Pest Megyei Hirlap, 1966. május (10. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-12 / 111. szám
«»T MCCYÍI ^fís4t»D 1966. MÁJUS 12., CSÜTÖRTÖK Belépés csak olvasónak A szinkron készült a Pannónia Filmstúdióban A hazai néző beül a moziba, pereg a film, s legyen az japán, szovjet vagy éppen olasz, anyanyelvűnkön, magyarul hangzanak a dialógok. Talán nincs szükség arra, hogy ecseteljük ennek a fontosságát. Hiszen mindannyian tudjuk, hogy még a leggyorsabban olvasótól is időt rabol el a fölirat áttekintése, és ezáltal nem kerülhet oly szoros kapcsolatba a film cselekményével. Fiatal művészet Hazánkban a szinkron a felszabadulás előtt — néhány magánvállalkozást leszámítva — jelentéktelennek nevezhető. 1950-ben az államosított filmiparban — bár igen sok vita közepette — megindult a szinkronizálás, bár egyelőre igen mostoha körülmények között, a Hunnia Filmgyár apróbb épületeiben, kiselejtezett mozigépekkel. 1950-ben fölépítették, festői környezetben, közel Hűvösvölgyhöz a Pannónia Filmstúdió mai épületét. Itt mór megvoltak a lehetőségek, amelyeknek segítségével — rövid idő alatt — a magyar szinkronizálást világszínvonalra emelték. Külföldi szakemberek, több nyelven beszélő nézők egybehangzó véleménye szerint tökéletesek a magyar nyelven beszélő idegen nyelvű filmek. Hogyan készül a szinkron? Ügy érezzükj ennyp beyeze-_ lést megérdemelt ez a tizenöt éves, fiatal, mégis jelentős múltra visszatekintő gyár. Már csak azért is, mert ez a történet igen leegyszerűsített. Sok-sok küzdelemről nem írtunk, csak az ott dolgozók emlékeznek rá. Meglátogatjuk az egyik műfordító-dramaturg „műhelyét”. Wessely Ferenc neve a mozilátogatók előtt nem ismeretlen. Sok nagy játékfilmen olvashatjuk a felírást, utoljára az ítélet Nürn- bergben nagy sikerű amerikai film főcímén: Dramaturg — Wessely Ferenc. — Hogy is kezdődik? Megnézzük a filmet, még az eredeti, idegen nyelvű hangján. S aztán hozzálátunk. Olyan; szöveget írunk, ami legjobban i megfelel a film mondanivaló-; jának, szereplői egyéniségé- j nek. Ezzel már el is mond- j tam, hogy az úgynevezett „tü- 1 körfordítás”, — azaz szó sze-! rinti fordítás — szinte lehe- ! teilen, legalábbis értelmet- i len. Mert egyregy kifejezés, i ami pontosan átfordítva ma- i gyárrá, nekünk nem mond j semmit, az az eredeti nyelvben > igen komoly jelentőségű le- < hét Ezután a vágóasztal előtt a I dramaturg szinte képről képre s „lejátssza” — most már a | megírt szöveggel — a filmet. | Figyeli, hogyan hat az új ma- j gyár szöveg, népi cseng-e ha- < misan, és még nagyon-na-! gyón sokat ko»rigál, javít j rajta, — mondta Wessely! Ferenc. ä A film, miután elkészült aj magyar forgatókönyve, a j rendezőhöz kerül. A rende- j jő, ahogy ezt filmberkekben! mondják, a stáb feje. Talán j így lehetne a legjobban jel- $ lemezni, hogy a dramaturg-! tói kap egy kottát, amit I neki, mint karmesternek kell | rezsnyelnie az előadáson. Ég a piros lámpa az ajtój fölött. Felvétel van. A hár-! más stúdió rendezői és hang-! mérnöki szobájában ül dr. j Márkus Éva szinkronrende-! ző és Bársony Péter hang-1 mérnök. ! J A szereplők kiválasztása j — Egy nagyon bájos szov-; |et filmen dolgozunk —j Inondja dr. Márkus Éva. Nagy! I öm jó filmet szinkronizálni.: l ebben oly sok a líra, olyi SZOMBATON: Ballagnak az agráregyetemisták Búcsúiinnepség, bál Gödöllőn Több mint 200 hallgató végez az idén a gödöllői Agrár- tudományi Egyetem mezőgazdaságtudományi karán. Az öreg diákok szombaton délelőtt búcsúznak az alma matertől bensőséges ünnepség közepette. A végzős hallgatókat dr. Magyari András rektor búcsúztatja, majd a ballagás következik az egyetem falai között. Délután 3 órakor búcsúsétát tartanak a leendő agrármérnökök Gödöllő városában. Este 8 órakor kezdődik a ballagási bál, mely reggelig tart. Kedvezményes állami kölcsönből új lakásokat, társasházakat épít 103 pcdagóguscsalád Felvétel indul: Szűcs Ildikó, Márton András főiskolai hallgató és Karikás Péter A Művelődési Minisztérium és a pedagógusszakszervezet által kezdeményezett kedvezményes lakásépítési akció élénk érdeklődést váltott ki. Gondos előkészítő munkával a szakszervezet közreműködésével összegyűjtötték az igényeket és ennek alapján osztották ki április végén az OTP-kölcsönöket. A megyei tanács tájékoztatása szerint a Pest megyének jutott kölcsönkeretből eddig 103 igényt elégítették ki. Összesen 380 kérelem érkezett. Hatvanat eleve visszautasítottak, mert nem rendelkeztek a szükséges, feltételekkel, míg a többiek elbírálása most van folyamatban. A keretek elosztásánál . előnyben részesítették a házaspárokat, a családfenntartókat. A jelentkezők mintegy negyven százaléka házaspár, továbbá olyanok, akik kisebb községekben .kívánnak letelepülni — élve a jelentős anyagi támogatással, amelynek legfelsőbb határa 110 ezer a .. • ÍWjtfWv.nióa vjj.», tíz lehetővé teszi, hogy, a kisebb települések iskoláiban is fokozatosan kialakul jon a pedagógus törzsgárga. Erre ösztönöz egyébként a harminc éves kamatmentesség és az a kedvezmény: ha. az építtető pedagógus 10 évet egyhelyben tölt, 15, ha ' további öt évet, 30 százalékos kölcsőnelengedésben részesül. Ha bármilyen okból munkahelyét megváltoztatja, ettől a kedvezménytől elesik. Az építendő lakások többsége 2—3 szobás komfortos csáláda ház, de többen — így például Dunakeszin — társas- házat építenek. A munkálatokat ez év végéig kell befejezni. k. m. LAPSZEMLE A PEST MEGYEI TANÁCS KÖZLÖNYE három tanácsülésen hozott határozatot közöl a termelő- szövetkezetek 1%5. évi gazdálkodásának tapasztalatairól, az idei költségvetés jóváhagyásáról és a Dunakanyar nyári kulturális programjáról. Érdekes közleményt olvashatunk a múlt évi pénzügyi ellenőrzés észrevételeiről és a tbcelleni küzdelem eredményeiről. A közlöny megyei párt—tanács vb- határozatot publikál az oktatási reform végrehajtásának helyzetéről. Javaslatokat találunk a hegyvidéki és más mostoha adottságú termelőszövetkezetek gazdálkodásának megjavításáról és az OTP Pest megyei fiókjainak munkájáról. Sok érdekes cikk, hatásos kép, derűs karikatúra tarkítja a PEST MEGYEI KRESZ HIRADÖ májusi számát. Vezető cikkét Csípés István alezredes írta „önkéntes rendőrök a közúton” címmel. Dr. Radvánszky István ügyész „Nyitott szemmel. .című írása megfontolandó gondolatokat tartalmaz. Bernáth Andor derűs történeteket ismertet a megye ország- útjának krónikájából. Drámai hatású Bertalan Béla „Sietett — nem érkezett meg ..című képes riportja. Dr. Áfra Tamás orvosi tanácsokat ad a gépjárművezetőknek, Földházi Flórián az életmentő bukósisakról ír a KRESZ Híradó legújabb, tartalmas számában. (p. r.) Bartók kőris A vadon termő magyar kőrisfa egyik új változatát Bartók Béláról nevezték el. A hazánk flórájában mintegy 10 évvel ezelőtt kimutatott kékesnyelvű kőris pan- nóniai alfaja ez, amelyet a legújabb kutatások külön csoportba soroltak. Korábban a magas kőrissel tartották azonosnak, kiderült azonban, hogy attól lényegesen eltér termelőhelyében és termésében is. Az új kőrisfa-változatot „Bartók kőrisfának” nevezték el, tekintve, hogy a nagy magyar zeneszerző növénygyűjtéssel is foglalkozott. A Bor- tők-kőris egy példányáig a keszthelyi Helikon-parkban ültették el emlékként. Halálos végű verekedés Diósdon A rendőrség elfogta a megszökött gyilkosokat • A harag és a bosszúállás, alátámasztva az álkohol csöppet sem jótékony hatásával, súlyos tragédiának volt okozója Diósd község határában. Az előzmény röviden a következő: az érdligeti bisztróban együtt szórakoztak hármasban, Dankó Lajos 20 éves anyagmozgató, Katona József 19 éves gyári munkás, érdi lakosok, Erdélyi Ádám 32 éves foglalkozásnélküli diósdi lakossal. Összeszólalkoztak és amikor eltávoztak a bisztróból, tovább folytatták a veszekedést egészen Diósd határáig. Itt a heves vita már tettlegessé fajult: Dankó és Katona megtámadták Erdélyit, aki súlyos sérüléseket szenvedett. Ekkor a két fiatalember sorsára hagyta szerencsétlen áldozatát, aki közben a helyszínen meghalt. Dankó és Katona meg akartak szökni. A rendőrség gyors és határozott intézkedése, nyomozó munkája eredményeként azonban, néhány órán belül mindketten kézre kerültek. A brutális ösztönű, két kíméletlen támadót letartóztatásba helyezték és a Pest megyei Rendőrfőkapitányság emberölés bűntette miatt eljárást indított ellenük. PILATUS Nyúlt a telefon után, de mégsem vette fel. Csengjen. Tudta, biztosan tudta, csakis Drábik lehet. Hagyja békében. Igaz, nem valami szépen váltak el, de hát mit tehet ő érte? Drábik'az örök naivitásával azt hiszi, majd pont ilyen ügyekbe avatkozik be?! Darázsfészekbe! Még mit nem! Végigsimított a halántékán, fáradt volt. Ha Anna itthon lenne, kávét kérne tőle. De nincs. És fáradt ahhoz, hogy kávét, cukrot keressen, daráljon, bekészítse, lefőzze. Milyen hamar megtalálják az embert! Persze, amikor baj van, amikor segítség kellene. Valaki, aki tartja a hátát. Hát azt hiszik, Drábik, meg a többiek, hogy az csak így megy? Ilyen egyszerűen? Mit mondott Drábik? — Elég lenne, ha egy napra lejönnél. Hidd el, elég lenne. Ha a papíroknak nem hiszel, hinnél a szemednek. Órák alatt kideríthetnéd, hogyan pocsékoltak el százezreket! Azt hiszed nem mondtuk? Mondtuk! Ötször, tízszer. Termelési tanácskozáson, taggyűlésen: ne csinálják. Mit feleltek? Hogy ők sem akarták, de a fejükre ütöttek, ne okoskodjanak, amit egyszer jóváhagytak az annyi, mintha szentírás lenne. Ki hallott olyat, hogy utólag javítgassanak egy beruházási terven? És miért? Mert két év alatt születtek meg a papírosok, s közben az egész elavult lett. Amit terveztek. Mert egy dolog a papír, s megint egy dolog az élet. Ezt csak aki fafejű, az nem érti meg! Egye fene a papírokat, ha más kell, ha jobb van. Hát nem? Szegény Drábik: ez még mindig javíthatatlanul lelkes. Képes volt kivenni két nap szabadságot, s feljönni ide. Hogy vele beszéljen. Nem kön töri alázott, egyből azzal kezdte: ne feledd el, hogy mi csináltunk embert belőled! Mi, akik most Ott pukkadunk lenn, mert szemünk láttára hajigálják ki a százezreket. Mi az, hogy mi csináltunk embert belőled? Jó, az igaz, hogy sokat segítettek. De hát a saját akarása, áldozatai? Az áttanult éjszakák? Nem ment táncolni, meccsre, sehová: tanulni kell. Rendben van, sokszor kihúzták a bajból, volt, hogy kettéosztották a munkáját a műhelyben, s hajtottak helyette, csakhogy időre vizsgázni mehessen, de hát most ezt élete végéig hallgatnia kell? Különben is, azt hiszik Drábikék, hogy ő csak úgy magától leállíthat az üzembe? Mi más lenne ez, mint hataimaskodás! Ha becsomagolva is, de azért megmondta Drábiknak: ez nem megy. — Nem a te hatásköröd? Hát ez a revizori osztály, nem? A minisztérium azt ellenőrizhet, amit akar. Megmondhatod nyugodtan, hogy én tettem bejelentést. Márpedig a bejelentés vizsgálatot követel! Látta, reménytelen eset ez. Kezdje most magyarázni Drábiknak, hogy: a beruházási Tőosztályon legalább három embert magára haragítana; az iparigazgatóságon még többet; hány aláírás szerepel azokon a papírokon, s valamennyi aláírót szembeállítaná magával az okvetet- lenkedése! Mit tehetnek ők arról, hogy ilyesmihez két év kell? Ki láthatta akkor előre, hogy közben nagyobb gépeket hoznak be, s azok nem működhetnek biztonságosan a tervezett műhelyszárny-bővítésben ? A terv bővítésre szólt, tehát mást nem csinálhatnak helyette.. A beruházási kódex — sérthetetlen. És akkor pont egy revizori csoportvezető ártsa magát bele? Nagyon hamar híre megy annak: „vizsgál a minisztérium”. A gyáregység a központnak jelenti, a központ az iparigazgatóságra, onnét tovább, s mi lesz az első kérdés? „Tulajdonképpen ki küldte ki ezt a Kerekest?” És akkor ő mit feleljen? Odahúzott a szívem? Bejött hozzám egy ismerősöm, az kért meg rá? Mi lenne itt, ha csak úgy, minden szóra, jobbra-balra ugrálnának? — Nemcsak a pénzről van itt szó, hát nem érted? Arról is, hogy egész egyszerűen hülyének nézik az embereket! Amikor lépten-nyomon azt hallják, hogy a fillérrel is takarékoskodni kell, akkor ráköltenek egy épületre nyolcszázezret, holott mindenki tudja, hogy semmit nem old meg, hogy oda azokat a gépeket bevinni nem lehet, továbbra is ott rothadnak az udvaron, a ponyva alatt, mintha csak minden műszakváltáskor a szemünkbe röhögnének! Ebben persze van Igazság. Tényleg az ilyesmi rossz hangulatot kelthet. De hát a gyáregységnek ott vannak a felelős vezetői, majd intézkednek. Ki szereti, ha átnyúlkálnak a feje felett? Ott lenn persze ez nagy ügy, de hát lényegében, ha jól meggondolja az ember, nem olyan fene nagy összeg ez, s nem vész kárba, hát azt a szárnyat is használják majd valamire. Nem pont azokat a gépeket teszik be, találnak majd másutt nekik helyet. — Amikor öreg, negyvenéves masinákkal kínlódunk, az emberről szakad a víz, de hát mit magyarázzam, volt benne részed, az újak, a köny- nyűek meg ott állnak egy éve az udvaron, mit mondjon az ember, ha jönnek hozzá a többiek? He? Mit mondjak, mit feleljek? Hát Igen, a műhelybeliek megszokták, hogyha zűr van, akkor Drábikhoz mennek. Szóljál, jelentsd, csapj az asztalra — s Drábik szól, jelent, az asztalt csapkodja. Hát nem jött még rá, hogy hány ember szemében lett vörös posztó éppen ezért? Még az a szerencséje, hogy dolgozni úgy tud, mint más a műhelyben senki sem. Különben megnézhette volna már régen magát. Milyen találó volt, amit egyszer Drábikra mondott a főnöke, akivel végigszenvedtek egy kétnapos értekezletet, s hogy agyoncsapják az időt, az előttük ülők háta mögött a gyáriakról seppegtek. Azt mondta: „olyan érzése van az embernek, mintha állandóan puskaporos hordón ülne”. Drábik tényleg ilyen. Soha nem tudni, mikor, s miért robban? És az a magasságos irgal- mazzon, ha rászáll valakire. — Nem azt kérem én tőled, hogy kupánverj egy csomó embert. Legalább a pénzt mentsd meg, és a becsületet. Az emberek előtti becsületet, hogy lám mégsem lehet szórni a pénzt, meghogy érdemes szólni, mert odafigyelnek. Itt egy kicsit megingott, s érezte, hogy ha még sokáig hallgatja Drá- bikot, talán valami könnyelmű ígéretet tesz, s akkor már szégyen lenne nem állni a szavát. Egyszerűbb így, nem avatkozni bele. Óvatosan fogalmazott, nehogy megsértse, mert Drábik azt tényleg nem érdemli meg; írjátok meg valamelyik újságnak vagy a népi ellenőrzésnek. Itt abbahagyta, mert megérezte, fonák a tanács, hiszen ezt maguktól is tudják. Mégis hozzá jöttek. És hiába magyarázná, nem értenék meg, hogy miért nem tehet semmit sem. A telefon újra csengett. Számolta: tizenegy csengés után tették csak le. Tizenegy. — Ti-zen-egy ... Lehunyta a szemét, s arra gondolt, hogy kezdődő fejfájása ellen kávét főzzön, vagy egy Karilt vegyen be? Mészáros Ottó ván nem alakíthat magyar hangjaként egy sovány. Az érdekesség kedvéért azt is megemlítem, hogy néha igen különös esettel állunk szemben. Például nem egy japán vagy kínai filmnél erős testalkatú színészek egészen magas, szinte női hangon beszélnek. Ha ezt a hangot akarnánk átvinni magyarba, bizonyára nevetségessé válna. Évente 140—150 film A hangmérnök feladata, gondja az érthetőség, a hangzás minősége, szépsége, a tértién való elhelyezéséi "A' stúdióban peregd a tékercS. Elindul a kép, vele párhuzamosan a magnó. Int a rendezőasszisztens, és megindul a munka, ötször, tízszer, hússzor ismételik, ha keil. Hosszú a folyamat, míg tökéletes lesz a film. A néző mindebből az izgalmas munkából csak annyit lát, hall, hogy egyre tökéletesebb a kép és a hang egysége, azaz — szinkronban vannak. Évente 140—150 szinkronizált film készül. A főcímen csak ennyi: „A szinkron készült a Pannónia Filmstúdió termeiben”. R. I. eredetiek a fiatal szereplők, hogy valamennyien örömünket leljük a munkában. A három főhős, három fiatalember, nagyon sok gondot okozott a stábnak. Hogyan találjuk meg a megfelelő magyar színészt. Sok válogatás után végülis a szerelmes kislányt Szűcs Ildikó formálja meg, aki a Néphadsereg Művész- együttesének a tagja. — Ez az első szinkron-főszerepem — mondja Szűcs Ildikó. Az első „Ki mit tud?” után kerültem a békéscsabai színházhoz, és mert diplomám nincsen,- nagy - kitüntetessek érzem ezt a bizalmat. Igyekszem méltón eljátszani a szerepet. — Milyen elvek alapján választja ki a színészeket? — Kétféle elgondolás alakult ki — mondja dr. Márkus Éva. — Az egyik, hogy egy- egy ismert külföldi színészt, akit gyakran lát a magyar közönség, általában egy és ugyanazon magyar színész alakítson. Az elsődleges szempont az, hogy a színművész karakterének legyen megfelelő a magyar hang. Egy 100 kjlós kövér színészt, akinek ez a hangján is érződik, nyíl-
