Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-22 / 94. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Megyei szinten első ízben került megrendezésre a Pest megyei zeneiskolások kamara­zene-bemutatója Abonyban április 20-án. A bemutató igazolta: helyes Tolt, hogy Pest megye egyik zeneiskolájára bízták a be­mutató megszervezését és megrendezését. Bőven nyílt alkalom a zenés seregszem­lén arra, hogy egyrészt a rendező zeneiskola életébe bepillantsunk, másrészt, hogy a résztvevő együttesek játéka alapján az egész megye ze­neiskolai ifjúságának kama­razenei és zenekari műkö­déséről képet alkossunk. A bemutató tanulságait a kö­vetkezőkben foglalhatjuk ösz- sze: Az első mély benyomást a hangversenyeken előadott ka­marazenei anyag hatalmas mennyisége keltette (több mint 55 szám). Ehhez még hozzá kell tennünk, hogy a művek elég nagy része ez­úttal teljes egészében ke­rült bemutatásra. Féltünk is, hogy ilyen nagy anyag ta­lán a színvonal csökkenésé­vel járhat. Erről azonban szó sem volt. A színvonal lé­nyegesen felülmúlta a koráb­bi hasonló jellegű kamaraze­ne-bemutatók nívóját. Feltétlen pozitívumként kell kiemelnünk, hogy a szoká­sos műsorváltozások ezúttal elmaradtak és a hangver­seny csaknem valamennyi száma a nyomtatott prog­ramban megadott sorrendben és szinte hiánytalanul hang­zott el. A bemutató nemcsak meny- hyiségében, hanem változa­tosságában és az előadott művek értéke szempontjából is hasznos volt. A hatal­mas preklasszikus irodalom számos olyan remekművét hallhatta a közönség, ame­lyeket eddig nem ismert. Itt főleg a zenekarok nyújtottak kimagasló teljesítményt. Uj színt jelentett a prog­ramban a Bartók-duók igé­nyes előadása is. Ügy lát­szik, ezek a kis apró művek végre bekerülnek a gyakor­lati anyagba is. Ami a darabok előadását illeti, a legnagyobb benyo­mást az ifjú muzsikusok lel­kes, magabiztos és meglepő önállósággal tanúskodó já­téka keltette. Tudjuk, hogy milyen odaadó tanári mun­ka van emögött, de lehet-e munkánknak nagyobb értéke és szebb jutalma, mint ép­pen az, hogy nem éreztük, vagy csak nagyon ritkán a „bemagoltatás” kínos légkö­rét? A gyermekek maguké­vá tették, birtokukba vet­ték, amit tanáruktól tanul­tak, és önállóan, szabadon, az ifjúság áradó érzelem­világának — számunkra oly megható — gazdagságával tudtak megnyilatkozni. Az érzelmi kifejezés köz­vetítéséhez azonban eszközök is kellenek. E tekintetben feltűnő volt a hangszertech­nikai színvonal nagymérvű emelkedése, főleg a vonósok­nál, zongoristáknál, és a ze­nekaroknál. Nagy mértékű tudásgyarapodás mutatkozott a fúvósoknál is. Persze itt mindig számolnunk kell az­zal, hogy zeneiskolai fokon a fúvósok intonációs nehéz­ségei sokszor majdnem, hogy leküzdhetetlenek. Összefoglalva megállapít­hatjuk, hogy a megyei ka­marazene-bemutató nagyon jól sikerült, és a ceglédi ze­neiskola növendékei megáll- ták helyüket. A résztvevők közül feltétlen ki kell emel­nünk Joós Lajost és Madari Tamást, valamint zeneka­runk jó hangzáskultúrával rendelkező játékát. Köszönetét mondunk a be­mutató rendezőinek, ahol a számok óramű pontossággal peregtek, és — aminek ta­lán még nagyobb jelentősé­ge van — hogy tanár, nö­vendék és közönség jól érezte magát Abonyban. Béres Károly A CEGLÉDI JÁRÁS ES CEGLÉD VÁROS R Ma: Autóklub-est Abonyban Az Autóklub abonyi helyi csoportja ma este fél 7 órakor — a balesetmentes közlekedés érdekében —, minden autó- és motorkerékpár tulajdonos részére klubestet rendez, melyre a tagokon kívül min­den érdeklődőt szívesen lát­nak. X. ÉVFOLYAM, 94. SZÄM 1966. ÁPRILIS 22., PÉNTEK Fóliaalagutak a határban Primőrök «< V örös Vsilltssj Tsa kertésactőbvn Az. Űjárok partjáról nézve hófehér tengerként hullámzik a Vörös Csillag Tsz kertészeté­nek fólia telepe. A végtelenbe nyúló fóliaalagutak alatt hara­goszölden büszkélkednek az erőteljes korai paradicsomtö- 1 vek. Tóth Imréné, Sima Já­nosáé, Jobban Dánielné se­rénykednek az alagutak körül. A kedélyes asszonyok nekem is kínálják a kapát, de nem hajlandók cserébe elfogadni a jegyzettömböt meg a golyós­tollat. Január elsejével Plavecz Jó­zsef nyugalomba vonult és azért a kertészet vezetése to­vábbra is a családban maradt, mert Plavecz Józsefné vette át férjétől a stafétabotot, helye­sebben a kapát, amellyel pél­dátlan ügyességgel vágja a szállításra váró korai salátát. — Bizony egész nap megtart és jó lesz, ha úgy este tíz óra tájára végzünk —, mondja Plaveczné. — Szolnokra hajnalban háromezer fej salátát kül­dünk. Mi látjuk el az otta­ni földmüvesszövetkezeti zöldségboltot friss salátá­val, de a ceglédiek is kap­nak kétezret. Az viszont, hogy Plavecz József hogyan értelmezi a nyugdíjazást, pillanatokon be­lül kiderül. Mindent tud, ami Hanzelka otthonában, a trófeák termében. Képünkön kö­zépen áll a híres világjáró tettük lőbb utazási eszköz? fel a kérdést ezután. — Talán a kerékpár. Tizennégy nyelven beszél Mint mondotta, kevesen fe­jezik be a megkezdett nyelv- tanulást. A statisztika sze­rint a nyelveket tanulók 70— 80 százaléka abbahagyja, pe­dig ez az utazók első számú segítője. Most a négyéves expedíció után hétkötetes könyvük meg­írásán dolgoznak. Felosztot­ták a területeket s Hanzelka Gottwaldovban, Zikmund Prá­gában dolgozik. Munkájuk első kötete rövi­desen nyomdába kerül, s 1000 és 2 éjszaka címmel jut az ol­vasókhoz. Példaképük az egy­kori cseh utazó, Holub, s az ő jelszavát idézték: az utazás az élet fűszere. Gyorsan pattogtak a továb­bi kérdések is. — Melyik országba szeret­nének visszamenni még? — Mindegyikbe — hang­zott szinte gondolkodás nél­kül a felelet. tunk misszionáriusok, Szu- mátrán kisgyermeket operál­tunk —, idézte emlékeit a házigazda. ★ Érdekes és tanulságos volt számunkra ez a látogatás. Meg is hívtuk Hanzelkát, lá­togasson el ismét hozzánk, hi­szen még sokan vannak, akik mint könyveik olvasói, vagy világjárók érdeklődnének út­jaik felől. Elmondta és fényké­pezte: Öcsai István a telepen történik. Fáradhatat­lanul segít, javasol, tanácsol. Hosszú esztendők múlva is még minden úgy történik eb­ben a kertészetben, ahogyan azt ő elgondolta és megvalósí­totta. Nem is szabódák, amikor arra kérem, hogy ő kalauzol­jon. — Kertészetünk legnagyobb gondja a tömegtermelés mel­lett a koraiak termelése. Nem közömbös, hogy milyen áron értékesítünk, a szövetkezet számára igen fontos a koraiak termelésével elért árkülönbö­zet. A két forint ötven fillé­res saláta, a három forin­tos zöldpaprika, a hatvan­forintos primőr paradi­csom, a harmincforintos cecei paprika nagy hasz­not hoz a gazdaságnak. A négy üvegházat külön munkaterem köti össze. Itt van a kazán, amelyre éppen Bánszky Dezső kertészeti ta­nuló fűt. A munkateremben folyik a tápikockahenger gyár­tása. Nyolc berendezés szinte perceken belül negyven hen­gert gyárt olyanformán, hogy a már kiültetésre váró növény is a helyére kerül. A nagy üvegház zsúfolásig paprikával. Minden hajóban négyszáznyolcvan erőteljes paprikatő. Innen kerül piac­ra a kedvelt csípős zöldpapri­ka. — A négy üvegházban elő­ször saláta, majd paradicsom, paprika előnevelést végzünk és utóhasznosításnak korai pap­rikát termelünk. A fóliaalagutak alapterü­lete mintegy kétezer négy­zetméter. A gazdaság éven­te ötvenezer forintot költ fóliára. — Megéri? — Nagyon. Hiszen kitűnően hasznosítjuk, három menetben is. Első menet a saláta már­ciusban. Utána következik a korai paradicsom május köze­pe tájáig. Harmadik menetben a cecei édesnemes paprika kerül a fólia alá. ' (— ssi) Irodalmi vetélkedő Szombaton este 6 órakor a Kossuth Művelődési Házban kerül sor a megyei ifjúsági klubok közötti verseny kere­tében az irodalmi vetélkedő­re, melyen a ceglédi irodalmi színpad is közreműködik. Április 24-én: Költészet és valóság címmel a Kossuth Művelődé­si Ház és a városi, járási könyvtár rendezésében április 24-én, vasárnap délután 5 óra­kor a költészet napja alkal­mából irodalmi est lesz. Beve­zetőt mond Bárdoss Endre, a városi tanács művelődési osz­tályának tanulmányi felügye­lője. Költészet és valóság cím­mel Czine Mihály kandidátus, irodalomtörténész tart elő­adást. Közreműködik a Kos­suth Művelődési Ház Ódry Árpád irodalmi színpada. Rendező: Márky Péter. NYÁRSAPÁTI MOZAIK Másfél kilométeres járda — Hatvanháromezer forint belvíz-elvezetésre — Nincs aki megépítse az iskolát Ösztöndíjasok és bögrecsárdások Nyársapát a ceglédi járás legifjabb községe és Farkas Lajos, a község tanácselnöke, a legfiatalabb elnök járás- szerte. Szerencsés találkozá­sa a véletlennek, hiszen az új községben rengeteg a tenni­való, a tanácselnök pedig te­le van ambícióval és lelkese­déssel. Az idegennek az az első véleménye, hogy a köz­ség épül és szépül. Szombaton délután fél négyre jár az idő. Jó másfél órával a hivatalos idő be­Szerdán: Kikaptak az ifi vízilabdázóink Budapesti Építők—Ceglédi VSE 5:2 (1:0, 2:0, 2:0, 0:2) Császár uszoda, 200 néző. Ve­zette: Keserű. Cegléd: Kle- mentisz — László, Szepes II. — Kisfaludy — Rossi, Derva- derics, Vámosi II. Csere: Győ­ré. Góllövő: Vámosi II., Kisfa­ludy. A vasárnapi győzelem után a sorsolás szerdán ismét víz­be szólította vízilabdázóinkat. Az ellenfél a bajnokság éllo­vasa, a Budapesti Építők vol­tak. A képzettebb, Oß II. és ifjúsági válogatott játékosok­kal erősített fővárosi csapat megérdemelten jutott a két ponthoz. Klementisz 2 gólban ludas, de egy négyméterest védett. László a szokottnál gyengébben szerepelt. Szepes II-őt az ifjúsági válogatott Kovács lsemlegesítette. Kisfa­ludy jó összekötőnek bizo­nyult a védők és a támadók között, s két másodperccel a befejezés előtt, szép gólt lőtt. Rossi néhány gólhelyzetet el­hibázott. Dervaderics új poszt­ján nem volt elfogadható. Vá­mosi II. a gólján kívül, az építő munkából vette ki ré­szét. (gór) Vásár Albertirsán Április 24-én, vasárnap, or­szágos vásár lesz Albertirsán, melyre vészmentes helyről, szabályszerű járlattal minden­nemű állat felhajtható. Hálás köszönetét mondunk ro­konainknak, jó ismerőseinknek, jó szomsz-édainknak, akik felejt­hetetlen jó férjem, szeretett édesapánk, nagyapánk: Id. Mó­zes Károly temetésén megjelen­tek. részvétükkel nagy bána­tunkban osztoztak, sírjára koszo­rút. virágot helyeztek, özv. Id. Mózes Károlyné és csa­ládja. Ezúton mondunk hálás köszö­netét rokonainknak, ismerőse­inknek. szomszédainknak, akik szeretett édesapánk, nagyapánk és testvérünk: Finta János te­metésén megjelentek, részvétük­kel bánatunkban osz’oztak. sír­jára koszorút, virágot helyeztek. A gyászoló család Mindazoknak a rokonoknak, i smer ős ök n-ek, sz o msz é da ink n ak, a Városi Tanács dolgozóinak, a Kísérleti Intézet dolgozóinak, akik felejthetetlen emlékű fér­jem és édesapám: Józsa József temetésén megjelentek, részvé­tükkel nagy bánatunkban asztozr tak és sírjára koszorút helyezi­tek, fogadják hálás köszönetün- ket. özv. Józsa Józsefné és leá­nya Judit. Hálás köszönetem fejezem ki mindazoknak, akik szeretett testvérem: Farkas Ferenc teme­tésén fájdalmunkban megjelené­sükké!. részvéttel osztoztak. Dr. Bogdán Gyuláné és családja Élethűen Áldassék a magnetofon fel­találójának neve. Különösen a rádió reggeli adásainak szí­nészszereplőit mentette fel a korai felkelés alól. Engem is, aki még 1948-ban hajnalon­ként „élőből” olvastam a me­zőgazdasági műsort. Igaz, a magnó bevezetése után is felkeltünk még néhá- nyan korábban, de csak azért, hogy megízleljük munkánk gyümölcsét. Egy alkalommal idős, vidéki földművesnél hallgattuk meg hajnali műsorunkat. Kíván­csiak voltunk: hogy vélekedik rólunk a házigazda? Az adás megkezdődött. Fe­szülten figyeltünk. Kémleltük a gazda arcát. Mi elégedettek voltunk a hangunkkal. A tavaszi munkákról volt szó, a talajápolásról. Egyszer- csak a gazda felállt, kiszólt a konyhában matató feleségé­nek: Hallod, anyjuk?! A színé­szek szántják a stúdiót! ________(G. I.) — Hét új, nagy teljesít­ményű Ikarus autóbuszt ka­pott Debrecen. Forgalomba állásukkal egy időben ki­vonták a forgalomból a vá­ros utolsó pótkocsis autóbu­szait is. fejezése után még mindig aá elnöki íróasztal mellett ül. — Tessék jegyezni: másfél kilométeres betonjárda épül az idén a tanácsházától a Jó­zsef Attila utca teljes hosz- szában, és a művelődési háztól kiindulva, egészen a vasút­állomásig. — Társadalmi munka? Nyolcszázezer forintot ér az eddigi vállalás. S a belvíz? — A mélyen fekvő szőlők­ben, gyümölcsösökben, he­lyenként a lakott részeken, a határban a tanyák körül vált szükségessé a belvíz elveze­tése. A Gerje-Perje Vízgaz­dálkodási Társulat és a Szolnoki Vízügyi Igazgató­ság segítségével sikerült a veszélyeztetett területek víz­telenítése. Hatvanháromezer forintnyi póthitelt kaptunk, s ez az összeg a költség egy részét fedezte. Itt is segí­tettek a társadalmi munká­sok. Húszezer forint értékű munkát végeztek el. Nagy se­gítséget kaptunk a két terme­lőszövetkezettől is. Erőgé­pekkel, szivattyúkkal és szál­lítással segítettek. — A községi tanács már két hónappal ezelőtt meg­kapta az emeletes iskola tel­jes tervdokumentációját. Az áthúzódó munka megkezdé­sére már rendelkezésre áll a félmillió forint. Sajnos, még a Pest megyei Tanács beruházási irodájának segít­ségével sem tudtunk az is­kola építéséhez kivitelezőt szerezni. — Halaszthatatlan a vegyes áruház építése. Erre a célra ezerkétszáz négyszögöles tel­ket biztosítottunk a község legszebb és erre a célra leg­megfelelőbb helyén. — Eey kulturális vonatko­zású hír: két ösztöndíjasunk van. Cseh Klára a Pedagógiai Főiskolán tanul, Gyáfrás Sán­dor pedig a Szegedi Orvostu­dományi Egyetem hallgató­ja. Mindketten a községi ta­nács ösztöndíjával tanulnak és kötelezték magukat arra, hogy tanulmányaik elvégzése után a községben munkálkod­nak. Befejezésül egy nyársapáti specialitás: borvidéken va­gyunk, szinte alig van ház, ahol ne lenne bor és a föld­művesszövetkezet italboltjá­nak vezetője mégis azt állít­ja, hogy tízszer annyi sört tud­na értékesíteni, mint ameny- nyit a bolt kap. Különösen a nyári hónapokban és az ün­nepek alkalmával igen nyo­masztó a sörhiány, őszinte örömére a bögrecsárdásoknak. (rk) Jól szerepeltek a ceglédi zeneiskola növendékei Abonyban HANZELKÁÉK VENDÉGE VOLTAM — Hogyan szervezték meg legutóbbi útjukat? — Igen körültekintően. Gyógyszerfélékből csupán másfél mázsát vittünk ma­gunkkal. Ütünk során vol­is: „Aki a szenzációt keresi, nem találja meg a lényeget.” — „Minél lassúbb a közleke­dés, annál többet ér az uta­zás.” — Mi volna a legmegfele­Hanzelka és Zikmund úti­könyvei igen közkedveltek a magyar olvasók között is. Mi, világjárók jól ismerjük eze­ket a könyveket, a klubban sokat beszélgettünk már ró­luk A híres cseh utazók vi.sz- szavonultan, munkával töltik napjaikat — amikor éppen nem utaz­nak. Újságírókat, vendégeket nem fogadnak, illetve csak kivételes alkalommal. Leg­utóbb a keletnémet államel­nök járt náluk. Annál nagyobb volt az öröm, amikor terveink meg­valósuláshoz közeledtek, és sikerült a „keretbe” nekem is bekerülnöm. Csehszlová­kiai útunk középpontjában a rég tervezett látogatás állt: felkeresni Hanzelkát. Gottwaldovban a hegyolda­lon áll a villa. Ö már a troli­megállónál várta kis cso­portunkat. A bennünket kí­sérő idegenvezetők, tolmácsok mind cseh újságírók voltak, hiszen ők is csak ezzel a furfanggal tudtak a neves útikönyvíró közelébe férkőz­ni. A magyar ifjú világjárók küldöttjeiként jártunk ná­luk. Már maga a lakás is eltért a mindennapiaktól. Értékes házimúzeumban sorakoznak a különböző or­szágokból származó érdekes­nél érdekesebb néprajzi tár­gyak, külön helyiségben az ásványgyűjtemény, másik te­remben azoknak az országok­nak a zászlóit helyezték el, amely országokban jártak. Bennünket a trófeák termé­ben fogadtak. Gyorsan a témához értünk, s ahányan voltunk, annyiféle kérdéssel fordultunk Han- zelkához. ö szívesen és öröm­mel válaszolt, beszélt tapasz­talatairól. Jegyzetfüzetembe több mondását feljegyeztem. Mindegyik nagvon hasznos le­het számomra is, mint ezek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents