Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-08 / 83. szám

N 'S/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS, * A költészet napja (b. h.) A költészet napját ünnepeljük hétfőn. Nem évforduló, hiszen ki tudná megmondani, mikor szüle­tett a költészet? Mikor fogant az első szép gondolat a homo sapiens agyában? Mióta zengenek örök érvényű, szép sorokat az élet és természet szépségének hirdetői, a költők? 1 A költészet, azt hiszem, egyidős a beszélő, gondol­kodó emberrel. Mi ma este ünnepeljük. Hozzánk érkező képviselője: Vészi Endre. Ö vall majd a művészetek közötti egyik iegnagyobbról. Ebből az alkalomból közöljük egyik versét. Vészi Endre: A HALASZ MENTSEGE Ne csak a hálót figyeljétek, ne csak ugráló szívét a pontynak meg csukának! ne csak a zsákmányt, mi hálómba akadt, mint pikkelyöltözékű hideg bánat — hanem a hálót, azt is tekintsétek, én találtam ki ravasz bogait, már harminc éve fonom, mint a vének, kik bőrükben viselik bálnák fogait és matróz lázadások v>ad dühét, s lobos torkukban ágyúk füstje ég! Már harminc éve bogozom, kötöm, de köröskörül is meg odafönt bekerítenek sűrű szemei, s nincs kettévágni konyhakés, se kard, ó,' saját hálóm — csapdám fogva tart! A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA x. Évfolyam, 83. szám 1966. ÁPRILIS 8., PÉNTEK MÉZ - MÁZSAS 43 kapiáriakó család _ Miért nem kapható borlemez ? Érdemes méhészkedői — mondja a Hunyadi szakembere WSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSMSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSjh Valami történt Foto: Nádas A Hunyadi Termelőszövet­kezetnek az idén már 45 csa­ládos méhészete van. A hasz­nos kis rovarokat jó kezekre bízták. Pesti János, a terme­lőszövetkezet méhésze már fiatal kora óta foglalkozik méhekkel. A hetedik X-et ta­possa, s a hosszú évek alatt a méhészet minden fortélyát kitanulta. — El sem tudtam volna képzelni az életet a méhek nélkül. Jó gondozás mellett ez a hasznos kis rovar segít­ségére van az embernek. Szorgalmasan dolgozik, sokkal többet gyűjt, mint amennyi a telelésre kell, s ezt a fölösle­ges mézet „lopogatja” el tőle az ember. Kár, hogy olyan ke­vesen foglalkoznak méhészet­tel — rpondja Pesti bácsi. — Hány család méhe van a termelőszövetkezetnek ? — Az idén már 45. Tavaly csak 38 család volt, de azok is 15 mázsa 75 kilogramm mézet adtak a termelőszövet­kezetnek — tisztán. Mert a té­lire valót a Békés megyei Kardoskút község határában az aratás utáni tarlóvirágzás alatt gyűjtötték össze maguk­nak a méhek. Bőséggel, mert kiteleltek rajta. Egyszóval ta­valy tizenöt mázsa 75 kilo­gramm mézzel 105 százalékra teljesítettük a 15 mázsás ter­vet. Érdekesebb volt az 1964­es terv, mert bátortalanul. 5 mázsára terveztük és az akko­ri 38 családdal is 200 százalé­kos lett az eredmény. — Az idei terv? — Csak 10 mázsára állapí­tottuk meg, de 20 mázsa mé­zet szeretnénk pergetni. — Mit csinálnak az új ra­jokkal? — Az állomány gyarapítá­sára használjuk. Az idei ter­vek szerint a mostani 45 csa­ládot 60-ra szeretnénk fej­leszteni. — Mennyi a viasztermelés? — Családonként 20—25 de­ka, ezt mind műlépekre cse­réljük be. — Egyedül gondozza a ter­melőszövetkezet méhészetét? — Nem sok elfoglaltságot okoznak a méhek. Sokan a munka után — pihenésképpen — el tudnák ezt végezni. Én is mellékfoglalkozásként mé- hészkedem. A termelőszövet­kezet egyik növénytermesztési brigádvezetője vagyok. Nagy az elfoglaltságom, de jut a méhekre is idő. Csak a szál­lításhoz, vándorláshoz és per- getéshez kérek segítséget, a többi munkát elvégzem ma­gam. — És mennyit kap ezért a mellékfoglalkozásért ? — A termelt méz 40 száza­lékát. Ez kicsit soknak lát­szik, de ha a téli teleltetéshez cukorra van szükség, azt én vásárolom meg. Az pedig né­ha 3—4 mázsa cukrot jelent. — Hogy teleltek a méhek? — Nincs semmi baj. Már ébredeznek és a tavaszi ser­kentő etetést is megkezdtük. — Hiánycikk? — A kaptárak fedéséhez szükséges bőrlemez nem kap­ható. (fehér) Vasárnap: KARNEVÁL Vasárnap este mutatja be az Állami Déryné Színház Ivan Sopor bolgár író Kar­nevál című vígjátékát. A darab egy regény megje­lenése körüli furcsaságokról szól, valamint két fiatal egy­másra találásáról — sok vi­dámsággal fűszerezve. A főbb szerepeket Céh Gitta Jászai-díjas, Erős Pál és Hetés György alakítja. LOCSOLOBAL A Szabadság Termelőszö­vetkezet alszegi klubjában szombaton este 7 órától haj­nalig tartó locsolóbált ren­deznek. Tisza háti Zsupi néni Április 12-től 23-ig: kötelező orvosi vizsgálat az első osztályosoknak Az idén szeptemberben is­kolakötelessé váló gyerekek orvosi vizsgálata április ti­zenkettedikétől huszonharma- dikáig tart. A kötelező orvosi vizsgálatikat az iskolaorvosi Egy kis történelem Az óvónő vállalkozásától a mai konzervgyárig Nagykőrös országszerte, s bátran mondhatni, világszer­te ismert konzervgyára ré­vén. A magyar konzervipar egyik fellegvárának tekin­tik, azért is rendezik váro­sunkban a közeli hetekben megnyíló, a konzervipar fej­lődését bemutató országos kiállítást. Kik vethették el a tere­bélyes fává növekedett nagy­kőrösi konzervipar első mag­vait? Szép-, ük- és dédapáink vetették el, akik évszáza­dokkal ezelőtt megkezdték a körösi homokon a szőlő és a gyümölcsfák telepítését. So­kan, akik távol külföldi or­szágokban katonáskodtak, amikor hazajöttek, vesszőket, vagy magvakat hoztak haza a legszebb és a legjobb faj­tákból. Itthon pedig kine­mesítették és elszaporítot­ták, többek között a híres körösi meggyet. Már a vasút megindulása előtt lovasko­csikon sok gyümölcsöt és uborkát szállítottak Pestre, és az ország más részébe. Tiszántúlra is, ahol egy sza­kajtó szilváért, vagy almá­ért egy szakajtó búzát, vagy morzsolt kukoricát adtak cse­rébe. A vasút megindulása után nagy lendületet vett a nagy­kőrösi kereskedelem. Eljöt­tek a külföldi kereskedők is. És Pest mellett, Ausztriába, Cseh- és Németországba is sok körösi meggyet, barackot, szilvát, almát, körtét és szőlőt szállítottak. Az első világháború idején azonban leromlottak ezek az export- lehetőségek, és a gyümölcs-, zöldségfélék jobb értékesí­tésére új utakat kellett ke­resni. Fokozódott a gyümölcs­pálinka-főzés, majd értékes ötletet adtak a körösi házi­asszonyok régente híres fi­nom befőttjei, amelyek fel­tűnést keltettek a helybeli Gazdasági Egyesület által 1914-ben rendezett háztartá­si kiállításon. Ennek a kiállításnak egyik főrendezője volt V. Faragó Eszter óvónő, aki azután „első nagykőrösi konzerv­gyár" megjelöléssel, néhány helybeli asszony segítségével nagyban kezdte a finom be­főtteket és ízeket készíteni, fővárosi cégek részére, és konzervjei több kiállításon szép díjakat nyertek. Ebben az időben egy harctérről hazajött körösi katonatiszt: Jalsoviczky István figyelmet érdemlő könyvecskét is írt: Létesítsünk-e Nagykörösön be- főzőgyárat? címen. Ugyanezekben az eszten­dőkben az 1896-ban épült Gschwindt-féle szesz-, élesz­tő-, likőr és rumgyár nagykő­rösi telepe ié bekapcsolódott a gyümölcs- és zöldségfélék feldolgozásába. Az ezerki- lencszázhuszas esztendők ele­jén évente már csaknem 1000 mázsa borsót konzervált s jelentős mennyiségű körösi meggyet és barackot dolgozott fel befőttnek és íznek. És gigászi fejlődése nyomán, ez a gyár ma már 3000—4000 munkással dolgozik és az el­múlt esztendőben 5620 vagon konzervet szállított a belföl­di piacokra és a négy égtáj felé. (kopa) rendelőben (IV. Arany János u. 4. sz.) végzik eL A Kossuth Lajos és a II. Rákóczi Ferenc általános is­kolához tartozó elsőosztályo­sok vizsgálatát hétfőn, szer­dán és pénteken délelőtt 8 órától 12 óráig, a Petőfi Sán­dor és az Arany János általá­nos iskolához tartozókat pedig kedden, csütörtökön és szom­baton a fent említett időben fogadja az iskolaorvosi ren­delő. A külterületi iskolákba irat­kozó gyermekek április 12-től 23-ig bármely napon mehet­nek orvosi vizsgálatra. A szülők a gyermekek or­vosi vizsgálatához szükséges oltási lapot is feltétlenül vi­gyék magukkal, mert enélkül a beiratkozáshoz szükséges orvosi igazolás nem adható ki. LÁNY A VETŐGÉPEN Napraforgómaggal kevert borsót vetnek. A Szabadság Termelőszövetkezet feketei üzemegységében a takarmány­termesztés első fázisát látjuk — a vetést. Gondos munkát végez a termelőszövetkezet, mert fejleszteni szeretné a szarvasmarhaállományát. Ez pedig csak jó takarmányozás mellett képzelhető el. Kiss Dénes traktorja után vetőgép van kapcsolva. An­gyal Judit igazgatja. Megállja a helyét a férfimunkában is — és nem is akárhogyan. — Már tizennyolc holdat el­vetettünk — említi beszélgetés közben. — Ráérő időmben segítek a közösben. Pedig jócskán van vállalásom is. Három hold kukorica, hatszáz négyszögöl cukorrépa, 400 négyszögöl takarmányrépa és háromszáz négyszögöl mák a vállalásom. Emellett részt veszek a lucernagyűjtésben és a cséplésben is. Sokat dolgo­zom, de nekem — megéri. — pa Nem tudom hány éves és milyen volt az élete. A szeme meleg és sokat beszélő, mint amilyen a mindent megélt öregek mélyen ülő szeme. A sok ráncú ruhában, szögle­tesre ‘kötött fejkendővel, a kis kosárral a karján, amint beóvakodik a nagy fia kar­jának óvó ölelése alatt —, a nagyanyámra hasonlít. , Nagyanyám hat gyermeket szült. Korán elhagyta férje Ö nevelte — míg tudta — gyermekeit. Kettő tengerbe fúlt, egy megtagadta... És — mint aki sebezhetetlen — ő mégis mentette őket, ő mégis szerette őket, ahogy az anyák, mióta a világ világ, szeretik és mentik szülöttei­ket. Beóvakodott a csillogó ét­terembe, egy idegen világba, és a herendi leveses csésze mellett a bajokról beszélt, a sok testvérről, akik“ sorra megszöknek a földtől — er­ről beszélt a legkisebb, egye­temista fiának — Marcinak. Es a pestivé lett fiú, Mar­ci hallgatta, simogató szem­mel figyelte anyja száját... A főszereplő Ostoros Már­ton volt, Marci — mégis en­gem jobban felkavart Osto­ros néni, illetve életrekel- tője, Zsupi Istvánná, ez a csodálatos kis Tisza-háti öregasszony. A néni a filmrendező Gál István felfedezettje. Először a Sodrásban láttam. Ott is anyát játszott. Fia a vízbe fúlt. Nem látszott könny a szemén, csak a száján a ke­serű fájdalom. Élmény volt a Zöldár, gondolatokat ébresztett. És emlékeket. Bennem a nagy­anyámról, aki olyan na­gyon tudott szeretni. (b. h.) Virágzik a paprika Már tavasz van a Szabadság Tsz kertészetében A Szabadság Termelőszö­vetkezet központi kertésze­tében ígéretesen fehérlenek a fóliaágyak százai. A fóliaer­dőben találtuk Illés Gyula üzemegység- és Kecskeméti László brigádvezetőt. Velük beszélgettünk. Bár lassan jön az igazi ta­vasz, a fóliatakarók alatt szé­pen fejesedik 150 ezer fej ta­vaszi saláta, s már kis bun­kója van a karalábéknak, amelyből majdnem kétszáz fóliaágyba 160 ezer táphen­gerbe tűzdelt palántát ültet­tek el. Szabad földbe még ugyancsak 170 ezer táphen­geres karalábét fognak ki­rakni. Szétnéztünk az üveghá­zakban is, ahol már virágzik a korai paprika, melyből 40 ezer tövet ültettek kis cse­repekbe és táphengerekbe. A hónap végén már szedni kezdik a kis paprikákat, s ugyanakkorra számítanak a karalábészüret megkezdésére is. Mindezek mellett a hollandi ágyakban szépen növeked­nek a táphengeres paradi- csomtövek is, melyekről má­jus végére várnak termést. Csak a hét végén nyitható fóliaágyak öntözése sok gond­dal és munkával jár, de a problémákat megoldja a ve­zetők és a brigádtagok lele­ményessége. A fóliaágyak ön­tözéséhez például a gumi­csőre öntözőrózsát és kere­ket szereltek, melyet hosszú rúdon tolnak be a zárt fó­liaágyakba. (k.) Módosították a földadórendeletet A 9/1964/IF. 12,/korm. szá­mú rendelet második bekez­dését a következőképpen mó­dosították: „(2) A földadót pénzben kell fizetni: a) a 399 négy­szögölnél nagyobb, de 4 ka- tasztrális holdnál kisebb földterület, illetve 1 kataszt- rális holdnál kisebb szőlőte­rület után.” E rendelkezést 1966. ja­nuár 1. napjától kell alkal­mazni. A rendelet alkalmazásánál a négyszögöleket is figyelem­be kell venni. Három ka- tasztrális hold és 1599 négy­szögöl földterület vagy — ki­zárólag szőlőművelési ághoz tartozó terület esetén — 1599 négyszögöl szőlőterület után a földadót pénzben kell fi­zetni. A földadónak pénzben fizetése esetén 1966. évben a búzát kilogrammonként 2 forint 50 fillérrel kell szá­molni. MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Szentjános fejevétele. Szé­lesvásznú magyar film. Fő­szereplők: Béres Ilona és Sztankay István. Korhatár nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Nem eszem. 1966/6. Világhíradó. Előadások kezdete: 5 és fél 8 órakor. Hálás köszönetünket fejeacsük ki rokonainknak. Jó ismerőseink­nek. jó szomszédainknak, akik szeretett jó feleségem és édes­anyánk: Id. Horváth Balázsné temetésén Nagykörösön meg- lelorutek. részvétükkel nagy bá­natunkban osztoztak, sírjára ko­szorút helyeztek. Id. Horváth Balázs és családja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents