Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-24 / 96. szám

1966. Április 24., vasárnap f£S? hegye • 'kJCüIod 1 LIBARECEPT Nagyüzemi lú Dúsabb legelőt tározottan a lúd tenyésztés fo­kozásával. Két fő irányzata vi­lágosan kialakult: pecsenyelúd és hízott lúd előállítása. Magyarország egyelőre nem rendezkedhet be — a lúdak viszonylagosan ala­csony szaporodó képessége miatt — a nagy tömeget kívá­nó pecsenyelúd-exportra. Sok­kal inkább a nagy kiviteli ér­téket jelentő hízott lúdelőállí- tást kell fokoznunk, amelynél a toll- és különösen a májter­melés biztosít nagy előnyt. De mindkettőnél igen fontos az oüyan lúdfajta tenyésztése, amely jó szaporulatot biztosít. A régi lúdtartásban a „liba­legelők” a hízóra fogásig kielé­gítették az igényeket. Ä nagyüzemi keretek kö­zött azonban hasznosabb­nak bizonyult a ludak „legelő”, illetve zöld iránti igényét fehérjékben gaz­dag, nagy hozamú pillangós takarmánynövények termesz­tésével kielégíteni. A fiatal In­dáknak pedig igen nagy szük­ségük Vein a megfelelő keverék ; takarmányra. A keveréket úgy j állítsuk össze, hogy a fehérje- | szükséglet 20%-át alkossa az j állati ,illetve 80%-át a nővé-; nyi eredetű takarmány. A fiatal ludak esetében is : fontos a megfelelő hőmérsék- : letet biztosító elhelyezés. A: nyári szállásra igen alkalma- ! sak a szabad ví'zterületek mel-! lett kialakított egyszerű nád-1 tetős ólak. A tojástermelés > szempontjából pedig a jól szi-> getelt, szellőztethető zárt he­lyiségek a legmegfelelőbbek. A lúdtcnyésztésben tehát a legszerencsésebb a „fél- mtenzív” tartási mód. Bár a legeltetést sem kell el­hagynunk, mégis ennek állan­dó alkalmazásánál olcsóbb, ha vetett zöldtakarmányokat is etetünk. A KULTÜRNÖVÉNYEK termésátlaga országszerte nö­vekszik, ugyanakkor a rétek és lfegelők még mindig olyan állapotban vannak, mint a korábbi évtizedekben. Milyen munkálatok elvég­zésére van szükség? A na­gyobb zöld hozamok érdeké­ben szükséges a területrende­zés, a szántás-vetés, a növény- ápolás, a növényvédelem és trágyázás, valamint a beta­karítás. A területrendezéshez tartoznak a vízrendezési, ta­lajvédelmi és öntözési mun­kálatok is. A víztelenítést a jól lerakott csőhálózat bizto­Időjárásjelzö orgona Időjárási vi­szonyok előrejel­zésére alkalmas a hazánkban is igen elterjedt lila or­gona. Virágzási idejéből természe­tesen csak altkor következtethe­tünk az időjárás­ra, ha nem vala­mely épület déli oldalán díszük. Angol kutatók az utóbbi években megállapították, hogy a lila orgona — északi irány­ba haladva — mindig később vi­rágzik. Azt' is megfigyelték, hogy a lucerna kaszálása az or­gona virágzásának kezdete után 30 nappal esedékes: a lucerna virágjai­nak: mintegy 10 százaléka ugyanis ilyenkor szokott kinyitni. Ez az összefüggés jól felhasználható a lucernakaszálási muiikák előreter- vezése során. sítja. Ezt is megfelelő gépe­sítéssel végzik. ’ Az öntözés fő módszere a permetező, vagy az alagcsö- ves rendszer, bizonyos ese­tekben pedig alkalmazni kell az árasztó módszert is. Ezeknek a munkálatoknak is megvannak ma már a meg­felelő erőgépei. A TALAJMUNKÄLATOK- NáL, szükséges a legelők egyengetése, de még inkább az elvadult cserjés rétek ke­zelése. Itt más nem segíthet, mint a megfelelő erőgépek alkalmazásával a cserje be- szántása, majd boronálás és hengerelés, utána pedig a ve­tés. A széltében-hosszában al­kalmazott „rávetés” — bár a javításnak egyik eszköze — nem helyettesítheti a tényle­ges vetést. Az eddigi vizsgálatok azt mutatták, hogy a rétápolás minden mozzanatának a vég­rehajtása 5—10-szeresére emeli a hozamot. MAGYARORSZÁG takar­mányszükséglete, az állatte­nyésztés fejlesztése nélkü­lözhetetlenné teszi termé­szetes legelőink hozamának növelését. Ebben nem lehe­tünk elég gyorsak és körül­tekintőek. Minden nap szá­mít. Az idő pedig elérkezett a munkálatok végzéséhez. Paprikakarrier Napi félmillió palánta ültetése géppel lyamat — több-kevesebb zök­kenővel — napjainkig tart. A paprikatermesztés fejlesztése mind a néptáplálkozás, mind pedig az export szempontjából ma is rendkívül fontos. A csemegepaprika hatóanya­gai közül a vitaminok a leg­jelentősebbek. A fűszerpapri­kánál viszont a szin, az íz és a zamat a legdöntőbb tényező. Erejét a kapszaicin nevű anyag adja, de a nagy kap- szaieintartalom csak különle­ges esetekben kívánatos (pL fűszerkivonat céljára). Az íz­anyagok serkentik az emész­tést, a bélműködést. Hazai fűszerpaprika-ter­mesztésünk fejlődését talán az jellemzi a legszembetűnőbben, hogy termőterülete az 1930-as évekhez mérten megkettőző­dött. A hazai szükségleteken kívül jelentős az exportunk is. Európában először mi expor­táltunk őrölt fűszerpaprikát, azóta azonban a piacokon ko­moly versenytársunk a spa­nyol, de jelentősen fejlődött a jugoszláv és a csehszlovák termelés is. Az export szem­pontjából fontos követelmény a csípősségmentesség és a szín. A csemegepaprika, mint fű­szer és mint nyersen fogyasz­tott zöldségféle néptáplálkozá­si szempontból Is jelentős. A hazai zöldpaprika Európa- szerte leghatékonyabb propa­gálója a szervezet szempont­jából fontos C-vitamin tartal­ma. Az utóbbi három évtizedben zöldségtermő területünk hét­szeresére nőtt, a csemegepap- rika-termelés ezen belül meg­háromszorozódott. Fogyasztá­sára jellemző, hogy az 1930- as évek elején Budapesten el­fogyasztott 33 kg/fő körüli mennyiség az 1960-as évekre 10 kg fölé emelkedett. A kon­zervipari felhasználás a 30-as évek 300 vagonjáról a 60-as évekre 800 vagon fölé nőtt. H. J. BÚTOR KOSÁR PAPÍR FŰIBŐL A VILÁG RIZSTERMÉSE A brit nemzetközösségi gazdasági bizottság szerint a világ 1965—1966. évi rizster­mése elmarad az előző évitől. India, Pakisztán, Thaiföld, és Egyiptom termése csökkent, s csak Burma rizstermése na­gyobb, mint az előző évben volt A lúdterfás kétségtelen elő­nye, hogy a legkevesebb im­porttakarmány felhasználásá­val igen jelentős exportlehe­tőséget biztosít. A pecsenye­csirke és kacsa világpiaci ára csökken, a verseny pedig foko­zódik. Ezért foglalkoznak most minden országban olyan ha­Exportcikk fűzfavesszőből , Gyors növekedő képessége miatt az egyik legértékesebb fafajtánk. Ezen túlmenően még olyan előnyös tulajdon­ságai is vannak, amelyekkel •más fa nem dicsekedhet. így a vízjárta hullámtereken és a ■lápterületeken terem. i Ládákat, értékesebb szállí­tóeszközöket, számos esetben •helyettesíthetünk kosárfűz- göngyöleggel. A csomagoló­ipar fűzfakosarakat használ élelmiszer, gyümölcs, szén, fa, hal stb. szállítására, de a pa­lackok csomagolásához is ko­sarakra van szükség. Ugyan­csak ismeretesek a vesszőből készült bútorok. Az ágas, vas­tagabb fűzfavesszőt kerítés­nek, az egyenes, 20 mm-nél •vastagabb vesszőt bútorláb­nak, hasítással pedig hordó­abroncsnak használhatjuk fel. Üjabban a fonásra alkalmatlan vesszőt éppúgy felhasználják a papírgyártás és farostlemez­gyártás során, mint a vasta­gabb fűzfát. i A közvetlen faanyagpótlá­son kívül haszon származik abból is, hogy termesztése fel­lendíti a házi- és kézműipart, kelendő kiviteli cikkekkel erősödik a kereskedelem, elő­segíti a gyümölcs- és szőlőgaz­dálkodást, cserzőanyagot jut­tat a bőripar számára. A me-Á zőgazdasági célokra alkalmat-! lan területeken értéket termel,* a folyók gátvédelmét biztosít-S ja és foglalkoztatja a csökkent* munkaképességűeket. > Érdemes külön kiemelni aj fűzfa nagy cellulóztartalmát.! A hazai laboratóriumi és pa-5 pírgyári kísérletek azt bizo-í nyitják, hogy a fűzvessző ké-! miai összetétele a cellulóz-! gyártás szempontjából nagyon^ kedvező. Cellulóztartalma! ugyanis lényegesen felülmúl-1 ja a szalmáét, amelyből almo- | zásra is kevés van. Savanyúság Az USA-ban közkedveltség- | nek örvend a „Royal. Anne”! cseresznyefajtából készülő sa- ^ vanyűság. Fűszeres aromát ad-^ nak az aranysárga színű cse- ^ resznyének, melyen a szárat^ rajtahagyják, hogy könnyeb- ^ ben fogyasztható legyen. Köz-t vélemény-kutatással derítették | ki, hogy a fogyasztók nagy ré-1 sze szívesebben vásárolja ezi apró savanyúságot. 5 — édes cseresznyéből | SZKIZANDRIN A Szovjetunió távol­keleti részében termesztett citromnak különleges ösz­tönző hatása van. Megszün­teti a fáradtságot és üdítő erejét nem követi depresz- szió. Az orvosok megállapí­tották, hogy a citromfa nedvével gyógyíthatók bi­zonyos idcgbeíegségek. Di- mitrij Balangyin távol­keleti kutató a citromfa nedvéből 15 gramm, vízben nem oldódó fehér port állí­tott elő. Az új anyag ösz- szetételét azonban nem tudta megállapítani: ezt a műveletet a Szovjetunió Tudományos Akadémiájá­nak munkatársai, a Termé­szetes Vegyületek Intézeté­nek dolgozói végezték el. A 15 gramm por alapján nemcsak a citromfakivonat pontos képletét állapították meg, hanem részletes elő­állítási eljárását is. Az Anyagnak — a citromfa la­tín elnevezésének alapján — a szkizandrin nevet ad­ták. CSÖKKEN A paprika Dél-Amerika egyenlítői vidékén őshonos, 1494-ben Kolumbusz egyik kí­sérője említi meg először. 1514-ben került át Spanyol- országba, de csak a XVI. szá­zadban terjedt el Európában. Hozzánk 1585-ben a törökök hozták be, ezért régen „vörös törökbors”-nak nevezték. Elő­ször csak házi fűszerként használták és a házikertek ter­mesztéséből is csak a XIX. században lépett ki, s kezdték nagyobb területeken, szántó­földeken termeszteni. Ter­mesztése a 30-as évektől fejlő­dött rohamosabban, és ez a fo-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents