Pest Megyei Hirlap, 1966. április (10. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-14 / 87. szám
1968. ÁPRILIS 14.. CSÜTÖRTÖK «-C91 MfcCV é/íírlap 3 Nagybömönyi export Jugoszláv katonamővészek Pécsett Szerdán hazánkba érkezett a jugoszláv hadsereg 164 tagú művészegyüttese. A jugoszláv katonamüvészek bemutató előadásukat ma este tartják j Pécsett. A kéthetes vendég- ; szereplés során fellépnek még > Kaposvárott, Nagykanizsán, 1 Zalaegerszegen, Veszprémben, Székesfehérvárott, Kecskemé- i ten, Kiskunfélegyházán és Sze- ' geden. A budapesti közönség I április 21-én láthatja majd a jugoszláv katonai művész- ! együttes műsorát, az Építők 1 Rózsa Ferenc Művelődési Há- 1 zában. [ _____________ L ucernanap Zsámbékon A tűznek nem szabad kialudnia... cMt'J* í ■ v- '■ ■ • ........ m m......... — Az a fontos, hogy az ember szeresse, amit csinál — mondta egjrszerűen a művezető, mint aki ezzel mindent megmagyarázott, s minden kérdésre választ adott. Kis műhelyben ültünk le, amely viszonylag csendes volt a kör- hurkoló üzemrész gépeinek zakatolása után; a művezető cigarettázott, s egy pillanatra kinézett az ablakon. — Ennyi volna hát minden siker, minden eredmény titka? — Nagyjából ennyi — mondta. A Váci Kötöttárugyár körhurkoló üzemében éjjel-nap- j pal mennek a gépek. „A tűznek nem szabad kialudnia” — ! jutott eszembe, amikor a gé- j pék között jártunk, amelyek ütemes forgással jártak, jár- ‘ tak, s a pörgő orsókról futó j fonál egyre szélesebb, sűrű ! kötésű anyaggá állt össze. Minden nyolc órában más lép a gépekhez; egy ember négy gépet kezel. Naponta kilencezer kiló pamut-, illetve perionanyagot termelnek itt. A gépek — mondom — nem állhatnak meg. A teljesítmény mércéje is ez; kinek hány fordulatot tesznek naponta a gépei. — Rossz gép nincs — magyarázta a művezető — minden a munkástól; a gépkezelőktől és a műszakiaktól függ. Ahogy említettem; az a kérdés, ki mennyire érti a dolgát, mennyire szereti a foglalkozását. Az asztalon kimutatások, számoszlopokkal teleírt füzetek fekszenek. A műszakonként! teljesítmények. Tessék, fehéren fekete — ugye, hogy milyen sok múlik a munkáson? Ugyanazon a négy gépen naponta három ember dolgozik, a feltételek azonosak, mégis, az egyik többre jut, mint a másik. Ifjú Huszár Gábor a ,.B'’ műszak vezetője. Most éppen délutánosok. Megmutatta a papíron; a negyedéves versenyt megnyerte a műszak; harmincegyszer megelőzték a másik két műszakot, 1 huszonhétszer másodikok vol- 1 tak, tizenkétszer harmadikok. 1 A számítás könnyű, az elsőség vitathatatlan. 1 — Nálunk három szocialista brigád dolgozik; Hegedüsék, j i Nádasinéék s a Legéndiék bri- : ; gádja — mondta név szerint a ! művezető. — Bz mind szoeia- I j lista brigád és a pártkongresszus tiszteletére S ) ; elérjük, hogy szocialista mű- , j szak lesz a mienk. ; Percek alatt megértettem, 1 hogy ebben a felajánlásban 5 nincs semmi formális, inkább i t valami nagy dolog készül; ez * vállalkozás. Akarat van benne, i « izgalom, pezsgés, lüktető élet... Ü A „B” műszak dolgozói ápri- ; ^ lis 5-én kitűnő eredményt ér- I \ lek el: gépeik összesen til 542- i 5 es fordulatszámot teljesítettek. ; x A még elérhető legmagasabb j « fordulatszám — a művezető . $ szerint — 62 500. Kevés híján \ « elérték. Ha tartani tudják ezt , 5 a szintet — ez szocialista cí- ^ met jelent az egész műszak ’ { számára. Megpróbálják ... *5 Tulajdonképpen azzal kez- í dődött az egész beszélgetés — 5 hogy egy kis kanyart tegyek ^ visszafelé —, azt kérdeztem $ legelőször: ha nagyon őszin- $ ték vagyunk egymáshoz, el- 5 mondhatják-e nyugodt szívvel, $ a szocialista brigádok mindig \ egyforma tempóval haladnak ^ előre? Hiszen hányszor előfordul; elindul valami nagy ^ lendülettel, biztató nagy jö- 5; vövel. s egyszer hirtelen fa- $ kul, alább hagy az iram. $ Nem érzik ezt itt a gyárban? $ Étre a kérdésre mondta a ^ művezető, hogy mindennek az ^ a feltétele, mennyire szeretik ^ az emberek a munkájukat. | Ebben benne van az is, hogy « mennyire érdekes számukra a ^ munka. A verseny, a cél új $ lendületet ad, mint most is; a i $ .,B” műszak tartani akarja az j J április 5-én elért kitűnő szin- $ tét. \ t; — Kétségtelen — magya- % rázta —, vannak holtpontok. $ A mozgalomban előfordulnak ^ kisebb-nagyobb hullámzások: ^ egyszer jobban oda figyelünk ^ ezekre a brigádokra, máskor ^ alig esik szó róluk. Egy biz- ^ tos; a tüzet mindig éleszteni § kell. >: Most valami ilyesmi történt. ^ frissen, naponta közük az i eredményeket — mozgás támadt, az emberek érdeklődnek, célokat követnek. Elgondolkoztunk ott a kis műhelyben, valamivel arrébb a forgó, zakatoló gépek világától. Közben belelapozgattam a Tyereskoua-brigád naplójába; ebben is többnyire a munkáról beszélnek, ki mikor volt első a műszakjában, melyik hónapban mennyit termeltek. — Volna itt még valami feltétel azért... Egy dolog rendben van, szocialista módon dolgoznak, vagy jobban mondva ez a céljuk, hogy így dolgozzanak ... Dehát tanulnak-e? A szó igazi értelmében... S úgy van-e, hogy szocialista módon élnek? A művezető kioltotta a cigarettáját — Nézze, ez a nehezebb. Elmondok valamit a Hegedűsék brigádjáról. Maga a vezető: ,-özvegyen maradt apró gyere-, keket nevelt egyedül. Nem is fiatal ember: többet nem várhattunk tőle. mint a munkája. Helytállt. Van egy asszony, a legjobbak egyike, Szödliget- ről jár be és gyereket nevel. A másiknak rendezetlen a családi élete, ráadásul mind a két gyereke beteg. Két asz- szonynak most született kicsije ... Egy lány van a brigádban: ő talán tanulhatna, azaz elvárhatnánk tőle; persze C is három műszakban dolgozik, így nehéz. A második feltétel nálunk az, hogy jó szakmunkások legyenek, és hogy ezt elérték, ahhoz tanultak meg tanulnak ma is. A harmadik feltételről meg annyit: becsületes emberek, akik helyükön vannak itt az üzemben, otthon. s mindenütt a társadalomban. Mi így értékelünk. Az élet tehát kialakította a maga rendjét. A lehetőségei; olykor határt szabnak a feltételeknek, érzésem szerint c. mozgalom azonban semmit sem veszít ezzel célkitűzéseiből. Megmaradt az emlékezetemben egy mondat: a szocialista brigádokkal könnyű szót érteni. Valahogy — magyarázta a művezető — eze: az emberek jobban tudják, hogy mit jelent a népgazdasági érdek, a társadalmi kötelezettség. Egy percig sem lehet kétséges, hogy nemcsak « nagyobb jövedelemért dolgoz nak, hanem más is fűti őket ha elsőségért versenyeznek. Ügy mondanám: tudatos amit tesznek. Nem túlzás ez nem a nagy szavak ereje hivatott itt bizonyítani. Az igaz, a több gyerekes munkás, aki nem is olyan fiatal már — nem ül be az iskolai padbe az asszonyok sietnek ház: munka után a családhoz; keveset járnak együtt színházba, moziba, kirándulni a Dunakanyarba ... A brigád többnyire az üzemben találkozik; elsők akarnak lenni a munkában, tanulják minduntalan a szakmájukat, s élnek a természetes, józan emberségük szerint... Számon kérhetnék még valami többet? Talán . ■ De mégsem ... Ügy igaz — ez szocialista bigéd. Dékiss Janószámból J •> S Elismerésre méltó kezdeményezése a zsámbéki Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum és a Termelőszövetkezeti Vezetőképző Iskola igazgatóságának az, hogy az idén sorrendben immár harmadszor rendezte meg az iskola falai között az úgynevezett lucernanapot. A tegnapi tanácskozásra az ország minden részéből meghívták azokat a termelőszövetkezeti vezetőket, szakembereket, akiket érdekel ennek a fontos takarmánynövénynek a sorsa, akik meg akartak ismerkedni a legújabb agrotechnikai eljárásokkal. Páti Nagy Elemér a felsőfokú mezőgazdasági techni] kum igazgatóhelyettese meg i nyitójában elmondotta, hogy a | lucerna nagy gazdasági jelen - i tősége mellett sem részesül 1 kellő. megbecsülésben. Bár vetésterülete az 1940-es évek há- i romszázezer holdjáról 1964-ig j 733 ezer holdra növekedett. i A jelenlevők választ kaptak j az előadásokból, milyen úton | kell járni, hogy rövid idő alatt I a nagyüzemekben is jelentősen i növekedjenek a termésátlagok. ; A lucerna nemesítésének és I termelésének neves szakom - ! béréi tartottak ugyanis előadá- I sokat. Délután filmet tekintet- I tek meg a részvevők, majd határszemlén vettek részt a ' zsámbéki Üj Élet Tsz-ben. Petá kutya két lábára áll, s a másik két görbe mellsővel gazdája térdéig ágaskodik, kis fejét is oda támasztja, úgy néz fölfelé a sötétkék szemével. — Nem adnám semmiért. Négyéves, magam neveltem — n*éz le rá szeretettel Feri bácsi. — Megtette az ősszel, hogy három napig maradt étlen-szomjan egy seb zeit bika mellett. Ügy őrizte, s várta, míg ő elmegy érte. Most, mielőtt április elsején átadta Stoflitz Ferenc az erdő- és vadgazdaság igazgatói tisztét utódjának, még egyszer sem volt szar badtságon. Negyvennyolc évi szolgálat után. Pétivel, a tacskóval, annyit cserkészhet, amennyit csak bír. És ott van a ház mögötti kert, sorakoznak benne a méhkaptárak, s röpködnek az udvarban a galambok. Velük is el lehet foglalatoskodni. De azért búcsúzáskor azt mondja: — Tudja, mi a legszebb az erdőben? Amikor az ember hívja a vadat, beszélget a szarvasokkal. az őzekkel, a vaddisznókkal. Mindegyikkel a maga nyelvén. Az összes honi madarat ismeri, még a tolla, vagy a tojása egy csöpp derabVá,iáról 1«. Hevesi Ferenc Pál A vadász \ és birodalma X ... Hazánk felszabadulásának 21. évfordulója alkalmából a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Stoflitz Ferencet, a Budavidéki Erdő- és Vadgazdaság igazgatóját, a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki. $ Péter,, a csöppnyi csdkoládébaa na tacskó $egy pereme sem mozdulna a közeléből. Okos, $ csillogó szemével lesi gazdája mozdulatait, fi- tgyeli szavait, amelyek lassan, megfontoltan 5 formálódnak mondatokká. $ Telkiben a kis falucska hegyoldalba nyúló $ mellékutcájában a takaros családi otthon ud- 5varán ülünk és beszélgetünk Stoflílz Ferencied. Olyan békés és derűs itt minden, mint 5 amilyen Feri bácai egész élete. A háborúkat, 5 még az ezeket követő esztendőket kivéve, S mert akkor kegyetlen dolgok történtek az ő t birodalmában is. az Érdtől Piüscsabáig húzó- $ dó Buda vidéki hegyekben, erdőkben. •: — Puska volt minden bokorban, nem lehe§ tett rendet tartani. Tizennyolc és negyvenöt >; után ás hosszú évek teltek el, míg gondos seit lejtező. tenyésztő és óvó-védő munka után, a $ vadállomány újból a kívánatosra szaporodott. 5 — Egy szarvasbikának tíz év kell, míg el$ éri az érett férfikort. ^ A felszabadulás, illetve negyvennyolc óta, S Feri bácsi vezette ezt a gyönyörű, tízezer hek- $ táros rezervátumot. Előtte is itt élt, huszon- 5 egy éves kora óta, mert altkor választotta hi- ^ va tó sónak © vadász mesterséget. De a népi ^ rend teremtette meg elsőiként s igazán a tudományos vadgazdálkodás, tenyésztés lehetőit ségét, addig, a régi világban fel volt aprózva ia terület. | — Most egészséges s szép a szarvasá’lo4 mány. 5 Fotóalbumot mutat, s magyarázza: főként a ^ déli. Duna-órtéri keresztezés, vérfrissítés nyo- ^ mán. hogyan terebélyesedtek, nőttek sokágú, | értékes trófeákká a bikák agancs-koronái. A ^képek között ott van Gagariné és Nyikolaje- « vé is, a szovjet űrhajósokat ő látta vendégei «az erdőben. Bizony. s!ok világhírű vendéget ^ kalauzolt már életében. ^ Kérdem: hány bikát lőtt a negyvennyolc évi ^szolgálat alatt? ^ — Amit én lőttem, az nem sok, annál töb^ bet lövettem. | Ismeri az erdő minden ösvényét. Páradús «szeptemberi hajnalokon vezette az izgatott ^ vadászokat a leshelyekre. ^ — A hivatásos vadásznak ez a feladata. ^ Egy aranyérmes koronát viséíő szarvasbi- kának bizony nagy az értéke. A hét-nyolc6 kilós trófea megér1 60—70 ezer forintot is. 1967 TAVASZÁN forradalmi ifjúsági napokat rendeznek hazánkban Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága Az if júkommunisták idei tevékenységének eddigi tapasztalatairól, eredményeiről és a soron következő tennivalókról tárgyalt szerdai ülésén a KISZ Központi Bizottsága. Pataki László, a központi bizottság titkára vonta meg az elmúlt három hónap munkájának mérlegét. Bejelentette, hogy 1967 tavaszán forradalmi, ifjúsági napokat rendeznek hazánkban, majd nagyszabású eseménysorozattal köszöntik a fiatalok a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jubileumát és a KIMSZ megalakulásának , 50. évfordulóját. 130 előadás, ^ 7 ezer hallgató ^ $ A TIT biológiai szakosztálya « tavaly mintegv kétezemyolc- $ száz előadást tartott, amelyek $ hallgatósága megközelítette a $ százötvenezret, ^ Ebből a hatalmas számból ^ mi jutott Pest megyére? S Mimt Földes István, a TIT J Pest megyei titkára elmondta.« az elmúlt évben százharminc« előadást tartottak, amelyet ^ hétezren hal'gaítak végig. ^ Ezek közül kiemelkedett a ^ Martonvásári Kutató In- $ tézetben rendezett biológiai ^ nap, ahol az élettani kutatá- ^ sok legújabb eredményeiről és ^ a kemizálásrói tárgyaltak. Az idén a TIT biológiai $ szakosztályai mindenütt — így $ nálunk is — megemlékeznek a jj biológiai tudományok terjessz- § tésének kiemelkedő úttörőiről. A VII. országos biológiai ván- •: dorgyűlés májusban Pécsett^ lesz, szeptemberben pedig Ba-^ latomfiireden kerül sor a IX.« országos biológiai napokra, S amelyen a Pest megyei kül-« döttség is részt vesz. s .77— I Szovjet pionír-magyar $ úttörő-vetélkedő s Lázas izgalommal készülnek $ a váci járás úttörői vasárnap- $ ra, amikor is széleskörű ve- $ télkedő keretében mérik ősz- í sze tudásukat a meghívott! szovjet pionír csapattal. A! mérkőzést az úttörőmozgalom! 20 éves fennállásának tiszteié- ; téré rendezik. ! Reggel 9-kor a Váci Fegyve- $ rés Erők klubjában találkozik a ; két csapat, ahol nyelvtudásból,; matematikából, földrajzból és S történelemből mérik össze ere- j jüket. | A győztesek jutalmul szép ! emlékkupát vihetnek haza, es-! te pedig a szovjet gyerekek ! városnéző sétára indulnak ma-! gyár barátaikkal. i Ezért szerződtetett az elnök két karbantartó szakmunkást, akik tervszerű következetességgel számolják fel az épülethibákat. — A disznóólakat is cserepezni kell. Nem jó a zsúp- ; fedél. | Jó nevet szereztek maguknak az állattenyésztéssel. I Illő, hogy megadják a mód- , ját. Tehetik is. — Nem kell már győzködnünk a tagokkal sem. Ma' guktól sürgetik, ha valamiről nem beszélünk idejében. Szorgalmasak, dolgosak a nagybörzsönyiek. Még a gye- I rekek is. Ősszel igencsak ki- I vettek részüket a szilvasze- ! désből. Járandóságukat meg- I kapták az utolsó fillérig. Pén- ] zükei összegyűjtötték, mert Lengyelországba akarnak j utazni a nyáron. Szeretnék siettetni a fejlődést. — Sokszor halljuk, hogy mi is a Dunakanyar községei közé tartozunk. Kár, hogy mégsem jutunk előbbre a megállapításnál. Földművesszövefkezetünk boltja a falu szégyene. ígértek már új üzletkombinátot. De ' csak vitatkoznak róla az | illetékesek — tolmácsolja a j börzsönyiek fájdalmát Me- j legh András tanító, köz- I ségi párttitkár. 1 Idegenforgalmukat is fel- 1 lendítené az ígéret valóra | váltása és a helybeliek is I kulturáltan szórakozhatnának j szabad idejükben. És ez jo- ! gos igénye az eredményesen ! munkálkodó nagybörzsönyiek- ! nek. Maradiság? Hol van az I már! Ural a köves, agyagos földnek. • Innen a türelmetlen többet- ak-grá?,..-. Ne ; feledjü• ‘h- •! valy termőre fordult a málna, meg az eper. a nagy bor- j zsönyiek exportcikke. — detvay — I — Nem panaszkodunk. De i többet szeretnénk. Az ember I ha belekóstol a • jobb módba, ' nem szívesen áll meg. | Hat éve fokozatosan gyara- I podtak. — Az első esztendőben : megoszlott a község. A felvi- I déki áttelepültek és helybe- j iiek méregették egymást. Bi- ; zalmatlanok voltunk. Az asz- j szonyok oldották meg a prob- I lémát, amikor felmelegedtek ! — nevet elégedetten Balogh I István. Aztán jött az új főagronó- í mus. Felmérte a lehetősége- j két. — Málna és földieper telepítését ajánlotta. : Ebben a földben jól terem. A tagság azonban hallani ! sem akart Nikoletti József fő- í agronómus kezdeményezésé- j ről. Széles vállú, szimpatikus, j munkához szokott férfi. Körültekintően gazdálkodik. Szava többet ér az írásnál. Ezt már tudják a tagok. Szívós is. Szerencsére tántoríthatatlanul ragaszkodott elgondolásához. — Tavaly fordult termőre a 85 hold málnás és a 23 hold eper. Több mint kétmilliót jövedelmezett — szól közbe Dá- nyi Mikié" főkönyvelő. Nem akartak hinni a szemüknek, amikor meglett az eredmény. Azóta nagy a becsülete Nikoletti Józsefnek. — így lettünk exportáló szövetkezet. Mert a termést külföldre szállítottuk. A termelőszövetkezet elnöke, Klein István, régi történetet mesél. — Bányász voltam. Egy mérnökkel baktattam valamelyik szövetkezet udvara előtt. Az istálló kidőlt falát, a rendetlenséget, az irodaépület vakolatlan elhanyagoltságát észre sem vettem- volna. - ha a mérnök nem gúnyolódik. ,.Meg lehet ismerni a tsz-t" — rosszmájúskodott. Ez a mondata belémcsomósodott. — Nem hittünk benne. Tudja, a maradiság... Meg, egyszer mar kudarcot vallottunk. így mondja Balogh István, a nagybörzsönyi tanácselnök. Szemével végigpásztáz a hegyoldalon. Köves, sárga agyag mered vissza rá. Eső verte egész éjszaka. — Soha nem voltunk gazdagok. Tizenhat évvel ezelőtt próbálkoztunk a közös gazdasággal. Sárba ragadtunk. Senkinek sem volt kedve újból kezdeni. Páratlanul szép hegyek koronázzák a falut, csak művelni nehéz a hegyhátakat. — Amit összekapartunk, ahhoz körömszakadtáig ragaszkodtunk. Ezért szerveztük nehezen 1960-ban a jelenlegi Hunyadi Termelőszövetkezetet — emlékezik a tanácselnök. Idevaló. Ismeri a község apraját, nagyjai. Még gondolataikat is tudja. Ma háromszázötvenegy család közös vagyona a gazdaság. — Elégedettek?
