Pest Megyei Hirlap, 1966. március (10. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-06 / 55. szám
1966. MÁRCIUS 6., VASÁRNAP Kállai Gyulának, a Minisztertanács elnökének beszámolója A magyar kormányküldöttség afrikai és ázsiai útja A szocialista országok és a fejlődő országok között új típusú kapcsolatok alakulnak ki Kállai Gyula, a kormány elnöke tegnap este a rádióban és a televízióban beszámolt az Afrikában és Ázsiában járt magyar kormányküldöttség útjáról. Kállai Gyula elmondotta: Egy nőnapig vouumc távol hazánktól. A terkepre nezve is könnyen látható, milyen hatalmas távolságokat tett meg vetünk a íwalíi/ nagyszerű 1L—18-as repülőgépe, amely kiváló parancsnokával es szemelyze levet tobO, mint 30 000 kilométert repült, s vitte országról országra küldöttségünket. Utazásunkra hat baráti állam vezetőinek megtisztelő meghívása alapján került sor. A fejlődő országok közül a Magyar lSepkozUusasagnak az Egyesült Arab Köztársasággal régen kialakult szoros Kapcsolatai vannak. Kormányunk több tagja járt már Egyiptomban. Ez volt azonban az első eset, hogy Nasz- szer elnök és Mohieddm miniszterelnök meghívása alapján miniszterelnöki szintű küldöttség utazott Kairóba. Etiópiában viszonoztuk I. Hailé Szelasszié császár 1964- ben Magyarországon tett látogatását. Az etióp főváros egész népe érkezésünk alkalmával az utcákon volt. Tiszteletünkre még munkaszüneti napot is elrendeltek. Tanzániában Nyerere elnök meghívása alapján került sor a látogatásunara. Ebben az egyenlítőn túli afrikai országban az európai szocialista országok közül a miénk volt az első ilyen magas szintű kormányküldöttség. Az alig 400 000 lakosú Kuwait Államban, amely hatalmas olajkészletei folytan a világgazdaságban nagy szerepet játszik, különösen nagyra értékelték, hogy a Magyar Népköztársaság kormányának küldöttsége az első szocialista küldöttség volt, hogy személyükben Szabah emlr, Dzsaber miniszterelnök, s a kuwaiti kormány tagjai országuk földjén először üdvözölhették a szocialista országok képviselőit Indiai látogatásunkra szintén régebbi meghívás alapján került sor. Annak idején még Nehru hívta meg a Magyar Népköztársaság kormányának elnökét Ezt a meghívást Sasztri miniszterelnök is felújította. Külön nagyra értékelendő, hogy Sasztri tragikus hirtelenséggé' bekövetkezett halála után az új miniszterelnök, Indira Gandhi asszony, közvetlenül kinevezése után, temérdek munkája közepette is fontosnak tartotta, hogy a látogatás létrejöjjön: megújította a meghívást. A mi küldöttségünk volt az első hivatalos küldöttség, amely az új indiai miniszterelnökkei tárgyalt. Utunk nagyon hasznos volt Előre megtervezett útiprogramunk menet közben még bővült is. Indiában ért utói bennünket Makariosz elnök megtisztelő meghívása: tegyünk rövid látogatást a Ciprusi Köztársaságban is. Hazafelé jövet küldöttségünk Nicosiában 24 órára megszakította útját. E rövid idő — egy nap alatt is — alkalmunk volt több ízben találkozni Makariosz elnökkel és más vezető személyiségekkel, élvezhettük a ciprusi nép vendégszeretetét. Bizonyára nyomon követték küldöttségünk útját, amelyről lapjaink, valamint a rádió és a televízió rendszeresen hírt adott Nem mondok tehát újat, amikor megállapítom, hogy ütünk nagyon hasznos volt. Mindenütt hasznos megbeszéléseket folytattunk. Nyíltan és őszintén ismertettük véleményünket a nemzetközi élet kérdéseiről és országaink kapcsolatairól. Gyümölcsöző gazdasági, tudományos és kulturális egyezményeket kötöttünk. Az együttműködés további új lehetőségeit tártuk fel. Rengeteg tapasztalatot szereztünk, nagyszerű élményekkel gazdagodtunk. Utazásunkra olyan időszakban került sor, amikor a nemzetközi helyzet feszültebbé vált. A nemzetközi imperializmus és különösképpen az amerikai imperializmus a világ több térségében aktivizálta erőit, s több körülményt, így a nemzetközi munkás- mozgalom jelenlegi ideiglenes megosztottságát is saját céljai elérésére akarja kihasználni. A belső fellazítástól a nyílt fegyveres intervencióig az eszközök és módszerek széles skáláját felvonultatva folytatja a harcot a szocialista országok ellen; támadja a kapitalista országok kommunista pártjait, munkás-, demokratikus és haladó mozgalmait; éles harcot folytat a gyarmati rabságból felszabadult országok nemzeti függetlensége és önállósága ellen. Az újgyarmatosítás eszközeivel igyekszik újra leigázni a már felszabadult népeket. Az imperializmus a felszabadult országok nemzeti függetlenségére tör Amikor az imperializmus a felszabadult országok nemzeti függetlenségére tör, valójában az érintett országok belső társadalmi rendjét, fejlődésük irányát akarja megváltoztatni. Nem tetszik nekik, hogy a felszabadult országok jelentős része a nemkapitalista, vagy éppen a szocialista fejlődés irányába tesz lépéseket. A népeket legszentebb joguktól, attól akarja megfosztani, hogy kezükbe vegyék sorsuk irányítását, s maguk határozzák meg a társadalmi rendet, amelyben élni akarnak. Tapasztaltuk, hogy a gyarmati rabságból felszabadult országoknak milyen rendkívül bonyolult körülmények között kellett hoz- zálátniok új életük építéséhez. A népgazdaság gyors fejlesztése beruházásokat igényel, az ehhez szükséges eszközöket azonban a nemzeti jövedelem még távolról sem tudja biztosítani. Ez a helyzet nyitva tart kapukat és lehetőségeket arra, hogy az imperialista hatalmak nyomást gyakoroljanak a felszabadult országokra, s ők minden eszközt megragadnak, hogy ezzel a lehetőséggel éljenek is. A felszabadult országok vezetőinek és népeinek nagy állhatatosságra, politikai szilárdságra és éberségre van szükségük, hogy az imperialista országokkal kialakított gazdasági és egyéb kapcsolataikat — amelyekről ma nem tudnak lemondani — úgy bonyolítsák, hogy az ne okozzon károkat a nemzeti függetlenségnek, s ne nyisson kaput az újgyarmatosító törekvéseknek. A felszabadult országoknak szükségük van a szocialista országok támogatására Úti tapasztalatainknak ezt a körét összegezve, megállapíthatjuk; A klasszikus gyarmati rendszer felbomlása nem mehetett volna végbe a szocialista országok léte, erkölcsi, politikai és anyagi támogatása nélkül. De a felszabadult országoknak továbbra is szükse- j gük van a szocialista országok támogatására, a velük való együttműködésre, kivívott függetlenségük megvédése, és az újgyarmatosító törekvések visszaverése érdekében. A mi utunk is — többek között azt a célt szolgálta, hogy az együttműködést ebben a vonatkozásban is elmélyítse. Azonos oldalon állunk ezekkel az országokkal abban a harcban, amelyet a békéért, az imperializmus ellen folytatunk Történelmi múltunk és társadalmi fejlődésünk több hasonló vonása mellett különösen fontos és nagy jelentősége van annak, hogy a legfontosabb nemzetközi kérdések megítélésében tárgyalópartnereinkkel általában egyetértés alakult ki közöttünk, álláspontjaink azonosak vagy hasonlóak. Közös fronton, azonos oldalon állunk ezekkel az országokkal abban a harcban, amelyet a gyarmati rend teljes és végleges felszámolásáért, az általános és teljes leszerelésért, a népek előrehaladásáért, a világ békéjéért, az imperializmus ellen folytatunk. Ez tükröződött a nyilvánosságra hozott közös nyilatkozatokban. Ezeknek az országoknak — éppúgy, mint a szocialista államoknak — belső feladataik elvégzéséhez békére, az alkotó munka e legfontosabb feltételére van szükségük. Az állami vezetőkkel folytatott eszmecserék azt mutatták, hogy ezek az országok a nemzetközi feszültség és az imperialisták agressziójának fokozódásában féltve őrzött függetlenségük súlyos fenyegetését látják. Nemzetközi tárgyalásaink középpontjában az amerikai imperialisták vietnami agressziója állott Teljesen egyetértettünk abban, hogy a bombázások újrakezdése, a háború kiterjesztése — bármennyire is az úgynevezett békeoffenzíva leple mögé akarják rejteni — csak súlyosbítja a helyzetet. Abban is egyetértettünk, hogy az egyedüli megoldás: azonnal és feltétel nélkül meg kell szüntetni az agressziót, meg kell szabadítani Vietnam népét a háború szörnyű pusztításaitól és rá kell bízni saját sorsának irányítását A taskenti megegyezés kedvező hatást váltott ki Indulásunkkor az amerikai bombatámadások újrakezdése beárnyékolta az ázsiai béke kilátásait, ugyanakkor a taskenti megegyezés kedvező hatását mindenütt tapasztaltuk. Valamennyi országban az állami vezetők igen nagyra értékelték a két ország megegyezésre való hajlandóságát és a Szovjetunió sikeres közvetítő szerepét. Példaként vetődött fel valamennyi megbeszélésünkön, hogy ez a vitás kérdések megoldásának egyetlen módja. Partnereink nagyra értékelték országunk hozzájárulását a gyarmatosítás azonnali és végleges felszámolásáért folyó küzdelemhez. Ismerték és értékelték fellépéseinket az ENSZ-ben. Közösen állapítottuk meg, hogy a gyarmatok fenntartása bűntett az emberiség ellen, együtt követeltük a vonatkozó ENSZ-határozatok végrehajtását és követeltük, hogy a gyarmatosító hatalmak vessenek véget gyarmati uralmuknak. Afrikai barátainkkal újra leszögeztük: tarthatatlan, hogy Afrika szabad földjén még vannak területek, ahol nem az afrikaiak a gazdák, hanem a volt gyarmatosítók. Elmondtuk a rho- desiai és a dél-afrikai fajüldözésről, a portugál és más gyarmatokról elítélő véleményünket és követeltük az afrikaiak jogainak biztosítását minden kérdésben. Leszögeztük minden országban, hogy afrikai és ázsiai testvéreink mellett állunk, akár fajüldözésről, akár a palesz- tiniai arabok jogairól, akár a még gyarmati sorban élő népek békés vagy fegyveres harcáról van szó. Mindezek érthetővé teszik, hogy a vendéglátó országok vezetői és népei milyen nagy jelentőségűnek tekintik a szocialista államokkal kialakított kapcsolatokat hazájuk előrehaladása szempontjából. Új típusú kapcsolatok alakulnak ki Több közös nyilatkozatban teljes egyetértéssel írtuk le, hogy a szocialista országok és a fejlődő országok között új típusú kapcsolatok alakulnak ki. Jellemző, hogy ottlétünk alatt több ország sajtójában közöltek cikkeket, amelyek kifejtették, hogy a fejlett tőkésországok és a fejlődő országok közötti kereskedelem az utóbbiak számára milyen előnytelen. Ugyanezek a cikkek viszont a velünk, mint szocialista országgal folytatott tárgyalásokat úgy jellemezték, mint az egyenjogú és kölcsönös előnyökön nyugvó kapcsolatok példáját. Pártunk és kormányunk azzal is megbízott bennünket, hogy konkrét megállapodásokkal erősítsük az együttműködés szálait Hosszú volna felsorolni, hogy a hat országban milyen tárgyalásokat folytattunk és hány megállapodást kötöttünk. Küldöttségünkben ott voltak a magyar gazdasági élet, a tudomány, a kultúra képviselői, akik jól felkészülve tárgyaltak valamennyi országban és hasznos megállapodásokat kötöttek. Azokat a területeket kerestük, s meg is találtuk, amelyeken az együttműködés mindkét fél hasznára válik. így például mindegyik országgal megállapodtunk abban, hogy áruforgalmunkat kölcsönösen növeljük. Ahol pedig a szóbanlevő országok áruinkért még nem tudnak megfelelő ellentételt nyújtani, nem riadtunk vissza új utak, új vállalkozási formák keresésétől sem. Megállapodásaink során arra is törekszünk, hogy a magyar tudományos és műszaki, valamint kulturális eredmények minél könnyebben hozzáférhetővé váljanak számukra. hiszen terveik megvalósításához sok szakkáderre van szükségük. Kereskedelmi, műszaki-tudományos, kulturális és tájékoztatási egyezmények, illetve munkatervek keretében rögzítettük is ezzel kapcsolatos kölcsönös vállalkozásainkat, feladatainkat. Hiba volna azt gondolni, hogy ezek az országok — minthogy szűkében vannak a javaknak — mindent átvesznek tőlünk, amit szállítanánk. Ezek az országok rendkívül rövid idő alatt akarják megszüntetni a gyarmati múlt keserű örökségét. Ehhez a legfejlettebb technikát, a legjobb hatásfokú termelőeszközöket igénylik. Ezért minden szocialista országnak kü- lön-külön is nagyobb gonddal 11 foglalkoznia ezekkel a kérdésekkel és teendőkkel, de — véleményem szerint — az is egyre sürgetőbbé válik, hogy a szocialista országok a KGST kereteiben többoldalú megállapodással egyeztessék és hangolják össze lépéseiket. Érdeklődést tanúsítanak fejlődésünk iránt Mindenütt azt tapasztaltuk, hogy a vezetők és a tömegek őszinte és rendkívüli nagy ér- . deklődést tanúsítottak belső fejlődésünk, a szocialista építőmunka gyakorlata és tapasztalatai iránt. Volt állami vezető, akinek kérdéseire fél éjszakán kellett válaszolnunk. Ez teljesen érthető. Ezeknek a fiatal államoknak a népei történelmük forradalmi szakaszát élik. Az idegen politikai elnyomástól már megszabadultak. Jobb életre, igazságos, az egyenlőségre és az ember megbecsülésén alapuló társadalmi rendre, a modem ember szükségleteit kielégítő gazdasági fejlődésre törekszenek. Ennek a lehetőségeit keresik, s mind többen rájönnek arra, hogy ezt a leggyorsabban a nem kapitalista fejlődés útján érhetik el. Ezért érdeklődtek mindenütt behatóan a szocialista iparosításról, a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről, kulturális forradalmunkról, társadalmunk politikai szervezettségéről, a szocialista demokráciáról. Két országban — az Egyesült Arab Köztársaságban és Tanzániában — látogatást tettünk az ország életében fontos szerepet betöltő pártok — az Arab Szocialista Unió, illetve a tanganyíkai Afrikai Nemzeti Unió — vezetőinél. Üdvözöltük azt a törekvésüket, hogy e pártok, valamint a mi pártunk között, e pártok és a mi hazafias népfrontunk között kölcsönös hasznos kapcsolatok alakuljanak ki és sor kerüljön a tapasztalatok kicserélésére is. Az Arab Szocialista Unió küldöttségét Központi Bizottságunk nevében meghívtam: tegyenek látogatást nálunk, tanulmányozzák a mi pártunk felépítését, szervezetét, működését, az ország életében betöltött szerepét. Küldöttségünk tagjaira a legmaradandóbb hatást azok a szivet-lelket gyönyörködtető eredmények gyakorolták, amelyeket a meglátogatott államok a rendkívül nehéz külső és belső viszonyok, az imperialistáit újgyarmatosító törekvései, a gyarmati sorsból visszamaradt terhes örökség ellenére országuk fejlesztésében, népük felemelésében már eddig is elér- . tek. Az Egyesült Arab Köztársaságban megtekintettük az asszuáni nagygátat. Az építkezést vezető arab főmérnök méltán jelenthette ki, összehasonlítva az egyiptomi nép múltbeli és jelenbeli teljesítményét: a piramisok is nagyszabású építmények voltak, de azokat egy halottnak építették, ezt viszont 30 millió élőnek. S valóban, saját szemünkkel győződtünk meg róla: ez a gát nemcsak Egyiptom, hanem a mai világ egyik legnagyobb létesítménye lesz, amely máris hat — de a jövőben még nagyobb hatást fog gyakorolni az Egyesült Arab Köztársaság gazdaságára, népeinek életére. Az asszuáni nagygát, a heluáni kohászati kombinát, vagy a Miszr Textilgyár. í híven reprezentálják a gyors ütemben fejlődő egyiptomi ipart. Létesítményeik jelentős része d szocialista országokkal való együttműködéssel épült fel Indiában Is nagy örömmel láttuk a gyors iparosodás kiemelkedő eredményeit. Ban- galoreben jártunk a Hindustan szerszámgépgyárban, egy óragyárban és egy korszerű elektrotechnikai nagyüzemben. Meglátogattuk a bhakra- nagali vízi erőművet. Indiának a legmodernebb tech- K mka elsajátítására irányuló céltudatos törekvéseit jól jelképezi a trombayi atómte- lep, amelyet szintén alkalmunk volt meglátogatni. A meglátogatott országok különösen büszkék arra, — s ez számunkra is nagy öröm volt —, hogy ipari, gazdasági létesítményeik jelentős része a szocialista országokkal való együttműködéssel épült fel. Ezekben az üzemekben nő fel a fiatal független álla- " mok új munkásosztálya, amely a társadalmi előrehaladás, a nemzeti függetlenség, az imperializmussal szembeni helytállás biztos támasza. Tapasztaltuk azt is, hogy a függetlenség kivívása, az új élet építése milyen gyökeresen megváltoztatja magukat az embereket. „Utunk valóban a barátság és a szolidaritás diadalútja volt..." Amikor Tanzánia felé haladva — a MALÉV történetében első ízben — átrepülte gépünk az egyenlítőt — parancsnokunk közölte, hogy Dar Es Salaamban 42 fokos hőmérséklet vár ránk, 95 százalékos páratartalommal. Valóban, a gépből kiszállva arcunkon éreztük a trópusok forróságát. Vendéglátóink meleg szeretete ezt a forróságot is felülmúlta. Ahogy az emberek fogadtak bennünket, a repülőtértől az elnöki palotáig vezető úton, sűrű csoportokban éljenezve, dalolva és táncolva, a szeretet megannyi megnyilvánulásával — utunk valóban a barátság és a szolidaritás diadalútja volt Többször találkoztunk tömegekkel Tanganyikában és ; Zanzibárban, mert meghívtak bennünket a zanzibári forradalom évfordulójának megünneplésére, amely egybeesett látogatásunkkal. Ez al- . kálómmal gyűlést is rendeztek, külön a mi tiszteletünkre Csak a meghatottság és a forradalmi internacionalista büszkeség hangján lehet szólni ezekről a tanzániai nép tömegeivel történt találkozásainkról. Saját szemünkkel láttuk: ezek a népek érzik már a függetlenség és a szabadság izét és erről lemondani többé nem fognak. Ez a forradalmi hangulat magyarázza, hogy bennünket, egy szocialista ország küldötteit, nemcsak a vendégeknek kijáró tisztelettel és kedvességgel, hanem mint a szocialista rendszer építő nép küldötteit, sors- e- harcostársakként fogadtak. A haladó erők összefogása képes biztosítani a világ békés fejlődését Bejárva ezeket az országokat, tovább szilárdult bennünk az a meggyőződés, hogy a szocialista világrendszernek, a fejlődő országok cső- » portjának, valamint a kapita-' •_ lista országok munkásosztályainak és összes haladó erői - •» nek összefogása képes biztosi- - tani és biztosítani is fogja a világ békés, progresszív fejlődését. Mi igyekeztünk eme magasztos megbízatásnak, erőink összefogásának, mindenütt eleget tenni. Bármerre is jártunk, e barátság jegyében, mindenütt arra kértek bennünket: adjuk át üdvözletüket a magyar népnek, kormányának és pártjának. Engedjék meg. hogy e megtisztelő megbízásnak ez alkalommal tegyek eleget. A magunk részéről kívánjuk, hogy a minket vendégül látó országok népe és vezetői jó erőben folytassák á nemzetközi együttműködést, á békét és népeik javát szolga'* tevékenységüket.
