Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-10 / 85. szám

19**. ÁPRILIS 10„ VASARNAP

"Wf/Hop

3

Öt évvel Gagarin után...

A kortársak rendszerint nem veszik észre, hogy valamely esemény új korszakot nyit meg az emberiség vagy a tudományok történetében. 1961. április 12-én azonban, amikor Gagarin első diadalmas űrrepülésével valóra vált az emberiség évezredes álma, az egész földkerekségen úgy ünnepelték ezt a hőstettet, mint a megismerés új korszakának a nyitányát.

Az emberben régi az a törekvés, hogy kiszabaduljon a tér börtönéből. A Föld elhagyására ösztönözte az ismeretlen utáni vágy, csodálatos felfedezések ragyogó lehetősége, a mind magasabbra való törés, a rekordok és teljesítmények túlszárnyalása. Ilyen egyéni indítékok azonban sohasem valósíthattak volna meg olyan nagyszabású vállalkozást, mint az űrrepülés, amely nem nélkülözheti a társadalom összefogását. A mi korunkban az űrrepülés nemcsak reális lehetőséggé, hanem a társadalom számára szükségessé is vált.

Azóta hosszabb űrrepüléseket is megvalósítottak, nehezebb feladatokat is megoldottak a kozmosz sólyomjai, Gagarin teljesítményét a sport nyelvén szólva „lekörözték” — de mindig az első lépés a legnehezebb. A legnagyobb bátorság, a legnagyobb kockázat, az ismeretlen világűr hideg leheletének a szorító érzése — Gagarin osztályrésze volt.

Az űrrepülés korszakának első öt éve — történelmi távlatban csupán egy pillanat — csak a keidet. Az ember, mert tudatában van a világ megismerhetőségének, célba veszi először a közeli, majd a távoli égitesteket. Legközelebbi szomszédunk ostroma megkezdődött, ott kering körülötte a Luna 10, és egy szép napon landolni fog rajta a holdutazás első Gagarinja.

Sic itur ad astra ...! Így jutunk a csillagokra...!

H. J.

Puccs és történelem

es

írta: Darvasi István

JÓLLEHET A TÁJÉKOZOTTABB OLVASÓKNAK

viszonylag teljes képük van a nemzetközi politika kulcsfontosságú kérdéseiről, az események szükségessé teszik, hogy a képet időről időre új vonásokkal egészítsük ki. Az Af- | rikában és Ázsiában legutóbb I gyors egymás utánban bekö- I vetkezett katonai államcsínyek szükségessé teszik, hogy ismét szemügyre vegyük az újonnan felszabadult országok, az úgynevezett harmadik világ éis a szocialista országok viszonyát. Ezzel természetesen távolról sem akarjuk azt állítani, hogy a puccsok között feltétlenül azonosságot kell látnunk. Egyikük-mási- kuk rugói ma még különben sem láthatók tisztán. Az azonban észrevehető, hogy az államcsínnyel hatalomra jutó katonai rezsi mek első lépéseik egyikeként tartják szükségesnek meghatározni külpolitikai orientációjukat és így a szocialista országokhoz fűződő 1 viszonyukat is. Állásfoglalásuk ebben a tekintetben is különböző.

Az egyik katonai kormányzat szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy a korábbinál jobb kapcsolatot akar a szocialista országokkal, együtt akar velük küzdeni az imperializmus ellen. A másik puccs győztesei viszont még saját taktikájuk szempontjából sem nagyon megfontolt kendőzetlenséggel foglalnak állást például a Német Szövetségi Köztársaság politikája és a nyugatnémet atomfelfegyverzés, és ezzé! új külpolitikai tájékozódás mellett, vagy a szovjet és kínai szakértők elbocsátásával, az NDK kereskedelmi képviseletének bezárásával a korábbi külpolitikai orientáció ellen.

Mindenképpen szükség van tehát arra, hogy érintsünk legalábbis három kérdést. Az első a gyarmati rendszer ösz- szeomdása. A második a harmadik világ- és a szocialista világrendszer országainak viszonya a legfontosabb nemzetközi kérdések szempontjából. A harmadik ugyanezen viszony az újonnan felszabadult országok belső berendez- 1

Kilenc év alatt:

73 millió forint értékű könyv

Sikeres évtizedre tehet pontot megyénkben a földművesszövetkezeti könyvterjesztő hálózat. A könyvesboltok és a könyvbizományosok kilenc év alatt kereken 73 millió forint értékű könyvet adtak el. Az egy főre eső könyvvásárlás értéke 1964 végére 14 forint 24 fillérre emelkedett, s ez az összeg a múlt évben még tovább gyarapodott. A legmagasabb könyvforgalmat a budai járás érte el 15 millió forinttal, _____________

S

abin professzor a mikrobiológusok közt

A. B. Sabin professzor szombat délelőtt a Magyar Tudományos Akadémia mikrobiológiai kutató csoportjához látogatott és dr. Weisz- feiler Gyula akadémiai levelező tag, igazgató kalauzolásával megtekintette az intézmény laboratóriumait

AZ ELSŐ OKLEVÉL

gozott az ember, annak értékét is másként méri.

Kocsis Gábor, a gyár műszaki vezetője: — Való igaz, hogy háromból egynek sikerült. Mi azt tartjuk, hogy egy brigád csak akkor kapja meg a szocialista címet, ha valóban szocialista.

Küliigyek és belügyek

Igaz, a brigádtagok között nem osztották ki a tárcákat, s ezért kollektív az irányítás, de: nem mindenben. A kül- ügyeket általában Pappné intézi, ám a belügyeket! Azt mindannyian. Külügy, hogy a műszakiakkal megbeszélve tegyék meg vállalásukat: ők tudják a legjobban, hol szorít a cipő, hol kell leginkább a brigádnak „beszállni”. Belügy, hogy kié a hibás munkadarab. Viták, ösz- szekoccanások. És ekkor kitalálták, hogy minden szegő a számát is belevarrja — apró selyemkockán — a takaróba. Azóta nincs vita!

A brigád tekintélyt szerzett: a műszakiak biztos támaszt kaptak, s ugyanakkor igényes beosztottaikat is, akik a jobb munkaszervezéstől kezdve az: emberekkel való fokozottabb; törődésig, magasabb mércét i állítottak fel. Mivel a takarók; nagy része exportra kerül, aj határidők betartásának, a mi- ] nöségi követelmények teljesí- j tésének — a MERT átvevője! a legkisebb hibát sem „nézi i el” — a szokottnál is nagyobb; a jelentősége. Az Április 4; szocialista brigád megalakulá-j sa óta — ezt Kocsis Gábor és! Horváth József egyaránt hang-! súlyozta — jelentősen javult a! minőség, s annak ellenére, | hogy a termékösszetétel váltó-1 zása plusz terheket rótt a ki-j készítőre is, a határidőket be-« tartották. A brigád egyik tag-! ja. Csikós Elemérné: — Hát ! bizony volt. hogy nagyon ősz-; szejött, s az ember a nyolc j óra után azt hitte, nem tud j felállni a gép mellől. — Ez! panasz? — Mit gondol? Ha $ maga ígért valamit, betartja, 5 nem? $

s

Csikósné különben — „túl- $ teljesítette a kitüntetési nor- $ mát is”, ugratják a többiek —^ a szocialista brigád tagság 5 mellé a gyár felszabadulási $ ünnepségén még egy ki tűn te- $ test átvehetett: a Kiváló dol-$ gozó oklevelet.

lett — a minőségre összpontosították vállalásukat: az Április 4 szocialista brigád vállalta, hogy száz százalékban első osztályú áru kerül ki a kezük alól. És még egyet — Horváth József szerint ez nagy dolog, mert a brigád eddig mereven őrzött álláspontjának feladását jelenti — vállalták: minden lehetséges módon segítik a tavaly feloszlott, s most újjászervezett munka brigádot.

Eddig — ezt szőrmentén maguk is elismerik — kicsit „befelé” éltek, nagyon jól megértik egymást, jól kijönnek. Most — végre! — már „kifelé” is jut erejükből.

A varrógépek fölé kifüggesztett oklevél valóban az első. & az Április 4 brigád utat kezdésének akkor lesz igazán értelme, ha emellé mások is odateheták első, a szocialista cím elnyerését tanúsító oklevelüket

Mészáros Ottó

Az oklevél ott függ, kicsit balra a varrógépektől, takaróhalmok között, üvege sápadtan csillog a gépeket megvilágító neonfénytőL A fel- szabadulási ünnepségen vette át az Április 4 — attól a perctől már — szocialista brigád. Melléje ezer forint pénzjutalmat Heten vannak — „de nem mint a gonoszok”, mondja Horváth József üzemvezető helyettes —, Papp Kálmánná, a takarószegő brigád vezetője a Gyapjúmosó és Szövőgyár budakalászi gyáregysége kikészítő üzemében.

Háromból — egy

Három brigád kezdte az elmúlt esztendőt itt, egy maradt talpon, a Pappné féle, a másik kettőnek — egyelőre — nem sikerült Azt mondja Pappné: — Nem olyan könnyű ám, magunkfajta asszonyokkal. Sokszor előbb jár a szánk... Itt azután diplomatikusan abba is hagyja a mondatot, s Horváth József toldja meg: — A kikészítőben magával a munkával nagy baj soha nem volt de az úgynevezett emberi magatartással — amibe a munkafegyelemtől kezdve minden beletartozik — sok. Amióta ez a brigád megvan, s nemcsak hogy megvan, hanem aktív, élénk, azóta több energia jut másra, termelési-műszaki feladatokra, mert sok mindent maguk között elintéznek.

A gépek fölé hajolva gyors, ügyes mozdulatokkal igazgatják a takarót: selyemszalagból készül a szegés, darabbérben dolgoznak, napi 32 takaró beszegése a 100 százalék. Amikor kezdték a brigádszervezést voltak csípős nyelvűek, okvetetlenke- dők: mit akartok, minek csináljátok? Volt — Pappnén kívül a helyettese, Horváth Ferencné is szólt róla —, hogy elkeseredtek. Azután mégis csinálták tovább. Az áttörés — márpedig ez itt az volt — olykor tüskés bozóton át is vezethet, de a kisebb kedvű, hitű ilyenkor visszafordul, ök mentek előre. Az oklevél — a kívülállónak — díszes papír. Nekik? Nem véletlenül tették ki már másnap: amiért dolA pártkongresszus tiszteletére

Tavalyi éves vállalásukat teljesítették. Most — jól rátapintva a szocialista brigád- mozgalom eddig eléggé rejtett, de továbbfejlődését jól jelző rugalmasságára — némi kapacitást tartalékolnak: a műszakiakkal való konzultálás után az éves vállalás mellett rövidebb időre is vállalják egy-agy feladat elvégzését. (Pappné: — Az első negyedévben nem tudjuk, hogy a

Köd ellen — radar

harmadik negyedben vágj’ i éppen novemberben, hol lesz$ gomd. Erre gondoltunk, ami- ^ kor — az MSZMP IX. kong-§ resszusa tiszteletére tett — ^ vállalásunkban azt is rogzítet- ^ tűk, hogy: „és előre nem lát-^ ható feladatok... az üzem ^ vezetőivel való megbeszélés § szerint”.) |

A kongresszusi munka ver-§ senyben — a kétszázalékos^ mennyiségi túlteljesítés mel-*

Már két éve működnek a kereskedelmi hajókra szerelt radar berendezések a Dunán. Az angol készülék sokat ígért, de mégsem váltotta be a hozzáfűzött reményeket: ködös időben nem használhatták. Am a kényszerpihenő luxusát nem engedhetik meg maguknak a hajósok, különösen a magyar Duna-szakaszon, ahol elég gyakoriak a két-három napos földszíni felhő- átvonulások. Most megszületett a készüléket kiegészítő találmány, amely Szekeres Károly hajóskapitány fejéből pattant ki. Egy radar-mozaik térképet szerkesztett, a partmenti tárgyak visszhangfoltjainak és a mederképeknek azonosítására. Segítségével a legmostohább időjárási viszonyok között is biztosan hajózhatják a Duna járható útjait. Az első próbautakon jól vizsgázott a hasznos találmány.

dalmi fejlődés útjáról. Minden országban igent vágj’ nemet kell mondani a kapitalizmusra. vagy a nem kapitalista útra. A kapitalista út azt jelenti, hogy a kialakuló burzsoázia átveszi a régi gyarmattartók helyét, a nép sorsa pedig a kapitalista kizsákmányolás lesz. Megnyílik az út a külföldi tőke, a koncessziók számára, és mindez azzal az elkerülhetetlen következménnyel jár. hogy az ország a külpolitikában is az imperialisták felé orientálódik. A nem kapitalista út viszont a nemzeti demokratikus állam felé vezet. Ez olyan gazdasági és társadalmi fejlődés, amely földet ad a parasztnak, megkezdi az önálló nemzet- gazdaság, az önálló ipar kiépítését, felszámolja a külföldi tőke befolyását és a tömegek kezébe adja az állam vezetését. Ezzel elkerülhetők a kapitalista fejlődés gyötrelmei, és el lehet vágni az utat a gyarmatosítók új behatolása előtt. A gazdasági önállóság tehát a politikai függetlenségnek is feltétele.* Emellett az adott lehetőségek között fokozatosan javítani lehet a tömegek anyagi helyzetét. Az újonnan felszabadult országok népeinek érdekei az követelik, hogy ezt az utat járják, és ne a kapitalista fejlődés útját.

AZ A SEGÍTSÉG, amit az

újonnan felszabadult országok a szocialista országoktól kapnak, elősegíti a nemzeti demokratikus állam megteremtését és megszilárdítását. Ebből a segítségből a szocialista országoknak nem származik hasznuk. Az Ázsia és Afrika országaiban dolgozó szakembereket, az ott épülő gyárakat, az oda szállított gépeket, tudományos és egészségügyi berendezéseket a szocialista országok dolgozó népe a lehető legkedvezőbb feltételekkel adja. Nem a szocialista országok, hanem elsősorban az újonnan felszabadult országok népeinek érdeke, hogy ezt a segítséget igénybe vegyék, hiszen a gazdasági építő munkával saját boldogulásukat, saját országuk függetlenségét szolgálják.

Az újonnan felszabadult országok igénybe vesznek tőkés hiteleket is. Ez érthető és megmagyarázható, hiszen korábbi elmaradottságuk miatt sok mindenben hiányt szenvednek. Az azonban, hogy a tőkés hiteleket miiven feltételekkel kapják, nem utolsósorban attól függ, mennyire szilárd a szocialista országok és gz újonnan felszabadult országok antiimperialista egységfrontba.

A FENTIEKBEN nem a jelenleg létező, hanem a részben már meglevő, részben még csak kívánt állapotot, az objektív követelményeket írtuk le. Az utóbbi időkben lezajlott katonai hatalomátvételek egy része arra mutat, hogy az imperializmus éppen a nemzet: függetlenségnek és a nemzeti demokratikus államok kialakulásának akar erőszakosan útjába állni. A társadalmi fejlődés kérdéseit azonban soha, semmilyen puccs, semmilve". palotaforradalom nem dönthette el. Nem döntik el a mostaniak sem. A katonai államcsínyek hozhatnak nehéz hónapokat. esetleg éveket valamely nép számára. Nem kétséges azonban, hogy előbb- utóbb Ázsia és Afrika minden újonnan felszabadult néoe ját, nemegyszer keserű tapasztalataiból okulva szilárdan megveti a lábát az Igazi nemzeti függetlenség, a béke és a társadalmi haladás erőinek hatalmas táborában.

Lakáskultúra

Kellemes gond minden család számára lakásuk szépítése, berendezése.

Ezeken a gondokon segít a földművesszövetkezet, amikor Nagykátán a járási művelődési házban április 15-től 22-ig kiállítást nyit, ahol vásárlással egybekötött bútor-szőnyeg- lakástextil és terítési bemutatót rendeznek. Az érdeklődőknek szaktanáccsal is szolgálnak.

kedése, fejlődése és jövője szempontjából.

AZ ELSŐ KÉRDÉSSEL KAPCSOLATBAN elegendő hivatkoznunk arra a közismert és bizonyításra már nem szoruló igazságra, hogy a gyarmati rendszer összeomlása és több mint ötven volt gyarmati ország politikai függetlenségének létrejötte csak azokkal a történelmi változásokkal magyarázható meg, amelyek a világon az elmúlt fél évszázadban zajlottak le: a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal, a kínai forradalom győzelmével és a szocialista világrendszer létrejöttével. A világpolitikai erőviszonyoknak mindezzel párhuzamos eltolódása teremtette meg az objektív feltételeket és a szükséges légkört ahhoz, hogy a korábban elnyomott ázsiai és afrikai népek kiharcolhassák és visszanyerhessék függetlenségüket Enélkül a gyarmati rendszer összeomlása elképzelhetetlen lett volna.

A második kérdés már valamivel részletesebb magyarázatot igényel. Mindenekelőtt emlékeztetnünk kell arra, hogy sem a volt gyarmat- tartó országok sem a második világháború után új gyarmatosítóként fellépett Amerikai Egyesült Államok nem mondtak, és nem mondanak le arról, hogy Ázsia és Afrika országaiban politikai és gazdasági befolyást élvezzenek. Sőt, ahol megtehetik, ma is fegyvert alkalmaznak a felszabadító mozgalmak ellen, vagy — mint Vietnamban — hadat viselnek szuverén szocialista országgá lett volt gyarmati országgal szemben. Mind a már politikailag függetlenné vált, mind a még függetlenségért küzdő országoknak és népeknek létfontosságú érdekük tehát, hogy a nemzetközi életben érvényesüljenek a nemzeti függetlenség, a területi sérthetetlenség, a nemzeti önrendelkezés és a belügyekbe való be nem avatkozás elvei, ide értve természetesen a társadalmi rendszer szabad megválasztásának jogát is. Érdekük továbbá ezeknek a népeknek is. hogy kívül maradjanak, az imperialisták katonai tömbjein, területük ne váljék hadftámaszponttá, érdekük, hogy világrészük és országuk mentes legyen a nukleáris és termonukleáris fegyverektől.

VAI.ÖDI FÜGGETLENSÉG

csak úgy képzelhető el, ha ezek az elvek a világon mindenütt, világrészek, nagy és kis, európai és ázsiai, európai és afrikai, kapitalista és szocialista, volt gyarmattartó é„s volt gyarmati országok viszonyában egyaránt uralkodóvá válnak. Ám ezeknek az elveknek az érvényesüléséért nem Washington és nem is Bonn harcol. Ezeket a kormányokat a másik oldalon, a kolonializ- mus és a neokoíonializmus oldalán találjuk. Ezeket az elveket következetesen csak a szocialista országok képviselik, ennélfogva ezek az országok az újonnan felszabadult országok természetes szövetségesei és harcostársai. Nemcsak az igaz, hogy a gyarmati rendszer összeomlása a szocialista világrendszer létrejöttével magyarázandó, hanem az is, hogy kiszolgáltatja magát a régi és új gyarmatosítóknak az az ország, amelynek kormánya külpolitikai tevékenységével gyengíti az imperializmus ellen, a békéért és a nemzeti függetlenségért küzdő erők egységét. Lehet ezt szubjektfve tagadni — és ezt egyesek meg is teszik —, de objektíve vitathatatlan. Magyarországon mindehhez nem is kellene hozzátenni, de a teljesség kedvért még leírjuk, hogy a szo- :ialista országokat az újon- ían felszabadult országokhoz tflződő kapcsolataikban nem 5nös érdek vezeti. Egyszerűen írről van szó, hogy az érdetek egybeesnek.

A harmadik kérdésre adan- ló válasz mindenekelőtt an- íak leszögezését teszi szükségessé, hogy a politikai függet- enség, azaz az önálló állami- • ;ág megszerzése után múlha- i atlanul dönteni kell a társa- i