Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-01 / 77. szám

Szóljon hozzá a lakosság! Készül Cegléd 15 éves kereskedelemfejlesztési terve Hová kellenek új boltok ? — Hot legyen az áj piaster ? WEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA tására kellene törekedni. Sok új kisbolt létesítése helyett célszerűbbnek látszik a város kereskedelmi alközpontjaiban (Bajcsy-Zsilinszky, Vörös­marty, Malom, Béke és Szé­chenyi tér) nagyobb boltegy­ségek, esetleg ABC áruházak létesítése. Ezek az üzletek ugyanis a lakosságot nemcsak élelmiszerekkel, hanem a na­ponta szükséges iparcikkekkel is ellátnák, hogy ezekért ne kelljen a város központjába bejönni. A körülöttük kiala­kított tejboltok hálózata biz­tosítaná naponta a friss pék­árut, a tejtermékeket stb. Külön feladatot jelent a központi piactér kitelepíté­se, mivel városrendészeti szempontból jelenlegi helyén sokáig nem maradhat. Ezzel kapcsolatban is több elképze­lés hangzott el. A legéssze­rűbbnek látszik a piactérnek Malom térre való elhelyezése. A megépült Alszegi út és a Bercsényi út biztosítaná a jó megközelítést. A Törtei, Jász- karajenő felől érkező piaco- zóknak sem kellene sokat gyalogolni a Béke téri kisvas­úti megállótól. A nagyállomás vagy Csemő felől érkezőket viszont a „nagykörúton” (Al­szegi út — Déli út — Felszegi út — Széchenyi út) köz­lekedő autóbusz-körforga­lom szállítaná a hely­színre. A régi malomépületet •— vásárcsarnok helyett — a higiéniaigényes hús- és tejter­mékek értékesítésére lehetne használni. Különösen az idegenforgalom szempontjából beszélnünk kell még a ven­déglátóipar fejlesztéséről. Vá­rosunkon évenként 200 ezer külföldi autós halad át. Ezek egy részének megvendégelésé- re, elszállásolására is gondol­nunk kell. A tanácsháza pin­céjében létesülő „Kőpintze” (egy Mátyás-pince szerű étte­rem) nagy lehetőséget rejt magában, miként a nagykőrö­si Cifrakert fejlesztése, amely már az idén Dél-Pest megye idegenforgalmi bázisa lesz. A szállodaprobléma a jelenlegi helyen emeletráépítéssel, nyá­ron a Csikósszéli campinggel szintén megoldható. Célszerű volna még a Vigadó Étterem visszaállítása, és egy-két eszpresszó-kisvendéglő léte­sítése az ellátatlan városré­szekben. íme, ezek a most készülő kereskedelemfejlesztési terv főbb körvonalai, amelynek részletes kidolgozásához az érdekelt szervek várják a ta­nácstagok és a lakosság jó ja­vaslatait. Dr. Zoltán Zoltán X. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM Nagy terveken dolgoznak ezekben a hetekben a keres­kedelmi vállalatoknál és a városi tanács kereskedelmi csoportjánál. Készül a város 15 éves kereskedelemfejleszté­si terve, amely 1980-ig hatá­rozza meg a kereskedelmi el­látás javítása érdekében teendő intézkedéseket. A vál­lalatok elképzeléseinek egyez­tetésére a „hálózatfejlesztési és rendezési bizottság” már többször tanácskozott. A terv- készítés ugyanis több szakasz­ban valósult meg. Az első faladat a kereskedelmi jellegű, de jelenleg más célra használt helyiségek feltérképezése. Köztudomású, hogy a város központjában több olyan üz­lethelyiség van, amelyet a kis­ipari szövetkezetek és vállala­tok ipari célokra használnak. Ez kedvezőtlen a városképre, és a kereskedelmet is olyan értékes helyiségektől fosztja meg, amelyekre az ellátás ja­vítása érdekében égető szük­ség lenne. Az új üzlethelyisé­gek építése nagyon költséges, másrészt a városközpontban erre már nincs szabad terület. Elsődleges feladat tehát e he­lyiségek felszabadítása keres­kedelmi célokra. A másik fontos teendő a meglevő üzletek alapterüle­tének bővítése, boltcserék ré­vén. Városunkban ugyanis még nagyon sok a kis alapte­rületű boltok száma. Ezek többsége ma már nem képes az egyre növekvő áruválasz­tékot befogadni és a forgal­mat zavartalanul lebonyolíta­ni. A nagy üzletekben jobban lehet alkalmazni a korszerű kiszolgálási formákat, ezért gazdaságosabban is tudnak dolgozni. Néhány éve, mintegy 13 boltra kiterjedő hálózat­rendezés valósult meg váro­sunkban. Ennek eredményei nagyon kedvezőnek bizonyul­tak. Az így kialakított na­gyobb üzletek — az illatszer-, keravill, papír- és bútorboltok — azóta is városunk legkor­szerűbb üzletei. Ezt a jó módszert kell tehát folytatni ahhoz, hogy a Kossuth és Szabadság téren, valamint a fő útvonalakon még szebb és korszerűbb üzleteink legye­nek. A harmadik feladat: ez ellátatlan peremterületek igényeinek felmérése az új boltok helyének kijelölésére. Talán ez a legnehezebb fel­adat, mert beruházási kere­teknek köztudomásúan nem vagyunk bővében. Itt is a na­gyobb boltegységek kialakí- *'///////////////////////////////////////>* 1966. ÁPRILIS 1., PÉNTEK Éjjel-nappal szünet nélkül Egymillió nyerstégla Tíz nap múlva égetett tégla - Áprilisban csak belvízkárosultaknak — Nylontakarókkal a fagy ellen Február végi jelentésünkben hírül adtuk, hogy’ március 5-e és 10-e között megkezdi idei termelését a ceglédi téglagyár. A szokatlanul korai kezdés azért vált szükségessé, hogy minél előbb tudjanak téglát adni a belvízkárosultaknak, akiknek otthona összedűlt vagy életveszélyessé vált, s akiknek egy része — jó né­hány család — szükséglaká­sokban várja a lehetőséget arra, hogy visszatérhessenek újjáépült otthonukba. Az idei téglagyártás első napjainak eredményéről, ta­pasztalatairól érdeklődtünk Varga Ferenc igazgatótól. — Ígéretünkhöz híven már­cius 7-én megkezdtük a ter­melést. Éjjel-nappal dolgozunk, hogy minél előbb kész tég­lát adhassunk a romba- dőlt házak felépítéséhez. A nappali műszakban hetve­nen, éjszaka negyvenen dol­goznak a telepen. A váratlanul betört fagyok nem okoztak-e kárt a nyers­téglákban? — Sajnos, igen. Március 13-ára virradó éjjel mínusz hat-hét fokos hideg tört reánk s mintegy kétszázötvenezer nyerstéglánk elfagyott. Két- három napi munkánk ered­ménye semmisült meg ezen az éjszakán. Védekezés? —r A Terményforgalmi Vál­lalattól kaptunk kimustrált nylontakarókat, azokkal fed­jük be a legyártott nyerstégla egy részét. Sajnos, nincs ele­gendő takarónk, ezért ál­landó izgalomban vagyunk, nehogy egy újabb fagyhul­lám újabb károkat okozzon. Mennyi nyerstéglát gyártot­tak le eddig? — Egymillió nyerstégla vár kiégetésre. Szerdán megkezd­tük a behordást az építőke­mencékbe. A belvízkárosultak türel­metlenül várják a téglát.JMi- kor kapható már kész tégla a téglagyárban? Előreláthatólag április 10-e táján már megkezd­hetjük a városi tanács ál­tal a belvízkárosultaknak kiadott Utalványokra az árukiadást. Sorrend? — Áprilisban senki más­nak, csak a belvízkárosultak­nak szolgáltatunk ki téglát Semmilyen más „sorrendkívü­liséget” nem veszünk figye­lembe, ezért ebben a hónap­ban csak a tanács által ki­adott igazolással rendelke­zők jöjjenek tégláért — fe­jezte be tájékoztatását a tég­lagyár igazgatója. (ferencz) Április 4-én .* Felszabadulási emlékverseny Egész napos sportműsor városunkban Hazánk felszabadulásának 21. évfordulója alkalmából, április 4-én, városunk sporto­lói is gazdag műsorral szóra­koztatják a lakosságot. A sportműsort vízilabdá­zóink nyitják meg. Délelőtt kerül sor a budapesti, tatabá­nyai és ceglédi vízilabdázók kupamérkőzésére. Az asztali- tenisz kedvelőd is jól szóra­kozhatnak ezen a napon. A kispályás labdarúgó-szurkolók is egész napon át drukkolhat­nak kedvenc csapatuknak. Kö­rülbelül délelőtt fél 10 óra­kor kezdődik az emlékfutó­verseny a Szabadság térről, melyen több korosztály kép­viselői vesznek részt. Ezenkí­vül kosárlabda-mérkőzéseket és egyéb sportműsorokat lát­hat a közönség. A sportműsoron részt vermi szándékozó iskolák, egyesüle­tek és egyéb intézmények sportolóinak jelentkezését, il­letve benevezését még elfo­gadja a JTS és a városi KISZ- bizottság. Tűnődés-poharak között Ügy, ahogy mondom: mindennek a pohár az oka. Hogy miért? Mert minden valamirevaló italboltban szebbnél szebb poharakat hasz­nálnak. Tessék csak holmi mellékgondalatok nélkül kézbeveimi a stampedlit. Gyönyörűen kiformált talpon áll. Alulról felfelé szélese­dik. Felső részét két csiszolt karika díszíti. A hitelesítés is valóságos dekoráció a nyakán. Akinek egy csöpp művészi érzéke van, bol­dogan veszi kézbe a csinos kis holmit, és az élvezet akkor még fokozódik, amikor a po­hárka tele van. Gyönyörű, ha hófehér eper­pálinka csillog benne. Nagyon szép, ha a ba­rack sárgás fénye színesíti. Aki szereti a vál­tozatosságot, annak megdobban a szíve, ha a pohárkában látja az unikum aranybahajló barnáját, a meggy égő pirosságát, a char­treuse finom zöldjét. De kár is ezt mind fel­sorolni. A stampedliben a színskála minden variációja jól mutat és művészi hajlamú em­ber őszintén tud benne gyönyörködni. A stucni. Édes testvére a stampedlinek, mondhatnám, kedves bátyja. Távolról sem olyan kecses, mint az öcsike. Erőteljes, fér­fias. őszintén csodálkozom, ha csendéletet lá­tok, hogy a művész miért felejtette ki az ösz- szeáltításából a stucnit. Anyaga hófehéren csillogó üveg. Oldalát a tervező finom bor­dákkal díszítette. Talán azzal a praktikus cél­lal, hogy jobban morékra lehessen fogni. Én azonban inkább azt hiszem — azért, hogy ez­zel is szebbé, vonzóbbá tegye. A rizling zöl­des-fehér ragyogása ellenállhatatlanul szép a stucniban. Az asztali enyhe rózsaszíne külön­leges gondoláitokat ébreszt. A kadarka férfias | pirossága tüzes érzéseket kelt. Ha magam elé § teszem a burgundival telt poharat, sokszor ^ Könnyekig meghatódok. A korsó. Egy családfő. Méreteiben is ím- portáló. Rendszerint fehér üvegből készül, de ^ igen gyakran zöldes ragyogással lep meg. Külső részét gondosan préselt minták ékest- $ tik. Karcsú füle mindig gyönyörködtet. Nem § mindenki tudja megérteni, micsoda élvezet ^ keményen megmarkolni a korsó fülét, és ^ magasra emelni a neonlámpa fénye félé. A korsó igazi szépsége azonban akkor ér- ^ vényesül igazán, amikor teleengedik sörrel. § Az aranyszínű árpalevet a szénsav kevergeti. $ A friss hab túlcsordul a korsó szélén. Művé- § szí hajlamú ember őszintén és szívből gyö- ^ nyörködik benne. Sajnos, akadnak, akik nem ilyen gyönyörű- séggel forgatják a kezükben levő poharakat, § hanem — mirnix-dir-nix — a szájukra illesz- ^ tik, és gyakran egyetlen hajtásra kiisszák a § benne levő folyadékot, a fehéret, a vöröset, a \ sárgát, az arany színűt. A pálinkát, a ru- ^ mot, a bort, a sört. Ezt a minősíthetetlen vi- § selkedést elítélem. El én! Undorral nézem | azokat, akiknek a pohár csak arra szolgál, $ hogy igyanak. Még az a szerencse, hogy ilyen ^ érzéketlen ember csak elvétve akad széles e ^ hazában. Máskülönben, ha szomjas vagyok, én bi- ^ zony nem is ragaszkodom a pohárhoz. Meg- ^ iszom a bort bütykösből, demizsonból, bögré- 5 bői, csuporból is. A sört komaszilkéből, Iá- \ hasból, fazékból, de ha kell, sajtárból is. — Ugye főár? Hozzon csak nekem egy liter ^ domoszlmt 'irt sem bánom, ha vödörben is! i Korábban niaznak a szurkolók A JTST közölte, hogy a va­sárnapi CVSE debreceni mér­kőzésére a labdarúgó-szurko­lók nem a 9 óra 35 perckor induló személyvonattal utaz­nak, hanem a 8 óra 18 perc­kor induló gyorsvonattal, mi­vel a mérkőzés 14 órakor kez­dődik. Hálás köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik szeretett jó fiúnk: Ifj. Hajdú Jóasef tra­gikus elhunyta alkalmából rész­vétükkel nagy bánatunkban osz- tozítiak, a temetésén megjelen­tek, sírjára koszorút, virágot helyeztek. Külön köszönetért mondunk a Budapesti Postaforgalmi Tech­nikum igazgatójának, tanárai­nak, tanulótársainak, a Csemői általános Iskola tanárainak, ta­nulóinak. Csemői Rákócai Tsz vezetőségének éa tagságának, a temetésén való megjelenésükért, együttérző részvétükért és a küldött koszorúért. Hajdú Jó­zsef és neje. A hetipiacon A keddi és pénteki hetivá­sárok mindmáig jelentős ke­reskedelmi eseményei váro­sunknak. Termelőink e napo­kon hozzák áruikat piacra. A belső piacon egyéniek és ter­melőszövetkezetek részit vesz­nek a lakosság gyümölccsel, zöldségfélékkel való ellátásá­ban. A városi aprójószágtulaj- donosok viszont az ősterme­lőktől és kofáktól szerezhetik be abraikszükségletüket. Hogy meglehetősen borsos áron, an­nak bizonyára a konkurren- ciamenitesség az okozója. Nem sokkal kedvezőbb a helyzet a vásártéri állat- és terménypiacon sem. A vásár- kapuk alatt szóbeli árusítás folyik. Hízót, malacot — mivel az év nagyobb részében állat­egészségügyi zárlat van — „zsebből” kínálgatnak. A ter­mények itt valamivel olcsób­bak a bentieknél. Elvétve még szálas takarmányt, alomszal­mát, szárizéket is hoznak, egv- egy kocsira valót. Helyi szö­vetkezeti vagy állami szektor egyáltalán nincs képviselve az eladók soraiban. Egyik tiszán­túli mt néhány tagja gépko­csiról árulja a szükségletét meghaladó kukoricát. Úgy lát­szik, így is megéri nekik a fu­vart is, a fáradságot is, pedig olcsóbban adják, mint a hely­beliek. Sokan keresnek a piacon szalmazsákba való szalmát, sajnos eredménytelenül. — Hol lehetne kapni? — kérdezik sokan. A kérdés azonban egyelőre válasz nél­kül marad. Bescnyszögi tsz-tag ok „kukorieázása” a ceglédi piacon. Nedvességtartalom vizsgálat — műszerek nélkül. Utolsó zsák a gumikerekű kocsiról. Vevő és eladó egy­aránt elégedett Kép és szöveg: Jakab Zoltán Hálás köszönetünket fejezzük ki rokonainknak jó isimerc'iseinik- nek, jó barátainknak és jó szomszédainknak, akik felejthe­tetlen emlékű férjem. édes­apánk: Bóné Gyula temetésén megjelentek, nagy bánatunkban osztoztak, sírjára koszorút, vi­rágot helyeztek. Külön köszönetét mondunk a Mészáros Lőrinc iskola igazga­tójának, tanári karának, VI. C. oszt. tanulóinak, osztályfőnöké­nek, Dr. Kiss MIhályné zeneis­kola tanárnőjének és tanítvá­nyainak, a Fővárosi Kézműipar vezetőségének és dolgozóinak, a temetésen való részvétükért és a küldött koszorúkért. Ozv. Bóné Gyuláné és gyermekei Ezúton mondunk hálás köszö­netét rokonainknak, jó ismerő­seinknek. jó szomszédainknak, akik felejthetetlen emlékű fele­ségem, édesanyánk, nagyanyánk és testvérünk: Nyújtó Sámuelné szül: Ecser Terézia temetésén megjelentek, részvétüket nyil­vánították, sírjára koszorút he­lyeztek. Nyújtó Sámuel és csa­ládja. Hálás köszönetünket fejezzük ki rokonainknak, jó ismerő­seinknek, jó szomszédainknak, a Szeszipari Vállalat vezetőségé­nek és dolgozóinak, akik felejt­hetetlen emlékű testvérünk: Tarkó János temetésén megje­lentek, részvé'üket nyilvánítot­ták. sírjára koszorút, virágot helyeztek. A gyászoló család. i

Next

/
Thumbnails
Contents