Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-10 / 85. szám
4 1966. ÁPRILIS 10., VASARNAf HAJÚGYÁR Megkérdeztük a Magyar Hajó és Darugyár váci üzemegységének vezetőit, kiket tartanak az üzem legjobb dolgozóinak. Őket: GYÜMÖLCSLÉ... SZÉNSAVAS UDITO ITAL... Újdonság a szőlőmusf és a narancslé Hiánycikkek: meggylé, szilvalé § A tavalyi 340 vagon helyett fielen 500 vagon gyümölcslé kedvül forgalomba, a választékot & továbbra is a már ismert sárgabarack, birslé, almuska és § ő"~ibarack jelenti. *5 Sajnos a legkedveltebb > meggylé továbbra is hiány- i cikk. ; Az idén tavaszra két újdon- ■ ság jelent meg. A Magyar Ál- ■: !ami Pincegazdaság már meg- j kezdte a valódi édes szőlőmust .«palackozását. Az új termésig ; mintegy 2 millió félliteres palackot tölt meg a finom itallal. A Nagykőrösi Konzervgyár ugyancsak kétmillió palack valódi narancslét ad a kereskedelemnek. Ősszel hamar megkedvelték a fogyasztók a szilvalét, amely azonban már elfogyott. A szénsavas üdítő italokkal kevesebb a baj. A tavalyinál 20 millióval több, összesen 150 millió üveg Utas” és „Bambi” kerül forgalomba. « A Hazafias Népfront orszá- ' gos titkársága, a Népműve- ; iési Intézet, a Honismereti ^ Múzeum aktívái, valamint a Sztruhár Ernő a festőműhely-§ megyei népművelési tanács§ adók honismereti felelősei | május 19-én és 20-án or- > szágos tanácskozásra gyűlnek § össze Szolnokon. A tanács- ^ kozás első napján dr. Liptai ^ Ervin, a Művelődésügyi Mi- . S nisztérium főosztályának ve- i zetője „Az MSZMP ideoló- i giai irányelvei és a honismereti mozgalom feladatai” címmel, dr. Kovács Máté, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem tanszékvezető professzora pedig „A lokálpatriotizmus ma, mint a község- és várospolitikai feladatok segítője” címmel tart előadást. A második napon vitát rendeznek a krónikaírók teendőiről az ország fel- szabadulásának 25. évfordulójára való felkészüléssel kapcsolatban. 5; Szeretem nézni az embere- ij két Vizsgálni az arcukat, s a ^ tekintetükön keresztül beléjük ^ pillantani. Szeretnék mindig ^ többet megtudni róluk, mint § amit alakjuk, külsejük elárul. § Ha úgy tetszik, az embersé- ^ güket kutatom, cselekedeteik & indítóokát. 1"------------^ Markáns arcvonások, élénk, ^mindig figyelő tekintet, ma-* ^ gas, redős homlok, deresedő ^ haj. önmagában semmit sem ^ mond az emberről egyik jelző ^ sem. Csak akkor válnak be- i szédesekké, ha ismerem az 5 embert is, akire ezek a jel- | zők ráillenek. 6 A neve: dr. Szepessi István. % — Nevezetes kisközség volt | szülőfalum: Tügy. Móricz ^ Zsigmond töltötte itt gyermek- ^ korát s a feledhetetlen szen- ^ védések földjének nevezte. N. Joggal. A falunak ötezerötszáz í holdas határa volt s ezemégy- i száz lélek lakott benne. De eb- ; bői négyezer hold uradalmi ; birtok volt, a szerencsi cukor- ; gyár bérelte a gróftól, közpon- < tilag igazgatta, sommásokkal ; dolgoztatott rajta, abból a tü- ■; gyieknek semmi hasznuk nem ^ volt. Az ezemégyszáz ember a ': másfélezer hold apró parcel- | Iáin szuszogott s még ez is í rosszul volt elosztva, mert S akadt, akinek harminc-negy- •5 ven holdja is volt, a többségig nek meg még egy falat kertje 5 se ... s i Csendes szóval, tűnődve em- S lékezik. | — Apám tanító volt a falu?! ban negyven esztendeig. Nem- | zedékek nőttek fel a keze | alatt. Hat osztályt tanított S egyedül. Azoknak a gyerekeit, 5 akiknek már kert sem jutott. ^ A módosabb ja a másik feleke- § zet iskolájába járatta cseme- | téit I*------------^ A redős homlok, a derese- ^ dő haj hosszú életútról árul- ^ kodna, ha hinni lehetne a lát- ^ szatnak. De nem az életút ^ hossza — most tölti csak a ?! harminckilencediket —, hanem ^ a rögössége redőzte be hom- ^ lokát, színezte meg haját. $ — Homályos, borús és sötét 5 volt az ott töltött évek több- sége, csak itt-ott akadt vala- S; mi megnyugtató, de azt is :> rögtön beborította a gondok Jfátyola. Csak ami azóta lett, : ^ az volt a szép és a jó. Pedig i ^ az sem volt könnyebb, s nem , | az ma sem, de értelme, célja ; ^ Mióta Gödöllő város lett, I § tagja a tanács végrehajtó bi- ■ ^ zottságának. Hogy miért esett |rá a választás, nem tudja. I t — Soha nem tettem sem § többet, sem nagyobbat, mint • ^ bárki más . .. ^ Váratlanul mosolyra derül 5; az arca. !} — Azt senki nem tudta róSzovics Gyula a bői, műhelyből, Marjanovics Márton ból. a tmk (Foto: Nádas) lám, hogy tizenhét éves koromban már főjegyző voltam. Három hónapig. Amikor falunk felszabadult, a szovjet parancsnok apámat kereste legelőbb. „Meg kell kezdeni a tanítást, meg kell nyitni a templomot — mondta — s főjegyzőt választani, hogy újra meginduljon az élet”. A falu régi vezetői elmenekültek, így esett rám a parancsnok választása ... Negyvenhatban került hallgatónak az Agrártudományi Egyetemre. A harmadik évfolyamtól kezdve dolgozott is a növénykórtani tanszéken. Bár tanársegédi kinevezése nem lehetett, • mint hallgatónak, mégis órákat tartott saját évfolyamtársainak. Negyvenkilencben végzett, akkor kapta meg hivatalosan is tanársegédi kinevezését. Közben részt vett az Akadémia pályázatán s a győztesnek járó első díjként a Timirjazev Akadémia hallgatója lett. ötvenhat decemberében védte meg kandidátusi disszertációját s hazatérve már adjunktusként dolgozott tovább. Huszonkilenc éves volt akkor. — A Szovjetunióból hazatérve gondoltam először arra, hogy belépek a pártba. De mielőtt az elhatározás tetté formálódott volna bennem, felszólítottak: pályázzam meg a tanszékvezetői tisztet. A gondolat kezdetben tetszett. Melyik harminckét éves fiatalember ne érezné megtiszteltetésnek már a lehetőségét is annak, hogy ilyen magas egyetemi tisztséget megpályázhat? Nem vagyok különleges ember, jobb sem, mint a többi... Beadtam a pályázatot, ez azonban visszariasztott attól, hogy jelentkezzem a pártbizottságon. Ha netán kineveznének, okoskodtam, ne mondja rám senki, hogy ez csak azért történt, mert felvételre jelentkeztem a pártba. A redők összefutnak homlokán, most gondterheltnek tűnik. ' — Hamar megriadtam saját felbuzdulásomtól. Mit akarok én? Van-e már tudásom, erőm ilyen nagy tisztség betöltésére? Már bántam hirtelenségemet. Visszakértem pályázatomat azzal, hogy javítani szeretnék rajta valamit... Aztán elfelejtettem visszavinni... ötvenkilencben doktorál s foglalja el helyét a növényvédelmi tanszék élén. A címzett nem ismeretlen Miért akarnak lebontani mégis mt?^tik május egy új épületet? Ahogy a tett színhelyére i sietünk a poros falusi utcán, I egyik kísérőm lelkes szavakkal ecseteli, hogy szövetkezetük gyártmányai a világ sok részébe eljutnak és még Ame- ; rikából is érdeklődtek egy baromfifeldolgozó-gép iránt. Utam célja már kevésbé lelkesítő. Azt szeretném kikutatni, valóban kidobtak-e az ablakon közel félmillió forintot? Az álcázott barakk A Maglódi Vas- és Fémipari Ktsz-nek ennyibe került ez az új műhelye, melyet most építettek. A megyei tanács végrehajtó bizottsága azonban helyben hagyva a korábbi határozatéival., úgy döntött, hogy az épületet május 31-ig le kell bontani. Itt is vagyunk már az új műhely előtt. A csendes kis utcában mindkét oldalon lakóépületek sorakoznak, a jellegzetes falusi képet . töri meg a szövetkezet betonozott rakodója. — Most nézze meg ezt a i műhelyt! — lelkendezik kísérőm és szinte húz maga után. — Olyan gondosan terveztük, annyi munkánk van benne ... — és amíg én nézelődöm, adHarminckét évesen tanít és vezet, kutatómunkát végez és könyveket ír. És új tárgyat vezet be az egyetemi oktatásban, a növényimmunitás-tant. — Tíz oldalnyi jegyzettel kezdtük az új tárgy tanítását, ma már tankönyvünk is van. Azóta ötven szakkönyvet, tankönyvet, illetve tanulmányt írt ebben a tárgykörben tanszékünk kollektívája. Az új tárgy lényege: rávenni a növényt, hogy védje meg magát ... Vegyszerek nélkül védekezni. Nagyon nagy dolog... Kimutatásokat tesz elém, neveket sorol. — Ma már száznyolcvan növényvédő szakmérnök dolgozik az országban. Valamennyi ezen a tanszéken végzett Közülük öt aspiráns. Az én tanítványaim. Büszkén és elégedetten mondja ezt, de hangjában nyoma sincs a kérkedésnek. — Érdekes cukorrépakísérletet folytatott tanszékünk tavaly a vácszentlászlój termelőszövetkezetben. Negyven holdon. A felét a termelőszövetkezet vetette, gondozta a hagyományos módon. A másik húsz holdat mi. Az eredmény: negyven mázsányi terméskülönbség. A mi javunkra ... Hatvankettő óta tagja a kommunisták pártjának. Ehhez csak annyit fűz hozzá: — A tanszék tíz tanára közül heten vagyunk párttagok... Tavaly fél esztendőt töltött Görögországban. Az egyetemre lett volna hivatalos, de az akkori zavaros belpolitikai helyzet miatt az egyetem nem fogadta. A Benaki növénykór- tani kutatóintézetbe irányították. — Két hétig még a köszönésemet sem fogadták. Azt hiszem, féltek tőlem. A kommunistától. Azután is még hetekig csak a legszükségesebb dolgokról beszélgettek velem. Az oldotta fel némiképp ezt az idegenkedést, amikor egy délelőtt a kutatóintézet udvarán összetalálkoztam az intézet tulajdonosával. Barátságosan megölelt s mosolyogva mondta: a Margitsziget nagyon szép, a magyar nők gyönyörűek ... Az ott dolgozó kutatók nem tudták, miről beszélgettünk, csak látták Benaki úr szívélyességét... Tűnődve idézi az emlékeket. — Elutazásom előtt meghívott az egyik ott dolgozó kommunista kutató. Csak arra kért, egy megállóval előbb szálljak le a metróról... Nem én voltam az egyedüli vendég. Többen voltak még ott az intézetből. így tudtam meg, hogy azért nem voltam egyedül ... kommunista. Prukner dig ő gyönyörködik az előttünk álló épületben. A műhely valóban nem csúnya. Kívülről modul-barakknak nézem, így nevezik a jegyzőkönyvben. (Az ilyen típusú építmények előregyártott elemekből készülnek, gyorsan összeszerel hetők, könnyen át- helyezhetők.) Ahogy azonban bemegyünk, látom, hogy vastag téglafal bújik meg a panelek mögött, tehát korántsem egy barakk teteje alatt állunk. — A tető is szigetelve van — hallom a magyarázatot. — Vastag műanyagréteget helyeztünk el a pala alá, és figyelje csak ezeket a betonalapokat, ide jönnek az új gépek és ott a sarokban megtalálhatja a légfűtés berendezéseit. Minden úgy van, ahogy mondja. Ezután átmegyünk a pár lépésre fekvő régi épülethez, itt működik jelenleg az a csiszölóműhely, amit az új csarnokba kívánnak áthelyezni. Por, sötétség, zaj, fekete falak. Ide aztán igazán illik a piszkos műhelyekre használt jelző: „a kóceráj”. — Ha átköltözhetünk, akkor mosdót, ebédlőt is be tudunk rendezni, s persze a munkakörülményeket sem lehet összehasonlítani majd ezzel — mutat szét az öreg műhelyben. Érthetetlen, felháborító... Varga László, az évi nyolc és félmilliós tervvel dolgozó szövetkezet elnöke azt mondja: — Mi, kérem szépen, a népgazdasági érdekeket kívánjuk szolgálni — biztosít erről. — Szövetkezetünk munkalehetőséget nyújt a környék lakóinak, ugyanakkor termékei is keresettek, ezért is határoztuk el a bővítést. És akkor le akarják bontatni velünk, amit drága pénzért felépítettünk... Kölcsönösen bólogatunk. Amit azonban én tartok érthetetlennek, sőt felháborítónak, az éppen az a mód, ahogyan a szövetkezet hozzálátott a bővítéshez. Kísérjük csak végig az álcázott barakk felépítésének történetét. 1963 áprilisában kezdik meg a tárgyalásokat a Belkereskedelmi Kölcsönzővel a modulbarakk szállításáról. A járási tanács építési engedélyét csak ezután kérik, s bár onnan elutasító választ kapnak, a szerződést Igaz, fellebbeznek. De nem törődnek a megyei tanács elutasító határozatával sem, hanem elkezdődik az építkezés. A megyei tanács végrehajtó bizottsága az ismételt fellebbezés után is elutasító, még hozzá jogkörénél fogva megfellebbezhetetlenül elutasító végzést hoz, ekkorra azonban az építők már elvonultak, úgy, hogy nem egy könnyen áthelyezhető barakkot, hanem egy komoly, értékes műhely- csarnokot hagynak a lakóházak között. Mostani látogatásomkor tudom meg azt is, hogy a jövő héten megérkeznek az új gépek. — Jó, jó — veszi halkabbra a hangját az elnök. Legfeljebb megbüntetnek. De hát lebontani?... Amivel nem törődtek Ismetve a tanácsi szervek döntését, a félreértések elkerülése végett ki kell jelenteni, teljes mértékben jogos a határozatuk. Az elutasító indokok azon alapszanak, hogy a telepítés helyének meghatározásakor több fontos rendelkezést figyelmen kívül hagytak, s természetes az is, hogy határt kell szabni annak, hogy lakott településekbe ipari létesítmények ékelődjenek. Igaz az is, hogy látva a felépült csarnokot, sajnálja az ember azt a félmilliót. De hát ha a Maglódi Vas- és Fémipari Ktsz még 1963-ban figyelembe veszi a tanács határozatait, akkor ilyen helyzetbe semmiképpen sem kerül. — Mi is elítéljük a „kész helyzetek elé állítás” módszerét — jelenti ki Boross Gyu- láné, a Pest megyei KISZÖV elnöke. Ö azonban hivatalánál fogva sem szorgalmazhatja a lebontást. Nem azt teszem én sem, de szót kell hogy emeljünk az olyan szemléletek ellen, melyek az esetleges jószándékok ellenére is a népgazdaság megkárosításához vezetnek. Ha történetesen érvényt szerez a tanács döntésének, akkor például őszintén lelkes kísérőm biztos kedvét veszti majd, és azok a munkásak is joggal emelhetik fel a hangjukat, akiknek továbbra is a piszkos műhelyben kell dolgozóiak. Azonban jogos felháborodásukat a szövetkezet vezetőihez kell címezniük. Éppen azért készült el riportunk, hogy ezt megtudják. Benedek B. István VILÁGÍTÓ fal Többen hallottak már róla, de sokak előtt ismeretlen a közeljövő új világítási megoldása, a fénysugárzó fai. Ezzel a hőt nem fejlesztő elekt- ro-lumineszcens anyaggal is kísérleteznek a Budapesten most átadott Műszaki Fizikai Kutató Intézetben. Témájuk többek között a félvezetők, tranzisztorok tulajdonságainak s a wolframfém fizikájának vizsgálata. A Budapesti Nemzetközi Vásáron már láttunk néhány, közember számára is érthető eredményt. Most csak a munkatársak, a beavatottak számára mond valamit az elektromik- rószkóp tízezerszeres nagyítású felvétele. Honismeret és lokáSpatriotizffis
