Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-01 / 77. szám

lesz, Olvasóink írják: Reggeli beszélgetés Egyik reggel munkába me­net három kis iskolásra fi­gyeltem fel. Alig pár lépés­nyire haladtak előttem, élénk taglejtéssel vitattak meg, egy nyilván fontos témát. Aka­ratlanul is felfigyeltem és a következőket hallottam: — Nyáron bérmálás én karórát fogok kérni! Pajtása, nyilván kedvet kap­va a karóra kecsegtető le­hetőségén, szintén kijelentet­te ebbeli óhaját, hogy re­mélhetőleg ö is hasonló aján­dékban fog részesülni. A kö­zépső fiú, aki addig csend­ben hallgatta a reménykedő kívánság közeli beteljesülé­séről szóló megnyilvánulá­sokat, megszólalt: — Én nem megyek bér­málkozni, mert az apám nem engedi, de lesz karórám, mert a nyáron elmegyek dolgozni. Tovább nem figyeltem a beszélgetést, mert befordul­tak az iskola kapuján. Ma­gamban azonban tovább fűz­tem azt. Nem a gyerekekkel, hanem a felnőttekkel, vala­hogy így: Mi az oka annak, hogy a korábban megindult mozga­lom, amely gyermekeink egészséges világszemléletének kialakítására szolgál, bizo­nyos értelemben megakadt? Gondolok itt az úttörőmoz­galom kezdeményezésére, hogy úttörőavatáskor „avató­szülők” kötik fel a vörös nyakkendőt, lepik meg aján­dékkal a felavatott úttörőt, ünnepélyessé és maradandó­vá téve a gyermek belépé­sét a szocialista társadalom egyik szervezetébe. Úgy gon­dolom, ezt a helyes moz­galmat tovább kell fejlesz­teni a szülők, a szülői mun- kaközfcség és pedagógusok bevonásával, elősegíteni ez­zel is az új típusú ember kialakítását — amely egyik lesnehezebb, de legszebb fel­adata szocialista társadal­munknak. Pintér Sándor tsz-dolgozó — Egy hold bab termeszté­sére kötött szerződést az Ül­lői Fmsz-szel a monori Uj Élet Tsz. MIDÉRE A PEST M E G Y E I HÍR L A P K (J-t ÖNKI A -P Á S A VIII. ÉVFOLYAM, 77. SZÄM 1966. Április i., fentek 28 napos nyereségrészesedés Norvég kesztyű - á la Vecsés Mérlegzáró közgyűlés a Vecsés és Környéke Háziipari Ktsz-ben Színes dekorációk, selyem­zászlók a falon, középen nagy­betűs feliratok százalékokban és forintokban ismertetik azo­kat az eredményeket, ame­lyekre jogosan büszkék a ve- csésd KlOSZ-székház nagyter­mében összegyűlt szövetkezeti dolgozók. Igazi ünnepi hangu­lat. Itt-ott a széksorok kö­zött ízes tájszólású szavakat hallunk. Megtudjuk, hogy Ve- csésen kívül a „környéke” cí­met tulajdonképpen Üllő, Mo­tion, Gyömrő, Nagykáta, Úri, Bicske, Szentmártonkáta, Lö- rinckáta — jelenti. Ezekben a községekben elosztók vannak, és az asszonyok, lányok ott kapják kézhez a munkát és annak elvégzése után vissza­viszik. A vecsésá központ gépkocsija szállítja a központba az elké­szített munkadarabokat, ahol azután az utolsó simításokat végzik. Női és gyermekfehérne­műk, bébiruhák, hímzett ágyneműk mintegy 52 fa­zonban készülnek, és ezek kedvelt cikkei a nyugati, közel-keleti és afrikai pia­coknak. Ezenkívül kötött kesztyűk, egyujjas norvég kesztyű sze­repel export programjukban, aminek 1965-ben teljes mér­tékben eleget tettek mind mennyiség, mind minőség te­kintetében. Zsebők Józsefné, a szövet­kezet elnökének beszámolójá­ból megtudtuk, hogy az előbbi évekhez képest örvendetesen megjavult a szövetkezeten belüli kol­lektív szellem, ami nagyban hozzájárult á jó eredményekhez. Az egyik fő feladatuknak tekintik ennek továbbfejlesztését. Boross Gyuláné, a Pest me­gyei KISZŐV elnöke, .hozzá­szólásában nagy elismeréssel szólt a végzett munkáról, s körvonalazta a jövő feladatait, hasznos tájékoztatót nyújtva egyúttal. Nem kétséges — ahogy mi megállapítottuk — a felszóla­lásokból — vannak apró-csep­rő hibák, amit maga a szö­vetkezet elnöke sem rej tetit véka alá. Ezekéit a hibákat azonban a tagság és vezetőség közös jóákaratú összefogásával meg tudják szüntetni, s ez to­vább fokozhatja azt a szép eredményt, amit a szövetkezet 1965-ben elért. S befejezésül jegyezzük fel az „eredményt jelző” tábla adatait: tervteljesítés 106,4 száza­lék, szövetkezeti nyere­ség 802 ezer forint, és nyereségrészesedés: 28 munkanapnak megfelelő fi­zetés. Fekete József ZSUZSI .. >, . ;í' > \.v ? 1 ‘ ' - '' M & Y < V v »üli i A monori művelődési otthonban Rartha Lajos: Zsuzsi című színművét adta elő a MonoTi Kefegyár kultúrcsoportja, nagy érdeklődés mellett. Testvérlapunkban, a Ceglédi Hírlapban olvastuk: Mi legyen a Kossuth térrel? Sülyi panasz Drágább — de rosszabb Kedden a déli órákban a Sülyi Fmsz Fő utcai italbolt­jában az egyik fogyasztó sör hiányában, három deci bort kért. Midőn a fizetésre ke­rült a sor, tíz forintból mind­össze csak tíz fillért kapott vissza. Kiderült, hogy a bor­nak litere 33 forint. Kérdé­sünkre az üzletvezető a követ­kezőket mondotta: — Sört rendszerint szomba­ton kapok. Erre a negyedév­re sörből keveset ütemez­tek be részemre. Sajnos ezt a keveset sem kapom meg teljes mennyiségben. A Sör­ipari Vállalat jelenleg is nyolc hordó sörrel van hát­ralékban. Amit legutóbb szombaton kaptam, már mind vasárnap elfogyott. Sajnos, most csak 33 forintos bor­ral tudok szolgálni... Az elmondottakból kitűnik, hogy Sülyben nincs valami jól megszervezve az italellá­tás. A fogyasztó közönség az ügyben sürgős kivizsgálást és azonnali intézkedést vár. Nemrégen kaptuk a hírt, hogy a szőllősi italboltnak is­mét komoly oka van a pa­naszra. A kis pavilonban újabban 100 forintos pálin­kát mérnek. A közönség pa­naszkodik, hogy négy forint helyett most öt forintot kell fizetnie egy féldeciért. Igaz, most szép üvegből mérik az italt és szilvapálinkának ne­vezik. De a fogyasztók véle­ménye szerint a régebbinek nyomába sem lép. Az üzlet vezetője hiába méltatlanko­dik. Azt mondják, hogy en­nek a pálinkának is el kell fogynia. Kétségtelen némi változás történt most a kis italbolt életében. A hat li­ter pálinka helyett most a szép díszes üvegből csupán egy litert sikerült kimérni. <-ky) Lapunkban nemrég cikket közöltünk, amely a Kossuth tér rendezésével foglalkozik. Felvetődött a kérdés, úgy ma­radjon-e a tér, ahogy a fil­mezés után hagyták, vagy más formában rendezzék. Az illetékesek a város köz­véleményére is kiváncsiak voltak, s így lapunk olvasóihoz fordultak, amikor nyilvános megbeszélésre bocsátották a térrendezési kérdést a Mi­lyen legyen a Kossuth téri park? című cikkben. Egyik napon beállított szer­kesztőségünkbe Pintér Miklós bácsi, s elmondotta, hogy a cikket olvasva milyen elgon­dolásra jutott. — Véleményen szerint — mondotta — az volna a helyes, ha a játszóteret nem hagynánk a mostani helyén. Nagy for­galmúak ott az utak, a gyere­kek pajkosak, gyakran meg­gondolatlanok, könnyen bal­esetet okozhatna a két oldalt húzódó úttest. A Kossuth tér rendőrség felőli oldalán autóparkolót le­hetne létesíteni. Az a sok gép­járműből vizsgázó és egyéb ügyes-bajos ember legalább el tudná helyezni központi he­lyen autóját, motorját, amíg vásárlását, hivatali tennivaló­ját elintézi. (—ás) Majdnem viccek MAI MŰSOR MOZIK Monor: Fény a redőny mögött (széles) Veosés: Játék a múzeum ban (széles). Az ember unalmasabb per­ceiben, sok egyéb butaság mellett, szívesen elmorfondí­roz azon, hogyan születnek vajon a viccek. Előre megfon­tolt szándékkal agyalják ki, a megszokott séma szerint, hogy Fehér találkozik Feketével, és azt mondja neki.. Aztán Fe­hér mond valamit, amire Fe­kete olyat válaszol, hogy nem lehet nevetés nélkül megáll­ni. Szent meggyőződésem, hogy a viccek nem készülnek, ha­nem születnek. Csecsemőkor­ban jó mondásnak hívják őket, aztán sztorit kanyaríta- nak belőlük, s aki továbbme­séli, az már viccet csinál be­lőlük. Ök is fejlődnek, mint minden a világon. Ezúton közlök néhány va­donatúj történetet, mely ízlés szerint sózva, fűszerezve, egy kis fantáziával — viccé ala­kítható. Szomorú perspektíva Nagy port vert fel az Or­szág-Világban megjelent ri­port, melyben egy szovjet tu­dós nyilatkozatát közlik a sejtek „megújításáról”. Ezek szerint az emberi életkor annyira meghosszabbítható, hogy érdemes a perspektíván elmerengeni. Tehát — 100 ezer év múlva még gyerkőcök lennénk és 250 ezer éves korban pedig fiatal emberek. A társaságnak tetszett a dolog. Nem fogunk megöregedni. Meghatva me­rengtek, amikor az egyik hölgy hirtelen elszomorodott. — Az anyósom pedig 250 ezer 60 évesen is azt fogja mondani, hogy méltatlan va­gyok a fiához. Sok száz éven keresztül. Ha férfi! Szereplők: a szőke, lenge erkölcsű hölgy, állandó hó­dolója, az ötvenes, de még jó tartású férfi, meg egy isme­retlen férfi. A szőke hölgy ül a presszó­ban az idegen férfivel, mikor megérkezik a jó tartású ötve­nes lovag. — Hogy ülhetsz le egy ide­gen férivel? — mondja a len­ge hölgynek szemrehányóan. A szőkeség csodálkozva húzza fel a szemöldökét: — Ha férfi, akkor nekem nem idegen. Apu hibával — Apu, van neked barát­nőd? — Nincs. — Az osztályban minden lány papájának van barátnő­je. Csak neked nincs. Min­denki rajtam fog nevetni!? <d) Ifjúsági bál Mendén Ifjúsági bált rendez ápri­lis 3-án, vasárnap este nyolc órától reggel négyig a men- dei KISZ-szervezet. A zenét a péteri Joung Boys együttes szolgáltatja, Püspök Erzsébet énekel. Már nem ismeretlen A Pilisi Földművesszövet­kezetbe március 19-én is­meretlen tettes tört be. Az ajtó vaspántjait és a redőnyt lefeszítette. A boltból hat- hétezer forint értékű italt, csokoládét vitt el. Még aznap a betörésen kívül kétszer be­törési kísérletet tett az is­meretlen tettes — aki csak két napig őrizhette meg in- kognitóját. Amikor kézre került — a rendőrség ismerősként üdvö­zölhette, mert a betörő, Dó­zsa Ferenc egerlövői lakos, többszörösen büntetett elő­életű volt. Budapestről betörési szán­dékkal érkezett Pilisre. Cél­ja: pénzszerzés volt. A bör­tönből, — ahol betörésért négy évet ült — januárban szabadult. Azóta nem dol­gozik. Dózsát a rendőrség előze­tes letartóztatásba helyezte, ügyében a vizsgálat folyik. Bálint Lajosné és Pázmándy József az első felvonás kút- jelenetében. (Somodi Imre felvétele) Hangulat Ismét a monori presszóról Az ember szíve repes, amint benéz: mint egy színpompás dús nyári virágszőnyeg — annyi modern kis asztalka, annyi modern, helyre kis szék és szín... (az ember alig tud kikecmeregni tőlük, miután befészkelte magát, s miután távozni akar — én is majd­nem felborítottam az összes szomszédomat, no ...) Hát még a többi izgalom: minden asztalon egy kis négy­oldalas füzetke — a Ceglédi Vendéglátóipari Vállalat ki­adása. Jámbor vendég mind izgatottan lapoz: kóstolgatja kíváncsian az italneveket és árakat, hogy aszongya: „me­leg kávékülönlegességek — hideg kávékülönlegességek” — ki tudta idáig, hogy amit időnként duhaj asztalszomszé­daink eddig így rendeltek: két duplát két konyakkal, ezzel, azzal, annak ilyen előkelő ne­ve van, mint konyakos mok­ka, svájci mokka, angol mok­ka, bécsi mokka, mexikói mokka — ha meg hidegen ké­ri a vendég, akkor jégmokka, francia mokka és mazagron?! Mellettem két ifjú ember úgy döntött, miután nagy gyönyörűséggel több ízben végigtanulmányozták az ital­ínyencségeket, hogy hűsítő italt kérnek... — Ja, ször­pöt? — kérdezte a bájos fel­szolgáló kislány pici ajkbigy- gyesztéssel. — Van málna meg limonádé. A hét fiú a limo­nádé mellett döntött — az ta­lán mégis... illetve talán mégse... a felnőttek is néha, amikor különcködnek, ugye — a málnát elvégre a gyerekek isszák... En is, miután kellő áhítattal meg- és átforgattam a külön­legességeket — nagyon szeré­nyen és félénken kérdeztem, hogy amolyan régi, elavult dupla még kapható? — No, persze — és meg is kaptam gyorsan, hagyományosan jó volt a hagyományosan ízlé­ses csészéből... (t. o.) ÚTSZÉLI ROMANTIKA tá?c, kímélték széltől szaggatott lélegzetem. Egy is szívünkhöz nőhet, százat ne sajnáljunk? Már jelejteni véltem az egé­szet. Terveztem, mérlegeltem a távolságokat, hátha mégsem kell. De ma újra arra jártam, és már kopaszon meredt rám a messzeség. Lombjával a zöld békanyálas vizesárokba bukva, égfelé meredt, szakadt gyökér­rel haldoklik a fasor. Becsu­kom a szemem és elképzelem milyen lesz az út, ha innen az összes fa eltűnik majd. (Né­hány szerencsés kivételével, mely az árok túlsó partján van.) A látvány riasztóan si­vár! Tudom én kérem, hogy mi­ről van szó. Ez a keskeny or­szágút nem bírja már el a fákban duzzadó életet. A hol­nap pedig áldozatokat kíván a mától. A jövő meg néha mintha mánkat keserítené. De csak kis időre. Hiszen tudom: diófákat is lehet ültetni a régi helyett. De az már nem öleli át ár­nyékával a szélesült, szebb or­szágutat. (F. J.) Hibapont nélkül „ — első helyen Szőnyi Jancsi gyarapította sikersorozatát: ismét tus-győ­zelmet aratott, tehát hiba­pont nélkül első helyen, vég­zett a kötöttfogásban Nagy­kőrösön. Nagyon szép sikersorozat ez, hiszen október óta egyetlen vereséget sem szenvedett. Szőnyi Jancsi szép ered­ményeit nemcsak a monoriak kísérik figyelemmel, hanem az Országos Birkózó Szövetség is. Április 3-tól 11-ig a tatai ed­zőtáborba osztották be. Ennek őszintén örülünk, mert Jancsi szorgalmával az ott szerzett tapasztalatokat bizonyosan majd hasznosítani fogja a to­vábbi versenyei során. Győri László is szép ered­ményt ért el ezen a versenyen, szabadfogásban a második he­lyen végzett. (o—) Elnökségi ülés A sportszövetség járási el­nöksége március havi ülését Úriban, a pártszervezet he­lyiségében tartotta meg hét­főn. Az elnökségi ülés napirend­jén az Uri KSK tevékenységé­ről szóló beszámoló és a mo­nori járásban működő edzők munkájáról szóló elnöki je­lentés szerepelt. A JTS elnök­ségi tagjain kívül Bori János, Bakos Ferenc MSZMP-titká- rok, Czövek István vb-titkár, Horinka János tsz-elnök és Győri Antal vezetőségi tag is megjelent az üiésen, ahol Bor- bás János sportköri elnök tar­tott értékes beszámolót. Az edzők munkájáról szer­zett tapasztalatokról Blaskó Mihály JTS-eLnök adott jelen­tést, amelyet több mint egy­órás értékes vita követett. Mindkét napirend megvita­tása után az elnökség határo­zatokat hozott, amelyben di- csérőleg, elismerőleg rögzítik Borbás János SE elnök, az úri sportköri elnökség és a helyi szervek tevékenységét. Akkor vettem először észre, amikor egy hete erre jártam. Az eleven forgácsok lázasan, fehéren égtek a nedves fekete földön az országút partján. Tekintetemmel végigtapogat­tam a fát. Az éles balta eleve­nig vágott a vén ráncos tör­zsön. Ugyan ki szórakozott itt ilyen kegyetlenül? — ez volt az első gondolatom. Hamarosan kiderült azon­ban, hogy valami másról, többről van szó. Menet köz­ben, merre szemem pásztázott, mindenütt metszett sebű fákat láttam. Az országút két part­ját ölelő fasor testén a halál jegyét hordozza. Ha különben is nem tudnám ezek az egyön­tetű suhintások világosan jel­zik, hogy a fákat, a nyári dús- lombú, árnyakat adó, kedves öreg fákat Monor irányában végig ki kell szedni. Bevallom, e felismerés lesújtott, különös módon meg szomorodtam. Ha valaki véli: csacsi dolog!, pró­bálja megérteni: Ezek a fák jól ismertek engem, utitársaim voltak. Árnyukkal védtek a kátrányszagú, forró leheletű beton felett, törzsükkel fedez-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents