Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-22 / 94. szám

f 9 Kmett bácsi — és őrangyalai Már vagy három hete-kilin­cselünk, telefonálunk, törjük a fejünket Kmett bácsi sorsá­nak megoldásán, mi, akik a fejünkbe vettük, hogy az őran­gyalai leszünk: Szabóné meg Beszterceiék — a szomszédai, Kaszásék — az ismerősei, Vi- rágné a községi tanács szo­ciális előadója meg a szer­kesztőség. Kmett bácsi ugyan nem fogja fel tragikusan a sorsát: ül a napsütésben két deszkán, a galambólnak támasztott hát­tal, mellette pakli dohány, ke­zében a botja, azzal hado­nászva meséli jóízűen, hogy sose nem volt igazság a fcl- dí-n és bogy majd csak fel­akasztja ő magát — körülötte ma0' ott pötyögnek, tollászkod­nak kedvesen a galambjai, számszerint tizenketten, mert hogy abban sincs igazság a földön, hogy épp tőle, az ágrólszakadt öregembertől loptak el a huligánok nem­rég harminckettőt, aztán meg hogy a huligánokat ugyan el­fogták, de neki se pénzt, se galambokat senki fia vissza nem szolgáltatott, no de úgyis felakasztja ő magát — közli újra mérgesen. Igaz, hogy mi nem a galam­bok ügyében vállalkoztunk az őrangyalságra, hanem, hogy a 72 éves Kmett bácsit valaki gondjaira bízzuk. Egész életét magányosan él­te le, azaz, hogy a galambjai­nak szentelte — csakhogy azok nem tudták ápolni, ami­kor a télen ágynak esett. Test­vérei, rokonai mind meghal­tak. Van azonban egy igen bo­nyolult ügye: szülei hajdan A Hazafias Népfront járási bizottsága ülését szombaton fél kilenc órai kez­dettel tartja. Napirenden: A nemzetközi helyzet, valamint a tavaszi békekampány Viet­námért, a népek függetlensé­géért és barátságáért elnevezé­sű békeakció megszervezése (előadó: Rétvári Gyula járási népfrontéinál;), valamint a ta­nácsok és a Hazafias Népfront szerveinek együttműködéséről szóló tájékoztató szerepel (elő­adó: Neumann Mihály járási népfronttitkár). Olvasóink írják: 10 - 4 sas 10? A múlt héten vettem tíz mázsa meszet a helyi Tüzép- telepen. A tíz mázsából négy kő volt. Nem tudom megérte­ni, hogy történhet meg ilyen, hiszen a mész fele hasznave­hetetlen. Erdős János tsz-tag Pilis, Űjvásár tér 9. Hanglemezklub Magyar Hanglemezgyártó Vállalat égisze alatt megala­kult a hanglemezklub. Lehető­séget nyújtanak a klub tag­jainak hanglemeztáraik kiegé­szítésére. A belépés feltételeit magában foglaló ismertetőket az érdeklődők a hanglemez­klub titkárságán díjmentesen kaphatják meg. Cím: Buda­pest, V. kerület, Semmelweis u. 1—3. Epéskedők — Nézze csak Gugyeráknét, Milyen hamiskás a mosolya... — És a foga! (Komádi karikatúrája) megvásárolták Monoron, a Dózsa György utcában egy Bajkai nevű család rozoga há­zának az egyik részét. Abban lakott Kmett bácsi is addig, amíg a háznak ez a része ösz- sze nem dőlt Közben a Baj- kai-család megmaradt portá­ja is inogni kezdett, s hogy össze ne dőljcn, beleépítették a Kmett bácsi összedőlt ház­részéből a felhasználható épí­tőanyagot. Cserébe Kmett bá­csi Bajkaiéknál lakhatott. Három évvel ezelőtt aztán ez a ház is összedőlt — köz­ben azonban a Bajkai-család szétszéledt a szélrózsa sokféle irányába, a tulajdonukat képviselő telekrészt pedig a család két Monoron lakó fia örökölte. Kmett bácsi tehát ottmaradt az üres telken, amelyből neki is van egy — eleddig vitás — nagyságú része, valamint az az építőanyag amit a saját­jából a Bajkaiék házába va­lamikor beépítettek. Volt még a telken egy galambház, mel­lette pedig egy nagyobbfajta, üresen álló kutyaól, amibe Kmett bácsi akkor be­költözött. Erre viszont megmozdult a környék lakóinak a szíve, hogy valamit tenni kell, Kmett bácsi mégse lakjon a kutyaólban. (El kell még mon­danom Kmett bácsiról, hogy féllábára nyomorék, egész életében napszámból élt, nyugdíjat tehát nem kap, dol­gozni már nem tud, minden jövedelme az a 200 forint, amit szociális segélyként a községtől kap. így tehát nyi- ván nem foghatott hozzá a házépítéshez.) Ekkor jelentkezett az első számú őrangyal Kmett bácsi­nál: egy Patkós nevű család, ők vállalták volna az ellátá­sát, ha a telekrészét nekik ad­ja, ahová házat építettek vol­na maguknak, Kmett bácsi­nak pedig egy szobát. A meg­oldás mindenkit megnyugta­tott, olyannyira, hogy rövide­sen el is készültek a Kmett bácsi szobájának alapjaival, amikor jelentkezett az egyik Bajkai fiú: Patkósék nem építhetnek oda házat, maguk­nak, mert a telek nagyobb ré­sze az övék. Kmett bácsi te­lekrésze pedig kisebb a tör­vényesen előírt beépíthető te­rületnél. A telket tehát nem lehet a törvény szerint meg­osztani, a Bajkai testvérek vi­szont az ő részüket nem ad­ják el. Most mi legyen? Kmett bá­csi mégsem maradhat a ku­tyaólban, Patkósék „bánat­pénz” ellenében (amiért az alapot megépítették) lemond- I tak az eltartási szerződés megkötéséről, új telket keres­tek maguknak. Az egyetlen megoldásnak ekkor az bizonyult, hogy a Bajkai fiú építi fel azt a bi­zonyos szobát a romhalmaz felhasználható részeiből, Kmett bácsi eltartásáról pedig úgy gondoskodik, hogy ha­vonta ad neki száz forintot, vesz neki tüzelőt télire és se­gít a szoba bútorzatának elő­teremtésében. Felépült Kmett bácsi szobá­ja, rozoga bútorok is kerültek, havonta a száz forintot is megkapta. Bajkai még bakan­csot is vett meg tüzelőt — az első évben. A második év után azonban a második számú őrangyal meggondolta magát: beszün­tette nemcsak a tüzelőt, de a száz forintot is. Sőt, állítólag olyasmit hangoztatott, hogy most már tulajdonképpen az egész telek az ő tulajdonát képezi. Hosszú idő telt el, és Kmett bácsinak feléje se nézett. Persze eltartási szerződést hi­vatalosan nem kötöttek, így most se Kmett bácsinak, se Bajkainak nincs jogos köve­telni valója. Közben Kmett bácsi a télen megbetegedett. Se tüzelője, se ágyneműje, se élelmiszere nem volt. Igaz, a hármas szá­mú őrangyalok sokat segítet­tek: úttörők jártak neki bevá­sárolni, hordtak neki vizet, begyújtottak. A szomszédok egy-egy vödör szenet, tányér levest, ezt-azt vittek — mert Kmett bácsit a galambjaival a környéken mindenki sze­reti. Más megoldást ők sem tud­tak kieszelni. A község szo­ciális előadója is csak azt tud­ja tanácsolni, hogy Bajkai vá­sárolja meg a Kmett bácsi te- lekrészé*- — akkor ebből az összegből meg a szociális se­gélyből eltengődik — amíg nem lesz újra beteg ... Persze, a legésszerűbb meg­oldás, ami higiéniai és egész­ségügyi szempontból is a leg­megnyugtatóbb lenne, ha Kmett bácsi szociális otthon­ba kerülne. De oda nem megy a világért sem — „inkább fel­akasztom magam!” —, mert hogy is tudna megválni ked­ves galambjaitól, meg az ut­cától, ahol szeretik őt az em­berek, ahol ha nagy bajban lesz, tudja: nem hagyják ma­gára. F. O. Naponta 1600 tölcsér fagylalt A sülysápi állomás környé­ke, központi fekvése miatt igen forgalmas. Négy község utazó közönsége gyülekezik itt össze. Van úgy, hogy több százan is várnak a vonatra. A várakozás perceiben jól­esik egy kis frissítő. Erre igen alkalmasnak lát­szik a 6. számú eszpresszó ba­rátságos helyisége. Annál in­kább is, mert itt ötven fil­lérért lehet egy tölcsér fagy­laltot kapni. Nemcsak a gyer­mekek, hanem a böszoknyás nénik is letelepszenek a kis asztalkák mellé és vígan el­nyalogatják a fagylaltot. Ked­venc csemegéjük ez a busz­sofőröknek is, akik nemigen ihatnak szeszesitalt. A vendégek azonban nem­csak azért mennek a cukiba, hogy itt az idő jobban eltel­jen a vonat indulásáig, hanem azért is, mert az itt készített fagylaltnak csodálatos jó íze van. Ezt a megállapítást nem­csak a sülyiek, hanem a sá­piak, kókaiak, sőt az úriak is megerősítik. Ennyi jó hír hallatára mi is bekukkantottunk ebbe a ro­konszenves kis eszpresszóba. Nagy, fényes üzletet láttunk, teli cukorkákkal és finom sü­teményekkel. Ezenkívül lát­tunk egy vonzó külsejű fiatal- asszonyt, aki minden egyes belépő vevőre kedvesen rá- mosolygott. Ezenkívül rögtön a szemünkbe ötlött a falon berámázott két oklevél. Az egyiken nagy betűkkel ez állt: „Kiváló bolt”. A másik pedig azt tanúsította, hogy Horváth Lajosné, a földmüvesszövetke- zet kiváló dolgozója. Ez a két elismerés már sok mindent megmagyaráz. Csakhamar megtudtuk, hogy Horváth Lajosné átlag na­ponta 40 kiló fagylaltot ad el. Hogy ez nem is oly kis m'eny- nyiség, egy kevéske számolás­sal könnyen . meggyőződhe­tünk. Minden egyes tölcsérbe ugyanis egy kis gombócós ka­nállal két és fél deka fagylal­tot helyeznek. Ez pedig azt jelenti, hogy nem kevesebb, mint 1600 tölcsér fagylalt fogy el egy nap ebben a kis boltban. Ezekután mi is megízleltük a fagylaltot. Egészen frissek lettünk, fel üdültünk tőle. Higgye el, kedves olvasóm, hogy ez valóban így is van! Érdemes erről minél hama­rább meggyőződni. Ötven fil­lérért finom fagylaltot kap. Ezenkívül önnek is kijár egy röpke tekintet és egy kedves mosoly. Krátky László MONOMIDfD A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 94. SZÄM 1966. ÁPRILIS 22., PÉNTEK Bemutatjuk az ipari kiállítás sztárjait A Vecsési VÍZÉP Pontos neve: Országos Víz­ügyi Főigazgatóság Vízügyi Építő Vállalatának Központi Gépjavító Üzeme, Vecsés. Az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság 1956 után a Víz­ügyi Építő Vállalat nagy­fokú fejlesztését irányozta elő az országban várható vízépítési feladatok megva­lósítása érdekében. A fejlesz­tés csak nagyobb fokú gé­pesítéssel valósulhatott meg, s így szükségessé vált egy központi gépjavító bázis lét­rehozása, melyet a vállalat Vecsés területén épített meg. A gépjavító üzem mint­egy 30 millió forintos beruházását 1959-től 1962- ig végezték Vecsésen. A termelés részleges bein­dulása 1960. december 1-én történt. Az üzem feladata a válla­lat, valamint a vízügyi igaz­gatóságok állományába tar­tozó nehéz földmunkagépek nagyjavításának elvégzése, és az ezekhez szükséges alkatré­szek gyártása. Foglalkozik az üzem víz­ügyi létesítményekhez (szi­vattyútelepek, csatornarend­szerek, vízellátás, öntözőte­lepek, halastavak stb.) szük­séges vasszerkezetek szerel­vényeinek gyártásával is. Míg 1961-ben 103-an, 1965 végén már 239-en dolgoztak az üzemben. A létszám növekedéséhez ha­sonlóan a 22,5 milliós terme­lési érték is az 1965-ös esz­tendőben már 54 millióra emelkedett. Az alapberuházás mellett mintegy hatmillió fo­rint értékű új beruházás is segíti a termelés növekedését. B. M. |I íiif | • V>£ ' ■.. V $ Szegedi tudósítás: Az ünnepi játékok előtt Az ünnepi játékok városa, Szeged — bár a hőmérő hi­ganyszála itt is csak lassan emelkedik — már a nyárra készül. Amolyan igazi szegedi specialitás lett a nyári fesz­tivál, és a paprika s a halász­lé mellett egy kicsit büszke­sége is a városnak. Idén is jó korán elkezdő­dött a készülődés az ünnepi játékokra. A tavalyi év ta­nulságainak levonása ideje­korán megtörtént és a tanul­ságok szempontjából az el­múlt év igen eredményesnek mutatkozott. Az egyik leg­fontosabb tanulság: a sze­gedi ünnepi játékoknak ma­gyaros jelleget kell adni. A külföldi nagy fesztiválváro­soknak megvan a speciális jellege és ez egyik biztosíté­ka a sikernek. Tekintettel ar­ra, hogy az ünnepi játékok sorát nemcsak Szeged, hanem az egész ország magáénak érzi — figyelembe véve a külföldi érdeklődőket — ma­gyaros jellegű bemutatókat várnak az ideutazó látogatók, hiszen valljuk be, itthon sem nagyon bővelkedünk bemu­tatókban. Olyan mű kell, amely méltóan képviseli a magyar kultúrát. Ezért gon­dolt az ünnepi játékok ren­dezősége Kodály Székelyfonó című daljátékának bemutatá­sára a Magyar Állami Népi Együttes közreműködésével. Mindenki úgy véli, hogy ez az idei év kimagasló kultu­rális sikere lehet. A másik tanulsága: a sze­gedi szabadtéri színpadon csak olyan darabokat célsze­rű bemutatni, amelyek jól ki tudják használni a hatal­mas színpad adta lehetősé­geket: díszleteiknek monu­mentalitása miatt erre a szín­padra „termettek” és művé­szi értékeik mellett látvá­nyosságot is nyújtanak. A West Side Story tavalyi fél sikerének talán legfőbb oka az volt, hogy a kevés létszá­mú társulat a szegényes dísz­letekkel szinte elveszett a sze­gedi dóm tövében. Szeged már a nyárra ké­szül. A tavalyi nagy sikerű Az ember tragédiája idén is műsoron szerepel. Szalontai Attila Innen-onnan A maglódi Micsurin Tsz leg­utóbbi vezetőségi ülésén meg­tárgyalta az első negyedévi pénzügyi terv teljesítését. A napirend előadója Rövid Imre főkönyvelő volt. ★ A Monori Állami Gazdaság­ban elvetették 189 katasztrális holdon a kukoricát, 103 holdon a silókukoricát és 14 holdon a csalamádét. ★ A péteri Rákóczi Tsz már több mint kétezer csomó hó­naposretket, ezerötszáz csomó zöldhagymát és négyezer fej salátát adott el. ★ A Monori Állami Gazdaság­ban megkezdődött a szőlő gé­pi kapálása. Eddig 77 kataszt­rális holdat kapáltak meg. ★ A péteri Rákóczi Tsz-ben befejezték a burgonya vetését. ★ A Monori Állami Gazdaság­ban eddig 359 katasztrális holdra szórták ki a gyomirtó vegyszert. ★ Április 29-én lesz a farkasdi tehenészeti kombinát ünnepé­lyes átadása. ★ A Monori Állami Gazdaság­ban ez év tavaszán 1223 ka­taszteri hold földet szántotta’ fel. (mj.) Augusztus közepéig: zárva A monori Fenyvesi-féle ke- nyérbolt (Monor, Petőfi utca) április 25-től augusztus köze­péig zárva lesz. A házat le­bontják, s a helyére újat épí­tenek, melyben modern, min­den igényt kielégítő kenyér­boltot nyitnak. Már Monoron is kapható Sokakat érintő és érdeklő vaskos könyv jelent meg a kö­zelmúltban. A Munka Törvénykönyvé­nek új, bővített kiadása már a monori könyvesboltban is kap­ható. Kern tréfa! A Monori Állami Gazdaság­ban április 1-én fejték a leg­több tejet, 4098 litert. Iév Szombaton délután három órakor nagygyűlést tartanak a monori művelődési otthonban a gyarmati ifjúság napja al­kalmából. Előadás bejáróknak A bejárók előadássorozatá­nak negyedik előadása kereté­ben Máriássy István zenetör­ténész tart előadást, április 23-án, szombaton este hét óra­kor a vecsési művelődési ott­honban. Közreműködik a KISZ Központi Művészegyüttesének Kamarazenekara. MATEMATIKA VERSENY Hétfőn délután fél kettőkor kerül megrendezésre Monoron a VII. osztályos úttörők részé­re a járási matematikai ver­seny a Kossuth iskolában. A verseny első tíz helyezettje vesz részt a megyei szakváltó- táborban. MAI MŰSOR Monor: Muhtár. hozzám (szé­les). Vecsés: A jégbalett csillaga. A „tanár úr“ a világválogatottban rosi dr. (magyar), Lázár (ma­gyar) — Matthews (angol), Eusebio (portugál), Braine (belga), Pelé (brazil), Orsi (olasz). Nem nehéz ezekután felfe­dezni a gyömrői vonatkozást A balfedezet posztján szereplő Lázár, azonos a gyömrőiek ed­zőjével, a mindenki áltál is­mert és szeretett „tanár úrral”. Talán nem felesleges erre is emlékeztetni azokat, akiket je­lenleg nevel, mert ők még nem éltek akkor, amikor a „tanár úr” Meazzával szemben is be­bizonyította képességét és ki­érdemelte a kitüntető helye­zést. Egyébként a világválogatot­ton lehet vitatkozni! Dr. Fodor A „Labdarúgás” áprilisi számának olvasói érdekes és bizonyos értelemben véve gyömrői vonatkozású cikket fedezhettek fel a lapban. A nemrégen Budapesten járt, egykor világhírű olasz csatár Meazza nyilatkozott a lap ri­porterének, s eközben össze­állította „minden idők” eddig legjobb csapatát. Érdekes, hogy a világ leg­jobb labdarúgójának, nem a „fekete gyémánt” Pelét tartja, hanem a 30-as években ját­szó belga Brainet. Lapunk ol­vasói talán emlékeznek a név­re. S ezekután nézzük Meazza csapatát: Zamora (spanyol) — Domin- gas da Guia (brazil), Facchetti (olasz) — Kupfer (német), Sá-

Next

/
Thumbnails
Contents