Pest Megyei Hirlap, 1966. május (10. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-01 / 102. szám
1966. MÁJUS 1., VASÁRNAP “'\J£irlan Két hold kerestetik Két amerikai mérnök, amatőr csillagászok, azt állítják, hogy Földünknek a Holdon kívül még két természetes állandó kísérője van. A két kísérő kozmikus hulladékból álló két hatalmas felhő, amelyek nagyjából ugyanolyan ütemben forognak a Föld körül, akár a Hold és még szabad szemmel is halványan kivehetők. Tanulmányukban az amerikai mérnökök e felhők méreteit a Hold többszöröseként jelölik meg és azt állítják, hogy mikron nagyságútól egész jelentős méretekig terjedő kozmikus hulladékból állnak. Szerintük távcsővel azért nem észrevehetők, mert az apró részecskéken „keresztül nézünk”. 1772-ben egy francia matematikus már írt arról, hogy Földünknek a Holdon kívül Van még két kísérője. Abból az elméletből indult ki, hogy a gravitációs rendszerben, amit a Föld és a Hold alkot, bizonyos stabil pontoknak kell gondoskodniuk az állandó egyensúlyról. 1961-ben egy lengyel csillagász is közölte, hogy több alkalommal kozmikus hulladékokból álló felhőket figyelt meg 60 foknyira a Hold előtt és mögötte. Szülési szünet? A moszkvai Rubezsom folyóirat közlése szerint Dr. Szusila Najjar indiai egészségügyi és családtervezési államminiszter ötéves „szülési szünetet” javasol Indiában. Az AP közlése szerint India lakossága havonta egymillióval növekszik, és 2000- re elérheti az egymilliárdot. ^SSS/S//SSSXSsrJrSSSSSS*SSSSSSSS/SSySSSSSSSSSM'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS-SSSS/SSSSSSSSSS/SS/SSSSS'SXSSS//SS/SSS/SS/SSSSSSSSSSSs,'? TÉR ÉS IDŐ... , WSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSS/SS/SSS^ Amíg a térkép A legősibb, papiruszra rajzolt térkép az egyiptomi Ramszesz fáraó korából maradt reánk. Ez a csaknem három és fél ezer éves térkép az akkori aranybányák helyét ábrázolta. A középkor hadi vállalkozásai, a népvándorlás, a kereskedelem fejlődése és az üj földrészek megismerését célzó felfedező utazások a térképkészítés erőteljes fejlődését eredményezték. .Térképek egykor és most A XV. században megjelenik az első nyomtatott térkép, ugyanerre az időre tehető a magyar térképrajzolás kezdete Mátyás király' uralkodása alatt. Mercator az 1500-as években megszerkeszti az első, Európát és a Világtengert ábrázoló térképet. Módszerét, melyet feltalálójáról Merca- tor-vetületnek neveznek, ma is használják. A régi idők térképei sokszor nemcsak a domborzati viszonyokat ábrázolták, hanem egyes természeti jelenségek, sőt történelmi események hatásait is. 1528-ban például egy „Lázár deák” nevű térképész a törökök által elpusztított területet ábrázolta fametszetű térképen, míg mások néprajzi, növény és állat- földrajzi térképek készítésével is megpróbálkoztak. A térkép- ismeret csakhamar helyet kap az oktatásban is. Rákóczi Zsigmond (1544—1608) a térkép használatát az iskolákban is elrendelte. Az első pontos, országos felmérés alapján készült térképet Franciaországban adták ki az 1700-as években, ugyanakkor hazánkban is megindultak a részletes területfelmérési munkálatok. Az első magyarországi atlaszt Görög Demeter szerkesztésében 1802 és 1811 között adták ki: 60 lapból állt. Gömbfelület — sík papírlapon Az egész földfelszínt arányosan kicsinyítő térkép ké- •íszítése nehéz feladat. Ez a nehézség onnan adódik, hogy földünk gömb alakú. Márpedig a gömb felületét síkban híven ábrázolni, mintegy „kiterítve” nem lehet. Olyan módszerhez kell tehát folyamodni. melynek segítségével ez a cél a legjobban megközelíthető és a kapott kép a valóságét lehetőleg kevés torzulással mutatja; különleges „vetítési” rendszerrel biztosítják e követelmény kielégítését. A térképek adatait felvevő geodéták (felmérők) nehéz és fáradságos ' 3repen végzik munkájukat sokszor nehéz időjárási felejtelek közepette. Az ún. közvetlen mérési eljárás mellett r. ár egyre jojóban terjed a fotogrammetria, amely közvetett felmérési módszernek tekinthető. A térképeket ilyen esetben a terepről készített földi vagy légi fényképek felhasználásával állítják elő. Ahhoz, hogy ezeket a térképeket az országos koordináta rendszerbe illeszthessék (tehát meghatározzák helyzetüket az ország ismert földrajzi helyzetű terepágyaihoz viszonyítva) úgynevezett illesztőpontokra van szükség. E pontokat rendszerint még a fényképezés megkezdése előtt jelölik meg a terepen olyan módon, hogy fényképezéskor a negatív anyagon jól felismerhető kép keletkezzen róluk. A mai térképészeti eljárások kö'zül a legkorszerűbb a természetes „térbeli” látásnak- megfelelő sztereo-foto-gramet- ria. Ezzel hegyes, dombos terepről is tudnak megfelelő pontosságú térképeket készíteni. Automata rajzolja a térképet... A térképek készítéséhez a kartográfiai intézeteknek régebben hónapokra és évekre volt szükségük. A világ nem egy úttalan területe fehér folt maradt az atlaszokon. Általában igen sok felvételt kell készíteni, hogy azok alapján meg lehessen rajzolni a térképet. Ezért az optikai ipar már évek óta azon fáradozik, hogy a térképészeknek minél jobb segédeszközöket adjon. A korszerű megoldások közé tartozik a forgóprizmás fényképező kamera. Ez egy nagy gonddal készített precíziós mechanikai és optikai szerkezet, melynek fő része a forgó felvevőprizma. Ezzel 180 fokos képszöget lehet elérni, a kamera látóhatártól látóhatárig fényképez. A tér (sztereo) hatású fényképeket úgy készítik, hogy az egymást követő, előhívott negatívokat a sztereo-metrográf nevű különleges berendezés képtartójába helyezik. Az értékelést végző személy szemlélőberendezésen keresztül fi-' gyeli a képet. Eközben olyan térhatású képet lát, mintha magából a repülőgépről nézne le a tájra. A három irányba vezérelt mozgás, melynek irányítása az értékelő személy feladata, szoros kapcsolatban van egy rajzasztallal, amely automatikusan megrajzolja a térkép síkrajzi adatait és szintvonalait. Ehhez a berendezéshez egy elektromechanikus számológép is kapcsolható. amely a megfelelő számítási műveleteket végzi el önműködően. Ilyen módon lehet a térképkészítés hajdan bonyolult műveletét automatizálni! STONEHENGE Több mint négyezer éves, emberkéz alkotta kőgyűrűt fedeztek fel a Hongkonghoz tartozó Láma szigetén. Az ovális formájú, úgynevezett vándorkövek mindegyike legalább fél tonna, anyaguk szürke gránit. A gyűrűt 28 kő alkotja, további négy kő pedig keresztbe vágja a gyűrűt. Tudományos vélemények szerint a köveket részben katonai célokra, részben ünnepi szertartásoknál használták. Hasonló értékű kőgyűrűt korábban Angliában, a salisbury-i síkon fedeztek fel, amelynek nemzetközileg elfogadott tudományos neve: „Stonehenge”. /'i » .. i » trOZOlgO moor Csak a hozzáértő tudja, hogy a pontosan járó elektromos órák, a kívánt sebességgel forgó magnetofonok, lemezjátszók legfőbb irányítója, impulzus adója az áramot termelő erőmű. Százhalombattán csakúgy, mint az ország más energiatermelő központjában megszabott tempóban, másodpercenként 42-t lüktet a váltakozó áram. Ez a periódusszám az idő biztos őre, szinkronja: így járnak pontosan az időt jelző, vagy megszabott fordulatra állított elektromos gépek. Tóth felv. + CSILLAG-TÉVÉ A csillagászok arra törekszenek, hogy a leghalványabb égi célokat is megfigyelhessék. Ezért egyre növelték távcsöveik átmérőjét; a legnagyobb tükörteleszkóp átmérője 5 méter, aminél nagyobbat technikai okok miatt már nem célszerű építeni. Az igazi megoldást az 1950- es években kifejlesztett csillagászati televízió hozta meg. Ez a képet elemeire bontja, minden képelemet egy-egy elekt- ronsokszorozóval hoz kapcsolatba, a képet tárolja mindaddig, amíg a leolvasó berendezés működésbe nem lép. A csillagászati televízió fotoka- tódja ugyanis parányi mozaikokból áll, melyek egy nagyon vékony fémréteggel együtt kis kondenzátorokat alkotnak. Ezek a kis kondenzátorok a ráeső fény hatására az optikai képnek megfelelő feszültségekre töltődnek fel. Ezeknek a— televíziós elv alapján működő — berendezéseknek az érzékenysége messze felülmúlja a fényképészeti berendezésekét. Az a sajátságuk, hogy a képet elektromos jelsorozattá alakítják át, s így a híradástechnikai eszközökkel nehézség nélkül bárhová továbbíthatók. Ily módon alkalmassá teszik arra, hogy a légkörön kívüli csillagászati megfigyelések eszköze legyen. Ez a csillagászati televízió tette lehetővé például a Hold túlsó oldalának lefényképezését is. ALKOTÁS — SZIKLÁN Az ősidőket kutatók legértékesebb kincsei: barlangrajzok. Meglepően modern, „mai hangvételű” alkotások, amelyek praktikumán s közérthető absztrakcióján elcsodálkozhatunk. Távoli idők modern híradása ez mai embereknek, az altamírai barlang-alkotás. EFORMÁLJÁK A NAPOT A KÖRT Bizonyára sokan gondolkoztak már azon, hogy a mindennapi életünkben általánosan használt 10-es számrendszer mellett miként maradt ránk ilyen tartósan az idő- és a szögmérték 12-es számrendszere. Az utóbbi számrendszert az asszír és babilóniai csillagászoktól örököltük, akik a napot 2x12 = 24 órára osztották fel. A 12 többszöröséből alakult ki az óra 60 perces és a perc 60 másodperces beosztása. Az évet aikkor 360 napra osztották, feltehető, hogy ezen az alapon osztották a kört is 360 fokra. A fokosztás finomításában már ismét a 60-as számmal találkozunk. Kétségtelen, hogy a 10-es számrendszerben sokkal kényelmesebb számolni, mint a 12-esben. A XIX. század elején Laplace francia matematikustól és csillagásztól szárMűveletek - gombnyomásra Az idő pénz — régi mondás, már- már elcsépelt. Pedig a percek árfolyama rohamosan növekszik. Nincs ahhoz elég ember, vagy ha van század-, ezredmagá- val sem képes belátható időn belül eredményre jutni egy-egy fontos tétel kiszámításánál. Az elektronikus berendezések, számoló-leírógépek a gondolat tört része alatt összesíte- nek, eredményt adnak. Ha kell, kész nyomdai oldalakat produkálnak a szerkesztőségekben. Az itt látható berendezés az NDK egyik elektronikus egyeztetőgépe. Legalább 100 hozzáértő helyett dolgozik. mázott az első javaslat a reformra. Részbeni megvalósuláshoz azonban ez csak a múlt század közepén vezetett. Ekkor egyes matematikusok — hogy kerek számot kapjanak — úgy próbáltak áttérni a 10- es váltószámra, hogy 400 fokos körosztás bevezetését javasolták. Az új fok — vagy ahogy elnevezték, a kisfok — méretben közel áll a régihez, 0,9 régi fokkal egyenlő. Franciaországban és Németországban be is vezették a kisfokot; főként katonai, tengerészeti és kataszteri térképfelvételeknél alkalmazzák. Gyakorlatban sokkal könnyebb számolni ezzel a rendszerrel, de általános elterjedéséről ennek ellenére még nem beszélhetünk. A szögmérés a csillagászatban és a földmérésben (geodéziában) alapvető művelet. A csillagászatban a szögmérés elválaszthatatlanul összefügg az időmértékkel, egyiket a másik nélkül nem lehet megváltoztatni. Időmérésünk alapja pedig a Föld forgásának periódusa, mai számításunk szerint 24 óra. Már azon is gondolkoztak a reformátorok, hogy a Föld egy körülfordulá- sának az idejét 10 részre osztanák, 10 „új órára”. így egy- egy óra túl hosszú lenne — legalábbis a maihoz mérten —, szerencsésebbnek látszana a 20 órás nap bevezetése. Ebben a rendszerben az óra 100 percből és a perc 100 másodpercből állna. A kisfok és a 20 órás nap párhuzamos bevezetésével a helyzet így alakulna: a 20 órás rendszerben a Föld egy óra alatt 20 kisfokot fordulna el. Minthogy a fokmérés és az időmeghatározás átszámítási kulcsa az új rendszerben egyaránt 10 lenne, a műveletek sokkal köny- nyebben elvégezhetők lennének. Mi lesz a tervek sorsa — még nem tudhatjuk. Ha a 400 fokos körosztás tovább terjed, előbb-utóbb sor kerülhet majd a 20 órás napbeosztás bevezetésére is. Végeredményben az egész csak megszokás dolga... Blahó István Kártya és történelem Régészek és kultúrtörténé- szek véleménye szerint a kártya Indiából származik. Néhány évszázaddal később Európában is feltűntek az első szines kártyalapok. Az első franciaországi kártya nyoma egy 1382-ből származó lil- Ie-i törvényszéki írásban van, amely azt bizonyítja, hogy abban az időben a törvény szigorúan büntette ezt a játékot. Mégis, a XIV. század végéig minden tilalom ellenére elharapózott ez a játék Franciaországban. Nemcsak a köznép, hanem a királyi udvar is igen megkedvelte a színes lapok forgatását. A kártyákat eleinte kézzel festették, majd a XV. századtól nyomtatták. A nagy francia forradalom idején új kártyasorozatok (Platon, Brutus, Vertus) jelennek meg. Napoleon alatt David festő Napoleon-kár- tyákat tervez, amely a császár dicsőségét hivatott alátámasztani, de ezek nem nagyon terjednek el a nép körében. Napoleon bukása után ismét visszatérnek a Bourbon- liliomok a kártyalapokra, majd 1830-ban új, úgynevezett forradalmi kártyajátékokat vezetnek be. Ezeknek elsőrendű célkitűzése a forradalom népszerűsítése volt. A múlt század végén azután stabilizálódnak a francia kártyafigurák, ettől kezdve a ma! alakok láthatók francia kártyákon. E. I.
