Pest Megyei Hirlap, 1966. május (10. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-22 / 120. szám
s r»sr ■icrn 196«. MÁJUS 22„ VASÄRNAP Kl/ITlffiSlKKRóNlKA Ünnepi könyvhét a megyében Új kórus Egy hónappal ezelőtt huszonöt tagú kamarakórus alakult az albertirsai művelődési házban. Karnagya Szántó József, a helyi művelődési ház igazgatója. — A faluban hagyománya van a kórusmozgalomnak — indokolja a kamarakórus létrejöttét a művelődési ház igazgatója. Ezért hoztuk létre, elsősorban középiskolás fiatalokból ezt a kamarakórust, amely a művelődési ház irodalmi színpadának keretében tevékenykedik. Első bemutatkozására június második felében kerül sor, az irodalmi színpad Harlemi árnyak című műsorának keretében. Spirituálékkal színesítik majd a programot. De elkészült már a terv a kamarakórus további működésére is. A Harlemi árnyakat követően Párizs fia dalol címmel rendez műsort az irodalmi színpad, s már a címből következik: nagy feladat hárul majd a kórusra e program keretében. Az idén is ünnepélyes keretek között rendezik meg az ünnepi könyvhetet országszerte. Megyénkben május 27-én kezdődnek már az ez alkalomból rendezett író—olvasó találkozók. Ezen a napon Dunaha- rasztin Hajnal Gábor, Bián Kertész Erzsébet, Leányfalun pedig Karinthy Ferenc találkozik olvasóival. Tv-fiim- Táplószentmártonról A Magyar Televízió kulturális osztályának húsz tagú forgatócsoportja több mint egy hetet töltött a tápió- szentmártoni művelődési házban, ahol Vámos Judit rendező vezetésével filmet készítettek a művelődési ház életéről. A művészeti csoportok, szakkörök és klubok munkáján kívül helyet kapott a filmben a tanyai népművelés csakúgy, mint egy ezerötszáz személyes tábortűz — szalonnasütéssel egybekötve. A tv-film utómunkálatai most folynak, s közvetítésére előreláthatóan június második felében kerül sor Az arany- szarvas földjén címmel. MY FEJ LADT Minden kezdet nehéz RENDHAGYÓ MAGYAR FILM Az első meghökkenést a film plakátja váltja ki. Milyen is lehet egy „rendhagyó” film? A második meglepetés már a moziban éri a nézőt. A furcsa műfaji meghatározástól, de még inkább a szereplőgárdában levő sok komikustól azt várja, hogy komédiát vagy szatírát lát majd. Nos, igaz, hogy ebben nem csalódik, de ... Szóval nemcsak ezt kapja. Kap rajzfilmet, drámát, kabarét, dokumentumfilmet — és elsősorban nagy filmélményt. A „Minden kezdet nehéz" kiváló film. Írója, Komlós János nem kevesebbre vállaiko- kozott, mint hogy egy egész nemzedék tapasztalatát mondja el. Egy olyan nemzedék tapasztalata ez, amely fiatal lelkesedéssel köszöntötte a felszabadulást és azóta is tesz, alkot, belekezd és félbehagy, téved és kijavítja önmagát. Eli és csinálja a történelmet. Másképp szólva: Komlós megpróbálta az utolsó húsz év, a mi utolsó húsz évünk lényegét két órába sűríteni, s ez — dicséretére szolgáljon — magas színvonalon sikerült neki. író és rendező, Komlós János és Révész György furcsa, valóban rendhagyó művet alkotott. A rendező mondta egy beszélgetésen, hogy maga sem tudná meghatározni, hogy dokumentum- vagy játékfilmet készített. De nem is a besorolás a lényeges. A lényeges itt az eredmény, maga a mű. Dokumentumanyagok, kabarétréfák, híradórészletek és mai jelenetek váltakoznak ja. vásznon. Korabeli fotók ma is élő alakjait jelenteti meg és beszélteti a film. A legkülönbözőbb műfajok a legkülönbözőbb nézőpontokból vizsgálják egy és ugyanazt a témát; önmagunkat. Tükör ez a film, jó tükör. Bátran nézhetünk bele, nem látjuk majd magunkat se kövérebbnek, se soványabbnak, se jobbnak, de rosszabbnak sem, mint amilyenek vagyunk. A film nagyvonalú emlékműve a kornak, de igen modern emlékmű. Teljesen mentes a frázisoktól, de a túlzott közömbös és érdektelen „objektivitástól" is. Megértő, elemző, ironikus hangon vizsgálja az eseményeket. így válik közvetlenné és hatásossá. A néző számára ez a hang, a film hangja nem ismeretlen. Komlós János írásai a tv-ben és a Nép- szabadságban igen népszerűek. Ebben a filmben nagyon szerencsésen ötvöződik stílusának fanyar iróniája (gyakran öniróniája!) mélyre- látó ítéleteivel, elemző tudatosságával. Nyílt, humánus érzelmei rendkívül szimpatikusak, és — rendkívül szimpatikusak, és — ami nem kis erény — sose csapnak át érzelgősségbe. A narrátor (Major Tamás kiváló közreműködésével) nem mond szokváMY FALÄNK LADY MY AFFÉR LADY MY FAKIR LADY „Es akkor a pasas”... címmel forgatja legújabb filmjét tJertler Viktor. A filmben Sinkovits Imrének mintegy húsz arca van. A 'Hm forgatókönyvét Gertler Viktor és Szász Péter írták. Ope- latör Hildebrandt István. Képünkön Psota Irén és Sinkovits Imre. hvrP-AlUí Gyermekkor. Maréknyi halhatatlanság. Megannyi emlék, amely ma is eleven. Néha úgy érzem, nem is húsz esztendeje történt. Tegnap. Vagy egy órával ezelőtt. Lehet, hogy így is van. A május ma is május. Az ég felhőtlen és áttetszőén kék. Az orgonák illata nehéz és hódító. S azok a könnyű kis ruhák, azok az alig-szoknyák, amiben a lányok a tavaszt köszöntik ... Mór egy hete tanítom. Egy hete ül le az asztalhoz és nem néz rám, csak a szőnyeget bökdösi cipője orrával. Érzem, valamit tenni kell, így nem mehet tovább. Tisztességes pénzt kapok az apjától hetenként. Eredményt kell elérnem. Mindenáron. — Szeretném, ha jó barátok lennénk... — kísérletezek a szóval. Felnéz, aztán vállat von. Ez a válasza. — Jó. Megértelek... — dadogom zavartan. — Még nem tudod... — Mit faggat? — robban ki belőle a szó. — Tanuljunk és kész ... Eszembe jut apám kedvenc szójárása: kutyaharapást szőrivel. Vajon beválik-e nála? — Ma nekem sincs kedvem! — jelentem ki könnyedén. Kijelentésem láthatóan megzavarja s kibillenti unott közönyének biztos állásából. Zsebemben pénz lapul. Az első heti fizetés. Anya azt mondta, az elsőt megtarthatom. Moziba vigyem? Vagy cukrászdába? Valahogy oldani kellene bizalmatlanságát. Én is bizalmatlan lennék, ha valaki nap mint nap kényszerítene a tanulásra ... — Van fürdőruhád? — Persze... — csodálkozik rám. — Hozd. Meg egy törülközőt... Egész úton hallgat. Az öltözőből búzavirágkék, egybeszabott fürdőruhában jön. Amerre elhalad, megfordulnak utána a fiúk. Nem véletlenül. Formásodó alakja jól érvényesül a testhez álló dresszben. — Tudsz úszni? — kérdezem a medence szélén, s mert rábólint, már ugróm is. Követ. Nyugodt, egyenletes tempókkal úszik mellettem. Es lopva figyel. Az arcára van írva, ihogy nem érti hirtelen pálfordulásomat. Valami cselt gyanít mögötte. De azért, amikor kimászok a vízből, jön utánam hűségesen. Félrehúzódunk az uszoda egyik félreeső sarkába. Látni az arcán, hogy erőt gyűjt magában, de csak sokára szól. — Nagyon tetszik ... haragudni rám? — Nem lenne egyszerűbb, ha tegeznél?. — kérdezem felelet helyett. Tétovázik. — Szervusz... — nyújtom a kezem, mintha most találkoznánk először. Tizenöt esztendős múlt. Én tizenhét vagyok. Két év nem elég a tanári tekintélyhez. — Szervusz... — mondja csendesen, de most nem hajtja le a fejét, a szemembe néz. — Akkor tehát, megismerkedtünk. Igaz? — És... ami volt... — bámul rám értetlenül. — Most ismerkedtünk meg. Múltunk nincs ... A füvet tépdesi tanácstalanságában. A hangja bocsánatkérő. — Nagyon undok voltam? — Nem ismerem a múlt időt— térek ki kérdése elől. — Különös vagy... — dünnyögi, inkább csak magának. — Akarod, hogy jó barátok legyünk? Csak a fejével bólint rá. — Akkor elszívjuk a békepipát... — közlöm vele — fagylalt formájában. A fagylaltot nyalogatva visszamegyünk a mi kis zugunkba. Most már egészen mellém húzódik. — Ez a pertu fagyi? — mosolyog rám először, hogy a tanárává nevezett ki apja. — Csak az előleg ... — súgom meg bizalmasan. Ettől elpirul és hallgat sokáig. — Megtanítasz háton? — kérdezi később. A vízben a karomra fektetem, de fél. — Fogj erősebben! A húsa kemény és ruganyos. Hagyom, hogy lecsússzon a kezemről. Megijed, s ha nem kapnék utána, talán elmerülne. — Rossz vagy! — szid, de harag nélkül. — Rajta! — biztatom újra. { — De nem engedsz el! — kér vagy inkább esdekel. — Nem — ígérem, de néhány karcsapás után ismét kisiklik alóla a kezem. Most már nem süllyed el. Tempósan úszik a vízen. — No, látod — dicsérem, utána rugaszkodva. — Szigorú tanár vagy! — durcáskodik. — Azt akarod, hogy mindent azonnal tudjak! — Ez baj? — Azért teszed, mert félsz tőlem! — vág vissza. Átkarolom a derekát. Hozzámsimul, de a következő pillanatban faképnél hagy. — Fogj meg, ha tudsz! — incselkedik. Amikor hazaérünk, még nincsenek otthon a szülei. Valamelyik szekrényből meggylikőrt varázsol elő. Szinültig tölti a két kispoharat, de a keze remeg, amikor átnyújtja az egyiket. — ittál már pertut? — Még nem... — hajtja le a fejét. — Tudod, hogyan kell? — Vhüm! A kezdet biztató, de aztán csak áll, a szőnyeget vallatva tekintetével. — Tovább nincs? Az arca lángol, amikor odanyomja arcát az arcomhoz. — En... én csak igy tudok... — mentegetődzik fülig vörösen. — Most már tudod, miért kell melléd tanár? — mosolygok rá, s mutatom a folytatást. — Nekem is kell? — kérdezi zavartan: — Csak, ha akarod... — Akarom... — mondja halkan —, de előbb hunyd be a szemed! Cserepes a szája, amikor a számhoz ér. — Most már igazán barátok vagyunk? — Hát persze... — Az jó! — bólint nagy komolyan, s közben újra tölti 1 miniatűr poharakat. Gyorsan kiissza a magáét, aztán kiszalad a szobából. A fürdőszobában találok rá. All a tükör előtt s elmerül- ten figyeli a száját. Mintha azt kutatná, mi változott meg rajta az első csóktól... Amikor észrevesz, rálehel a tükörre, hogy ne láthassam benne arcának orgonalila pírját... HÚSZ éve már. Nemrég láttam az utcán. Az alakja már nem a régi, csak az arca őrizte meg annak a pillanatnak minden szépségét. Jobbról egy kislány, balról egy kisfiú lépkedett mellette ... Az ünnepi könyvhét megyei megnyitójára május 28-án este fél hét órai kezdettel Nagykőrösön kerül sor. Megnyitó beszédet mond Sánta Anna, a Hazafias Népfront megyei titkára. A nagyszabású ünnepségen részt vesz Veres Péter, Karinthy Ferenc, Bihari Klára, Hárs László, Kertész Erzsébet és Szakonyi Károly. Május 29-én Abonyban és Pilisvörösvárott rendeznek író—olvasó találkozót. Abony- ba Veres Péter, Pilisvörös- várra pedig Karinthy Ferenc látogat el. Május 31-én a megye három községében kerül sor az ünnepi könyvhét rendezvényére. Bihari Klára Tökölön, Hajnal Gábor Tápiósze- lén, Barát Endre pedig Sós- kúton találkozik olvasóival s dedikálja megjelent műveit. Június 2-án négy helyiségben rendeznek író—olvasó találkozót. Bihari Klára Gyömrőre, Szakonyi Károly Öcsára, Hárs László Fótra, míg Somogyi Tóth Sándor Vácra látogat. Az ünnepi könyvhét megyei záróakkordjaként június 3-án Érden Berkesi András író találkozik ol vasói vaL MY FÁD LADY Na ugye mondtam?! Most rnár remélem senki sem tudja hogyan kell helyesen kiejteni . pestiesen! Komádi István nyos kommentárt. Nem érté- J kel és nem próbál szájbarág-^ ni. Csak mesél. Nekünk mesélj önmagunkról, arról, amit esi- J náltunk és amit rosszul esi- náltunk. Arról, amit építet-s tünk, és arról: volt ilyen is,« amit fölöslegesen romboltunk. $ Nem tagadja le ami rossz és J hibás volt, de nem esik aj ma oly divatos túlsó véglet- J be sem, nem hallgatja el a J jót, meri dicsérni az igazán^ szépet, a ma is követendőd példát. « Ezzel el is érkeztünk a « film legfőbb erényéhez, mo- J dern és világos pártosságé-ij hoz. Ez a rendhagyó film J egyértelműen vállalja a nehe- J zebb szerepet a védelem, a ^ támogatás szerepét Ez azért« nagy dolog, mert bírálni, tá-s madni könnyebb, mint építe-« ni, és ez a film épít. Szocia- $ lista film, a szocialista eszmé- J nyékét védi és építi. Mindezt J egyszerűen rokonszenvesen, \ nagy elmélyültséggel és a $ kérdéshez méltó összetettség-J gél teszi. Igazi meghatottság- « gal emlékszik vissza az első« május elsejék szívdobogtató $ szépségére és lelkesedésére, de $ nem áll meg az emlékeknél, J tudja, hogy ma ugyanazt a $ célt már más eszközökkel kell J elérni, és példápl a gazdasági § reformot nem lehet fáklyás-5 felvonulásai vagy „zalcatolás-« sál” megoldani. A „Minden« kezdet nehéz” ha a kezdetek-J ről mesél is, kizárólag a má- $ nak szól. Nem az a fontos § benne, hogy mi minden volt, $ hanem, hogy — részben aj múltból származóan — mi J minden van. Ezért is korsze-J rű, mert a néző nem történe-5 lemleckét kap, hanem saját) problémáinak feldolgozását,; szinte vitatételeket a mához. ) Stílusa igen szerencsés, jól! szolgálja a mondanivaló cél- J jait. A sokféle műfaj-morzsa! jól illeszkedik egymáshoz, ke-! rek egészet alkot. Vigyáz az! arányokra is, el tudja kerülni,! hogy unalmassá váljon. Mag-; vas mondanivalója mellett * igen jó szórakozást is nyújt,’ humora sokszor ellenállhatat-> lan. Nagy alkotógárdájából! kiemelendő Várnai György,! akinek sziporkázóan ötletes,! remek rajzfilmbetétjei külön i élményt jelentenek. Ezzel a filmmel valami új, < eddig ismeretlen indult meg a! . magyar filmművészetben. A j „Minden kezdet nehéz” bátor,! tudatos, korszerű alkotás, for- i mai merészsége és eszmei i tisztasága követendő utat mu- i tat. Elek János My fair Lady... j ... Egész Pest erről beszél, i S ha már beszélnek és főleg; Pesten — akkor egészen biz- > tos, hogy legalább tíz-húsz-j féleképpen mondják ki... úgy; pesti-angolosan. Vagy angolos! pestiesen? j Mivel én is pesti vagyok,! ráadásul naponta utazom a! villamoson, egyet s mást hal-! lottam erről a hogyishívják __! n a! címről... — „Máj far! Lédi”, vagy „Mi fir Ladi”, már I nem is tudom hányféleképpen! mondják, de egy biztos, ha | néhány rajzos variációmat J közrebocsátom, akkor remél-; hetőleg eltaláljuk az igazit! ;
