Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-27 / 98. szám

1966. ÁPRILIS 27., SZERDA "CMh-lap 5 ■; ; » . ' V : * : rr 13 * átóáí k . ;í. s-i A házak vendéget várnak Minden arra utal, hogy rövi­desen új birtokosok jelennek meg Budakeszi határában, a Hárshegy oldalában felállított házsoron. Május 1-én nyitják a kapukat a honos és külföldi táborozóknak. Félszáz öt sze­mélyes, a Szentendrei Kocsi­gyárban készített, kényelmes építmény várja a pihenőket. A kertészek dolga, hogy a hátra­levő napokig friss gyeptéglá­ból rakott, összefüggő zöld szőnyeg borítsa a környéket. Egy év alatt száznál alig több foglalkozási betegség A meregeüenőrzés sikere a megye mezőgazdasági üzemeiben Nemcsak érdekes, de örven­detes adatokat tárt fel dr. Zimmermann Frigyes, a Pest megyei KÖJÁL orvosa a me­gyei közegészségügyi jár­ványügyi bizottság keddi ülé­sén. Megállapította, hogy az elmúlt év folyamán foglalko­zási ártalmak következtében fellépő betegséget száznál alig többet jelenítettek a megyé­ben az üzemi, illetve körzeti orvosok. Ez az aránylag ala­csony szám elsősorban annak az ered­ménye, hogy az üzemek­ben a dolgozókat az egész­ségügyi óvórendszabályok­ra rendszeresen kioktatják és azokat be is tartják. Az előfordult foglalkozási betegségek legnagyobb része különböző bőrelváltozás. Csaknem mindig nedves le­vegőben vagy sok vízzel dolgo­zók között, tehát például kon­zervgyárakban fordul elő. Sze­rencsére ezek a bőrbetegségek hem súlyosak, gyógyíthatók, gyorsan _ és könnyen azon­ban csak akkor, ha a be­teg sürgősen orvoshoz for­dul. Az egészségügyi rendszabá­lyok pontos betartásával pe­dig ez a foglalkozási árta­lom is megelőzhető. Általában másik nagy cso­portja a foglalkozási betegsé­geknek az, amit vegyszerek idéznek elő. Megyénk ipari üzemeiben azonban ilyen alig adódott tavaly. Uj területe az ilyenfajta megbetegedéseknek a mezőgazdasági nagyüzem, ahol növényvédelemre egyre nagyobb mértékben használ­nak méregtartalmú vegyszere­ket. Pest megye nagy gazda­ságaiban viszont még tíz ilyen betegség sem követ­kezett be a múlt évben, és ezzel me­gyénk messze megelőzi az or­szág többi megyéjét. Pest me­gyében ugyanis tudvalevőleg először vezették be a rendsze­res méregellenőrzés t. Állattenyésztési bemutató Herceghaltnon A Pest megyei Tanács és az Állattenyésztési Kutató Inté­zet kedden, a Herceghalmi Kísérleti Gazdaságban bemu­tatóval egybekötött tapaszta­latcserét rendezett. A tanács­kozáson a kutatóintézet osz­tályvezetői és tudományos munkatársai tartottak elő­adást a nagyüzemi borjúne­velésről, a szarvasmarha-, va­lamint a sertéstenyésztés leg­újabb módszereiről. Újfajta kondenzátorok gyártását kezdi meg a Mechanikai Művek Elektrolit kondenzátorokat — melyek az automatizá­lás nélkülözhetetlen elemei —, Magyarországon kizáró­lag a Mechanikai Művek ál­lít elő. Előnyük a többi kö­zött, hogy másfajta kon­denzátorokhoz viszonyítva azonos méret mellett kapa­citásuk többszörös. Az elmúlt években a vál­lalat több új elektrolit kon- depzátortípust fejlesztett ki, s a növekvő igények kielé­gítésére az idén 1965-höz képest 35 százalékkal többet gyárt. Ugyancsak az idén megkez­dik a nagy megbízhatóságú kondenzátorok sorozatgyártá­sát, s kifejlesztés alatt van a tantál kondenzátor is, mely­nek gyártására a tervek szerint 1967-ben kerül sor. A villamos forgógépek és transzformátorok üzemelteté­séhez alkalmazott fázisja­vító kondenzátorok gyártá­sát is növelik. Az idén 20 százalékkal lesz magasabb a termelés, mint tavaly volt, s jövőre újabb 25 százalé­kos növekedést irányoztak elő. Kialakítják a lapos­tekercses fázisjavító konden­zátort is, melynek előnye, hogy azonos térfogatban na­gyobb teljesítményt nyújt. Újdonságot jelentenek a metallpapírmotor kondenzá­torok is, melyeket a gépjár­művek villamos-gyújtóberen­dezéseiben használnak. To- vábbjavításukra nemrég he­lyezték üzembe egy úgyne­vezett fémgőzölő 'berendezést, amely egyenletesebbé teszi a metallpapír motorkondenzáto­rok minőségét, s egyben szá­mottevő import-megtakarítást is lehetővé tesz. A Mechanikai Művek kü­lönböző kondenzátoraiból je­lentékeny exportot bonyolít le, azokat számos ország vásárolja. B. 3. Nincs időm Ezt halljuk úton-útfélen, fér­fiak, nők mond­ják egymásnak, mentegetődzve, szelíden, vagy ép­pen indulatosan. Ha nem fogadnak el egy látogatást, visszautasítanak egy kérést, ott a kész válasz, az ud­varias gyógyszer, a társadalmi tab­letta: „Nincs időm!” Ezt min­denki megérti, mindenki elfogad­ja, bár tudjuk, hogy majdnem mindig más van mögötte; ez a mondat csak fi­nom csomagoló­papír, selyembur­kolat. Dé a való­ságot nem akar­ják kimondani, nem illik kimon­dani. Ha egy fér­fi azt mondja egy nőnek, hogy nincs ideje, ez ázt jelen­ti, hogy nincs kedve. Így van ez meghívás esetén is. A meghívott feleslegesnek, ér­telmetlennek tart­ja a látogatást, s adja a kibúvó vá­laszt. Pedig, ha meggondoljuk, az kérkedést ts tar­talmaz. Rengete­get dolgozom, tömve vagyok sú­lyos teendőkkel, s így ilyen kis do­logra, amiről szó van: — nincs időm. Komolyabb az ügy, ha önmagun­kat csapjuk be vele: megtanul­nánk angolul, vagy szanszkritül, de nincs időnk. Hogy írnánk egy regényt, elutaz­nánk ide vagy oda, de — nincs időnk. Van időnk az evésre, az al­vásra, van vagy volt időnk a sze­relemre. Ha nincs időnk egy növel megismerkedni, vagy találkozni vele, nem veszí­tünk vele semmit. Ha nincs időnk megtanulni per­zsául, akkor az számunkra nem is lényeges. Ha nincs időnk egy regényt megírni, akkor azt nem is érde­mes megírni. Goethe miniszter volt, de volt ideje megírni a Faustot, volt ideje a ver­sekre, a termé­szettudományra, a szerelemre, és még közéleti tevé­kenységre is. Pe­tőfinek is volt ideje, aki pedig jóval kevesebbet élt. Huszonhat éves korára volt ideje megtanulni németül, angolul, francijául, volt ideje megírni a János vitézt, s örökbecsű verseit. Mindamellett volt ideje prózát írni, fordítani, s mel­lesleg megháza­sodni, újságot szerkeszteni, utaz­gatni — és har­colni a szabadsá­gért. Ne csaljuk ma­gunkat, van idő mindenre, ami fontos a számunk­ra, ami az éle­tünk lényegéhez tartozik, aminek megvalósítására megvan a belső erőnk. Ez az igaz­ság. Fürtös Gusztáv Tengerészbecsület Egy hamburgi rendőr tökrészeg matrózt vett ész­re az utcán, amint az a szakadó esőben a jár­da szegélyén üldögélt és kiáltozott. A rendőr fel akarta segíteni a matrózt, ő azonban kézzel-lábbal tiltakozott: — Mentse meg először az asszonyokat és gyermeke­ket. Én tudok úszni! nwvap 1966. április 27, szerda, Arisztid napja. A nap kél: 4.35 órakor, nyugszik: 18.49 órakor. A hold nyugszik: 1.09 óra­kor, kél: 9.16 órakor. Már kevesebb helyen futó zápor, zivatar. Mérsékelt, változó irányú szél. A nap­pali felmelegedés alig vál­tozik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 17—22 fok között. — A gyermekköltészet napját tegnap délután tar­tották Gödöllőn. A műsort Szikszai Béláné vezető óvó­nő szervezte, közreműködött Csanádi Imre és Rab Zsuzsa. — Mezei András megyei tanácstag ma délután 16 órakor Perbálon tanácsta­gi beszámolót tart. Holnap Szakali József Abonyban fogad. — A nagykőrösi Arany Já­nos Gimnázium diákjai vi­etnami műszakot tartanak: egy napon át részt vesznek a termelő munkában s en­nek ellenértékét adják a vi­etnami nép megsegítésére. — Űj földesúr Tápió- szecsőn. Az Állami Déryné Színház együttese pénte­ken este Tápiószecsőn mu­tatja be Jókai Mór: Űj föl­desúr című színművét. — A ráckevei járás tánc- és esztrádzenekarainak ve­télkedőjére kerül sor szom­baton este a tököli műve­lődési házban. Tüntető menet 40 ÉVE, 1926. április 27-én, a kora hajnali órákban, a salgótarjáni bányá­szok mintegy nyolcezer főnyi el­szánt csoportja gyalogszerrel el­indult a Budapest felé vezető országúton azzal az eltökélt szándékkal, hogy a fővárosban a bánya uraitól és a kormánytól követeljék elviselhetetlen mun­kafeltételeik és életkörülményeik megjavítását, hogy a nyomorú­ságos éhbér helyett nagyobb da­rab kenyeret harcoljanak ki. Az egy akaratú, igazuk tudatá­ban vonuló munkástömeget út­közben csendőrszuronyok vették körül. A hatóságok néhány jobb­oldali szakszervezeti vezetővel — hosszas rábeszélés után — rá­vették a felvonulókat, égy mindössze tizenkét tagból álló küldöttség Budapestre indításá­ra. A küldöttség — mint előre­látható volt — nem érte el cél­ját. A salgótarjáni bányák dol­gozóinak fellépése, negyven év előtt nem vezetett sikerre, de a forradalmi jelentőségű megmoz­dulás emléke, a bányászokat megújuló harcokra lelkesítette. 175 éve, 1791. április 27-én szü­letett S. F. B. Morse amerikai technikus, az elektromágneses távírókészülék feltalálója, a róla elnevezett jelek (morzeábécé) megalkotója. — A váci Vox Humana énekkar május 8-án önálló hangversenyt ad a Zeneaka­démián. — Libatömö-szakosztály. E hó közepén kisállattenyész­tő szakcsoport alakult Jászkarajenőn, amelynek ke­retében a húsz legjobb li­batenyésztő létrehozta a libatömő-szakosztályt. — Zebegényben állítják fel Szőnyi István festőmű­vész szobrát, Vilt Tibor al­kotását. — Lakberendezési áru­ház nyílt Kecskeméten. Az áruház bemutató jellegű: a vevő kiválasztja magának a kívánt lakberendezési tár­gyat, amelyet azután a rak­tári készletből kap meg. Fejlődő gyerek A rendőrség felhívása Április lö-én 9 óra 45 perckor a 4-es számú főútvonalon, Pilis köz­ség határában dr. Alapi Gábor CM 72—08-as forgalmi rendszámú személygépkocsijavai Budapestről Cegléd felé haladva összeütkö­zött egy vele azonos irányban ha­ladó motorkerékpárral, amelyet Speiser Gusztáv vezetett. A bal­eset következtében Kecskeméti István, a motorkerékpár utasa, olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy a helyszínen meghalt. A Pest megyei Rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti osztálya kéri annak a piros színű személygép­kocsinak vezetőjét és utasait, akik a baleset alkalmával a helyszínen az úttest menetirány szerinti jobb oldalán várakoztak, hogy tanúki­hallgatás céljából személyesen vagy telefonon jelentkezzenek, Budapest, VI., Aradi utca 20., földszint 3. számú szobában, tele­fon: 124—278, 344-es mellék. — Fodrász bácsi, tessék ne­kem egy olyan hülye gyerek frizurát csinálni. (Pásztor Péter rajza) Postabontás Józsi bácsi — ezentúl is a katedrán Nemrégiben ment nyugdíj­ba a százhalombattai általá­nos iskola igazgatója, Újhelyi József. A község szinte min­den lakója tanítványának mondhatja magát Nagy tisz­telettel adózunk tudásának és pedagógiai munkájának. A fa­lu Józsi bácsija azonban még most sem hagyta el véglege­sen a katedrát — ezentúl az általános iskola esti tagozatán neveli a tanulni vágyó felnőt­teket Kívánjuk, hogy még sok „vén”-diáknak adja át tu­dását, élettapasztalatát. Kaposváry Béla Százhalombatta A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH RADIO? 8.20: Könnyűzene Szófiából. 8.55: Orvosi tanácsok: A szoptatásról. 9.00: Hogy lesz jó? Kolozsvári Grandpierre Emil meséjét felol­vassa Vámos Ilona. A Gyermek­rádió műsora. 9.08: A budapesti Teleki Blanka Gimnázium kórusa énekel. 9.20: Kamarazene. 10.10: Könnyűzenei híradó. 10.53: Né­hány perc tudomány. 11.00: Iskola­rádió. 11.15: Fúvószene kisegyütte­sekre. 11.27: A Szabó-család. 12.15: Adriana Lecouvreur. Részletek Gilea operájából. 13.00: Válaszo­lunk hallgatóinknak. 13.15: Magyar tájak zenéjéből. 14.05: Munkás­énekkarok a mikrofon előtt. 14.15: Lányok, asszonyok . . . 14.44: Wi­told Malczuzynski két zongoraver­senyt játszik. 15.39: Colas Breu- gnon. Romain Rolland regénye folytatásokban. VIH. rész. 16.15: Tánczenei koktél. 17.05: Munkás­szemmel: az üzemi demokrácia és a vállalati irányítás. 17.20: Opera­barátoknak. Kertész Iván műsora. 18.00: Mi történt a nagyvilágban? 18.20: Vezényel a szerző: Maurice Ravel. 18.58: Húszas stúdió. Az If­júsági Rádió klubestje. 20.27: Me­lódiaalbum H. Zenei divatrevü. 21.29: Vita Juhász Ferenc új köte­téről. 22.25: Uj felvételeinkből. A Bartók vonósnégyes játszik. 23.12: Mai szemmel. 23.22: Magyar nóták. 0.10: Rossini: Othello-részlet. PETŐFI RADIO: 14.00: Levél egy színészbarátom­hoz. Petőfi Sándor verse. Elmond­ja: Major Tamás. 14.05: Hervé: Nebáncsvirág. Operett három fel­vonásban. 16.17: Orvosi tanácsok. 16.22: A művelődéstörténet nagy korszakai. 17.05: Könnyűzenei hír­adó. 17.48: Hirdetőoszlop. 17.58: Mezei csokor. 18.20: Rádió szabad- egyetem. 18.45: Filmzene. 19.10: Hangverseny a stúdióban. 19.40: Kapitalista módszer. Földes György írása. 19.50: Nagy éneke­sek életregénye. 20.37: Közvetítés a Budapest—Bukarest válogatott labdarúgó-mérkőzés II. félidejéről. 21.20: Herbert von Karajan leme­zeiből. 22.05: Könnyűzene. URH: 18.35: Yolanda Marculescu és Li­bero de Luca énekel. 19.10: Tánc­zene. 20.02: Századunk zenéjéből. 21.05: Zenés játékokból. 21.35: Beethoven összes hegedű-zongora­szonátái II. rész. 22.16: A dzsessz kedvelőinek: Art Blakey quartett- je játszik. TELEVÍZIÓ: 17.10: Hírek. 17.15: Bélyegsarok. 17.30: A Magyar Hirdető műsora. 17.40: Az otthon művészete: A fa­lusi ház berendezése. 18.10: A fény természete III. 18.45: Sokszemközt. Aktuális ipari riportműsor. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: A megbilincseltek. Magyarul beszé­lő amerikai film. 21.35: Parabola. 22.00: Tilos a dohányzás. Román kisfilm. 32.15: Tv-híradó. 2. kiadás. A költészet napja alkalmából az elmúlt pénte­ken a zsámbéki művelődési otthon irodalmi estet rende­zett, melyen Fodor András, József Attila-díjas költő is megjelent. A költői hivatásról, munkájáról beszélt, majd fel­idézte gyermekkorát, fiatal­sága legkedvesebb emlékeit. Ezután néhány versét mondta el. Az esten a zsámbéki felső­fokú mezőgazdasági techni­kum diákjai is közreműköd­tek. A jól sikerült rendezvény tombolával fejeződött be, amelyen a nyertesek értékes könyvjutalmakat kaptak. Nyíri Sándor Zsámbék Készülődés a munka ünnepére Községünkben a pártszerve­zet, a tanács, a KISZ, vala­mint a népfront képviselőiből megalakult a május elsejei ünnepség rendező bizottsága. Reggel fal tízkor a piactéren gyülekeznek a helyi szervek képviselői, majd együtt men­nek az ünnepség színhelyére, a művelődési házba. A 10 óra­kor kezdődő műsorban az óvoda, az iskola és a KISZ- szervezet kultúrcsoportja sze­repel. Délután 14 órakor meg­kezdődik az ünnepi sportmű­sor a községi sporttelepen, majd az ünnep az eddigi szo­kásokhoz híven, tánccal zárul. Bundies Péter Tököl Megírtuk — az illetékes válaszol Március 20-án Egyszerűbb, de... címmel Vass Jó­zsef vecsési olvasónk levelét közöltük, amelyben a helyi posta helytelen újságkézbesí­tési gyakorlatát panaszolta. A Buöapest-vidéki Postaigazga­tóság vizsgálatot indított, s megállapította, hogy a panasz nem helytálló. Válaszlevelé­hez olvasónk alábbi nyilatko­zatát csatolta: „Március 16-án délelőtt 11.30 órakor otthon voltam, és arra lettem figyelmes, hogy valaki felmászik a kapura és a postaládából kiemeli a pos­tát és a szomszédom kertjébe szórja. Ez a személy nem volt más, mint egy iskolából ha­zatérő gyerek. A lakás elég távol van a kaputól és igy amíg odaértem, az apró lá­bak messzire vitték gazdáju­kat. Ezért elnézésüket kérem az alaptalan vád miatt.” ★ Április 17-i, vasárnapi szá­munkban közöltük a kiskun- lacházi tsz-asszonyok pana­szát, amelyre a Pest megyei Tanács IV. sz. Sütőipari Vál­lalata az alábbi választ küldte szerkesztőségünknek: „Vállalatunk Kiskunlachá- zán két sütőüzemben biztosít­ja a házikenyér-sütést, az At­tila utca 13-as számú, vala­mint a Fürst Sándor utcai 15. számú üzemben. Ezenkívül még két magánkisiparos is foglalkozik házikenyér-sütés- sel, név szerint Mohácsi Já­nos és Eleven József. A le­vélírók felteszik a kérdést, hogy meddig fog a „Bakk- féle” sütőüzem munkája szü­netelni. Itt nem csupán felújí­tási munkálatokat kell elvé­gezni, de nagy problémát okoz a vízellátás is. A Ráckevei Já­rási Tanács egészségügyi cso­portja 1965 végén az üzem udvarán levő kút vizének használatát — magas nitrát tartalma miatt — letiltotta. A kiskunlacházi törpevízmű nem hajlandó a sütőüzem részére vizet szolgáltatni. (Erről a bizonylatot mellékelten meg­küldjük.) Amennyiben a víz­ellátás kérdését sikerül meg­oldanunk. és az üzem felújí­tása elkészül, megindíthatjuk benne a termelést.”

Next

/
Thumbnails
Contents