Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-05 / 80. szám

10 ,:'K-/tírím • 1966. ÁPRILIS 4., HÉTFŐ * Heti jogi tanácsaink A „megrovás" következményeiről... A Jubileumi jutalomról... A kártalanítás behajtásáról... A „megrovás” fegyel­mi büntetés milyen jog­következményeket von maga után. Sz. M. fóti olvasónk írja, hogy 1965. október 15. napján „megrovás” fegyelmi bünte­tésben részesült Szeretne fel­világosítást kapni, hogy e fe­gyelmi határozat milyen kö­vetkezményekkel jár? j A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a fegyelmi büntetés hatálya alatt álló dolgozó nem részesíthető a büntetés céljával össze nem férő kedvezményekben. A „megrovás” fegyelmi büntetés esetén 1 évig áll a dolgozó fe­gyelmi büntetés hatálya alatt. Ez alatt az idő alatt személyi alapbérét emelni nem lehet, üdülésben és jutalomban — a jubileumi és hűségjutalom kivételével — nem részesülhet, segélyt vagy előleget pedig csak különösen indokolt eset­ben kaphat. A személyi alap­bér emelését tiltó rendelkezés nem alkalmazható akkor, ha jogszabály rendel el alapbér- emelést. Az, hogy a nyereség- részesedésből is kizárják-e vagy csökkentik annak össze­gét, arra vonatkozóan az igaz­gató dönt az üzemi tanács be­vonásával, illetőleg erre a SZOT által kiadott irányelvek alapján készült vállalati nye­reségrészesedési szabályzat rendelkezése az irányadó. A hozzánk küldött fegyelmi határozatot levélben olva­sónk címére visszaküldtük. Itt válaszolunk L. M. abonyi olvasónknak is, aki azt kér­dezi, hogy a hátrányos követ­kezmények alól lehet-e annak letelte előtt már felmentést kapni? A jogszabályok erre is lehe­tőséget adnak, mégpedig ak­kor, ha a fegyelmi büntetés­ben részesült dolgozó kiemel­kedő munkája és példamutató magatartása alapján arra ér­demes. Ezt a vállalat igazga­tójától kell kérni, aki a szak­szervezeti bizottsággal egyet­értésben dönt erről. Kinek jár jubileumi jutalom? K. J. vecsési lakos írja, hogy 25 éves jubileumi jutalmát a vállalattól nem kapta meg. Levele szerint 1930. szeptem­ber 8-tól 1949. augusztus 1-ig az FM-ben dolgozott, majd innen az egyik gépgyárba ke­rült, ahol 1950. március 14-ig dolgozott. Jelenlegi munkahe­lyén a Mélyfúró Berendezések Gyárában 1950. május 2-től áll alkalmazásban. Olvasónk kér­dezi, mikor jár részére jubi­leumi jutalom? A módosított Munka Tör­vénykönyve rendelkezései lehe­tőséget adnak a korábban munkaviszonyban töltött idők beszámítására. Az így beszá­mított időket a jubileumi ju­talomnál is figyelembe kell venni. Ezeknek az időknek be­számítása azonban másképpen történik, mint a szabadság megállapításánál. A szabad­ság szempontjából olvasónk­nál 1930-tól figyelembe veszik a munkában töltött időket és ennek alapján kell megálla­pítani a pótszabadságot. A ju­bileumi Jutalom esetében az az elsőrendű követelmény, hogy megszakítás nélkül áll­jon fenn a munkaviszony, vagypedig az egyik munka­helyről a másikra áthelyezés­sel kerüljön a dolgozó. Olva­sónk leveléből nem állapítha­tó meg, hogy a munkaviszony megszakításai milyen körül­mények között történtek, és hogy volt-e áthelyezés. Annyi azonban megállapítható a le­vélből, hogy mielőtt a Mély­fúró Berendezések Gyárában helyezkedett el, több mint másfél hónapig nem állt mun­kaviszonyban. Ennek megfele­lően ha korábban nem is, ek­kor megszűnt a munkaviszo­nyának folyamatossága. Ezért a jubileumi jutalom szem­pontjából a megszakítás nél­küli munkaviszonyát 1950. május 2. napjától lehet számí­tásba venni. . A módosított M. T. rendel­kezések kimondják, ha a dol­gozó 1965. január 1-én leg­alább 20 évi folyamatos mun­kaviszonnyal rendelkezik, ak­kor 1967-ben, ha legalább 25 éves folyamatos munkaviszo­nya van, akkor 1968-ban jo­gosult a jubileumi jutalomra. Olvasónk 1965. január 1. nap­ján csupán 10 éves folyama­tos munkaviszonnyal rendel­kezett. Ebben az esetben pe­dig legkorábban 1969. évben szerez erre jogosultságot. Jo­gosan tagadták tehát meg a jubileumi jutalom kifizetését, mert arra ön esetében csak 1969-ben kerülhet sor. Baleseti kártalanítás behajtásáról. özv. R. K.-né érdparkváro­si előfizetőnk írja levelében, hogy 1962-ben eevik rendez­vényen két duhajkodó ittas személy szembalesetet oko­zott rajta. A bíróság mind­kettőt kártérítésre és havi 200—200 Ft baleseti járadék megfizetésére kötelezte. Egyik adósa rendesen fizeti a járadékot, a másik azonban igyekszik fizetési kötelezettsé­ge alól kibújni. Állandóan változtatja munkahelyét, be­jelentett lakása nincs, és így nem tudja rajta behajtani a havonta esedékes összeget. Olvasónk azt kérdezi, hova forduljon panaszával? Amennyiben az illető la­kásának címét nem tudja, a Központi Lakcímhivatalnál (Bp., IX., Vaskapu u. 30,/b.) kérheti annak közlését, hogy nevezett személynek hol van a bejelentett lakása. A lak- címtudakolás illetéke 5,— Ft. Az illetékes szervek a kö­telezett lakását könnyen meg tudják állapítani, mivel adó­sának személyi adatait is­meri. Mint ahogy azt velünk közölte, írja meg a lakcím­hivatalnak is. A lakcím bir­tokában a lakóhelye szerint illetékes bírósághoz kell for­dulnia, és kérje a végrehajtá­si eljárás lefolytatását, az illető fizetésének letiltását. Dr. M. J. Vargabetűk nélkül Négyen ülünk a pártirodán, s azon vitatkozunk, hogyan mutassam be Árvái Ferencet az olvasónak. Mint a kísérleti műhely művezetőjét? Mint a Kobzi János munkásőv- zászióalj kiképzőjét? Mint ma­gánembert? Peredi Lajos főkonstruktőr szerint azt kell megírni, amit a műhelyben csinált, néhány év alatt.! Nyikos József, a munkásőr-zászlóalj helyettes parancsnoka, Árvái Ferenc ki­képzői érdemei mellett kar­doskodik. Somogyi Károly, a pártbizottság szervező titkára szerint mégiscsak az a leg­fontosabb, hogy milyen em­ber. Nos, legyen mindhármójuk­nak igaza. ♦ A MUNKÁBAN 1950-et írtunk. Egy napon hirtelennőtt kamaszfiú jelent­kezett a gödöllői Ganz Áram- mérőgyár munkásfelvételi irodáján. Műszerész tanuló szeretne lenni — közölte kí­vánságát. Majd rendre elbe­szélte, hogy édesapja munkás, öt gyermeket nevel, nyolc ál­talánost végzett, minden fil­lérre szükség van a család­ban, ezért nem tanul tovább. Felvették. Két év múlva fel­szabadult. Üjabb két év, s jött a katonaság. Annak is a legnehezebbje: tűzszerész­aknakutatóként szolgált a ha­táron. Itt szokta meg a fe­gyelmet, a katonás rövidséget, pontosságot. ötvenhatban — mint ki­szolgált katona — ismét ma­gára öltötte a műszerészek kék munkaruháját. A szerszá­mok ismerősen simultak a kezéhez, régi munkaipadja is visszavárta. Egy napon hívatták a fő­konstruktőri irodára: — Baj van a kísérleti mű­helyben, Árvái elvtárs — kezdte gondterhelten Peredi Lajos főkonstruktőr. — A munkafegyelem laza, a határ­idők elcsúsznak, a művezető erélytelen, s a rossz légkör­ben rosszul megy a munka. Rendet kellene ott csinálni. Magára gondoltunk, ha elvál­lalná. Egyelőre három hó­napra, s meglátja, hogyan bol­dogul. Ha sikerül, véglegesít­jük. Nem volt népszerű feladat. Magánál tapasztaltabb, idő­sebb műszerészekkel kellett megértetnie, hogy a — sok­szor csak hevenyészett vázla­tok alapján készülő — proto­típusok mennyire fontosak a gyárnak. S hogy ilyen felelős munkát csak felelősséggel le­het végezni. De Árvái Ferenc megbirkózott a feladattal Az addig fegyelmezetlen, széthú­zó kollektíva többsége mellé állt Akinek nem ízlett a rend, elment. Helyébe újak jöttek, méghozzá örömmel: a kísér­leti műhely csakhamar ran­got, tekintélyt vívott ki ma­gának. — Azóta szoktam mondani, ha Árvái neve szóba kerül, hogy régen csináltam ilyen jó üzletet, mint ez vált! — mond­ja elégedetten a főkonstruk­tőr. — A kísérleti műhellyel nincs gondunk. Ebben — persze — sok minden közrejátszott. Például az, hogy a fiatal művezető csakhamar rádöbbent: a nö­vekvő feladatok magasabb műszaki tudásit követelnek tő­le. Jelenleg a gépipari tech­nikum harmadéves — és jeles rendű — hallgatója ... Aztán, ahol a vezető önma­gával saemiben igényes, ott a beosztottak is azzá válnak. Előbb csak egy brigád kezdett versenyezni a szocialista cí­mért. Az első év végén ok­levelet kaptak. A második után jelvényt, a harmadik vé­gén zászlót. Tavaly már az egész műhely — 17 műszerész és 15 ipari tanuló — részt vett a versenyben. Április 4-én ve­Elő a sublert, itt minden tizcdmilliméler számít! nagy feladatot bíztak rá: az előlcépzősök kiképzéséit. — Az országos parancsnoki dicséretet nem osztogatják in­gyen — mondja figyelmezte- tőleg Nyikos Ferenc. — De Árvái Feri nem is ingyen kap­ta, tavaly november 7-én. Ak­kor már egy járási parancs­noki dicséret és egy jutalom volt a tarsolyában. Sokszor — magamban — csodálkozom: hogy bír ennyit? A munka, a tanulás mellett, a kiképzést, a szolgálatot? S még a családjá­ra is jut ideje. Igaz, keve­sebb, mint szeretné. — Szóval, hibátlan ember? — ugratom a nyálat a bokor­ból. — Nem az. De sokkal több mmm Készül a családi költségvetés.,. szik át a szocialista műhely feliratú táblát... ♦ A MUNKÁSŐRSÉGBEN Árvái Ferenc életútja var­gabetűk nélkül, egyenesen ve­zetett a pártig, s a munkásőr­ségig. Először a KISZ-ben dol­gozott, a végrehajtó bizott­ságban, A párt,tagjelölt felvé­telekor kiderült, többen azt hitték, hogy párttag. Rövide­sen adapszervezeti vezetőségi tag lett 1960-ban belépett a munkásőrségbe. Fegyelmezett magatartása, katonai szakis­meretei csakhamar felkeltet­ték parancsnokai figyelmét, s a jó tulajdonsága, mint a hi­bája. Említettem már, hogy sokat vállal magára, s azt is, hogy fegyelmezett, katonás. E kettőiből ered, hogy néha — ha kudarc éri vagy kifárad — a katonásság nyerseségbe csap át, türelmetlenné válik. Meg­történik, hogy kedvét veszti, „letör”. De az még sohasem történt meg, hogy a baráti jó szó, a bírálat ne használt vol­na nála. Lehet vele szót érte­ni, belátja a hibáit. ♦ OTTHON Végül hadd mutassam be Árvái Ferencet, a Munkácsy Mihály utcai lakótelep egyik lakóját. A csengetésre csinos fiatal­asszony nyit ajtót, s valami árkus-papírt igyekszik elrejte­ni a fiókba. — Sose dugdosd. nem szé­gyen az — nyúl a papír után a férje, s nevetve mutatja: — íme, az 1966. évi költségveté­sünk. Ezen dolgoztunk éppen. Ki kell használnunk a csen­det, mert ha hazajön a „házi­zsarnok ”, vele kel-1 foglalkoz­nunk. A „házizsarnok” Babika névre hallgat, három éves, és ma debütál az óvodában. Azt hiszem, az egész családban ő volt a legnyugodtabb ezen a napon... Szemügyre veszem a költ­ségvetést. Bevétel, kiadás, pontosan megtervezve, decem­ber 31-ig. A mérleg aktív, a deficit ismeretlen az Árvái csa­ládban. — Meg kell szoknunk a szigorú „tervgazdálkodást”, másképp sosem jutottunk vol­na el az egyetlen vaságytól idáig — magyarázza a házi­gazda, s körülmutat a lakás­ban. Masszív kárpitozott gar­nitúra — amin a „házizsar­nok” is kedvére ugrálhat —, értékes kombinált szekrény, tv-készülék, néhány finom csipke, szőnyeg és — termé­szetesen — a rácsos ágyacska, egész menazsériára való mű­anyag állatállománnyal. A konyhában a legfrissebb szerzemény, a Lehel hűtő­szekrény foglalja el a főhe­lyet. Tegnap hozták haza, s aki elmegy mellette, megsi­mogatja. Babika meg is pu­szilta. Már csak ez hiányzott a háztartásból. — És a kocsi? — firtatom. — Nem szerepel a terveink­ben — mondják egyszerre. — Inkább majd egy kétszobás lakást szeretnénk, szépen be­rendezve — toldja meg az asszonyka. — És utazni akarunk — így a házigazda. — Engem tavaly a pártszervezet juta­lomutazásra küldött a Szov­jetunióba. Azt tervezem, hogy elviszem a feleségemet is, s megmutogatom neki mindazt, amit én láttam. Konyakot bont, s teletölti a poharakat. Igyunk a megis­merkedésünkre — ajánlja. Én mást javaslok: arra igyunk, hogy minden tervük valóra váljon. A pohár fölött lopva ösz- szenéznek... Nyíri Éva „A csőköpeny áttört felülete a cső hűtését szolgálja” (Foto: Gábor) Gondoskodás — az öregekről Az elmúlt években az ál­lamigazgatás sokrétű és fele­lősségteljes munkáját a társa­dalmi szervekkel való szoro­sabb együttmködés könnyíti meg. Határozatok és törvény- erejű rendeletek születtek a „társadalmasítási” folyamat meggyors ítására. Alsógödön az egészségügyi állandó bizottság aktívacso­portjának egynapi munkájá­ban vettem részt. Kőrútunk célja: a tartási és életjáradékszerződések ellen­őrzése volt. Olyan öregeket kerestünk fel, akik egész éle­tük eredményét, vagyonkáju­kat, házukat nem tudják, vagy nem akarják felélni. Család és hozzátartozók nélkül, ide­gen emberek gondoskodását, szeretetét, szerződés útján kí­vánják biztosítani. Életük al­konyán csendes, nyugodt biz­tonságra vágynak. Hét eset közül, hatban tel­jes megértést, az öregekkel való törődést és megfelelő gondoskodást tapasztaltunk. Csupán egy helyen kellett ta­náccsal szolgálni. — Nagyon sokrétű és hasz­nos az aktivacsoport tevé­kenysége — összegezi a látot­takat az egészségügyi állandó bizottság vezetője. Az 1959. évi IV. és az 1960-as 11-es számú törvényerejű rendelet rendszeres ellenőrzésre jogo­sítja fel és kötelezi a bizott­ságot. Ha nem is mindig há­lás, de szép a munkánk. Máray Magyar tengerjáró vitorlások Angliában és Svájcban A Magyar Hajó és Darúgyár balatonfüredi üzemegységének sporthajó üzeméből tenger­járó vitorláshajókat indítottak útnak Angliába és Svájcba. A szigetországi megrendelésre hat 20-as mintájú hajót készí­tettek.

Next

/
Thumbnails
Contents