Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-24 / 96. szám
10 FEST MECtEI 1966. ÁPRILIS 24., VASÁRNAP Heti jogi tanácsaink A tovább tanuló pedagógusok kedvezményeiről... A háztáji terület nagyságáról... Az albérleti díjakról jük, hogy a tsz tagját és a vole közös háztartásban élő családtagot megilleti a lakóházon és a háztáji földön kívül a háztáji állatállomány elhelyezéséhez szükséges terület. Természeteden akkor, ha az a háztáji földön, illetőleg a lakótelken (udvaron) van. Az udvarhoz tartozónak kell tekinteni, tehát nem kell a háztáji föld területébe beleszámítani a széna, szalma, trágya, stb. elhelyezésére szükséges rakodóteret és szé- rűskertet sem, legfeljebb azonban háromszáz négyszögöl nagyságig. A közgyűlés határozza meg a gazdálkodás helyi viszonyaira, a családtagok számára, a közös munkában való részvételre figyelemmel, hogy ezen a kereten belül milyen nagyságú területet engedélyez ebből a célból a tagoknak. Olvasónknak azt tanácsoljuk, forduljon a tsz közgyűléséhez és ha annak döntését továbbra is sérelmezné, a járási tanács vb-től kérje panaszának orvoslását Az albérleti díjakról. Gy. P. ceglédi olvasónk 1 szoba-konyha mellékhelyiségből álló, a főépülettől különálló lakását berendezve havi hatszáz forintért albérletbe adta. A megállapodásról írást készítettek, de az albérlő nem fizet. Olvasónk azt kérdezi, mit tehet akkor ha az albérlő nem hajlandó a lakást elhagyni, az albérleti díjat megfizetni? Leveléből kitűnően szabadrendelkezésű lakásról van szó, ezért az albérleti díjak megállapításáról szóló rendelkezések ebben az esetben nem irányadóik. Olvasónk jogosult nem fizetés esetén az albérletet felmondani, és bírósághoz is fordulhat. Dr. M. J. Negyvenéves érettségizők Továbbtanuló pedagógusok kedvezményeiről. Még a múlt év folyamán több pedagógus olvasónk kérdésére ismertettük a továbbtanulókra vonatkozó kedvezményeket. Az erre vonatkozó rendelkezések több vonatkozásban módosultak, illetve kiegészültek. Mivel N. J.-né gyömrői olvasónk kérte, hogy az újabb rendelkezésekről is tájékoztassuk a pedagógusokat, ezért az alábbiakban közöljük a továbbtanuló pedagógusok tanulmányi szabadsága kiadásának rendjét szabályozó rendelkezéseket. A továbbtanuló pedagógusokat a téli, a tavaszi és a nyári oktatási szünidő alatt minden beosztás alól mentesíteni kell, hogy az ennek következtében rendelkezésükre álló időt a vizsgákra való felkészülésre fordíthassák. Oktatási idő alatt (tanítási napokon) tanulmányi szabadságot csak akkor szabad kiadni, ha a vizsgákra a téli szünidő kezdete előtt kerül sor. Az így kiadott tanulmányi szabadság mértéke a tanévenkénti hat munkanapot nem haladhatja meg. Az említett tanulmányi szabadságot az oktatásügyi intézmény igazgatója biztosítja és azt a szabadságolási tervben fel kell tüntetni. Az óvodákban foglalkoztatott, továbbtanuló óvónők tanulmányi szabadságát — fentiektől függetlenül — a vizsgák előtt kell kiadni. A továbbtanuló pedagógusokat megillető munkaidőkedvezményt (átlagkeresettel igazolt távollétet) az oktatási idő alatt tanulási napokon is biztosítani kell. A gyermekvédelmi intézményekben (nevelőotthonokban, javító-nevelő intézetekben, gyermek- és ifjúságvédő intézetekben) foglalkoztatott, továbbtanuló pedagógusok tanulmányi szabadságát általában oktatási időben (tanítási napokon) kell kiadni. Az említett pedagógusok tanulmányi szabadságát csak akkor kell a téli, a tavaszi és a nyári szünidőben kiadni, ha a szünidőben az intézménytől a hatályos jogszabályokban előírt feltételek szerint távollevő gyermekek nagy száma következtében a pedagó- < gus helyettesítése külön dí-! jazás nélkül biztosítható vagy! ha az intézmény saját isko- i Iával rendelkezik, és a tanítási szünet alatt tanulmányi szabadságon levő intézményi pedagógus helyettesítése az iskolai pedagógusokkal (külön díjazás nélkül) biztosítható. A szakdolgozat vagy diplomaterv készítésre, valamint az államvizsgára, illetve a diplomaterv megvédésére váló felkészüléshez biztosított külön tanulmányi szabadságot a pedagógusok részére — az óvodákban foglalkoztatott óvónőket és általában a gyermekvédelmi intézményekben foglalkoztatott pedagógusokat kivéve — oktatási idő alatt kiadni nem 6zabad. A háztáji földön kívül jár az állatállomány elhelyezéséhez szükséges terület is. Egy hold háztáji földet kaptam a tsz-be történt belépésemkor, — írja V. J. inárcsi lakos. — Háztáji állatállomány elhelyezéséhez a házam mellett beépített istálló és sertéséi van, de szükséges ezek fenntartásához a takarmány raktározására is helyiség. A tsz-ben azt közölték velem, hogy a háztáji jószág részére 200 négyszögöl területet engedélyeznek. — Olvasónk kérdezi, mi ezzel kapcsolatban a jogi szabályozás, mivel ő úgy tudja, hogy háromszáz négyszögöl terület jár erre a célra. Olvasónk kérdésére közölBallag már a vén diák ... A Váci Mezőgazdasági Technikum ócsai kihelyezett osztályának „öreg” diákjai ajkán hangzott fel az ismerős dallam. A virággal feldíszített folyosón a hozzátartozók, feleségek, gyermekek és az alsóbb osztályos diákok sorfala között ballagtak a végzős növendékek. A négy éves közös munka emlékei könnyeket csaltak némelyikük szemébe. A végzős növendékek szorgalmukkal elérték, hogy gyakorlati tudásuk mellé elsajátították a legújabb agrotechnikai eljárásokat is. A tanári kar elégedetten állapíthatta meg: jól képzett szakembereket ad a mezőgazdaságnak. Sashegyi Antal tanulmányi vezető kabáthajtókáján kis zöld szalag; rajta: 1962—66. ö talán a legboldogabb. — Kiváló osztály volt a most végző diákközösség — Annak ellenére, hogy az átlagéletkor 40 éve, az osztály tanulmányi átlaga 4,0 körüli volt. Bízom abban, hogy nemcsak az érettségin, de az életben is megállják a helyüket Mutassunk be néhányat a diákok közül. Viola Gabi bácsi, az osztály legidősebb, s talán legvidámabb diákja. így emlékezik az indulásra. — 1961-ben szervezték a kihelyezett osztályt. Hogy őszinte legyek, nem akartam már iskolába járni. Nagy lányom, nagy fiam van, maholnap már az unokám is iskolába megy. Négy polgárit végeztem, gondoltam, ez a magamfajta ötvenéves embernek éppen elég. A fiam akkor elsős gimnazista volt, az ő szavára ültem be az iskolapadba, amely bizony már elég szűk volt. Otthon az asszonynak nem tetszett az én diákságom, az iskolában a jegyeket nem adták könnyen — szóval volt elég baj. A közismereti tantárgyak de sok álmatlan éjszakát okoztak! Eleinte sokan megszóltak az iskolába járásért, de túljárFutas az iskoláig ♦ Apa és leánya ♦ Bádogosból — kertész tam az eszükön. Ha a tanításra indultam, előbb kinéztem az utcára, nem jön-e ismerős, és ha „tiszta volt a levegő”, fogtam a táskát és futottam az iskolába. A feleségem is segített a figyelésben. Hát így jutottam idáig. Egy mély sóhaj kíséretében elköszön: „Csak már az érettségin túl volnék!” Balló László magas termetű, deres ha- láirtékú ember. Nemcsak termetével, ötös tanulmányt eredményével is kimagaslik az osztályból. Természete éiueitiete Gabi bácsinak. — Csendes, de rendkívül szorgalmas Laci bácsi — jegyzi meg Bereczki Magdolna magyar-történelem szakos tanár. A szerénység úgy látszik náluk családi hagyomány, mert felesége rögtön tiltakozik, amikor megtudja, hogy férjéről az újságban akarunk írni. S csak az nyugtatja meg, hogy másokról is szó lesz. Laci bácsi magáról nem beszél. Dicséri a tanárokat, az osztály kollektíváját. Az érettségi vizsgára gondol. Most még a családban mindenki nekem szurkol, májusban már az érettségiző kislányomnak — mondja. Vajon a családi versenyben ki ]pc7 p rrvorztes? Piróth Ferenc a fiatalabb korosztály képviselője, 25 éves, Bádogos szakmunkás bizonyítványa van, s most mégis a mfr- zögazdasági technikumban érettségizik. Erről a „vargabetűről” így nyilatkozik: — Édesapám parasztember, az ócsai Rákóczi Tszcs tagja. Bár mindig szerettem a mezőgazdasági munkát, az általános iskola után én is a város vonzásába kerültem. Hét évig jártam Pestre, s csak tavaly augusztusban jöttem haza. Bai Miklós •k Riportunk közvetlenül az I érettségi előtt készült. Azóta ’ár túl vannak az izgalma- I . ;n az ócsai osztály „öregdiákjai”. | Telefonon kértünk beszámo- 1 lót Pornói Istvántól, a Váci Mezőgazdasági Technikum | igazgatójától az elmúlt „forró” napokról. — Még nem érkeztek be az érettségi jegyzőkönyvek, de 1 arra biztosan emlékszem, hogy Balló László jelesen, Viola Gabi bácsi közepesen érett. Befejeződött a KISZÖV küldöttközgyűlése Tegnap befejeződött a Kisipari Szövetkezetek Pest megyei Szövetségének kétnapos küldöttközgyűlése. Délelőtt folytatták az előző nap megkezdett vitát, amelynek során felszólalt Erdős József, az OKISZ elnöke is. Kora délután került sor a vezetőség, az ellenőrző bizottság, a szövetkezeti bizottság és az OKISZ küldöttközgyűlés küldötteinek megválasztására. A Pest megyei KISZÖV elnöke ismét Boross Gyuláné lett Jevtusenko-kötet - 104 ezer példányban Moszkvában az Ogonydk mellékleteként 104 000 példányban kiadták Jevgenyij Jevtusenko szovjet költő válogatót verseit. Kitérő a Nagykörúton O Háborús képre emlékeztetne, ha nem ismernénk az új villamosokat. Nemcsak oldalirányban kell kitérni a villamosnak, de meg is emelték a pályát. így haladnak át félember magasságban, óvatosan, zakatolva a körúti és Rákóczi úti villamosok. © Az aluljáró építése közben most nagy ívben az éjjel-nappal KÖZÉRT-ig kanyarodik a villamos. A Rákóczi úton haladó, vaspályához kötött jármű is elkerüli a régi kereszteződést. Itt kezdik a legnagyobb építmény munkálatait. Ha igaz, november 7-re minden a helyére kerül. nem tudott kihordani — megjelent a jülke előtt, várta, amíg embere meg- j ebédelt. Se nyáron, se télen, soha be ' nem lépett a portásfülkébe, csak meg- \ támasztotta a falat, mint fáradt munkásasszonyok régen a gyár falát, hogy fér- \ jüket várják a fizetéssel a gyárkapu és í a kocsma között. Soha nem panaszko- : dott, és az utolsó gyermekálom búcsúz- i tatása óta soha nem volt beteg sem. Élt, dolgozott... Ha ügyfél lett volna, a por- j tás nem tudta volna, kiféle, mit akar- \ hat ott fenn majd az irodában... Csendben, némán és névtelenül telt i az élete asszonya oldalán, s itt a kapu ; alatt... Volt! Soha meg nem fogalmaz- j ta magában, de tudta és érezte, hogy ö \ csak ott van a kapu alatt, mint a szék, i amelyen ül, mint a csomagok, ott szem- i ben a fülkében, mint a levegő, amely i csendben áramlik az utcáról be ... Tu- ; domásul vette, nem törődött vele, sem- \ mivel sem törődött... Aztán beteg lett. Életében először nem i alvásra szolgált a régi ágy, életében elő- : szőr a nappal fényei ott vülództak pár- i nába süppedt, borostás, vékony arcán, j Megijedt az egyedülléttől, az ágytól, a • nappaltól. De nem szólt, nem is tudta j volna elmondani pontosan, mit érez. j Csak feküdt, lehunyt szemmel, hallgat- i ta, mint matat a felesége, szürke kis i egérként a kredenc mélyén... És aztán i ajtó nyílt és eljöttek a hivatalból. Hoz- \ zá! Nem akart hinni a szemének... za- \ varban volt, nem is tudta, mit mondjon, j Halkan motyogta, hogy biztos megfá- j zott, hogy szegyein a baját, az ágyát, a : nappalt. Bort hoztak egy üvegben, meg i cigarettát, és jó szót. Ott ültek az ágya i mellett, beszélgettek vele és ő válaszolt. ; Véleményt is mondott egyről-másról, \ amiről tudott. Aztán elmentek. — Ren- ' des emberek voltak — mondta az asz- j szonynak és behunyta a szemét. Aludt, j Harmadnap ott volt megint a portás- i fülkében. Kiszólt az embereknek, taná- \ csőt adott, kihez menjenek, biztatta \ őket, hagyják csak itt a csomagot, majd : ő vigyáz rá, azért van... Megszegezte a : kapu meglazult keresztlécét, s közben i fütyült. Valami régi, régi dalt, még \ gyermekkorában tanulta otthon, ahol ; vidám volt, ahol a nagy fiú volt, akire • úgy támaszkodott anyja a családfenn- j tartásban, mint egykor meghalt férjére. \ Ezt a dalt fütyülte. Hamisan, de tisz- i ta szívből. • talán éppen úgy? Megértés és nyugodt szemlélődés, következtetni tudás, emberismeret és itélőerő halmozódott fel benne az évek folyamán, hiszen volt idő és mód a szemlélődésre, volt a gondolatokra, amelyek ugyan nem gyorsan, de biztosan öltöttek határozott formát lelkében. A kapu másik oldalán, pontosan a portásfülkével szemben egy másik fülke ellenőrzi a ki-bejárókat. Nem is fülke az, inkább csak félkörívű mélyedés a falban, talán szobor állt ott valamikor, vagy csak szobrot álmodott oda egykori tervezője — ma már nem lehet tudni. De ott mindig csomagok vannak. Valami titkos és mágneses erő odavonzza az embereket, kik csomaggal jönnek a kapu alá, de bőröndöt, zsákot, miegymást nem akarnak — tán illemből — felcipelni az irodába. Szólnak neki, s még bólintani sincs ideje, máris itt áll a hátikosár magasra rakva a kapumélyedésben, mint valami absztrakt szobor. ' A csomagot nem szereti. Kötik, fogják, mintha ezzel láncolnák a kapu alá. Különben — ha akarná — elmehetne, sétálhatna a folyosókon, körülnézhetne az udvaron, elmehetne az utcára és kémlelhetné a felhőket, amelyek esőt és újra esőt, és soha nem havat hoznak. De a csomagot nem lehet otthagyni, arra vigyázni kell, őrizni, míg a gazdája visszatér, és egy biccenésseI megköszöni, hogy neki ülni kellett a sötét kapu alatt, talán egy órát is, vigyázni kellett más holmijára, mihez semmi köze, amiről fogalma sincs, voltaképpen kié. Gyűlölte a csomagokat... Ha megkérdezné tőle valaki, hogy hirtelen, gyorsan mondja meg, mióta ül itt, a kis kalickában, szemüveggel a homlokán, észrevétlen névtelenségben, nem is tudná megmondani: tizenöt, húsz esztendeje? Valahol a kettő között... Az utolsó évek úgy rohantak el a kapu alatt, olyan észrevétlen, mintha se testük, se életük nem lett volna. Az évek rohantak körülötte, ö pedig ült, egyedül, a forgandó évek zajában, mint valami mohás szikla a folyó közepén: rendíthetetlen nyugalommal szemlélve a víz habjait. S ahogy az ilyen sziklának is megvan a maga állandó vendége, amely madár képében keresi fel mindennap, futó pihenésre, neki is volt. Minden délben egy; sovány, madárarcú és hangú felesége — soha egyetlen gyermeket l \ \ GYURKÓ GÉZA: | A kapu alatt ! Ott ül a portásfülke sötét ölén, mint \ tojás a fészekben. Hozzánőtt a fülkéhez. \ Vagy a fülke őhozzá? Papír van előtte, ! meg ceruza, homlokán szemüveg, száján ! csönd. Semmi dolga a papírral, ceruzá- ! val, a szemüveg is békés egykedvüség- \ gél tűri a semmittevést. Nézegeti az \ embereket, akik itt, a kapu alatt egy \ futó pillanatra meztelenebbre vetköz- \ nek, mint a fürdőben, talán pucér abb- ! ra, mint otthon. Már bejöttek az utcáról, ! ahol a napfény és az emberek, a kíván- \ esi ablakszemek kenetteljes vagy szigo- ! rú, könnyed, vagy éppen merev vonáso- ! kát mázoltak az arcukra — és még nin- i csenek a házon belül, ismét és újra em- \ berekkel, a hivatallal, az üggyel szem- \ ben. Itt a kapu alatt, egy tűnő pillanat- \ ra mindenki az, ami... ! Ha rajta múlna, ha szólhatna, ha hall- | gatnának rája, meg tudná mondani, i hogy igazsága van-e, vagy sincs annak, \ aki most igazságát megy keresni majd j szobáról szobára, felháborodott arccal, \ őszintének látszó kétségbeeséssel, papi- \ rokkal tömött zsebbel. Látta, egyetlen ! pillanatig látta az arcát, amint belépett \ a kapu fényárnya alá, látta arcát, amely \ ravasz volt és magabiztos, de ugyanak- ; kor egy kicsit óvatoskodó. Ennek nem \ lehet igaza, bármit mondanak a papí- • ron. ! Ül a kapu alatt, a portásfülkében, és ! nézi, mint a gátőr a sistergő vizet, hogy \ a kapu résén hogyan hömpölyög be az \ élet, az ember, víve szívében, táská- \ jóban ezernyi gondját, baját, tervét. \ Hozzá nem szólnak. Alig szólnak. S ! ha szót is vált egy emberrel, az egy \ pillanat múlva már régen elfelejtette az \ ő arcát, s ha találkoznak kis idő múl- \ tán az utcán, úgy mennek el mellette, ; mint fűszál mellett az ember. Annyi \ van belőle és mind egyforma. \ Filozófus. Nem tanult Platánt és Arisz- > totelészt. Sem Freudot vagy Hegelt, tán \ a nevüket sem tudja. De a kapu alatt, j szinte hozzá nőve a portásfülke kifénye- \ sedett székéhez, belesimulva a soha el ! nem tűnő árnyakba, filozófus lett. Nem ! a szó hétköznapi értelmében... Vagy
