Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-10 / 85. szám

ft-3 < UBCVJt ’^Círlap 1966. ÁPRILIS 10., VASÁRNAP (Folytatás az L oldalról) nesfémkohászat 27 százalékkal növelte termelését A gépipar termelése öt év alatt összesen 59 százalékkal emelkedett. öt év alatt összesen 781 000 mosógépet, 202 000 centrifugát, 64 000 padlókefélőgépet, 244 000 porszívót, 238 000 hűtő- szekrényt gyártottak. A rá- diótermel és a tervidőszakban csak kismértékben emelkedett, televízióból 1965-ben csaknem kétszer annyit termeltek, mint 1960-ban. 1961—1965. években 17 000 db különféle szerszámgépet, 21 000 teherautót és autóbuszt, 523 Diesel-mozdonyt, 377 000 rádiót és 392 000 televíziót ad­tunk el külföldre. A vegyipar termelése és a vegyipari ter­mékek exportja öt év alatt megkétszereződött. A A második ötéves terv eredményei könnyűipar legtöbb ágazata termelésének növekedése a második ötéves terv időszakában az ipari át­lagnál mérsékeltebb volt A textilipar termelése 35 száza­lékkal, a textilruházati iparé 26 százalékkal, a cipőiparé 28 százalékkal volt több 1965-ben, mint öt évvel korábban. Az élelmiszeripar termelése 1961—1965 között 44 százalékkal, az élelmiszeripa­ri termékek exportja kétsze­resére emelkedett 1965-ben a szocialista építőipar termelése kb. 35 százalékkal volt több, mint 1960-ban. 1965-ben az állami és szö­vetkezeti építőiparban és az építőipari tervező intézetek­ben 295 000 fő dolgozott 11 százalékkal több, mint a terv­időszak elején. Mezőgazdasági mérlegünk A mezőgazdaság teljes ter­melésének értéke az elmúlt öt évben átlagosan mintegy 10 százalékkal volt több, mint a tervidőszakot meg­előző öt évben, öt év alatt a mezőgazdasági beruházá­sokra összesen 40 milliárd forintot, az összes beruházá­sok 19,4 százalékát fordí­tottuk. 1961—1965. években a me­zőgazdaság mintegy két és félszer annyi műtrágyát hasz­nált fel, mint a megelőző öt évben. A mezőgazdasági ke­resők száma a tervidőszak alatt 14 százalékkal csök­kent. A mezőgazdaság termékkibocsátása továbbra is nagyobb mér­tékben nőtt, mint a mező­gazdaság teljes termelése: 1965-ben a mezőgazdaság 27 százalékkal több terméket adott át hazai felhasználásra és exportra, mint 1960-ban. A második ötéves terv idő­szakában a növénytermelés 6 százalékkal, az állattenyésztés 14 százalékkal volt több, mint 1956—1960. években. A főbb növények termés­átlaga a második ötéves terv időszakában általában maga­sabb volt, mint a megelőző öt évben. A kenyérgabonából a tervidőszak utolsó két évé­Pintér ist várt: 14 nap (18) — Amidőn a közgyűlést megnyitom, bejelentem, hogy dr. Chorin Ferenc lemondott szövetségünk elnöki tisztségé­ről. Javaslom, hogy a mai közgyűlésünk vezetésére az új elnök megválasztásáig dr. Kál- iay Tibor őnagyméltóságát kérjük fel. Kállay, a volt pénzügymi­niszter elfoglalja helyét az el­nöki székben, ö tesz javasla­tot a nagyhatalmú GYOSZ új elnökének személyére. Az ügyvivő igazgatóság egyhangú határozat alapján javasolja, hogy. a szövetség elnökévé Haggenmacher Henrik urat. a Dréher-Haggenmacher Első Magyar Részvényserfőzde Rt. ügyvezető vezérigazgatóját vá­lasszák meg. Az indítványt hosszan tartó élénk éljenzés és taps köszönti: eldöntött dolog már, hogy Chorin he­lyett, aki azért kényszerült lemondani, mert származásá­nál fogva nem játszhat vezető szerepet az „új” Európában. Haggenmacher Henriket, egy sváb nagytőkést választanak meg. akinek ereiben megfelelő mennyiségű germán vér bu­zog. 17 óra 30 perc. A kormány tagjai miniszter- tanácsot tartanak. Folyó ügye­ket tárgyalnak. Bárdossy in­dítványára a kormány hivata­losan elismeri a Vang Csing- vei vezetése alatt álló nankin- gi kormányt. Ullein-Reviczky külügyi saj­tófőnök kap megbízást, hogy az MTI útján megfelelően kommentálja a döntést. ben — részben a vetésterü­let, részben a hozamok nö­vekedése révén — az ellá­tás hazai termelésből fedez­hető volt 1965-ben a tavaszi állat- számlálás adtai szerint a szarvasmarha-állomány 1 964 000 darab, a sertésál­lomány 6 963 000 darab, a juhállomány 3 400 000 darab volt öt év átlagában a ser­tés- és baromfiállomány mint­egy 11—14 százalékkal, a juh­állomány 47 százalékkal volt több, mint a megelőző öt év­ben. A szarvasmarha-állo­mány kismértékben, a lóál­lomány csaknem felére csök­kent. Közlekedés Az ötéves tervidőszakban vasúton 534 millió tonna árut, tehergépkocsin 500 millió tonna árut szállítottak. 1965- ben a vasút áruszállítása 19 százalékkal, a tehergépkocsi­közlekedési vállalatoké 67 szá­zalékkal volt nagyobb, mint 1960-ban. 1961—1965-ben vasúton 1 967 millió, távolsági autóbuszo­kon 1 624 millió fő utazott 1965-ben a vasúton utazók száma 17 százalékkal, a tá­volsági autóbuszok utasainak száma 58 százalékkal volt több, mint 1960-ban. A váro­si közlekedésben a villamos utasainak száma 1961—1965 között lényegében nem válto­zott, az autóbuszon utazók száma ugyanezen időszakban 234 millióval, 45 százalékkal nőtt A Diesel- és villamosvonta­tás aránya 12 százalékról 35 százalékra nőtt. A távolsági autóbuszok száma öt év alatt 30 százalékkal, befogadóké­pességük 56 százalékkal nőtt. Míg 1960-ban 1000 lakosra ke­reken 3 személygépkocsi ju­tott, addig ez az arány 1965-re 10-re növekedett Idegenforgalom 1961—1965-ben — különö­sen az utóbbi két évben kö­tött, az utazásokat megköny- nyítő államközi megállapodá­sok folytán 4 millió esetben keresték fel külföldiek ha­zánkat, és 3,8 millió alkalom­mal utaztak magyar állam­polgárok külföldre. 1965-ben több mint ötször annyi kül­földi érkezett Magyarország­ra, mint 1960-ban, a külföldre utazások száma ugyanakkor csaknem megháromszorozó­dott Az elmúlt évben a külföl­diek 77 százaléka szocialista országokból, 23 százaléka tő­kés országokból érkezett ha­zánkba. A magyarországi ál­lampolgárok 84 százaléka szo­cialista országokba, 16 száza­léka tőkés országokba uta­zott Külkereskedelem Az elmúlt öt évben mind a behozatal, mind a kivitel na­gyobb mértékben nőtt, mint a termelés: a nemzeti jövedelem 1 százalékos növekedésére — öt év alatt átlagosan — 2,1 százalékos import és 2,6 szá­zalékos exportnövekedés ju­tott A külkereskedelmi forga­lom mintegy 70 százalékát a szocialista országokkal, 30 szá­zalékát a fejlett tőkés és fej­lődő országokkal bonyolítot­tuk le. Beruházások A második ötéves terv­időszakban a népgazdaság szocialista szektorában beruházásokra összesen mintegy 206 milli­árd forintot fordítottak, 18 milliárd forinttal többet mint amennyit az ötéves terv előirányzott. Felújításokra őt év alatt kereken 64 mil­liárd forintot használtak fel. öt év alatt a beruházások több mint háromnegyede a termelőágazatok fejlesztését és körülbelül egynegyede a kommunális ellátás és a la­káshelyzet javítását célozta. Az ipar fejlesztésére a tervidőszak fo­lyamán többek között üzembe helyezték az oroszlányi 200 MW-os hőerőművet, Százhalombattán az ország legnagyobb villa­mos erőművének első három gépegységét, a Borsodi Vegyi Kombinát pvc-üzemét, a Ti­sza men ti Vegyiművek szuper­foszfát- és kénsav-gyárát. Megkezdte termelését a Tiszai Vegyi Kombinát nitrogén­műtrágyagyára is. Üzembe helyezték a Dunai Vasmű hi­deghengerművét. Befejezték az ózdi és a salgótarjáni ko­hászati üzemek rekonstruk­cióját. Kétharmadával növel­te az ország cementtermelő kapacitását az új Dunai Cement- és Mészmű, Orosházán felépült az új üveggyár, Alsózsolcán épü- leteíemgyár létesült, 1985. vé­gén megkezdte próbaüzeme­lését az Óbudai Házgyár. A mezőgazdasági beruházá­sok legnagyobb részét gépesítés­re fordították. Az új gépek jelentős hányadát a termelő­szövetkezetek kapták. A terv­időszakban beszerzett 38 100 traktorból 24 000-et, a 6600 gabonakombájnból 550-et, a 11 950 traktoros-vetőgépből 9060-at, a 28 000 traktorekéből lő 000-et, míg a 8000 silókom­bájnból 510Ó-at a termelőszö­vetkezetekben állították munkába. A közlekedés fejlesztésére, a lakosság kereskedelmi és kommu­nális ellátásának megjavítására öt év alatt szá­mos új létesítmény készült el és több meglevő jelentő­sen bővült A tervidőszak fo­lyamán megkezdődött útháló­zatunk korszerűsítésének prog­ramja: elkészült az E 5-ös nemzetközi útvo­nal bu da pest—tatabányai szaka­sza és a balatoni műút bu­dapesti bevezető szakasza. A fővárosban és nyolc vidéki vá­rosban, köztük Cegléden és Vácott űj autóbuszpályaudvarokat és korszerű forgalmi tele­peket adtak át rendelteté­süknek. Elkészült az áj deb­receni vasútállomás. Villa­mosították a füzesabony—mis­kolci vasútvonalat. Felépült az Erzsébet-híd, a szolnoki Tisza-híd és a Magyarországot Jugoszláviával összekötő le- tenyei Mura-híd. Átadták ren­deltetésének az Astória-alul- járót. Budapesten és vidéken új távbeszélő főközpontokat létesítettek és többet bővítet­tek. A tervidőszakban készült el a kékesi, szentesi, kabhegyi és a tokaji televíziós adóál­lomás. Öt év alatt 3100 általános iskolai és 870 középiskolai osztálytermet, valamint 18 100 óvodai férőhelyet építettek. Csaknem 6200 kórházi és gyógyintézeti betegágy, 380 új körzeti rendelő, 39 szakrende­lőintézet létesült 5 év alatt. A lakosság jövedelmei és vásárlásai A munkások és alkalma­zóiak egy főre jutó reáljöve­delme — amely az átlagkere­setek, a fogyasztói árak, a foglalkoztatottság és a pénz- beni társadalmi juttatások változását együttesen fejezi ki — öt év alatt a tervben elő­irányzott 16—17 százalékot meghaladó mértékben, több mint 18 százaléikkal növeke­dett. A munkások és alkalmazot­tak reáljövedelmét meghatá­rozó tényezők közül az egy keresőre jutó reál­bérek — amelyek alakulása az át­lagkeresetek és fogyasztói árak együttes változását feje­zik ki — öt év alatt kb. 9 százalékkal növekedtek. E növekedés kisebb volt annál, amivel az ötéves terv készíté­se során számoltak. A munkások és alkalmazot­tak száma a népgazdaság különböző ágaiban együttvéve kb. 400 000 fővel, mintegy 13 százalékkal nőtt. A reálbérek és a foglal­koztatottság növekedését jó­val meghaladó ütemben nőt­tek a társadalmi juttatások és 1965-ben kb. egy harmaddal haladták meg az 1960. évi szintet. A lakosság összes jö­vedelmének csaknem egyne­gyedét teszik ki a társadalmi juttatások. A társadalmi jut­tatások közül nyugdíj címén 1965-ben 7,7 milliárd forintot folyósítottak, kereken 3 milliárd forinttal többet, mint 1930-ban. 1965 végén 1.1 millió nyugdíjas volt, kb. 300 000-rel több, mint öt évvel azelőtt. 1965-ben csaknem 600 000 család részesült családi pótlékban, csaknem másfél millió gyer­mek után. A parasztság egy főre jutó fogyasztásának reálérté­ke öt év alatt kb. 18 száza­lékkal növekedett. Az egész lakosság fogyasztása öt év alatt a tervezett 22—23 százalék helyett 21 százalék­kal nőtt. öt év alatt a belke­reskedelmi forgalom 30 száza­lékkal emelkedett. A kiske­reskedelem iparcikk eladása öt év alatt kb 23 szá­zalékkal nőtt. Ezen belül az úgynevezett tartós fogyasztá­si cikkek forgalma csaknem a másfélszeresére emelkedett, öt év alatt együttvéve pl. 742 000 televíziót, 201 000 hű­tőszekrényt, 48 000 személy­autót adtak el. Szolgáltatások, lakáshelyzet A tervidőszak folyamán az egészségügyi, valamint az ok­tatási, kulturális szolgáltatá­sok értéke kb. 30 százalékkal nőtt. A pénzfizetés ellenében igénybevett szolgáltatások közül a fűtés, világítás, víz-, gázszolgáltatás együttesen öt év alatt mintegy 80 száza­lékkal nőtt. ; Az új lakások tisztán ál- : lami erőből történő létesítésé­ire és a lakásépítkezések ál- ! lami támogatására öt év alatt i összesen kb. 15 milliárd fo- ; rintot fordítottunk. Ezenkívül ; 4 milliárd volt a meglevő > állami lakások tatarozására ! fordított összeg. A tervidő- ! szak folyamán 282 000 lakás 5 épült Népesség, népmozgalom, egészségügy és kulturális ellátottság 5 1965. év végén az ország $ lakossága 10160 000 fő volt, $ 154 000 fővel (1,5 százalékkal) 5 több, mint 1960. év végén. $Az elmúlt öt év alatt 668 000 5 gyerek született és 514 000-en 5 haltak meg. 5 1961—1965. években 4650 ^ orvos kapott diplomát. A i 10 000 lakosra jutó orvosok í száma az 1960. évi 15,7-ről 5 1965-ben 19,2-re nőtt. $ Az 1965—1966. tanévben kb. ^ 2.2 millióan járnak iskolába. ^ Az általános iskolákban 1.3 ^ millióan, a középiskolákban ^ több mint 407 000-en, a felső- ^ fokú oktatási intézményekben ^ 94 000-en tanulnak. A középis- ^ kólái tanulók száma 69 szá- 5 zalékkal több volt, mint az ^ 1960—1961. tanévben. A felső- ^ fokú oktatási intézményei: ^ hallgatóinak száma (főleg a ^ felsőfokú technikumok és í szakiskolák létesítése folytán) ^ megkétszereződött. $ 1965-ben 45 millió példány­^ ban adták ki a könyveket. A $ kiadott könyvek példány száma ^ 29 százalékkal volt több, mint ^ 1960-ban. A mozi- és színház- 5 látogatók száma öt év alatt $ csökkent. A televízió-előfize- ^ tők száma a tervidőszak fo- ^ lyamán nagymértékben nőve' Jkedett: míg 1960-ban átlago- $ san minden 27-ik, addig 19(4 5 végén minden harmadi I családra jutott egy televízió' 5 vevőkészülék. 21 óra 30 perc. Szombathelyi altábornagy huszti harcálláspontján a nap eseményeit összegezi. Elége­dett Folytatódik az előrenyo­mulás. A veszteséglista szerint ke­vés áldozatot követelt Mind­össze 20—30 halottat és* 400 sebesültet. Ennél sokkal több áldozatot is megér, hogy a di­csőséges magyar királyi hon­védség ott van azok között, akik az új Európa megterem­tésében, a bol6evizmus felszá­molásában részt vesznek. 22 óra. Szól a kürt, takarodó. A 13/11. zászlóalj bakái elnyúl­nak a szalmazsákokon. — Hej, komám, ki aratja le a búzánkat? — kesereg az egvik baka. A katonák körlete a Diós­győri Vasgyárban van. A há­ború kitörése után rendelték ide ki őket, az esetleges sza­botázskísérletek letörésére. Szigorú összetartásban élnek, sem szabadság, sem eltávozás, sem kimenő nincs. „Less, ami lesz“ 1941. július 2, szerda, Ottokár napja. A Nap kel 4 óra 7 perc­kor, nyugszik 20 óra 1 perc­kor. ' 7 óra. — Halló, itt Rádió Budapest j 1. Híreket mondunk. A Ma­gyar Távirati Iroda jelenti: A magyar királyi honvédyezér- kar főnöke közli: Földi csa­pataink — légierőnk támoga­tása mellett — a szövetsége­sekkel együttműködésben a hadműveleteket tervszerűen folytatják. 7 óra 30 perc. — Jó reggelt, doktor úr, itt vannak a lapok. — Jó reggelt. Van valami különösebb újság? — Van, megszűnik a kuko­ricakenyér. Nem kell már a kenyérliszthez kukoricalisztet keverni. — Ez nem rossz. No, nézzük csak, mi van még a lapokban. Két másik közellátási ren­delkezés: A japán rizs és Ka- rolin-rizs fogyasztói ára kilón­ként 6 fillérrel emelkedik, va­lamint ezentúl minden lábbeli készítéssel és árusítással fog­lalkozó iparosnak és kereske­dőnek raktárkönyvet kell ve­zetnie, hogy barmikor ellen­őrizhessék bőrtalpú lábbeli készletét, s ugyancsak az el­lenőrzés megkönnyítésére utal­ványköteles cipőkészletüket (vagyis a bőrtalpú cipőket) kö­telesek elkülönítve tartani azoktól a cipőktől, amelyeket. vásárlási könyvre adhatnak ki. j Rimaszombat képviselőtestü- j lete rendkívüli közgyűlést tart. — Azért hívtam össze a tisz­telt közgyűlést — szónokol Éva László polgármester —, hogy erről a helyről is kö­szöntsük a szovjet ellen had­ba lépett nagy német birodal­mat és szövetségeseit, köztük a magyar királyi honvédsé­get... 10 óra. A Kúria jogerősen egvhó- napi fogházra ítéli Krispek Gyula recski órást, aki ittas állapotban belekötött sógorába, lehordta mindennek azért, hogy magyar, s a volksbundis- ta nagynémet gőgjében olyan kifejezéseket használt a ma­gyarságra, amelyek miatt nemzetrágalmazás vétsége cí­mén eljárást indítottak ellene. 10 óra 18 perc. Megkezdődik a képviselőház ülése. Folytatódik a házassági törvény kiegészítéséről a vita. Aztán interpellációk következ­nek. 10 óra 30 perc. A dunántúli evangélikus egyházkerület püspöki hivata­lának szolgája egy szakajtóra való körlevelet visz a postá­ra. Püspöke, Kapi Béla küldj szét egyházkerülete valameny- nyi lelkészéhez és tanítójához, s felhívja őket benne: támo­gassák a Nemzeti Repülő Ala­pot, kapcsolják bele teljes mértékben a tanulóifjúságot ebbe a nemzeti mozgalomba, amely előkészít a légierőknél való szolgálatra. 11 óra. A Kúria Szolnok-tanácsa t helybenhagyja a nagykanizsai törvényszék ítéletét, amely Károlyi Imre zalaapáti bolt- kezelőt és Gelencsér Alajos kereskedőt hat-hat hónapi börtönre ítélte, mert a vádlot­tak a petróleumot a megenge­dettnél drágábban árusították. 11 óra 30 perc. Ratke őrnagy, a magyaror­szági német összekötőtörzs tisztje átadja Horthy Miklós­nak Hitler levelét. A kormány­zó még az őrnagy jelenlétében elolvassa a Führer sorait: „Főméltóságú Uram! Őszinte meghatottsággal óhaj­tom önnek, mint az új Ma­gyarország alkotójának és ve­zérének megköszönni a saját iniciativából történő részvételt abban a küzdelemben, amely megítélésem szerint nemcsak megszabadítja Európát egy mérhetetlen veszélytől, hanem amely mindenekfelett a hábo­rú után megadja ennek a kon­tinensnek azt a belső békét, amely nélkül az újjáépítés és főképpen a háborús károk jó­vátétele nem képzelhető el. Ezt a pillanatot, Kormányzó Ür, annak a ténynek a közlé­sére is fel szeretném használ­ni, hogy valamennyi, ebben a harcban részt vevő ország a saját elhatározásából állt mel­lénk ... Az a tény. hogy Magyaror­szág ebből a küzdelemből nem vonta ki magát, hanem Főméltóságod azt a parancsot adta haderejének, hogy ebben a küzdelemben tevékenyen vegyen részt, még jobban megerősíti, felújítja a jövőben népeink régi fegyverbarátsá­gát. A Szovjetunió elleni ezen közös hadműveleteket ugyan­azon bevált hadvezetési elvek alapján fogjuk lefolytatni, i mint a Szerbia elleni hadjá-i ratot Hogy a szövetséges csapatok: hadmozdulatait az egész déli; szakaszban operatíve és ké- i sőbb taktikailag is egybehan-i golhassuk, előfordulhat, hogy; j bizonyos körülmények kö- ! zött egyetemes utasításokat! igen rövid idő alatt kell ki-i adni. Ha tehát Rundstedt ve-i zértábornagy, a déli csapatok főparancsnoka közvetlenül in-] tézne parancsot a magyar csa-\ patok bevetése érdekében a közelebbről megjelölendő ma­gyar parancsnokságokhoz, ak­kor ezek általam jóváhagyott- nak tekintendők. Kérem ezért Főméltóságodat, hogy olyan értelmű utasításokat adjon ki, hogy ezeket a kívánalmakat az egységes és szoros vezetés érdekében kell teljesiteni. A tengely hadvezetése szempontjából különös fontos­ságú a romániai olajszállítá­sok zökkenésmentes lebonyo­lítása. Igen lekötelezne Fő­méltóságod, ha a csapatfelvo­nulások és szállítások közben ezt a szempontot figyelembe vennék. Ami a küzdelem ed­digi eredményeit illeti, Főmél­tóságú Uram a német hadije­lentésből már láthatta, hogy olyan kezdeti sikereket ér­tünk el, amilyeneket eddig ilyen rövid idő alatt egyet­len hadszíntéren sem. Az orosz légierőt úgy tekinthet­jük, mint amely általában a további küzdelemből kikap­csolódott. Veszteségei elkép­zelhetetlenül súlyosak. Né­hány nap alatt ugyanez a végzet éri el az orosz páncé­los fegyvernemet is. Számos orosz gyalogos hadosztályt ré­szint elpusztítottunk, részint elerőtlenítettünk, részint kö­rülzártunk. Ez a küzdelem szövetséges nemzeteink világ- történelmi sikereivel fog vég­ződni ... Hitler” (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents