Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-08 / 83. szám
A kávai Haladás Tsz hírei — Száznyo' an vagon szerves trágyát hordtak ki a tsz földjeire. Ez a mennyiség több mint az elmúlt két évben összesen. Kétszázhetvenöt hold kenyér- és 120 hold takarmánygabonát fej trágyáztak eddig. — Szépen fejlődik a tsz pecsenyecsirke-állománya. Négyezer rövidesen a piacra kerül. — Harminc hízót szerződnek terven felül a tsz-ben. Jól jövedelmez a hízósertés. Több mint 120-at adnak le az Állatforgalmi Vállalatnak. Parkosítás Úriban Az úri területi KlSZ-szer- vezet a község parkosítását, rendezését végzi. A főutca környékét április 4 tiszteletére rend behozták. A fiatalok azonban mást is csinálnak: a községi sportkör elnöksége szervezésében öltözőt építenek társadalmi munkában a községfejlesztési alap felhasználásával. MONOM PES.T MfiCYEI, HÍRLAP K p L ÖÍN K I A .D Á 5 A VIII. ÉVFOLYAM, 83. SZÁM 1966. ÁPRILIS 8., PÉNTEK A baromfisok vezetnek KISTRAKTORRA ÜLNEK A LÁNYOK Látogatás a vasadi mezőgazdasági szakmunkásképző iskolában 1957-ben gyalog kellett a Monoron lakó tanároknak munkahelyükre menniük. S akik ebben a palatetős, nagy épületben tanítanak, télen térdig érő hóban, nyáron bokáig érő sárban, vízben gyalogoltak órákig — Vasadra, a mezőgazdasági szakmunkás- képző iskolába. Akkor, a kezdet kezdetén, az első évben növényvédő A dinnyéskunyhó előtt Dinnyetermő vidéken született ez az alacsony termetű ember, úgy hatvanegynéhány évvel ezelőtt, Csányon. Ismeri is a termesztés titkát, fortélyát, a hosszú tapasztalat hasznos segítőtárs, különösen akkor, amikor minden napra új meglepetéseket rejt az időjárás. —A koratavasz állandó déli szele édes dinnyét termő meleg nyarat. hoz, az északnyugati pedig hűvös, bundás nyarat jelent. Ilyen időben pedig taplós, ízetlen lesz a dinnye, a gyümölcsféle is, bár megsárgul, pirosodik, meg is érik, íze, zárnáta azonban hiányozni fog — mondja a dinnyés. A gépjavító állomás mögött a Hármas-határnál állnak már a kunyhók, Csöpi, a puli szunyókál, fél szemét nyitja csak, ahogy a lépteket hallja, aztán amikor látja, hogy az ismeretlen a gazdával paroláz, lehunyja azt is. Majd a nyáron éberebb lesz... — Huszonhárom hold ez a jófekvésű, délrenéző dombhát, ahová majd a vérvörös, feketemagú, s kosárnagyra növő Marsovszky fajta görögdinnye kerül. Sárgadinnyéből pedig a koránérő Zentai fajtát és a mézédes Magyarkincset palántázzuk jókora darabon ... — mindezt Józsa Lajos bácsi, a monori Kossuth Tsz kissé palócosan beszélő „dinnyése” mondja el a vastag földréteggel takart kunyhó előtt. Ahogy nyúlik az árnyék, Nyerges Ferenc már fogja a villát, s vastag szalmatakarót hint a katonás rendben sorakozó melegágyakra, nehogy az éjszaka hidege kárt okozzon a gyepkockákban megbújó, csírázó dinnyemagban. Százhatvan ráma alatt melegszik a gyepkocka — trágyát bőven adott a tsz —1 apró lyukat fúr a dinnyés a közepén, ahová a csírát bontó mag kerül, ujjnyi vastag homokkal fedik, s alig pár nap múlva kibújik az apró növény. Persze már idejét múlta az ágyban történő csíráztatás. A vászonzacskóba kötött és meleg vízben alaposan beáztatott magot meleg téglák közé szorítják. Másnap már duggath^t- ják a gyepkockákba. A derekadban történő csíráztatás napokig tartott. — Beosont már ide is a technika — mondja Lajos bácsi, csak épp az időjáráson nem tudnak kifogni, no persze azért ha jó az a föld, gyorsabban fejlődik és érik a termés, különösen akkor, ha legalább 10—15 éve nem volt gaz a területen. Ez pedig itt ilyen. Aztán marokra kapja a villát, s szórni kezdi a szalmát. Mert a dinnyés áprilisban már nem szeret tétlenkedni. Különösen az nem, aki Csányon született. Kiss Sándor Húsvéti ajándék — ingyen öt darab zsebkendővel indultam el itthonról, de a buszon valamennyi elhasználódott, s olyan állapotba került, hogy a közízlés megsértése nélkül nem'' lehetett többé elővenni. Viszont ez a vadonatúj — állítólag osztrák — import influenza az ember orrát nemcsak megpirosítja és duplájára dagasztja, hanem hasonlatossá teszi az olvadó jégcsaphoz. Télen nincs probléma. Ha a zsebkendő már elővehetetlen — vagy nincs is —, csúnya dolog, de marad a kesztyű, mellyel bosszankodva megdör- zsöü az ember az orrát. Tavasszal viszont nincs mese, zsebkendőt kell venni. — Valami leszállított árút — mondom az eladónőnek felszegett orral és óvatosan szipogok. Nem feltűnő, mindenki szipog — de feltűnően illetlen csinálni. Száguldók a blokkal — elég puha papírja van, de nem esem kísértésbe — a pénztárhoz. Orr felszegve, finom szi- pogás, mint fentebb. Két puha tízforintost teszek a tálcára. A pénztárosnő ráncolja a homlokát, teszegeti a pénzt ide-oda, aztán rámnéz. Rosszkor, mert abban a stádiumban vagyok, amikor a szipogás már nem használ. — Nincs 40 filléred, kislány? — (kérdezi. Az álmélko- dástól leengedem ég felé szegezett orromat, s ha már kislánynak néz, akkor hogyne lenne negyven fillérem. A zsebkendőkért visszaszágul- dok a pulthoz — s az egyikbe nyomban beletemetem az orromat. Nem olyan komolyan, szertartásosan, mint a felnőttek. Kislányosan. (d) HÚSVÉTI BAL MONORON A községi művelődési otthon április 9-én, szombaton este nyolc órától nagyszabású húsvéti bált rendez, melyre szeretettel várja a szórakozni vágyó közönséget. A talpalá- valóról a Zen'it 5 zenekar gondoskodik. Árokba búb óit — megfulladt A napokban az éjféli vonatról hazatérőben vízbefulladt Mattak István 71 éves üllői lakos. A vizes talajon megcsúszott és a Biksza Miklós úti ideiglenes árokba bukott. Hajnalban, amikor megtalálták, már halott volt. MOZI KÁVÁN* Megkezdte működését a kávai mozi, hetenként két esetben vetítenek filmet. Volt olyan előadás, ahol 110-en vettek részt. Régi vágyuk teljesült a kávaiaknak ezzel. technikusokat képeztek. Két év múlva, 1959-ben kezdte meg tanulmányait az első igazi évfolyam Vasadon. Ök három év múlva léptek ki az életbe mint mezőgazdasági szakmunkások. — Elégedettek-e az iskola első fecskéi? — kérdezzük a szakiskola igazgatóját. ® — Általában igen. Soroksáron, Ala gór s még néhány gazdaságban megtalálták a gyerekek a számításukat, s a gazdaságok sem csalódtak bennük. — Miért, mi a gyerekek számítása, milyen reménnyel vágnak neki a sokat emlegetett életnek? Sok pénzt akarnak keresni? — A szakmájukban akarnak dolgozni — gyümölcstermelőként, növényvédő gépészként, és szeretnének annyit keresni, amennyiből tisztességesen meg lehet élni. — Elérték ezt az elsők, a 63-ban végzettek? Általában igen. Kozma Ibolya baromfitenyésztő Cegléden dolgozik, s egy hónapban megkeres 1900 forintot. A többiek havi jövedelme 1000—1500 forint körül van. A baromfitenyésztők emlegetésekor meg kell jegyeznünk, hogy ez a szakma különösen a lányok között népszerű. A tiszta, könnyű — de sok körültekintést kívánó munkák közé tartozik. A modern tojóházakban fehér köpenyben dolgoznak az apró pelyhes jószágok „óvó nénijei”. Egyébként a „baromfisoknak” szokott a legjobb lenni a tanulmányi átlaguk. A mostaniaké 4,3, 4,5. Tehát a mezőgazdasági szakiskolában is vannak divatos és kevésbé népszerű szakmák. A lányok szívesen foglalatoskodnak az állatokkal, a fiúkat a gépek vonzzák. A növényvédő gépészek nemcsak a növényi kártevőket ismerik meg, nemcsak a növényirtó szereket, hanem a traktorok kezelését, vezetését, javítását is megtanulják, szakköri foglalkozásokon. Ezek a foglalkozások igen népszerűek. Amikor kiderült, hogy a jelentkezők közül néhányan színtévesztők, vagy rövidlátók, s ezért nem tehetnek vizsgát traktorvezetésből — nagyon elkeseredtek. Hogy az egyenjogúság a szakiskolában is érvényre jusson — úgy tervezik, hogy a gépekhez vonzódó lányok a kis piros RS 09-es traktor vezetését tanulják majd meg. 1957-ben még nem volt villanyuk — ma a gépparkjuk felveszi a versenyt egy gépállomáséval. Hét erőgépük van, s hozzá munkagépeik. Három holdas a gyakorló gyümölcsösük, de termelnek zöldséget, s évente felhizlalnak három disznót. Távlati tervük: annyi disznót akarnak hizlalni, hogy minden hónapban levághassanak egyet. És a még távolabbi tervük? Jól gazdálkodni, rendesen dolgozni valamelyik állami gazdaságban vagy tsz-ben. (d. m.) REPÜL A HINTA Forog a körhinta a monori piactéren, lebbennek a szoknyák, a nevetést messzire röpíti a szél. A viráglövölde előtt sorban várakoznak. Nagyon kelendő a szagosított papírvirág. Nem adják azonban ingyen. El kell lőni a szárát, s csak akkor vihető el. Aki jól céloz, az talál! Fiatal, piros ballonos leányka áll a céllövölde előtt. Partnere már a harmadikat lövi, sajnos kevés sikerrel. A fiú azonban nem hagyja magát, másik puskát kér, s lám. most már több szerencséje van. Nem a célzásban volt a hiba! Napsugaras emlék... — harsogja a hangszóró, s hangját túlkiabálja egy férfihang: „Tessék, tessék ... van még a körhintán egy-két hely, pár pillanat és indul a hosszú menet ...” Persze csak három perc, de ez az örökkévalóság. Fodroznak a sokszínű szoknyák, a repülés összekuszálja a lányok haját, s ebben a szédületes, észveszejtő forgásban eggyé ohxid a föld az éggel. (ő—ő) Kézilabda — csúszós pályán Gyömrő—Tahitótfalu 12:12 Nem kedvezett az időjárás a gyömrői kézilabdapályának. Szombaton „új” salakkal szórtál? le, s az eső alaposan megáztatta a talajt. így erősen sáros, csúszós talajon zajlott le a mérkőzés. Érdekesen telt el az első negyedóra. A hazaiak támadtak többet, mégis gólt \ csak a 11. (!) percben sikerült elérniök. Az eredmény sokáig nem változott, csak a 16. percben. A második gólt is Gyömrő dobta. Ezután sűrűbben estek a gólok a félidő végéig. Az első 30 perc gyömrői vezetéssel zárult. MAI MŰSOR MOZIK Monor: A7 államügyészé a szó. Vecsés: Egy kís csibész viszontagságai (széles). Bonyodalom bonyodalomra Miéri „Sülysáp" a tápiósülyi vasútállomás neve? Tápiósülyön nem egy tanácsülésen szóvá tették már, hogy meg kellene a vasútállomás nevét változtatni, mert az nem tükrözi a valóságot. Igaz, ezelőtt tizenhárom évvel a községet egyesítették Tápiósáppal. A két község frigyre lépése alkalmával született meg a „Sülysáp” név. Természetesen a vasútállomás is átvette ezt a nevet. A házasság mindössze tán csak egy évig tartott. Ezután csakhamar visszaállt az előbbi állapot. A régi nevét ismét felvette Tápiósüly és Tápiósáp is. Ennek ellenére az állomáson még mindig Sülysáp felirat tündököl. Ez a név már igen sok bonyodalmat okozott. Ugyanis mindkét községben vannak hasonló nevű utcák és laknak hasonló nevű emberek. fgy a Sülysáp címre érkezett leveleket sokszor elcserélik. Ha hivatalos levél érkezik Sülysáp névre, a postamester nem tudhatja, hogy a levél melyik községi tanácsnak vagy egyéb szervnek szól. Nem egy sürgős határidős akta emiatt szenvedett már késedelmet. Ezenkívül a Sülysáp címére érkezett táviratokat kénytelen a közvetítő hivatal a feU adónak visszaküldeni, mert ilyen nevű község nem szerepel a helységnévtárban. Az állomás neve miatt az utazóközönség köréből is egyre sokasodnak a panaszok. Ha távolabbi rokonok, vagy ismerősök a Keleti pályaudvaron Tápiósülyre kérnek jegyet, a jegykiadó csodálkozva jegyzi meg, hogy ilyen nevű állomás nincs. El kell mondani a legutóbb történt esetet, mely ugyancsak sietteti a kérdés megoldását. A napokbdn Tápiósülyre szándékozott látogatást tenni egy csehszlovákiai állampolgár. Első osztályú kocsiban utazott, a fülkében rajta kívül nem tartózkodott senki más. A kalauztól megkérdezte, hogy mikor szálljon le a vonatról. Azt a választ kapta, hogy Mende után nemsokára elérik Tápiósülyt. Mende után következett egy kisebb állomás, amelyen a vonat átfutott. Ahol pedig megállóit, az nem Tápiósüly volt, hanem Sülysáp. Természetesen nem szállt le, gondolta, a következő állomás biztos Tápiósüly lesz. Most ismét következett két kisebb állomás, melyen a vonat nem állt meg. Elámúlt az idegen utas, amidőn újból megállt a vonat. Tápiószecső! — olvasta meglepetve. Felszede- lőzködött, mert most már biztosra vette, hogy Tápiósülyre érkezik. Bosszúsan állapította meg, hogy Tápió- szentmárton és újabb állomás neve. Már Nagykáta határában jártak, amikor újból jött a kalauz. Neki szegezte azonnal a kérdést: Tessék szíves mondani, mikor következik már Tápiósüly? De hát ha Sülysáp nem jó, mi legyen akkor az állomás neve? — vetik fel többen a kérdést. Régebben az állomás neve: Tápiósüly — Tápiósáp volt. Ez sem volt helyes, mert Tápiósápon kívül még Úri és Káka község utazóközönsége is idejár erre az állomásra. Ha pedig Tápiósáp ragaszkodik a helységneve kiírásához, akkor ugyanezt a jogot Úri és Kóka község is vindikálhatja magának. Kézenfekvő ezekután, hogy így kellene az állomás nevét írni: Tápiósüly — Tápiósáp — Úri — Kóka. Persze még azon is lehetne vitatkozni, hogy Tápiósüly után melyig község neve kerüljön előbbre. Erre bizonyára többen így vélekednének: „Ezt talán mégsem lehet megcsinálni, ilyen hosz- szú nevet még az öregapám sem látott. — Akadt azonban egy látnoki ember, aki fején találta a szeget: „Miért ne lehetne az állomás neve Tápiósüly? Minden sallang hozzáadása nélkül! Hiszen utóvégre ennek a községnek a területén áll meg a vonat!” — Talán csak nem vetik el illetékesek ezt a megoldást? Hacsak azért nem, mert nincs benne semmi komplikáció, túlságosan egyszerűnek látszik ... Érdemes végül megjegyezni, hogy négy évvel ezelőtt a községi tanács az utazóközönség érdekében a MÁV- tól az állomás nevének megváltoztatását kérte. Akkor azt a választ kapták, hogy a MÁV-nak tetemes költséget okozna az állomás nevének a megváltoztatása. Ugyanis ebben az esetben a sülysápi állomáson a jegykiadónak, a forgalmistának, sőt a raktárkiadónak is meg kellene a bélyegzőjét változtatni. Mily szörnyűség még ilyet elképzelni is! Most azonban újból eleven erővel tör fel a mozgalom. Egyre többen követelik ismét, hogy az állomás nevét változtassák meg. A felhozott indokok aláhúzzák ennek jogosságát. Mivel a MÁV az utazóközönség érdekeit most jobban szem előtt tartja, mint azelőtt, remény van arra, hogy a kérelem útjába nem fog semmiféle akadály gördülni. Krátky László Szünet után kiegyenlítettebb lett a küzdelem. Sajnos, Tőke játékvezető ítéletei sokszor váltottak ki jogos nemtetszést a nézőkből. A nehéz talajon mindent megpróbált Gyömrő, de kétgólos vezetés után egyenlítettek a vendégek. A gyöm- rőiek fölényét bizonyítja az is, hogy ebben a játékrészben is legalább hatszor találták el a kapufát. Az 53. percben Kusnyir egy büntetőt a kapufának lőtt. Ez szárnyakat adott a vendégeknek és mindig kiegyenlítették a hazaiak egygólos vezetését. A találkozót erősen irreálissá tette a laza talaj. Ez, különösen a gyengébb felépítésű gyömrőieken látszott meg. Ha más a pálya, a hazaiak feltétlen győztek volna, így a döntetlen reális eredmény, bár Tőke játékvezető két szabálytalan gólt adott meg a vendégek javára. (- é -) Fejlődik a sülyi sportkör Nemrégen beszámoltunk arról, hogy a tápiósülyi sportkör tehetséges labdarúgójátékosai nélkülözik a legszükségesebb sportfelszereléseket. Nincs rendes labdájuk, a labdarúgócipőiket is közösen használják az ificsapattal. Nos, most örömmel jelentjük, hogy mindez már a múlté. A sportkör vezetői ugyanis eredményesen tárgyaltak a községi tanáccsal és a Virágzó Tsz vezetőségével. Mindkét szerv a labdarúgás fejlesztéséhez 3000-r3000 forinttal járult hozzá. Ezzel egy csapásra megszűntek a súlyos gondok. Ebből a pénzből azonnal három} labdát, egy pár hálót és mindegyik játékos részére egy-egy fut- ballcipőt vásároltak. Ezenkívül köröskörül megjavították a kerítést. A pályán betemették a gödröket és minden határvonalat gondosan kimeszeltek. A csapat első mérkőzését idegenben játssza. A Virágzó Tsz gépkocsiján vasárnap Csévharasztra látogatnak el. Benkó János elnök hiszi, hogy a fiúk jól fognak szerepelni. A játékosok is bizakodnak. Azt mondják, hogy már az első mérkőzésen tudósuk legjavát fogják nyújtani és becsületes küzdelemben győztesen szeretnék elhagyni a csévharaszti pályát. (—by)
