Pest Megyei Hirlap, 1966. március (10. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-06 / 55. szám
1966. MÁRCIUS 6., VASÁRNAP PEST MEGYE! A tenger alatt teszik meg az utat Expedíció a Golf-áramlat tanulmányozására Valóban Verne fantáziájára méltó a terv, amelyet most Jacques Piccard oceanografus, a „Mesoscapne” megkonstruáló ja fog megvalósítani, több tudós közreműködésével: né- hányszáz méter mélységben több héten keresztül kisméretű tengeralattjáró követi majd a Golf áram irányát, s benne néhány tudós a „helyszínen” tanulmányozza az áramlat sajátosságait. Jacques Piccard tervezi a száz tonnás tengeralattjárót, amellyel a Golf-áram vizsgáltát végzik. A tengeralattjárónak semmiféle hajtóműre nincsen szüksége, szabad, lebeg az áramlat sodrában, tehát teljesen hangtalan és nem zavarja meg a „tenger csendjét”. Valamivel kevésbé súlyos lesz, mint a Genfi-tóban turistákat sétáltató Mesoscapne és egészen 700 méter mélységig tud navigálni. Az első kutatóút alkalmával a tudósok 6 hétig tartózkodnak majd a tenger mélyén anélkül, hogy felmerülnének. Közben víz alatti akusztika, biológiai és általános oceanográfiai vizsgálatokat végeznek. Műanyagforrás. A jereváni (Örmény Sz. Sz. K.) „Polivinilacetát” üzem fontos nyersanyag gyártását kezdte meg, mely igen sok műanyagféleség előállítására alkalmas. Ezentúl ez a gyár szállítja az ország többi üzemébe ezt a terméket Toronyházak a Neris partján A litván fővárosban, Vilnyusz- ban, a Neris-fo- lyó partján 32 hektárnyi területen ötvenhat 4 és 8 emeletes lakóház épül 380,0 .lakással. Egyidejű* leg készül a lakónegyed 1700 férőhelyes iskolája, három óvodája, bölcsődéje és több üzlete. A város más részein is nagy lakásépítkezés folyik. A központot .17—22 emeletes házak díszítik, amelyek kitűnően idomulnak a műemlékek építészeti stílusához. A városi tanács városfejlesztési terve óriási terjedelmű munkát irányoz elő. A város lakossága a következő ötéves tervidőszakban 800 000 négyzetméter lakást kap. A főváros körül 50 km-es sugarú körben szállodákkal, üdülőkkel és sportlétesítményekkel jól ellátott zöldövezetet létesítenek. Technikai altató Egy japán cég technikai altatót hozott forgalomba, amelynek használata feleslegessé teszi a kémiai altatószereket. A készüléket egy 9 voltos elem működteti s különböző halk, monoton zajokat hallat, például esőcseppek állandó kopogását. Ezek a hangok 10—15 percen belül álomba ringatják a pácienst. A készülék 60 perc múltán önműködően kikapcsol. Halászat és naptevékenység Heringfogás és naptevékenység összefüggésére mutattak rá szovjet tengerkutató biológusok. A szaktudósok úgy vélik, hogy a napkitörések idején a tengervíz jobban fel- melegszik, ami a keringek fejlődését és az ivarérást sietteti, így szaporodásukat is növeli, Mérgezett nyilak Az afrikai busmanok nyíl- mérgeit tanulmányozták szakemberek és 35 féle méreg használatát állapították meg. A mérgek részben növényi eredetűek, részben kígyómérgek. Egyes törzsek skorpiók, pókok, hernyók és bogarak mérgét is felhasználják. Egyébként a múzeumben 30— 35 éve őrzött nyilak még mindig megtartották mérgező hatásukat: az állatokat egyetlen karcolással meg lehetett velük ölni. Ércbánya a tengerfenéken A Csendes-óceán feneke a iilág leggazdagabb érclelőhelye — állapították meg a kaliforniai egyetem ásványtani htézetének kutatói. Az óceán lő helyén végzett mérések MOZAIK. tanúsága szerint a tenger fenekén négyzetkilométerenként átlag 21 ezer tonna fém hever, főleg mangán, nikkel, kobalt és réz. A kitermelés nem volna egyszerű feladat. Különleges porszívó-szerű hidraulikus gépek szükségesek hozzá, mégis az ilyen érctermelés 25—50 százalékkal olcsóbb lenne, mint a szárazföldi. Ki akar tengeralattjárót venni ? A spanyol haditengerészet egyik elavult régi tengeralattjáróját Cartagena kikötőjében árverésre akarták bocsátani. Kikiáltási ára 6 millió peseta volt, de az árverést nem lehetett lebonyolítani, minthogy egyetlen vevő sem jelentkezett az 1075 tonnás tengeralattjáróra. Pedig állítólag alkalmi vétel! Fedélzetén valódi légelhárító ágyú és hat torpedókilövő is található. Négy kör a Holdon Valaki négy kört rajzolt az előttem fekvő holdtérképre. Négy halványan satírozott kör jelzi a holdkutatás utolsó hét esztendejét. E körök azokat a területeket jelzik, melyekre e hét esztendő alatt ember alkotta eszközök — egy kivételével — összezúzva hullottak a Holdra. E négy kör és jelentésük hét esztendő tudományos erőfeszítéseivel egyenlő. A körök alatti térkép azonban 10 év híján 6000 esztendő alatt született meg. Ennyi időre tekinthet vissza a csillagászat tudománya. Ennyi idő óta foglalkozik az ember a Hold kutatásával. Azonban hatvan évszázad valamennyi Hold-kutató nemzedéke közül csak a XX. század utolsó évtizedének embere juthatott a négy kör berajzolásához szükséges fizikai közelségbe. Az ókori népek csillagászai még csak kezdetleges eszközökkel sem rendelkeztek a vizsgálatokhoz. A világmindenséget különféle vallás: meggondolások alapján két részre osztották: egy égi és egy fö'di világra. Az akkori gondolkodásmód nem engedte meg, hogy az égi világban földi jelenségek megismétlődjenek. Galilei koráig e régi felfogás uralkodott. A nagy tudós távcsövének még nem hittek kortársai. Csak néhány követője akadt, akik szembeszállva a tarthatatlan szemlélettel „helyére tették” a Holdat: Földünkhöz hasonló égitestnek nyilvánították. ök kezdték meg a Hold feltérképezését. E munka közei 350 esztendeig tartott. Zárószakasza a fényképezés csillagászati alkalmazása volt. Ekkor készítették az első jó minőségű fényképet a Holdról E felvételek minden személyi hibától mentesen tárták elénk mellékbolygónk felszínének titkait. A műszeres megfigyelések maximumát a Mount Palomar Csillagda óriás távcsövének felbontó képessége jelentette. Ennek a műszernek a segítségével már minden 40, mé|ert meghaladó méretű felszíni alakzatot meg lehetett különböztetni a Holdon. Ez mintegy 18—20 kilométeres magasságról végzett vizsgálatnak felel meg. Ezzel a módszerrel az ismert holdfélteke hihetetlenül pontos térképészeti felmérését sikerült elérni. A műszeres vizsgálatoktól ennél többet várni nem lehetett. Az űrkufafás feladaiai szinte fantasztikusan bonyolultak e tekintetben. Kizárólag automatákkal lehet megoldani a Hold megközelítését, az ember holdutazásának előkészítését. Az efféle kutatások azonban mindössze hat—hétéves múlttal rendelkeznek. Ez idő alatt kilenc ember alkotta eszköz érkezett a Holdra. Ha a Föld népessége hirtelen kipusztulna és megszűnne minden élet a bolygókon, egy képzeletbeli idegen égitestről a Holdra szakadt értelmes kutatócsoport ennek a kilenc ember alkotta eszköznek a romjaiból és a Luna—3 épségben maradt műszereiből vissza tudná következ/tetni az egész emberi kultúrát, legalábbis annak technikai vonatkozású részét Gyors holdbéli „leltárt” készítve négy kört rajzolhatunk az ismert Hold-oldalra. E négy körben lelhetők fel az eddig a Holdra érkezett ember alkotta eszközök: Első kör: a Hold korongjának közepe tájékán, az egyenlítőtől északra a Maré Imb- rium vidéke. Ide csapódott be 1959. szeptember 12-én a Lu- nyik—2., az első ember alkotta eszköz. Második kör: A Hold-korong nyugati pereme, az egyenlítő közelében: a Maré Trangquilli- tatis vidéke. Ide érkeztek az amerikai Ranger—6 és Ranger —8 holdrakéták. Az előbbi 1964. január 30-án, az utóbbi 1965. február 23-án. A Ranger —8 hat televíziós kamerája az összezúzódás előtt értékes képeket továbbított a Föld felé. Harmadik kör: A Hold-korong közepén az egyenlítő alatt déU irányban, ide a JVIa- V& iWW fékére & Rsmger: —7; a Rangér—9 és a túriá—5 AROMAK ES IZEK Szintetikus kávé? A kísérletekkel eredetileg a vízben oldódó kávé — az ún. „Ness Coffee" — minőségének megjavítására törekedtek. Az oldódó kávé népszerűsége ugyanis világszerte évről évre nő, jóllehet, aromában sokkal szegényebb, mint a főzött, természetes kávé. Egyre fokozódó felhasználását mégis annak köszönheti, hogy segítsé- < gével készíthető el leggyor- 5 sabban, legkönnyebben és leg- . kényelmesebben a kávéital. ! Ma már évente csaknem 4 ; millió zsák kávét dolgoznak > fel „Ness Coffee”-vá, a világ ! kávétermelésének 10—15%-át. ! A hagyományos kávéfőzés- ! kor a forró vízgőz az őrle- ; ményből kioldja, magával ra- : gadja a színező-, izgató-, íz- : és aromaanyagokat. A visz- i szamaradó jól ismert „zacc” GYÁR A GYÁR HELYEN > Nem is aprócs- § ka a különbség. ^ Nehezen lehetne ráfogni a Ganz Elektromos Készülékek és Mérőműszerek Gyárának budapesti telepére, hogy megfelel a mai követelményeknek. Itt készítik az ország csaknem valamennyi villamos elven, el ektromossággal működő mérőműszerét. A Kispesten működő telep gyors tempóban épül. A képen látható végleges megoldás lesz az ideális. Legközelebbi — már folyamatban lévő — gyakorlati lépés a közel egymilliós emeletráépítés. A műszaki emberek hajléka lesz, s újabb helyet sza- ^ badít fel az egy- ^ kor műhelynek ^ tervezett most el- § foglalt részlegben. >5 A legnagyobb öszszegű építési, beruházási költséget a Gödöllői Árammérő Gyár részére biztosították. Itt közel kétmilliót költenek egy új műanyagcsarnok építésére. Az előmár csak értéktelen rostanyag. A kávé összetevőit kutató vegyészeknek az aromaanyagok csoportja okozza a legtöbb gondot, hiszen a színező- és izgatóanyagok, valamint az ásványi sók összetételét már ismerik, azokat csupán megfelelő módon hozzá kellene adni a szintetikus aromákhoz. Eddig 30. alkotóelemet sikerült különválasztani a kávé mintegy 50 féle íz- és aromaanyagából. A kutatások tovább folynak, s már csak idő kérdése, hogy az alkotóelemek mindegyikét felfedjék. Azt máris megállapították, hogy az alkotórészek olcsó vegyianyagokból, könnyen előállíthatok lesznek. Amikor a vegyészek a kutatásban eddig jutottak, arra gondoltak, hogy a szintetikus aromaanyagokat nemcsak az oldódó kávé minőségének megjavítására, hanem a természetes kávé pótlására is felhasználhatnák. Az aromákat valamely olcsó rostos anyaghoz (pl. pörkölt gabonához) hozzáadva, az egyéb alkotókat hozzákeverve, a babkávé tökéletes utánzatát lehetne előállítani. Az valójában majdnem mindegy, hogy a műkávé cellulózanyagát — a „zaccot” — hogyan választjuk meg. Lényeges, hogy a hozzáadott szintetikus aromák és ízek tökéletesen megfeleljenek a pörköltkávé ismert jellemzőinek. Nem ez lenne az első eset, hogy a kutató ember a természet által összeállított „receptet” feltárja és utánozza. Gondoljunk például arra, hogy a szintetikus vanilin is ma már jóformán kiszorította a természetes vaníliát! Blahó István érkeztek. A Rangerek 1964. júliusában, illetve 1965. márciusában értékes képeket továbbítottak, a Luna—5 1965 májusában már a sima leszállás első kísérlete volt. Negyedik kör: A Hold-korong egyenlítőjére eső Oceanus Procellarum, a keleti peremen. Ide kizárólag szovjet rakéták érkeztek, mégpedig a Luna—7 1965. október 7-én, a Luna—8 1965. december 6-án. Ez utóbbinak sikerült először simán ereszkedni kísérőnk talajára, A Reiner és Marius kráterek környéki lapos medencéről kiváló minőségű á’lóképeket és panoráma felvételeket kaptunk a Luna—9 segítségével. S #e- rült tehát a nagy feladat: úgy juttatni műszereket a Holdra, hogy azok épségben maradjanak. Az eddigiekből kitűnik, hogy a Hold térképére rajzolt négy kör magával a Hold-térképpel együtt két korszakát jelenti a holdkutatásnak. A Hold térképe — a csillagászat tudományának 6000 éves múltjára utalva — mintegy 5990 esztendeig készült, ugyanakkor alig 10 esztendő alatt rajzolódott e térképre az űrkutatás holdvonatkozásainak négy köre. Ha ehhez hozzászámítjuk a túlsó oldal kétszeri sikeres lefényképezését (Lunyik—3 és Szonda—3), akkor nem tűnik utópisztikus megállapításnak, hogy a holdkutatás végső diadala: az ember első lépései a Hold-felszínen: — talán már nem is sejtett közelségben áll. Nem kétséges, hogy ez a pillanat előbb vagy utóbb bekövetkezik. Évezredek vágyai teljesülnek, nagy regények hősei valóságként lépnek majd elénk: az ember célba ér, négy kör olvad össze, és egy bezárul. Schalk Gyula, az Uránia Csillagvizsgáló Intézet munkatársa ,, Lidar a láthatatlant látó Érdekes meteorológiai műszer: a lézertechnikára épül és radar elven működik. Fénysugarai segítségével kitűnően alkalmas a füstköd, az emberi szem által nem látható felhőképződés bemérésére. A LIDAR első nagyobbsza- bású bemutatkozása 1964 februárjában volt, amikor a derült égbolt felé küldött fényimpulzusai 300, 650 és 900 méterről verődtek vissza. A visszaverődés értékelése után a kutatók megállapították: a derült égbolt ellenére az említett magasságokban három különböző réteg helyezkedik el. A meteorológusok ezután a három réteget az ismert rádiószondás módszerrel igyekeztek ellenőrizni és arra a meglepő eredményre jutottak, hogy a középső réteget sehogysem sikerült ilyen módon érzékelni. A LIDAR tehát jobban érzékelte a „finomabb” részleteket, mint az eddigi használatos meteorológiai műszerek. Az első LIDAR-műszerek- nél a fényimpulzus gerjesztésére 15 másodpercre volt szükség. E viszonylag csekély „tűzgyorsaság”-gal az atmoszféra gyors változása — sajnos —, nem tudta kellőképpen érzékelni. Az 1964- ben továbbfejlesztett változat — amely már iker-lá- zeres típus — a két lázer 40 millió watt erejű fény- immilzust bocsát ki. Az impulzusok kb. ezredmásod- perces időközökben követik egymást. Az impulzusgerjesztés 2—3 másodpercet vesz igénybe. A LIDAR-műszerek használatához a meteorológusok a jövőben nagy reményeket fűznek. A közelmúltban segítségükkel 12 000 méteres magasságban egy emberi szem által nem látható cirrusfelhőt mértek be sikeresen. Használata a jövőben kiterjed majd a légörvények és az atmoszféra különböző rétegei portartalmának mérésére regyártott elemekből összeállított épületben készül majd az ösz- szes bakelitből, illetve hőre lágyuló anyagból formált alkatrész. Tóth felv. Latin-Amerikában, ahol a kávé a legjelentősebb termel- vények közé tartozik, tizennégy ország gazdasági helyzete függ a világ kávéfogyasztásától. Érthetően nagy izgalmat keltett tehát az a nemrégiben közzétett hír, hogy a kutatók biztató eredményeket értek el a szintetikus kávé előállításában.
