakla­pok cikkeiből, de a saját sze- \ műnkkel is, napról napra meg-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents