Pest Megyei Hirlap, 1966. május (10. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-12 / 111. szám
1966. MÁJUS 12., CSÜTÖRTÖK /*»r MEGYEI K/CíHap :t Bolgár történész kutat Pest megye levéltárában Fontos magyar gazdaságtörténeti adatok Múlt hónapban érkezett Szófiából és a napokban már visszautazik. Várja az íróasztala a Balkáni Országok Történeti Intézetében, abban a bolgár tudományos intézetben, amely valamennyi balkáni nép és állam történelmével foglalkozik az őskortól a legújabb korig. A neve Markovs- ki Dimiterné, s bár fiatal, már magas tudományos fokozatot ért el: a történelemtudományok kandidátusa. Kandidátusi értekezésének ez a címe; A szerb határőrök története. ‘A tárgy szorosan kapcsolódik a magyar történelemhez, hiszen ezek a granicsárok a régi magyar határt védték a török ellenében a Bánátban, a Szerémségben, s közülük származik szabadságharcunk nagy hőse és vértanúja, Damjanich János tábornok is. Mostani kutatása tárgya még kifejezettebben magyar Vonatkozású: Törökországi kereskedők a XVIII. században Magyarországon. Ezeknek a nyomát keresi, miattuk fordult meg az utóbbi hetekben többször is Pest megye levéltárában. Átnézett nagy halmaz öreg aktát, iratjegyzéket, többet mikrofilmre is felvetetett. Hogy a bolgár tudományos intézet éppen Markovskinéra bízta ezt a kutatást, talán ráhibázunk annak okára, tudniillik leánykori neve Búr Márta & nemcsak Budapesten született, de itt is iratkozott be az egyetemre. Tanulmányait azonban a bolgár állam ösztöndíjasaként a szófiai egyetemen fejezte be 1 Saabén. Hazatérve, többek között a magyar történeti intézetben is dolgozott, majd 1960-ban Bulgáriába ment — férjhez. Férje szintén történész és egy ottani kiadóvállalat szerkesztője. — Még a kezdet kezdetén vagyok — mondja most a kutatásairól. — Beletelik legalább öt év, amíg az összegyűjtött anyag feldolgozásába belefoghatok. Közben többször eljövök Magyarországra és a .Pest megyei Levéltárba, ahol már eddig is értékes anyagokat leltem. Különböző összeírásokat a török alattvaló kereskedőkről és az alispánhoz intézett kérvényeiket. Például Nagykőrösről, Nagykátá- r«JL Miután a szultán hadait kiszorították Magyarországról, akkor kezdett Törökország Európa beteg embere lenni. De ugyanakkor kezdődött meg lassú civilizálódása is. A béke éveiben megengedte, hogy keresztény alattvalói külföldre utazzanak és ott kereskedjenek. Balkáni meg közel-keleti árukat hoztak magukkal, némelyik csak annyit, amennyit a hátán elbírt, mások meg szekér- és hajórakomány- számra. Kereskedtek azonban magyar termékekkel is. Az egyik házaló volt csupán, a másik boltot nyitott, évekig egy helyen árusította portékáját mielőtt megvagyonosod- va hazament. Akadtak azon-, ban szépszámmal .végleg letelepülők is. — Görögök, szerbek, bolgárok, ciitcárok, albánok, vla- chok, minden balkáni nép képviselve volt közöttük — beszél róluk a történész. — A magyar nép általában görögnek nevezte őket, de sajátma- gukra is többnyire ezt mondták. Érthető, hiszen abban az időben a nemzeti érzés és öntudat még alig fejlődött ki, annál inkább a vallásosság. Valamennyien görögkeleti k voltak, ahol volt templO' i akármelyiküknek, odajárt a többi is. Szerbek a görögbe, görögök a szerbbe, vagyis mind, a bolgár vagy a cincár is a „görög” templomba. így azután még a XIX. század derekán keletkezett magyar regényekben is találkozunk a „görög” kereskedő alakjával, aki azonban esetleg csak görögkeleti volt — Pest megye minden városának nagyobb községében annak idején több balkáni kereskedő élt, egy-egy azonban akadt úgyszólván a legkisebb községben is. Azt keresem^ hogyan éltek, mivel kereskedtek. merre ágaztak el üzleti kapcsolataik. Annyi bizonyos, hegy volt köztük szegény és jómódú, sőt dúsgazdag is, aki tízezer forint értékű árukészlettel rendelkezett. Óriási vagyon volt ez abban az időben. Kétségkívül nagyon érdekes lehet a szomszédos országok számára megtudni, hogy a török hódoltság idején miképpen próbáltak némileg szabadabb földön maguknak jobb életet teremteni egyes vállalkozó szellemű, élelmes fiai. De a bolgár történész kutatása magyar és Pest megyei szempontból sem közömbös, mivel a magyar és egyben megyei gazdaságtörténet lényeges részét tárja fel. Hosszú ideig ugyanis a balkáni népekből származó kereskedők kezében volt nagyobbára Magyarországon a kereskedelem. Szokoly Endre Országjáró diákok A ,X tiszteletére megyei találkozója Lajosforrásnál Vasárnap délelőtt kerül sor a Ságvári Endre Turistaház környékén Lajosforrásnál a középfokú tanintézetek országjáró diákjainak Pest megyei találkozójára. A nagyszabású megmozdulást a megyei KISZ-bizottság rendezi, s több mint félezer részvevőre számít. A nap programja 9 óra 30 perckor akadályversennyel kezdődik, amelyen mind a fiú, mind pedig a lány csapatok részt vesznek. A győztes csapat vándorserleget kap. Műsort is rendeznek a turistaház emlékművénél, majd modellező bemutatóra, délután pedig a tánczenekarok bemutatójára kerül sor. Ugyancsak vasárnap délelőtt rendezik meg Ráckevén fél 11-kor a megyei úttörő olimpia evezősversenyének a döntőjét. Május 17-én 209 nyereményautó Az Országos Takarékpénztár május 17-én Budapesten, a MOM művelődési házban rendezi meg a gépkocsinyere- ! mény-betétkönyvek huszadik sorsolását. A húzáson 209 — Moszkvics 408-as, Skoda 1000- res típusú, valamint Wartburg és Trabant — gépkocsi jut a szeréncsés nyerteseknek. A VERSENY: nagyszerű lehetőség ♦ A Szerszámgyár példát mutat ♦ A fordított sorrend A HÉV-megállótól a gyárkapuhoz vezető út mellett táblák. Egyiken ez olvasható: „Légy büszke arra, hogy a Csepel Autógyár dolgozója vagy.” Megyénk legnagyobb gyára rangot szerzett termékeinek: megyénk legnagyobb gyára nem kevés gonddal küzdött és küzd. A kongresz- szusi verseny: nagyszerű lehetőség, hogy növeljék eredményeiket, hatásosabban formálják a szocialista típusú termelői kollektívát. dés ellenére sem elégedettek: Molnár elvtárs szavaival, még mindig sok a kihasználatlan tartalék, a dolgozók kisebb része vesz még csak részt a brigádok munkájában. Összefogott erőkkel A gyár össztermelésében jelentős helyet foglal el — az egyharmadát adja — a tartalék alkatrész gyártás. Igen sok kongresszusi vállalás tartalmaz idevonatkozót, s ugyancsak helyet kaptak az ezzel összefüggő feladatok a gyáregységek elhatározásaiban is. Az elmúlt évekhez mérten a kongresszusi verseny szorosabbra fogta a gazdasági vezetők és a dolgozók erőfeszítéseit, s különösen a Szerszám- gyárban példás a versenyszervező munka, s jelentős a változás a Járműgyárban is — az elmúlt évi verseny nyertesei ők voltak — se szemléleti változás már kézzel fogható termelési eredményekben is lemérhető. Ugyanakkor — s ezt Tur- jánszky elvtárs hangsúlyozza — iránymutató a párt-végrehajtóbizottság korábbi megállapítása, miszerint továbbra is alapvető feladói a szakszervezeti versenyszervező munka, s a gazdasági vezetők ez irányú tevékenységének szorosabbra fogása. .Gyári szinten ez már régebben megvalósult, a gyáregységeknél azonban még igen sok a tennivaló. A gyár vezetői részéről megnyilvánuló gondosság jó példája, hogy az ezüst—- három ilyen van — és a bronz-----tiz enhét a számuk — jelvénynyel kitüntetett szocialista brigádok vállalásait az igazgató, a pártbizottság, a szakszervezeti bizottság és a KISZ-bi- zottság titkára közösen nézi át, s biztató jel az is, hogy több egységnél műszaki konferencián foglalkoztak a kongresszusi vállalásokból adódó feladatokkal. A szerszámgyári és járműgyári jó példát azonban még határozottabban kell követnie minden gyáregységnek! A vállalások a dolgok egyik felét jelentik. A másik: biztosítani a verseny feltételeit, anyagban, szervezettségben, műszaki feltételekben, s ez a gazdasági vezetőkre vár! Koczó elvtárs a brigádvállalások kulturális-művelődési részének fontosságát hangsúlyozza s azt, hogy itt is tovább kell lépni, mert a brigádok egy része még nem kellő súlyt fektet erre. Az út nem síma, de jó A Járműgyár Gajárszky , István vezette, háromszoros '' szocialista „Vasas” lemezlakatos brigádja például azok közé tartozik, akik — tizenhatan vannak — már rátaláltak a helyes útra. Kongresz- szusi vállalásukban nemcsak termelési tervük 105 százalékos teljesítését, két elfogadott újítást, negyvenezer forint | anyagmegtakarítást rögzítettek, hanem azt is, hogy háromszáz óra társadalmi munkát végeznek, közösen meglátogatják a BNV-t, havonta nemzetközi tájékoztatót tartanak a brigádban és segítenek házépítő társuknak. A brigád | két tagja pedig: technikumba “jelentkezik! A Szerszámgyár Romi István vezette, tizenhárom tagú, háromszoros szocialista Ifjúsági szerszámké- g szító brigádját ugyancsak jó í példaként említhetjük. Itt is \ jelentős szerepet játszanak a j termelési vállalások — pél- | dául az ötszázalékos rezsi- 7. anyag-megtakarítás, a kétküllős kormánykerék-kokillák soronkívüli felújítása — de velük azonos fontosságot tulajdonítanak annak, hogy a brigád eredményesen patronáljon két ipari tanulót. Az Ifjúsági brigád vállalása ugyanakkor nemcsak a gyári feladatok igen jó ismeretét tükrözi, hanem azt is — s ezt szerencsére igen sok szocialista brigád vállalásában fellelhetjük — hogy rugalmasan versenyeznek: ha a gyár érdeke úgy kívánja, pótvállalással biztosítják a gyors, „beugró” munkák elvégzését. A feladatok megvannak... A beszélgetés során sok szó esik a belső kooperációról, a termelés tervszerűségéről, a hó végi hajrák elkerüléséről mint a kongresszusi verseny eredményességének nélkülözhetetlen feltételeiről, s mindennek logikus következményeként a műszakiak szerepéről a kongresszusi versenyben. Itt már — sajnos — nem olyan egyértelmű a helyzet, mint a korábbiakban. Hiányoznak a műszaki brigádok, s a gyár irányító szervei közül eddig a termelési főosztály és a szervezési-revizori osztály tett csak vállalást a pártkongresz- szus tiszteletére. A feladatok megvannak, hiszen a gyártmányfejlesztéstől kezdve a technológiák korszerűsítéséig, mindenütt szükség lenne arra a pluszra, amit — a munkások szóhasználatával élve — az „igazgatósági épületben dolgozók tói” joggal elvár a gyár összkollektívája. A kongresszusi verseny — s ezt egyben a feladatokra is utalva, a beszélgetés részvevői hangsúlyozták — nem a műhelyek versenye csupán, nem a fizikai dolgozókra korlátozó- diki mindenki versenye kell, hogy legyen. És ebbe beletartozik a kezdeményező Szerszámgyár csakúgy, mint az igazgatósági épületben dolgozó műszaki főosztályok, azok a kommunisták, akik a Hajtóműgyárban már eddig is hathatós segítséget adtak a verseny kibontakoztatásához, s azok is, akik termelésirányítói, műszaki munkakörben dolgoznak. Turjánszky elvtárs az üzemi demokrácia fokozódó szerepéről beszél, a gazdasági vezetők politikai ténykedésének fontosságáról, s azt hangsúlyozza, hogy o kongresszusi verseny területek sokaságán nyitotta meg az utat az előre lépéshez, s elmélyulten keresni kell e lehetőségek bőséges kamatoztatásának módját. — A húzás mértéke gyáron belül még nem azonos — mondja — s most, miután a kongresszusi verseny alapjait megteremtettük, a „finomságok” kerülnek előtérbe, az hogy mindenki egyaránt részt vállaljon a feladatokból, mindenki húzzon, mert csakis akkor mondhat} juk el; nemcsak vállaltuk, hanem — teljesítettük is. M. O. Figyelem az ÉM. 25. sz. Állami Építőipari Vállalat Bp. XXI. (Csepel) Kiss János Altábornagy u. 19—21. budapesti és Pest megyei munkahelyekre felveszünk kubikusokat, általános , - segédmunkásokat, rakodókat, ács, állványozó és kőműves szakmunkásokat, valamint betanított munkásokat Munkásszállást biztosítunk. Felvétel esetén (tanácsi igazolás szükséges) jelentkezés a fenti címen a munkaerőgazdálkodáson. Reklámnap, divatbemutató Pest megye kirakatrendezői, és propagandistái Túrán randevúztak. Vendéglátójuk, a körzeti földmüvesszövetke- zet volt. Első ízben jöttek el a szomszédok, a hasonló szakmabeliek Nógrádból, és Borsodból. Boltjárás, cukrászda, kisvendéglő-látogatás a reklám és propaganda új ötletes formája szerepelt a napirenden. Dicsérték a Túrái Fmsz propagandistáját, aki ügyesen toborozza vásárlóit. Nem mulasztották el megrendezni a szezonnyitó kemping-kiállítást, a könyvvásárt. A szakmai eszmecsere esti koronája a műsoros divatbemutató. Mottója: „Itt a tavasz, itt a nyár." Felvonultatták a legújabb ruhafantá- ziákat, és strandcikkeket. Az esti esemény s az egész napos : gondolatcsere közös * célja: I városi színvonalú ellátást | biztosítani a legeldugottabb |faluban is. A szocialista gyáregység címért Két szocialista osztály, igen, sok szocialista brigád dolgozik a kongresszusi verseny gyáron belüli kezdeményezője, a szerszámgyári közösség keretében; vállalásaik sum- mázata a szocialista gyáregység cím elnyerése! Kik és hogyan követték a kezdeményezőt, melyek a pártkongresszus tiszteletére kibontakozott verseny eddigi tapasztalatai, erről beszélgettünk Turjánszky Mihály elvtárssal, a Csepel Autógyár szak- szervezeti bizottsága titkárával, Koczó Gyula termelési felelőssel, Molnár Sándorral a szakszervezeti bizottság, és Bilinczky Tiborral, a gyár versenyfelelősével. — Először is azt említeném — mondja Turjánszky elvtárs —, hogy jelentős pozitívumként könyvelhetjük el a vállalások kézzelfogható voltát. Ez hozzásegített bennünket ahhoz is, hogy „fordítsunk” a sorrenden. Eddig az i volt a gyakorlat, hogy év vé- ,gén, az elért eredmények (alapján vitattuk, elég-e ez a j szocialista brigád, osztály cím (elnyeréséhez. Most pedig (azt mondjuk: ezt és ezt kell (teljesíteni a cím elnyeréséért. § Nemcsak a. vitáknak vesszük (elejét, hanem világossá tesz- (szük a feladatokat is ezzel. S Turjánszky elvtárs nem véletlenül említi elsőként a szo- ; ciaiista címért versengő kollektívákat: a kongresszusi ver- íseny alapját — mint min- > denütt — ezek a közösségek (jelentik. ( Jelenleg 84 szocialista • brigád — közel nyolcszáz tag- (gal — és 170 mun ka brigád j— mintegy 1150 taggal — (van a gyárban; utóbbiak szá- (ma azonban tovább nő, mert ( o kongresszusi verseny kibon- ; tokozása új lendületet adott ! a brigádmozgalomnak, s mint (Bilinczky elvtárs mondja, sor- : ra alakulnak olyan helyeken ! is munkabrigádok, ahol ed- ! dig egyetlen ilyen kollektí- (va sem működött. Jelentős jérőt képviselnek az ifjúsági i munkabrigádok is, 47 fiata- ! lókból álló közösség tett vállalást a pártkongresszus tisz- ! teletére. ! A jelentős mérvű növeke-