Pest Megyei Hirlap, 1966. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-08 / 56. szám

1966. MÁRCIUS 8.. KEDD * MIC» Sikeres bemutató Nagykörösön Szombaton este forró sikerű színházi előadást rendeztek a nagykőrösi Arany János Mű­velődési Házban. Pedig nem hivatásos művészek léptek do­bogóra ezen az estén: a mű­velődési ház színjátszó cso­portja mutatta be Tóth Mik­lós: Jegygyűrű a mellényzseb­ben című háromfelvonásos vígjátékát Király Béla rende­zésében. A siker titka kettős. A for­dulatokban gazdag mai tár­gyú vígjátékban — a bejáró munkások életéről szól — so­kan önmagukra ismerhettek a szerepekben, ugyanakkor a rendező kitűnő munkát vég­zett, eddigi produkciói közül talán ez volt a legsikeresebb. A kis együttes jól oldotta meg feladatát. A szereplők közül Becser Ernő és Langer István alakítása hibátlan volt. Talán csak Sulyok Zoltán és Gyulai Ilona nyújtott halvá­nyabb teljesítményt a szerep­adta lehetőségeknél. A művelődési ház vezetősé­ge tervezi, hogy a sikeres pro­dukciót bemutatják a környe­ző községek színpadain is. 93 ezer gyiimölcsfacsemete, 50 ezer szőlőoltvány a házikerteknek Hét lerakat a megyében — Javul a szaporítóanyag- ellátás — Ígéri a MÉSZÖV Január 1-től kezdve — elté­rően a korábbi évek gyakor­latától — új rendszerben tör­ténik a szőlő-gyümölcs szapo­rítóanyag értékesítése. A nagy­üzemeket az Ültetvényterve­Juhász Sándorné csendes, szerény--------------------------- fiatal­a sszony. Szűkszavú és szemér­mes, mint általában a falusi parasztasszonyok. Leginkább csak igennel, nemmel vála- szol, vagy legfeljebb egy-egy tőmondatban fogalmazza meg gondolatát. — Még keveset éltem... az sem volt érdekes... szeretem a munkát... szeretek dolgoz­ni. A családomat szeretem... értük élek... Másról írjon, rólam nincs mit__ S a legszívesebben menne vissza a szövetkezet épülő irodaházára, a téglahordók közé. Pedig nem ez a szak­mája. A növénytermesztők között dolgozik. De mert té­len csendes a határ, nem tud megülni otthon tétlenül. Meg a pénz is kell, minden forint jól jön a nagy építkezés előtt. A nagy építkezés: önálló családi ház. Nem különösebb, olyan, mint a többi új ház Galgahévízen. Két szoba, konyha, éléskamra, fürdőszo­ba, veranda, téli-nyári kony­ha, pince.... Az építőanyag már az udvaron áll. A ház hozzávetőlegesen kétszázezer forintba kerül... Az anyja még cseléd volt a püspöki uradalomban, ö ma­ga is csak öt esztendeje költö­zött be Magyalos-pusztáról. Kézilány volt az állami gaz­daság konyháján. A férje a vasútnál dolgo­zik. Havi ezemégyszázért. Az évente tizenhatezemyolcszáz forint ö maga majd a dup­láját kereste meg. Több mint négyszáz munkaegységével megnyerte a tagok közötti j? munkaversenyt a termelőszö- ^ vetkezetben s harmincegyezer- kettőszáz forinttal zárta az $ esztendőt Elégedett a sorsával? Igen § is, nem is. Nem jut ideje a § szórakozásra, az önművelésre. A televíziót is eladták, majd vesznek újat, ha felépül az új § ház. Addig se mozi, se más. § Csak a munka. Huszonhat éves, két fiúgyer­mek édesanyja. Gobel Maria hász sán­----------------------------dóméval. Tanársegéd a gödöllői Agrár- tudományi Egyetemen. Igaz, még csak másfél hónap óta s az út sem volt szabályos, amely idáig vezette. — Bár nem falun nevel­kedtem, az apám is asztalos volt, mégis gyermekkorom óta vonzódom a természethez. A virágok, a gyümölcsfák ér­dekeltek, a kertek gyakran változó színvilága, a jószagú ízek, a csend ... Nem, nem vagyok romantikus lélek, vagy legalábbis nem jobban, mint a hozzám hasonló korú lányok... Szigetváron végezte el a gimnáziumot, majd egy esz­tendeig kertészeti ipari tanuló Pécsett, onnan jelentkezett a Kertészeti- és Szőlészeti Főis­kolára. Két esztendeje vég­zett s körzeti agronómusként kezdte meg munkáját a tizen­nyolcezer holdas Szederkényi Állami Gazdaságban. Törékeny, karcsú, modern lány, nehéz elképzelni, amint térdigérő, nehéz gumicsizmá­ban dagasztja a latyakos ha­tárt s intézkedik egy járás­nyi területen, utasít és meg­magyaráz, tanácsot ad és kö­vetei. Egy esztendeig csinálta becsülettel — panasz egyszer sem hangzott el munkájára. De az életcélja több volt en­nél. Szakmérnök szeretett vol­na lenni, ezért jelentkezett az egyetem szakmérnöki tago­zatára. Decemberben szerezte meg diplomáját, január köze­pe óta pedig tanársegédként tanít ugyanott. — Látszólag sokat elértem ilyen fiatalon, az életem még­iscsak most van alakulóban. Az egyetemmel még csak szer­ződésem van, s a városban egy albérletem. Egyik sem biztos pontja még az életem­nek, én mégis bizakodom... Kolesza Margit | tizen­nyolc eszten­dős, csínosarcú, élénkbeszédű lány. Szeptemberben volt az eljegyzése, májusban tartják a lakodalmat. Nincs benne semmi külö­nös. Galgahévízen már öreg­lánynak számít, akinek csak tizennyolc esztendős korára kötik be a fejét Mosolyogva mondja ezt, magabiztosan. — Nálunk nem ritka a ti­zenöt éves asszony... Én ti­zenöt esztendős koromban a termelőszövetkezetbe léptem Anyám hetvenéves. Ha idegen találkozik vele, ötvenötnél nem mondja többnek. A mozgása, fürge, a járása sietős, mint a mindig dolgukat intéző embereké. Az arcára sem véstek még mély barázdákat az évek, a szakadatlan munka nemhogy el- nyűtte, inkább megfiatalította. Csak a lelke, a gondolatai nem őrizték meg rugalmasságukat. Hiába változott meg körülötte szinte kézzelfoghatóan a világ, lelkében, gondolkodásában meg­őrizte a kisebbrendűség érzését. Az egyenjogúságot, ma is csak az eszével érti, a szivével nem. Nem tehet róla, mm az ő hibája. Prukner Pál be. Aztán hároméves mező- gazdasági szakiskolára jelent­keztem ... — s mutatja a jú­niusban kiállított bizonyít­ványt, nem dicsekvésből hogy színötös, inkább azért, hogy higgyem, akad még a faluban néhány fiatal, aki szívesen megmarad odahaza. A bizo­nyítványban ez áll: kertészeti szakmunkás... Igaz, ő is jobb szeretett vol­na gimnazista lenni, de oda­haza nem szívesen fogadták elképzelését. Nemcsak azért, mert a négy esztendő hosszú idő, s közben gondolni sem lehet a házasságra, de azért is, mert gimnáziumba mégse járhat a helyi népviseletben. Most is a falusi lányok ha­gyományos ruháját viseli. De a szekrényében — két szobára való bútora is van már! —ott sorakoznak a városi ruhák. Cinkosan kacsint, úgy súgja: — Esküvő után végre bú­csút mondhatok a hagyomá­nyos viseletnek... A faluból nem vágyódik el, itt szeretné leélni életét, de a régi módi már régen nincs kedvére. Gondolkodásában már közelebb áll a városi lá­nyokhoz, mint a szüleihez. Ha valami nem tetszik neki, nyíl­tan elégedetlen. — Hiába a szakmunkás bi­zonyítvány, egy fillérrel sem kapok többet a szövetkezet­ben. Nincs ez rendjén... Ha egyszer azt mondják, kell a szakember, akkor bizonyítsák is ezt... csináljanak kedvet hozzá más fiatalnak is ... ző Vállalat, a háztáji és szór­ványgyümölcsösök gazdáit a SZÖVOSZ látja el gyümölcs­facsemetével és szőlőolt­vánnyal. Az utóbbi feladatot Pest megyében is a föld- muvesszövetkezeti hálózat látja el — s a háztáji szőlő-gyümölcs telepítési akciót már az elmúlt ősszel meghirdette a MÉ­SZÖV. A korán beköszöntött tél, az ellátásban és a szállí­tásban mutatkozó nehézségek azonban meggátolták a prog­ram lebonyolítását. Annál töb­ben érdeklődnek most a ház­táji és egyéni gyümölcsterme­lők, kerttulajdonosok közül, hol szerezhetik be kiörege­dett. gyümölcsöseik pótlásához a csemetéket, és lesz-e elegendő szaporító­anyag a tavaszi telepítés­hez? Czirják Istvánná, a MÉ­SZÖV illetékes előadója el­mondotta, hogy Pest megye a háztáji és a magángazdasá­goknak szánt központi keret­ből 93 ezer törzses gyümölcs­facsemetét és 50 ezer szőlővesz- szőt kapott. A szaporítóanyag szétosztására két lerakatot je­löltek ki — Vácott, Gödöllőn, Pilisen, Cegléden, Nagy kátén, Örkényben és Dömsödön. Az árusítás több mint két hete tart már, s az eddigi tapaszta­latok szerint zökkenőmén tesebb, mint a korábbi években. Az elmúlt ősszel félbeszakított szállításokat tegnaptól kezd­ve folytatják. Milyen a szaporítóanyagok választéka, ki tudják-e elégí­teni a várható igényeket? Az előadó szerint több gyümölcs­fajból kielégítőbb a választék mint korábban. Az igények­hez képest kisebb a készlet cseresznyéből és meggyből. A szőlő-szaporítóanyagokból, furmintból, ezerjóból s általá­ban minden régi borszőlőfaj­tából van elegendő. A háztáji és szórványkerteknek biztosí­tott szaporítóanyag azonban várhatóan nem fedezi az igé­nyeket, viszont a korábbi évekhez képest javul az ellá­tás. s. p. A váci női kamarakórus vendégszereplése Pécsen Áprilisban rendezik a II. országos kamarakórus fesztivált Április 16 és 17-én kerül I sor a II. országos kamarakó­rus fesztiválra Pécsen. A két­napos fesztiválon 18 kórus lép fel, köztük nyolc buda­pesti, többek között a ..Pro Musica” és a „Gesualdo” ének-kvintett. Ezenkívül _ két pécsi kórus szerepel a műsor­ban, de vendégkórusokat vár­nak Szombathelyről, Miskolc­ról, Veszprémből, Orosházá­ról, Zalaegerszegről és Duna­újvárosból. A II. országos kamarakórus fesztivál részt­vevője lesz a Váci Városi Ta­nács női kamarakórusa is. Tíz esztendő a könyvterjesztés szolgálatában 1965: kilenc boltban 15 millió értékű könyv fogyott el Tíz esztendővel ezelőtt, ami­kor a MÉSZÖV kilenc járás­ban átvette a könyvesboltokat az Állami Könyvterjesztő Vállalattól, a kilenc bolt for­galma mindössze 1 828 000 fo­rint volt Egy lakosra eloszt­va: 3 forint 40 fillér. Az évek múlásával azon­ban nagyot változott a helyzet. A forgalom mintegy nyolcszo­rosára emelkedett! Az elmúlt évben a kilenc boltban elérte a 15 millió forintot, vagyis egy lakosra 24,90 forint érté­kű könyv jutott. A számok mögött, persze, sok-sok munka, erőfeszítés húzódik. A könyvesbolt-veze­tőket a társadalom különböző rétegei támogatják. Pest me­gyében például 194 pedagógus működik bizományos könyv- terjesztőként, s az ifjúság körében általuk A KGST-országok vegyipari filmbemutatója Budapesten hétfőn megkez­dődött a KGST-országok első vegyipari műszaki filmbemu­tatója. A résztvevő országok több mint hatvan filmet hoz­tak magukkal vetítésre. A Ne­hézipari Minisztérium műsza­ki filmszolgálata nyolc ma­gyar vegyipari szakfilmet mu­tat be. eladott könyvek értéke elérte a 3 millió forintot. Segítenek a legkisebbek is: igen sok iskola úttörői kap­csolódtak be a földművesszö­vetkezeti dolgozók társadalmi munkában vállalt, házról ház­ra könyvárusítási akciójába. Az eredményekhez nagy mértékben hozzájárult a köny­vesboltok és a könyvtárak kö­zötti együttműködés is. Az újabb kezdeményezések közül máris sikert arattak a megye- szerte működő könyvbarát bizottságok, s a dabasi művelődési autó. amely a tanyavilág lakóit lát­ja el könyvekkel. Nagyot nőtt az utóbbi évek­ben a mai, élő magyar iroda­lom iránti érdeklődés. Bizo­nyítja ezt a mai-magyar írók művei iránti keresleten kívül az író—olvasó-találkozók sj- kere is. Az sem ritka manap­ság, hogy távoli vidékről kéz­besít panaszos levelet a posta a MESZÖV-nek: kevés a könyv, küldjenek többet! Mindez, persze, nem jelenti azt, hogy a kultúrforradalmat, a „szellem napvilágáért” ví­vott csatát már megnyertük. De azt sem vitathatja tőlünk senki, hogy lovas nemzetből — olvasó nemzet lettünk. ny. é. 'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSySSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSJKSSSSSM «»W/////W////////////W///////////A'//////////////////Ay//////////W////////////////////>10' Az első magyar orvosnő, \ a kilencvenhat éves Örzse néni emlékezetében Pálnét, az első magyar orvos­nő keresztlányát Fölragyog­nak az arcok, amikor érdek­lődik utána valaki. Büszkék rá, de nem azért, mert ke­resztlánya volt az egykori földesúr feleségének — ezt ta­lán csak a legöregebb pándiak tudják, ha el nem felejtették —, hanem azért, mert ő, ör- zse néni a kis falu legöregebb lakója. — Itt lakik, a közelben — mondják —, a lányánál, meg a vejénél, Lőrinc Jánoséknál, a Vörösmarty utcában. Szép, tisztán tartott kis ud­var, fehérre meszelt, nádtetős ház. A tornác végében fogla­latoskodik valamivel Mészá­ros Pálné. — Nem tud meglenni tét­lenül — mondja közel nyolc­vanesztendős lánya. — Az a baj — teszi hozzá már bent a szobában az any­ja —, hogy nem úgy megy a munka, mint régebben. A sze­mem se jó. Hiába, no, eljárt az idő. Nincs igaza. Hangja fris­sen, kedvesen cseng és min­denre jól emlékszik. — Hogyne, hogyne — mondja élénken —, emlék­szem én jól a keresztanyámra. Gyönyörűséges, szép, fiatal asszony volt, Szilássy Gyurká­nak a felesége. Be-benézett hozzánk, apámékhoz, mert tudja, az apám, Bicskei Béni, lovászgyerek volt az uraság vasadi birtokán, az anyám meg vasaló-, mosogatólány. Egymásba szerettek, no, ez így szokott lenni a fiatalok­nál. Én már itt születtem, Pándon. Mikor is csak? Hat- vankilencben. Pici kislány voltam, sokszor kaptam tőle szép kis ruhákat, még babát is. Elgondolkozik, hogy mi minden történt azóta. Közei száz esztendő szaladt el. El­kallódtak, szétszóródtak a Szilassyak is. Elkótyavetyél­ték a roppant vagyont. A sok dínom-dánom, kártya, lóver­seny. Végül már csak holtan kerültek vissza, Pándra, hogj itt temessék el őket a családi kriptába. — örzse néni veszi át me­gint a szót. A családjáról be­szél, a gyerekekről, az uno­kákról, akiknek a számát sem tudja. — Már nyolc ükunokám is van — büszkélkedik. A lánya azt meséli, hogy a kilencvenedik. születésnap igen nagy ünnep volt. Vagy nyolcvan rokon gyűlt itt ösz- sze a házban, örzse néni szü­letésnapjáról azóta sem feled­keznek meg soha a pándiak. Különösen a fiatalok, a gye­rekek. a pándi úttörők. — Majd csak mindenki ro­kon itt Pándon, szegről-vég- ről. A községi tanácselnök Karsai István is az én uno­kám. Érdeklik a világ dolgai Is. Szorgalmasan hallgatja a rá­diót, a híreket, a Szabó csa­ládot, de legkivált a magyar nótákat kedveli. — Bizony, szeretem még most is a szé" nótát — vallja be, mikor erről esik szó — a legszívesebben azért azt hall­gatom, hogy... hogyis van csak . .. Magas jegenyefán sárgarigófészek... Halkan, dúdolva idézi a régi nótát. Magyar László oCányoh, asszon ij oh, őóróoh Lányok, asszonyok. Nemcsak alakra, korra, termetre kü­lönbözőek, de más a sorsuk, megtett életútjuk is. Mégis van közös vonásuk: a földhöz való ragaszkodás, a föld szeretete ki­séri végig életútjukat s abban is azonosak, hogy többek, sza­badabbak, mint voltak anyáik, alig néhány évtizeddel ezelőtt. $ A Nagykátai Járási Tanács $ művelődési osztályának Mé­száros Judit a vezetője. Be­szélgetés közben gyakran is- J métái: „a mi járásunk” vagy ^ „az én járásom”, és mindig ^ szembetűnően átmelegedő ^ hangon. Hamarosan kiderül, J: hogy bennszülöttje a nagykátai ^járásnak. Nemcsak ő, hanem S családja is visszamenőleg, $ sok-sok generáción át. A já- $ rás egyik legkisebb faluja, $ Pánd a pátriája. $ Asztalán szépen kötött $ könyv fekszik, Kertész Erzsé- 5 bet Vilma doktorasszony cí- $ mű regényes életrajza az első J magyar orvosnőről, Hugonnay ^ Vilma grófnőről. $ .— Ennek a könyvnek is van $ némi köze Pándhoz. Hugonnay $ Vilma a pándi földesúrnak, $ Szilássy Györgynek volt a fe- $ lesége. Egy keresztlánya él ^ még Pándon, a kilencvenhat ^ éves Mészáros Pálné, nemcsak $ Pánd, hanem az egész járás ^ 'egöregebb asszonya. ^ — Ismeri? í — A nagyanyám. • ^ Az első magyar orvosnő, $ Hogonnay Vilma, a nagytété- 5 nyi földesűr lánya, 1847-ben ^született. Tizenkilencéves ko­brában lett a pándi földesúr, b Szilássy György felesége. Há- bzassága nem volt boldog. Szi- * lassy könnyelmű, kicsapongó, tékozló életet élt, fiatal fele­sége magára hagyottan reme- téskedett a pándi kúriában. Itt született meg benne az elhatá­rozás — látva a zsellércsalá­dokban pusztító sok betegséget —, hogy orvosnő lesz. A ma­gyar egyetemre akkor még nő nem iratkozhatott be. A tár­sadalmi előítéleteken kívül té­teles törvények is eltiltották a nőket az orvosi pályától. A svájci egyetemek már régebben megnyitották kapuju­kat a nők előtt is. Hugonnay Vilma 1872-ben, huszonötéves korában, nem törődve a gőgös főúri család felháborodásával, Zürichbe utazott és beiratko­zott az orvosegyetemre. Szi­gorlatait kitűnő eredménnyel tette le, és 1879-ben, harminc­kétéves korában orvosdoktor­rá avatták. Boldogan tért ha­za, és csak itthon tudta meg, hogy Magyarországon zürichi diplomája semmit sem ér. Trefort Ágoston volt akkor a kultuszminiszter, aki — tekin­tettel a fiatal orvosnő előkelő famíliájára — csupán azt en­gedte meg, hogy gyermekek és nők gyógyításával foglal­kozzék, ha valamelyik bába­képző intézetben bábaasszonyi képesítést szerez. Vilma dok­torasszony még ugyanabban az évben, 1879-ben le is tette a bábavizsgát. Időközben a Szilássy család teljesen tönk­rement, Pándot eladták, a fő­városba költöztek, az Ősz ut­cában béreltek lakást, és a ka­pu mellé, a falra Hugonnay Vilma kifüggesztette a gólya­madaras bábatáblát. A család valósággal kiközö­sítette, Szilássy György el­hagyta, majd el is vált tőle. De Vilma doktorasszony ren­díthetetlen kitartással haladt a maga útján. Mélységes hi­vatástudattal gyógyítgatta a kerület beteg gyermekeit és asszonyait. Ezekben az évek­ben ismerkedett meg Wartha Vince műegyetemi tanárral, a már akkor világhírű magyar kémikussal, aki 1887-ben fele­ségül vette. Kemény harcok után végre 1895-ben megnyílt a nók előtt Magyarhonban is az egyetem. Vilma doktorasszony azonnal beiratkozott és két év múlva — ugyancsak kitűnő ered­ménnyel letett szigorlatai után — 1897 tavaszán másod­szor is orvosdoktorrá avatták. Már ötvenéves volt akkor, amikor végre fölcserélhette a bábacégért az orvosi táblával és megkezdhette — most már törvényesen — orvosi gyakor­latát, mint a legelső magyar orvosnő. Erről az érdekes életről szól Kertész Erzsébet nemrég megjelent hangulatos regénye, a Vilma doktorasszony. • Pándon mindenki ismeri a kilencvenhat éves Mészáros

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents