Pest Megyei Hirlap, 1966. május (10. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-22 / 120. szám
olvasónk írja -. Emberség az utcán > Tisztelt Szerkesztőség! Elnézésüket kérem soraimért, de az alábbi esetet nem hagyhatom szó nélkül. Csütörtökön reggel nyolc órakor történt. A Pesti út és a Bajcsy-Zsilinszky út sarkán útépítők végzik munkájukat, söprik az utat. A város felől egy idős és egy fiatalabb nö közeledik, kis óvodást vezetnek. Az egyik munkás kezében meglassul a seprű, de már hallom a társa hangját: „Ne törődj te senkivel, végezd a munkádat”. S a fiatalember három-négy erőteljes lendülettel felveri a port. Az idős nő fekete kabátja szürkévé válik, a kisfiút is belepi a por. A fiatalabb nő méltatlankodik. A válasz minősíthetetlen lehet, mert hallom újra a nő szavait: Szé- gyellje magát, magának nincs édesanyja ?”. Tudom, hogy ez az eset nem általánosítható, de mégis kicsit keserű lett tőle a szám ize. G. F.-né, Cegléd, Szép u. 2. A NYUGDÍJASOK május havi összejövetelét jövő szerdán délután 3 órakor tartják a vasutas művelődési házban (Teleki u. 14.). Minden nyugdíjast szeretettel vár a vezetőség. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 120. SZÁM 1966. MÁJUS 22., VASÁRNAP A Községgazdálkodási Vállalat kezelésében: 126 épület #3 maliié forint értékben Mire költik a lakbéreket ? Megalkotásra vár egy fontos tanácsi rendelet A könyvesbolt előtt A tanácsházán, a ceglédi Községgazdálkodási Vállalat irodájában Balog József igazgató tájékoztat bennünket. Elmondja, hogy a vállalat egyik fő tevékenysége a város területén levő állami tulajdonban álló lakó- és egyéb rendeltetésű házingatlanok kezelése és az azok hasznosításával, üzemeltetésével, fennRendőrbiró előtt az abonyi legendák „hősei“ Április harmincadikén, szombaton, a másnapi ünnepre készülődtek Abony község lakosai. A munka ünnepe mindig a tavasz kedves színfoltja a községben. Ilyenkor a fiatalság is a régi szép hagyományokat • tiszteletben tartva készülődik a felvonulásra, a kultúrműsorokra és a sportrendezvényekre. Az ictei ünnepnek azonban zavaró eseményei is voltak. Nem jelentősek, de éppen elegendőek ahhoz, hogy bosz- szúságot okozzanak a község lakóinak, s jogos felháborodást váltsanak ki. Ezen a harmincadiki estén hét fiatalember együtt szórakozott. Táncoltak a kultúrházban, majd kisétáltak a templomtérre. Közben azon. tűnődtek, milyen „jó heccet” lehetne csinálni, valami olyat, amin másnap reggel megbotránkoznának a községbeliek. Azt vitatták, mit csináljanak, amivel „jól eltelik az idő”? Először arra gondoltak, talán két címtáblát kellene kicserélni, aztán jobbat találtak ki. Az egyik fiatalembernek eszébe jutott, hogy gimnazista korában mondta a lányoknak, éjfélkor elfordul Abonyi Lajos szobra a talapzatán, nézzék meg, ott van a parkban. Az ötlet megszületett: el kell fordítani a szobrot. Nem sokat tűnődtek, „munkához” is láttak nyomban. Ezzel még nem ért véget az „akció”, hiszen egy ártatlan szobor megfordításán csak nevetni, esetleg bosz- szankodni lehet. Hogyan zavarhatnánk meg mások ünnepét? — ez volt a következő gondolat. Találtak módot erre is. A községi strand vizét engedték le, s még arra is gondjuk volt, hogy elzárják a befolyó víz csapját. így aztán az úszóversenyre, fürdőzésre érkezők csak a száraz medencét találták másnap reggel, — A felnőtt rendbontók eltűntek. A község lakói felháborodtak. Az abonyi KISZ-es fiatalok elítélő sorait lapunkban is közöltük az üggyel kapcsolatban. A hét fiatalember látszólag nyomtalanul ' eltűnt. Azonban nem maradtak sokáig a névtelenség homályában. Végül is megtalálták őket, s a Ceglédi Járási Rendőrkapitányságon kötöttek ki, s erősen meglepődtek, amikor a kihallgatás végén nem haza, hanem zárkába küldték őket. Megszületett az ítélet is. Bogácsi Csaba és Ocsevai Gyula harminc-harminc napi börtönbüntetést kapott, Szabó Mihályt és ifj. Lőrinczi Mihályt ezer-ezer forint pénzbírságra büntették, Kovács Józsefet és Molnár Mihályt ötszáz-ötszáz forint bírság megfizetésére kötelezték. Meg kell fizetniük az abonyi tanácsnak azt a mintegy kétezer forintnyi kárt is, amelyet a strand vizének leeresztésével okoztak, mivel legalább ennyi bevételi kiesést okozott a „csínytevés”. A községbelieket a történteken túl az is felháborította, hogy tanult fiatalemberek voltak a kártevők, akiktől — joggal — egészen más viselkedést vár a társadalom. tartásával, felújításával kapcsolatos teendők. Az elmúlt évben a vállalat 126 épületet kezelt. A kezelésükben levő házakról köztudott, hogy túlzsúfoltak, illetőleg túlépítettek. Néhány számadat ezt világosan bizonyítja. A 126 épületben 611 bérlemény van. Ebből lakásként használnak 505 lakrészt. A befolyó bérösszeg 806 000 forint. A bérlők általában rendesen fizetik a lakbéreket. Év végén az egyhavi előírásnak csak mintegy 20 százalékával voltak csak hátralékban. A vállalat nyilvántartásában még 4'5 állami tulajdonban levő, de más szerv tartós és ingyenes használatában álló épület is van. — Mire fordítják a lakbérbevételeket? — A befolyó bérjövedelem 30 százalékából fedezik a kezelt ingatlanok és bérlemények közüzemi szolgáltatási költségeit és díjait.1' A fenn- tnaradó 70 százalékot a fel-, újítási és karbantartási költségekre fordítják. A múlt évben állami támogatásból 2 750 000 forintot költhetett a vállalat építésre és felújításra. A lakóházak felújításával, javításával kapcsolatos teendőket jó részben a saját szakmunkásaikkal végeztetik. 12 állami épület teljes, illetve részleges felújítását végezték el 1965-ben. Ebből a saját építőrészleg 11 épületet újított fel. Elmondja még az igazgató, hogy a múlt évben a vállalathoz 405 hibabejelentés érkezett. E hibák kijavítását 30 napon belül minden egyes esetben elvégezték. — Kikből áll a vállalat házi brigádja? — A vállalat tervfeladatként megszabott lakóházjavítási és karbantartási rpunkáit 30 főből álló építőipari részlegével végzi. A részleg különféle szakipari ágakból áll: kőműves, ács, tetőfedő, bádogos, festő, asztalos, vízvezetékszerelő szakmunkások találhatók a brigádban. A vállalat kezelésében levő ingatlanok könyv szerinti értéke 81 millió forint, egyéni rendeltetésű ingatlanok értéke további 12 millió forintot tesz ki. — Kívánság? Terv? — Kívánatos lenne, a fejlődésre való tekintettel, a lakóbizottságokra vonatkozó tanácsi rendelet mielőbbi megalkotása. Különösen a társasházakban lakók szocialista közösségi életének biztosítása nagy fontosságú, s ezt minél előbb rendelettel kellene szabályoznia a helyi tanácsnak. —SZÍ— ismét megjelent a „becsületasztal”. Könyvei között szabadon válogathatnak a könyvvásárlók, s azok árát az asztalon levő perselybe helyezik — pénztári blokk és ellenőrzés nélkül (Tamasi felvétele) „HOTEL BAJA“ A KOSSUTH UTCÁBAN Látogatás a Bács megyei Építőipari Vállalat munkásszállásán Veszélyes utca... (Komádi karikatúrája) A munkásszállás, ahová bejelentés nélkül betoppantam, egy lebontásra ítélt emeletes házban van a Kossuth Ferenc utcában. Az épület minden porcikáját el is adták már, a vásárlók naponta kerülgetik a halálra kárhoztatott házat. Egyik nehezen várja, hogy mikor viheti a gerendát, egy harmadik collstokkal méregeti az ablakokat, amiket már szívesen rakna kocsira. Az emeleten egymás hegyén-hátán a vaságyak. A fiatalok gondtalanul hevernek és közben nagyokat nevetnek. Egyetlen felnőtt van köztük, Beinschroth Dániel szakoktató. — Tizenegy évi gyakorlati munka igazolása után lettem szakoktató — mondja Dani bácsi. — Tizennégy harmadéves és tizenegy másodéves ipari tanuló van a kezem alatt, mindannyian a bajai MŰM 609-es számú ipa- ritanuló-iskola növendékei. Ezért van az épület homlokzatán félméteres betűkkel a felírás: „Baja Hotel"? Kedélyes gyerekek, alighogy beköltöztek ide. odabiggyesztették mésszel a feliratot. — Milyen előmenetellel büszkélkedhetnek a fiúk? — Van két kitűnőnk! — Jelen! — emeli fel jobbkezét György István, majd utána Csemák Ferenc is jelentkezik. — Van öt jórendű, és a többiek — építőipari nyelven szólva — betonközepesek. — Munkaidő? — A másodévesek naponta hét órát dolgoznak, a harmadévesek, mint a felnőttek, nyolc órát. Az utóbbiak már a " felnőttek teljesítményének nyolcvan százalékát elvégzik, jövő hónapban kilencvenet. Júniusban szakvizsgáznak és megkapják a szakmunkásbizonyítványt. — És utána? — fordulós György Pistához, az egyik kitűnőhöz. — Maradunk a vállalatnál, havi 1500—1600 lesz a fizetésünk. Ennyi szép és jó, amit a munkásszálláson feljegyeztem. Most azonban kerüljön a kirakatba az, amin sürgősen változtatni kellene. A szállás takarításáról a fiúknak kell gondoskodni. Olyan is minden, mint ahol soha nem lát a padló felmosóruhát és a seprűvel is csak csínján bánnak. A fekhelyek kifogástalanok, az ágynemű is tiszta. De az egyetlen kecskelábú asztalt a fiúk tákolták. az ülőhelyeket pedig egy magányosan unatkozó pad jelenti. — Könyvtár? — Nincs! — Milyen újságot kapnak? Fejcsóválás a válasz. — Rádió, televízió? Az egyik fiú felmutatja a kis zsebrádiót: — Van, de nem tudjuk használni, állandóan betegállományban van! — Fürdési lehetőség? Két lavór öt órakor fejezzük be a munkát. Hat órakor szívesen elmennénk a strandra, de akkor már zárják a pénztárt. Mostoha körülmények. A fiúk a bajai állapotokat emlegetik. — Jó lenne, ha az illetékesek megnéznék a bajai munkásszállást. Ott láthatnák, milyennek kell lenni egy munkásszállásnak. — Az ellátásuk milyen? — kérdezem befejezésül. — Ajaj! — sóhajtanak egyhangúan a jelenlevők. Délben krumplifőzelék volt a tányérban. Mire a tányér fenekén kotorásztunk a kanállal, babfőzelék lett belőle. Nem tudjuk, hogy csinálták az üzemi konyhán. Ám ezekkel a hibákkal is megbirkóznak a fiúk. Rengeteg a vidámság, s hahota, egyik tréfa a másikat éri: fiatalok. Korukat igen, de a „Baja Hotel”-jukat nem irigylem. (rossi) delmeiről. Végigjárta a zsel- lérsors minden stációját, iskolás korában pásztor gyerek, később éves cseléd, alkalmi munkás, részesarató, napszámos, árendás, Vasúti pályamunkás. Az agrárszocialista mozgalomnak kora ifjúságától tagja. Végigjárja az első világháborút, utána részt vesz a forradalomban, később elhurcolják, internálják, majd az önképzés nehéz évei után, negyven éves korában megjelenik az első írása. Ezt újabb kötetek követik: A Gyepsor, az Alföld parasztsága, az önéletrajz első része, a Számadás, azután jött a Falusi krónika, amelyben szülőfalujának érdekes szemléletű történetét és jelenét rajzolta meg. A felszabadulás után a Parasztpárt vezetője, az Országos Földosztóbizottság elnöke, pár évig miniszter, 1956- ig az írószövetség elnöke. Négy elemit végzett — s mégis egy nemzet tanítójává válhatott magától megszerzett enciklopédikus műveltsége miatt. A nemzet nagy életkérdései mindig elsőrendűen érdekelték. Mit ér az ember, ha magyar — kérdezte egyik könyvének címe 1940-ben, s e kérdésekre azóta is rendszeresen újra meg újra próbál válaszokat adni. Így születnek meg oly fontos könyvei, mint az Ütközben, a Kelletlen lány, a Rossz asszony, az Almáskert, a Próbatétel, a Közös gondjainkról, az Olvasónapló s az Ország útján című vaskos kötetek. A mostani könyvnapra új gyűjteményes kötete jelenik meg. Regényei közül legnevezetesebb a Három nemzedék című regénytrilógia, közel másfélezer oldalon. A három órás írói esten írói magatartásról, elkötelezettségről, önmagáról, ország dolgáról. mindennapi közös gondjairól beszélt szellemesen, magas színvonalon. (szi) Ismét elsők lettek az önkéntes tűzoltók járási versenyében az albertirsaiak. A törteli vetélkedőn három első helyezést szereztek. A községbeliek évek óta szép eredménnyel szerepelnek a tűzoltóversenyeken. .„£,ukte Valéria és Szabó Zoltán 1966 málus 18-án Budapesten házasságot kötöttek Táviratcím: Szabó. Nagykőrös. Kossuth Lajos utca 64. szám. Pénteken este, főként értelmiségiekből verbuválódott közönség gyűlt össze a Kossuth étterem, pálmákkal díszített nyári helyiségében. A meghívó és a plakát író-olvasó találkozót hirdetett. Hét óra után pár perccel szürke ruhában, csizmásán érkezett meg a vendég: Veres Péter. Életregényét ismeri az egész ország. Vaskos kötetben írta meg, Számadás címen, s most készül a második része. Veres Péter mostani előadásában hosszasan beszélt küzVendégünk volt Veres Péter
