Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-27 / 98. szám

P*sT mr.crt i t^/rfap 1966. ÁPRILIS 27., SZERDA Filmekről: CICABABÁK Olasz-francia film * Mit tehet egy ifjú férj, ha őlelni gkarja kívánatos fele­légét, de az előbb egy könyv­be mélyed, majd végei nem érő telefonbeszélgetést folytat * mamájával? Hogyan szaba­duljon meg Giovanna, a csi­nos, élnivágyó fiatalasszony durva, faragatlan és öregedő férjétől? Miért keres testmé­reteiben és szellemi képessé­geiben tökéletes apapél­dányt a szép szőke Vila? Hogyan hívjá fel egy tüzes, de a férje álltai elhanyagolt szépasszony az apát úr félénk unokaöccsének a figyelmét ar­ra, hogy nemcsak a túlvilá­gon található a mennyország? Erre a négy pikáns és me­rész kérdésre ad választ a Cicababák című olasz—fran­cia film négy története. Négy tehetséges olasz rendező — Dino R isi, Franco Rossi, Luigi Comencini és Mauro Bolognini — sok humorral és lendülettel fest humoros, he­lyenként maróan gúnyos port­rét négy nőről, akiknek közös fegyvere a szépség. Gyors rit­mus, vaskos, de sohasem íz­léstelen pikantéria jellemzi ezt a kellemes vígjátékot, amely indokoltan adott némi gondot az olasz cenzúrának. A film közönségsikere biz­tos. A sikamlós, de mindvégig ízléses történetek mellett ra­gyogó színésznők és színészek egész sora gondoskodik erről. A négy asszonyt Virna Lisi, Monica Vitti, Elke Sommer és Gina Lollabrigida alakítja. A négy férfit: Nino Manfredi, John Carlsen, Piero Focaccia és Jean Soréi. p. p. „Fagytűrő" gyümölcsfák Jól vizsgáztak a hibridek Sikeres kísérletek Szigetcsépen A kora tavasz szeszélyes időjárása sok helyütt kárt okozott a virágzó gyümölcsö­sökben. Szigetcsépen a Kerté­szeti és 'Szőlészeti Főiskola kí­sérleti telepén például annyi­ra lehűlt a hőmérséklet, hogy a hazai gyümölcsfajtáinkat képviselő fák egy része súlyos fagykárt szenvedett. A kajszi- és a mandula­fákon nemcsak a termő­rügyek, de még a vasta­gabb ágak is elfagytak s ugyanez történt a szőlő ta- karatlan vesszőivel is. Meglepően jól, csekély ká­rosodással vészelték át a telet és a kora tavaszt azok a hib­ridek, amelyeket éppen a fagyálló, hidegtűrő, gyümölcs- faállomány nemesítésére állí­tottak elő. Jellemző, hogy a hazai és a közép-ázsiai fajták kereszteződéséből származó szigetcsépi kajszibarack hib­ridek mindössze 10—30 száza­lékig károsodtak. Ezek a fák azért bírják ilyen jól a hide­get, mert ázsiai őshazájukban napi 20—30 fokos hőingado­záshoz szoktak. Télállóságukkal és kiváló minőségükkel már a kül­földi szakemberek figyel­mét is felkeltették. Az új hibridek magjáért pél­dául Amerikából értékes őszd- barackfajták szemző hajtását küldték cserébe. Az új hazai nemesítésű őszibarackok közül igen jóknak, fagytűrőknek ígérkeznek a kínai fajták ke­resztezésével előállított hibri­dek. Ezek egy része négy kü­lönböző „nagyszülőtől” szár­mazik. így akarják a nemesi- tők egy fajtában összehozni a gazdaságos termesztés és a ké­nyes fogyasztói ízlést kielégí­tő tulajdonságokat. Jól vizsgáztak azok a man­dulahibridek is, amelyekben az úgynevezett fotoperiódusos kezeléssel fejlesztették ki a fagyálló­ságot. Ezeket, Pest megyén kívül, már az ország több vidékén is elszaporították s az idén még a Nógrád megyei, hűvös ég­hajlatú tájakon sem szenved­tek fagykárt. Kelt: 1558. májusában Horváth Markó levele Jódi Péter pécti ötvösmű­vész családi hagyatékából a jobbágyadózási viszonyokra útaló értékes levél került a Janus Pannónius Múzeum birtokába. a levelet Horváth Markó, Baranya megye főispánja és egyben „Szigeth”, azaz Szigetvár akkori főkapitá­nya írta a szentmihályi bírónak azzal a meghagyással, hogy a rájuk kivetett adót — deszkát, zsin­delyt, a bor-, gabona-, rozs-, árpa- és zabdézsmával egye­temben — „ez levél látván” mindjárt behozzák, ha fejü­ket és jószágukat szeretik. Az 1558. májusában kelte­zett, magyar nyelvű levél — azonkívül, hogy a Szigetvárra utaló helytörténeti ismerete­ket gyarapítja — nyelvtörté­neti szempontból is érdekes dokumentumnak számít. Kül­dője, Horváth Markó egyébként még Zrínyi Miklós kineve­zése előtt volt Szigetvár jeles főkapitánya és maga is több győzelmet aratott a törökök felett: ezek közül az 1556-os összecsapás a legemlékezetesebb, amikor AU basa támadásával szem­ben védte meg a várat. Zrí­nyi Miklós 1561-ben, Horváth Markó halála után vette át a szigetvári főkapitányi tisztet. Új orvosi rendelő Úcsán Elkészült az új orvosi rendelő Öcsán. A napok­ban már meg is kezdte benne munkáját a község két orvosa. Néhány nap múlva ugyanebben az épületben a fogászati szakrendelés is meg­kezdődik (Foto: Gábor) KÖNYVESPOLC DAMLC KIS: MANZÁRD Eltűnik a „Morbus Hungaricus" 16 ezer kórházi ágy • 35 bakteorológiai állomás • Kötelező tüdőszűrés az egész ország területén megvalósul az évenkénti kötelező tüdőszűrés. Az orvosgárda kitűnő, a gé­pek korszerűek, s elégségesek a feladatok elvégzésére. A nagyfokú megelőzés mellett természetesen nem inarad el a gondos gyógykezelés és a sikeres sebészi munka sem — ha erre van szükség. Egyes intézetekben arról is gondoskodnak, hogy a gyó­gyult, de csökkent munkaké­pességű beteg — már a sza­natóriumban — könnyebb munkának megfelelő szak­Szellemi vetélkedőben elsá az üzemi fiatalé A szellemi vetélkedő budai járási döntőjét vasárnap ren­dezték meg a budaörsi mű­velődési házban. Hat, egyen­ként 5 tagú csapat verseny­zett egymással; a fiatalok felkészültségére jellemző, hogy igen csekély különb­ség alakult ki az első há­rom helyezett csapat pont­számai között. Az első helyet az Ipari Sze­relvény- és Gépgyár KISZ- szervezete, a másodikat az érdligeti, a harmadikot az érdi gimnázium KlSZ-csapa- ta szerezte meg, a politika, a történelem, a film- és szín­házművészet-, - az irodalom, a képzőművészet, a sport, a tu­domány és a technika kér­déseiben tanúsított jártassá­gával. Az első és második helye­zést nyert csapatok tagjai tárgyjutalmat kaptak. Az Európa Könyvkiadó Mo­dern Könyvtár sorozatának kilencvenkilencedik kötete­ként jelent meg az elmúlt na­pokban az apai ágon ma­gyar származású, harmincegy esztendős, Jugoszláviában élő író, Danilo Kis Manzárd című kötete, amely két nagy sike­rű kisregényt tartalmaz. A címadó kisregény, a Man­zárd volt első nagyobb lé­legzetű és jelentős széppró­zai műve. Ebben a játékos hangvételű groteszk önarc­képben kíméletlen-keserű humorral vall diákkoráról, a mai jugoszláv ifjúság életér­zéséről, útkereséséről. Ö maga szatirikus költeménynek ne­vezi művét s joggal, mert minden sora fricska és ra­gyogó költészet egyszerre. Művét nagy sikerrel fogadták hazájában s. két esztendővel ezelőtt francia nyelven is megjelent. A kötet másik kisregénye. A 44. zsoltár, nagy lélegzet­vételű költemény prózában: az elképzelhetetlen és soha Hetedszer: Nemzetközi műszaki könyvkiállítás Május 20. és 30-a között he­tedik alkalommal rendezi meg a Műszaki Könyvkiadó a Budapesti Nemzetközi Vá­sár keretében a nemzetközi műszaki könyvkiállítást. Az elsőt 1960-ban szovjet, NDK- beli, csehszlovák és magyar kiadók részvételével rendez­ték. Ma hatszor akkora terü­letén 12 állam közel 80 ki­adója állítja ki legújabb ter­mésének színe-javát. A kiállítás jellegzetessége — a szokásos könyvvásárok­tól eltérően —, hogy nem a könyvkereskedelem, hanem az olvasók, mérnökök, techni­kusok, szakmunkások számá­ra rendezik, s a könyveket az érdeklődők a helyszínen megrendelhetik. Ennek meg­felelően az anyagot tema­tikai csoportonként, s ezen belül kiadónként állítják ki. A tematikai csoportok száma 25, a korábbi évekhez képest differenciáltabb, s ez gyor­sabbá és könnyebbé teszi a könyvek áttekintését. A je­lentős anyagban — közel 4 ezer kötet kerül kiállításra — megkönnyíti a tájékozó­dást az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ által a kiállításon idén első ízben megszerve­zett tájékoztató szolgálat. Sok száz címszó vizuális lyukkár­tyákon való feldolgozásával az érdeklődők pillanatok alatt választ kaphatnak arra, hogy egy-egy speciális témából milyen nyelven, hány kötet szerepel a kiállított könyvek között, s azok hol találhatók. — Hajdúszoboszlón a na­pokban újabb üdülő építésé­hez kezdtek hozzá. A Vas­utas Szakszervezet építtet százágyas üdülőt, a hateme­letes Béke gyógyüdülő mel­lett. Az új üdülőt a jövő év­ben adják át rendeltetésé­nek. nem felejthető szenvedés, a háború poklában született nagy szerelem hiteles kró­nikája ez a mű. Galiba A lacházi Petőfi Tsz vezetői kedves, udvarias emberek. Nemrég a televízió fogatot kért tőlük viharlámpával, fel­vétel céljára. A megbeszélt helyen, egy kanyarnál, délután négy óra­kor várt is a fogat a „stábra”. A fogat mellett egy csizmás hosszú köpenyes, tábornokos kiállású férfi állott, a növény- termesztési agronómus. Csu­pán figyelmességből jött, ta­nácsadóként, viharlámpással a kezében. A tv gépkocsija a falutól Pest felé közelített a kanyar­hoz. A célpontnál, Pestről jö­vet, a „stábbal” szemben, egy másik gépkocsi is lefékezett. Két jól öltözött férfi szállt ki belőle. Az agronómus harsá­nyan üdvözölte őket: No, itt a lámpa! Az egyik tudóskiné­zetű pesti ember elhárító moz­dulatot tett a lámpa felé és közölte, hogy ók — libaügy­ben jöttek. — Az más — szólt az agro­nómus és megmutatta a pes­tieknek, merre menjenek „li­baügyben”. Majd a tévések felé fordult: Akkor maguk­nak keli a lámpa. Nem? Megköszönték a szívességet. Sajnos a lámpának nem volt kanóca. — Nem baj! — vigasztalt az agronómus. — Úgyse látszik abból semmi a képernyőn! Szerencsére jött egy maszek fuvaros és kisegített vihar­lámpával, ami égett is. Sajnálta az agronómus, hogy nem az ő lámpája szere­pel, mert az üvegét sajátkezű- lég tisztította meg. A felvétel alatt megkérdez­ték a fogatos bácsit: Mi a be­csületes neve az agronómus úrnak? A fogatos tisztelettel ejtette ki a nevet: Motesiczky Pál. Ezzel a névvel: Mikszáth: Beszterce ostroma című regé­nyének alakjai között már ta­lálkoztunk. Ö a regénybeli Motesiczky-k kései unokája. Szoborszerű tartásával, lelki derűjével, Mikszáth legkitű­nőbb regényalakjai mellett megállná helyét. Megkértük, álljon a felvevőgép elé. Kéz- zel-lábbal tiltakozott: Csak azt ne! Jó esztendeje szintén tele­víziósok jártak arra. Megkér­dezték, milyen faluban van­nak. Értelmesen megmondta, hogy Kiskunlacházán. Azt mondták: jó, nem felejtik el. De háromszor is szájukba rág­ta, hogy Kiskunlacháza! Köz­ben filmeztek. Este már köz­vetítette is a tv a riportot. Mikor belépett az ajtón, fele­sége így fogadta: — Miért csavarogtál te — Kiskunfélegyházán?! Galgóczy Imre — Pardon — mondta, mert különben na­gyon udvarias volt. — Nem akarok zavarni, csak a filozófiai tanulmányomhoz volna szük­ségem nagyobb űrméretű koponyára ... Mondd, kérlek, szerinted, mi volt előbb, a to­jás, vagy az arheopterix? Rendkívül fontos volna, ha megmagyaráznád — és úgy nézett rám mind a két szemével, mintha már tényleg homo sapiens lennék. Kicsit idegesen próbáltam fejtegetni, hogy az idealista filozófusok sok ostoba szellemi mesterkedése ez, kár ilyenen töprengeni, mert filozófiája előbb zsákutcába kerül, mintsem, hogy mi a földre szálljunk. ... Különben is, ha vár 18 millió évet, va­lamelyik újság tudományos rovata biztosan választ ad erre a kérdésre. Csiperke megköszönte és filozófushoz illő szórakozottsággal a kezén távozott. Mi, Amál- kával újra felziháltunk és elindultunk, hogy... — Elnézést..., elnézést — hallottam Kocogi hangját — csak egy pillanatra zavarom a fia­talokat ... Csak egy pillanatra ... Gondoltam, benézek hozzátok — fecsegett, mint valami ember és mi tikkadtan kuporogtunk le egy ex­portágra. — Mondd, mit gondolsz, a barlang­lakok, vagy az ágonlakók győznek a pihenő napon? Nagyon fontos, tudod, a mocsári totón két esélyre játszottam, s nagyon kellene né­hány új kókusz már... A belseje nagyszerű táplálék, a feleségem pedig, tudod, mennyire flancol, kalapot csináltatna magának ... Azt mondja, ez a legújabb neandervölgyi divat! Rövid és tömör káromkodás közepette biz­tosítottam Kocogit a barlanglakok győzelmé­ről, amire ő hálálkodva elviharzott... Minek mondjam tovább? A tudósok végül is megállapították, hogy az élő ember tízmil­lió éves. Tehát nyolcmillió évet kellett várnom nekem és Amálkának, hogy teljesítsük azt ai kötelességet, amelynek teljesítésére oly lelke-] sen vállalkoztunk. Nyolcmillió évet vesztett az emberiség a fe-| lesleges fecsegők, tolakodók, kellemetlenkedők; miatt... i GYURKÓ GÉZA: A fdn történt Ott ültünk a fán, Amálka és én, édesen csücsörítve egymásra és azon tanakodtunk, hozzálássunk-e az emberi faj létrehozásához. Az egysejtű őstől mostanáig tizennégy és fél- milliárd esztendő telt el és poleolit karórám épp azt az időt mutatta, amikor egyes tudó­sok szerint a pithecantrophus megjelent a fák tövében. Szikrázó tollú arheopterirek szálldos- tak a levegőben és akkora bogarak, hogy riadtság volt nézni őket. Kék volt az ég, szőrös mellünk alatt vidáman dobogott a szívünk, s kis űrmértékű koponyánk alól vidáman pis­logtunk bele a miocén-világba. Megvakartam a fülem tövét, négy és fél mé­lyet makogtam, amire Amálka három egyne­gyedet válaszolt: döntöttünk. Már éppen in­dulni akartunk, hogy teljesítsük ama köteles­ségünket, amely a biblia szerint bizonyos csupasz Ádámra és Évára várt volna, amikor hangos csörtetéssel elémdobbant Burbulya ... — Ehe! — mondta. — Csak nem zavarom a fiatalokat? Csak arra akarlak megkérni, adjál tanácsot: érdemes-e már felfedezni a tüzet? Rendkívül fontos ez számomra, egyrészt, mert nem akarom a történettudósokat később za­varba hozni, másrészt, mert ha nem fedezem én fel, felfedezi más, s akkor oda a dicsőség... Udvariasan kiegyenesedtem és igyekeztem rövid és tömör makogással megmagyarázni, hogy a terve bolondság, hisz a tűz az ember dolga, s mi Amálkával még csak most aka­runk hozzálátni az ember teremtéséhez, ha magunkra hagyna... Várjon néhány millió évet, annyit megér... Burbulya is kiegyenese­dett, így köszönte meg a szíves felvilágosítást és elcsörtetett. Amálkával boldogan felzihál­tunk és indultunk volna, amikor újabb csörte- tés és a majomnak is csúnya Csiperke top­pant elénk. Szocialista országunk má­sodik ötéves tervében hang­súlyos szerepet kapott az egészségvédelem s ennek ke­retében a tbc elleni küzde­lem. Az eredményekről és a további tervekről érdeklőd­tünk a Budakeszi határában lévő Országos Korányi Tbc Intézet főorvosaitól.' A statisztika szerint — kez­dődik a beszámoló —, a köte­lező BCG védőoltással a második ötéves tervidő­szakban 80—90 százalék­kal lett kevesebb a tbc-s gyermekmegbetegedések száma, míg a felnőttek tbc-s meg­betegedésének arányszáma 44 százalékos csökkenést mutat. A gyógyítás ma már azoknál jelent gondot, akik nem tart­ják be az előírásokat, az el­lenőrzésre nem jelentkeznek: az iszákosok, a családjukkal nem törődök, akik felelőtlen magatartásukkal tovább fer­tőzik környezetüket. Igen sokat számít a beteg szociális helyzete. Tiszta, egészséges körűimé..yek kö­zött az emberi szervezet el- lenállóbb a fertőzéssel szem­ben. A megfelelő otthon, táp­lálkozás, általában a nor­mális életmód segítik a fer­tőző betegek számának csök­kenését. A statisztikai adatokhoz tar­tozik, hogy az elmúlt öt évben 37- ről 129-re emelkedett az ernyősfényképszűrő szol­gálat, és hét új, korszerűen fel­szerelt tbc-szanatórium épült az ország különböző részein, összesen több mint 3000 ággyal bővült a rendelkezés­re álló fekvőhely. Zalaeger­szeg, Tatabánya, Szekszárd, Kalocsa, Nyíregyháza, Ede- lény és Pécs új tüdőszana­tóriumai nagyban elősegítik a tbc-s megbetegedések elleni küzdelmet. Jelenleg 16 ezer ágy áll a tbc-s betegek ren­delkezésére, 35 tbc bakteoroló- giai állomáson évenként egy­millió tenyésztéses vizsgála­tot végeznek. Az Országos Korányi Tbc Intézet további tervei: már ebben az évben oktatásban részesüljön. Hang­súlyozzák, hogy a munkára jelentkező volt betegektől nem kell félni, nem fertőzők, teljesen gyógyultak. Az európai országok tbc statisztikájában jelenleg kö­zépen van Magyarország. — Az a célunk — mondották —, hogy az elsők közé sora­kozzunk. A tbc teljes felszá­molására készülünk, s re­méljük — ha a betegek is se­gítenek fegyelmezettségük­kel — ezt el is érjük. S. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents