Pest Megyei Hirlap, 1966. május (10. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-28 / 125. szám
MÄJTJS 28., SZOMBAT Mterei ^fCírlap 3 Hétköznapi históriák Az alábbi történetnek csak annyi köze van az igazsághoz, hogy megeshetett volna. Ha valahol mégis előfordult hasonló eset, az merő véletlen ... A helyi népfront bizottság elnöke kinyitotta díszes mappáját, melyet egy itt járt külföldi delegációtól kapott. Áttetsző műanyag lapjai között családi fényképek, jelentések és munkatervek szorultak. Véletlenül rápillantott az egyik tervre: — Te jóisten! Békegyűlés! Lassan vége a negyedévnek és nem rendeztük meg a betervezett békegyűlést... — morfondírozott és mert precíz ember volt, azonnal hozzálátott a munkához. Egy nagy ív papírt tett maga elé, melyre felülre szép kalligrafikus betűkkel felrajzolta: Békegyűlés ... Elővette naptárát, hogy a megfelelő dátumot kiválasz- sza. Természetesen csak a hét-' fő és a péntek jöhet számításba. Gyakorlott szervező volt, tudta, hogy mindenféle rendezvényt csak tv-szünnapra szabad tervezni. A minap a KIOSZ közgyűlésen is csak négyen voltak, mert a tv-ben egy Angyal filmet játszottak. Ezután feltárcsázta a népművelési csoport vezetőjét: — Szevasz komám ... Itt So- ponyai... Kösz,, kitűnően. Pesten voltam .., Láttam a My fair Lady-t... Óriási... Ezt neked is meg kell nézned. De most nem erről van szó. Békegyűlést rendezünk. 26-án a kultúrházban ... Csináltass néhány plakátot. Előadó? ... Tényleg, ki lehetne? Te nem vállalnád? Hát jó! Akkor írj be engem ... Utána össze kell vágni valami kultúrműsort . .. Kösz komám, de kérlek az ügy fontosságára való tekintettel, ne bízd másra... Letette a telefont, nagyot sóhajtott és a jól végzett munka elégedett tudatával hátradőlt székében és kicsomagolta tízóraiját. Aiem így a népművelési cso- 1 s portvezető. — Juliska! Hivassa át a kultúrházi gazgatót ... Az igazgató kényszeredetten jött át. A „Mindentnekemkell- csinálni” évek óta cipelt terhével vánszorgott be az ajtón. — Szevasz! Fontos feladat... Békegyűlés. Plakát! Műsor! Közönség ... szóval, tudod. Én most nem látszom ki a munkából. De érezd át a dolog politikai jelentőségét és ne bízd másra... Majd a kultúrházigazgatót kituszkolta az ajtón és bejelentette Juliskának, hogy a zeneiskolába megy ellenőrizni. Juliska tudomásulvevőleg bólintott, befelé pedig kajánul mosolygott, hiszen az egész város beszélte már, hogy a jeles csoportvezető halálosan és állítólag nem is reménytelenül szerelmes az újonnan idehelyezett zongoratanárnőbe. A kultúrházigazgató a művészeti előadót kereste. A gondnok szerint az előadó elvtárs a „területen” volt, amiből mindenki tudta, hogy az előadó elvtárs otthon főz, mert amióta a felesége megszökött, neki kell ellátnia a háztartást is. — Akkor menjen utána a területre és hívja be — rendelkezett az igazgató és visszament a klubszobába, ahol az ultipartnerek már türelmetlenül várták. Nemsokára megérkezett a művészeti előadó. — Nyugodtan oszthattok, azonnal jövök — mondta az igazgató és kiment. — Kardoskám, állati komoly melóról van szó. Békegyűlést rendezünk, össze kell dobni egy műsort... Tudja: Énekkar, ha a Földszöv tánccsoport ráér, akkor ők is eltáncolhatják a pusztamérgesi legényest... na meg kérjen a gimnáziumból egy szavalót. De ne adja ki a dolgot albérletbe, végig tartsa rajta a kezét, lehet, hogy a megyétől is lejönnek... K ardos elkeseredetten hallgatta. — Persze, ti kártyáztok, mentek a nők után, én meg két évvel a nyugdíjam előtt kénytelen vagyok mindent megcsinálni... — gondolta, majd hangosan: — Tessék megnyugodni, minden rendben lesz... — Menetközben majd tájékoztasson a dolgokról — szólt vissza az igazgató és megnyugodva visszament a klubba, ahol három betűje sikerült. Telefonok: — Itt Kardos... Szervusz... Az énekkar kellene péntekre... Mindegy ... valami népdalfeldolgozást, az mindig elmegy... — Itt Kardos... Pénteken békegyűlés ... Persze, hogy a legényest... A megyétől is jönnek ... Kösz... — Itt Kardos... Egy szavaló kellene... Az a szőke kislány jó lesz, aki május elsején is szavalt... Ha mást nem tud, hát ugyanazt... Köszönöm ... És ment haza főzni ... A z iskolaigazgató szólt a magyartanárnak, az szólt a szőke kislánynak ... A szőke kislány nem szólhatott senkinek. Hazament és tanult. Verseket. Többet. Mert nem kis dolog ám az, ha az ember egy ilyen nagy jelentőségű ünnepségen felléphet. A kisker-dekoratőr megfestette a plakátokat, a kul- túrház gondnoka nagy morogva kiakasztotta őket. Aztán eljött a péntek. Soponyai elővette a tavalyi békegyűlés beszédvázlatát, a helyneveket és személyneveket kicserélte, elolvasta az aznapi Magyar Nemzetet és Népszabadságot és hat óra előtt öt perccel megjelent a kultúrházban. Csak a művészeti előadót találta bent, aki boldogan jelentette, hogy az énekkar, a szavaló, s táncosok a helyükön vannak, majd megkérdezte: — Az asztalt a piros, vagy a nemzetiszínű drapériával takarjuk le? _ Soponyai egy ideig morfondírozott, gondolta, hogy fél kellene hívni ez ügyben az ágit.-prépost, de aztán maga is döntött: — Az egyik felét pirossal, a másikat a nemzeti színnel... Kardos elismerően bólintott, hiába, ez a Soponyai nagyon okos ember, nemhiába 10 éve csinálja ugyanezt. — És közönség? — kérdezte Soponyai. Kardos magabiztosan felelt: — Három gimnáziumi osztály és a traktoros iskola hallgatói. Legalább százötvenen lesznek... Soponyai kesernyésen elmosolyodott, de nem szólt egy szót sem. Tulajdonképpen ennyire sem számított. Az ünnepségen végülis harmincán voltak. S oponyai beszéde után kezdődött a műsor. A helyi lap tudósítója felállt és elment Otthon megírta a műsor kritikáját, az énekkar és tánccsoport számairól. Megdicsérte a szavaló kislányt aki helyett egy fiú lépett fel, mert a kis szőke a nagy izgalomba belázasodott Az ünnepség után Soponyai magához hivatta Kardost: — Miért nem hívták a gyár dolgozóit? — Hívtam én kérem... — Csak nem azt akarja mondani, hogy a munkások megtagadták a részvételt? — De ... — Ez demagógia — veresedéit el Soponyai. — Pont a munkásosztály viszonyulna ilyen rosszul a béke kérdéséhez? Kivel beszélt a gyárban? — A párttitkárral... Ö mondta, hogy e napon vietnami műszak lesz a gyárban. Még a tisztviselők is az üzemben dolgoztak... Soponyai nem szólt, csak magában méltatlankodott és szomorúan állapította meg, hogy egyre nehezebb manapság a magafajta lelkes szervező dolga ... ősz Ferenc Politizál a brigád A munka mellett mind nagyobb szerep jut a politikának — mondja a Csepel Autógyár szakszervezeti bizottságának titkára — a szocialista brigádok tevékenységében. A Ceglédi Közlekedésépítési Gépjavító Vállalat pártszervezetének titkára pedig arról beszél, hogy szocialista brigádjaik erős magot jelentenek a kádermunkában: munkásőrök, népi ülnökök, önkéntes rendőrök, népi ellenőrök kerülnek ki soraikból, a társadalmi áldozatvállalás jó példáját adják ezek a munkások, akik nemcsak vallják, hanem meg is valósítják a hármas jelszót. Táguló láthatár Szép számmal dolgoznak megyénk üzemeiben olyan közösségek, mint a Csepel Autógyár járműgyárának Vasas háromszoros szocialista brigádja, ahol már hagyománynak számít, hogy havonta rendszeresen nemzetközi kérdésekről tájékozódnak. Az új formájú, szocialista közösségek tartalmi gazdagodását jelenti a politikai kérdések iránti fokozódó érdeklődés. Az említett gyárakon kívül ezt tapasztalhatjuk például a törökbálinti Mechanikai Müvek több brigádjánál, a Ganz EKM gödöllői árammérőgyárának szocialista közösségeinél is; a táguló láthatár igénye így válik jokonként tapintható valósággá. önáltatás lenne természetesen azt hinni, hogy már mindenütt, minden szocialista brigádnál ez a helyzet: különösen nem áll ez a textilüzemekben dolgozó női brigádokra, s általában a női brigádoknál még nem tapasztalható ilvmérvű fejlődés. Az okok jórészt érthetőek: a kettős műszak, a család ellátásának sokféle gondja, s a sok éves „hagyomány”, miszerint”-a politika nem női dolog, jócskán érezteti hatását. Igaz, biztató példákkal azért itt is találkozhatunk, hiszen az Egyesült Izzó váci tv képcsőgyárának Zrínyi Ilona brigádja, vagy a Lenfonó és Szövőipari Vállalat budakalászi gyáregységének több női brigádja már nem ' „politikamentes”, s túl azon, ^ hogy részt vesznek a politikai^ oktatás különböző formai- ^ ban, egyénileg is érdeklőd- ^ nek a kül- és belpolitika ese-^ ményei iránt. $ Megértés — eligazodást s A Híradástechnikai Anya- § gok Gyára egyik szocialista $ brigádjának tagja — aki $ pártcsoportbizalmiként végez ^ társadalmi munkát — fogai- ^ mazta meg a politika iránti t érdeklődés fokozódásának in- i dókát a legtömörebben: „Rá-^ ébredtünk arra, hogy sok kér- $ désben nem igazodunk el. Ma-^ ga az újságolvasás nem min- ^ den. Vita közben alakul ki a ^ megértés — hát ezért válasz-!; tottuk a magunk körében ren- \ dezett, kötetlen, igen őszinte $ politikai viták útját." Igen, igaz: nem minden-^ kor segít az újságolvasás, $ mert — nem lehet visszakér- § dezni. A futtában, az öltő- $ zőben, ebédszünetben váltott szavak is inkább csak a felületet érintik. Az elmélyültebb, okok és okozatok összefüggéseit feltáró politikai beszélgetések tehát rendkívül hasznosak, szükségesek, s nem véletlen, hogy ezek iránt az utóbbi időben igen sokan érdeklődnek brigádon kívüliek is.' Üzemi pártszervezeteink többsége gyorsan megértette e változást, -s a spontán kezdeményezések támogatója, erősítője lett: több helyen már politikailag jól képzett elvtársak irányítják e vitákat, mellőzve minden formalitást, valóban á lényegről beszélve, nem ismerve „kényes" kérdéseket. A váci képcsőgyár pártszervezetének titkára a szocialista brigádokról szólva, úgy fogalmazta meg legfőbb jellemzőjüket, hogy „nem ismernek köntörfalazást". Nevén nevezik a dolgokat, akkor is, ha az anyagellátás nehézségeit teszik szóvá, de akkor is, ha politikai kérdésekről beszélnek. Ez az erősödő, egészséges légkör a párt politikájának egyenes következménye, de az általános politika helyi érvényesítése nagyon sokat köszönhet a szocialista brigádoknak, azoknak a kisebb és nagyobb létszámú közösségeknek, amelyek valóban az új típusú ember formálói. A párt IX. kongresszusa tiszteletére indított versenyt az MGM diósdi gyárában az egyik, többszörös szocialista brigád kezdeményezte: ugyanez volt a helyzet másutt is, azaz a brigádok azonnal érzékelték a pártkongresszus rendkívül nagy politikai jelentőségét, s tetteiket, vállalásaikat is ehhez mérték. A kongresz- szusi készülődés általában megpezsdítette az életet, s e pezsgés legfőbb élesztői a szocialista brigádok voltak s ma is azok. A látszatra a termeléstől független politizálást a szó szoros értelmében anyagi erőre váltják át új típusú ■termelői kollektíváink. Érteni akarják korunk világát, hogy még jobban megértsék a maguk helyét és feladatait e valóságban; a politizáló brigád és a szocialista módon dolgozó brigád nem két dolog. Szoros egységet alkot e két tevékenységi kör, s a szocialista brigádmozgalom e gazdagodását nemcsak örömmel üdvözölni kell, hanem — a kommunistáknak ugyanúgy, mint a gazdasági vezetőknek — minden eszközzel támogatni, segíteni, mert így válik nemcsak kívánatossá, hanem tudatossá a szocialista holnap építése. Mészáros Ottó Június 10-én JÖN A Tenkes kapitánya A Magyar Televízióhoz sok olyan kívánság jutott el, hogy ismételjék meg a gyerekek körében nagy tetszést aratott „A Tenkes kapitánya" című filmsorozatot. A televízió a III. siklósi várfesztivál alkalmából június 10-én megkezdi a sorozat ismétlését Szerkesztőségünk tagjainak elvtársi találkozója a gödöllői járás és város vezetőivel Tegnap délelőtt a Pest megyei Hírlap szerkesztőségének vezetői és a lap több munkatársa Gödöllőre látogatott. A járási pártbizottság székházában találkoztak a közelmúltban egyesített járás és a megye új városa pártbizottságainak és tanácsainak vezetőivel, munkatársaival. Az elvtársi, baráti hangulatú beszélgetés során kicserélték véleményüket a lap munkájáról, különös tekintettel Gödöllő járás és város problémáira. A megbeszélés résztvevői kölcsönösen elhatározták a megyei pártsajtó és a gödöllői terület kapcsolatainak további elmélyítés sét, szorosabbá tételét PETŐFI PEST MEGYEBEN A kétszáz éves aszódi gimnázium jubiláris ünnepségei A kétszáz éves aszódi Petőfi Sándor Gimnázium háromnapos jubileumi ünnepségei pénteken megkezdődtek. Délután 4 órakor a Petőfi Múzeumban megnyílt a Petőfi Pest megyében címmel rendezett kiállítás, amely szemléltetően mutatja be a forradalom és szabadságharc nagy költőjének a megye területén számon tartott emlékeit. öt órakor a művelődési házban színvonalas műsorral irodalmi délutánt * rendeztek Petőfi őrültsége címen, 7 órakor pedig a gimnázium diák jai fáklyás felvonulással ünnepelték a nevezetes évfordulót, megkoszorúzva Petőfi aszódi emlékhelyeit. Dologidőben Az ikladi Előre Tsz asz- szonyai sarabolják a répát. (Első kép.) Ahogy közeledünk az aratáshoz, egyre több a munka, s nemcsak a földeken, hanem a gazdaságban is sok a tennivaló. A tsz saját építőbrigádja százférőhelyes istállót emel. Képünkön a tetőszerkezeten dolgoznak (2. kép). Az új istállóba nem kell majd hordani a vizet, mert kihasználva a lehetőségeket, víztoronyba vezetik az artézi kút csöveit s így a csap elfordi- tása helyettesíti a nehéz munkát. 1300 méter hosszú árkot ásnak a csővezeték számára. Ezt a munkát a ráckevei tsz kubikosai végzik (3. kép). (Foto: Gábor) Ma reggel 9 órakor nyűik meg a jubiláló iskolában a gimnázium életéből című kiállítás. Tíz órakor előadás lesz a művelődési házban Petőfi Aszódon címmel, utána kulturális bemutató a hatvani Bajza, a gödöllői Török Ignác, a péceli és az aszódi gimnáziumok tanulóinak részvételével. Délután 3 órakor kezdődik a diákok Petőfi Kupa .,villámtornája'’. Este 7 órakor pedig az aszódi gimnázium tanulói kulturális műsort adnak. Vasárnap, az ünnepségek harmadik napján lesz az iskola emlékünnepélye fél tizenegy órai kezdettel, fél tizenkettőkor az aszódi öreg diákok találkoznak, délután órakor sportünnepély kez- <5 ídik, 5 órakor pedig az s kóla udvarán vidám majá- s its neves fővárosi művé- § szék közreműködésével. * '■'’SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/S'SSSi'SSSSSá'SS*
