Pest Megyei Hirlap, 1966. március (10. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-29 / 74. szám
1966. MÁRCIUS 29., KEDD ••«i MEcrei rXl'HflP 3 Új rendelkezések a mezőgazdasági szakmunkásképzés megjavítására Cegléden épül az új szakiskola • Két gyakorló gazdaság a megyében Szakmunkát csak szakmunkás végezhet • A bérezés rendezése is szükséges A napokban döntötték el a megyei tanácsnál, hogy Pest megye központi mező- gazdasági szakmunkás-tanulo- iskolája — amely jelenleg Vasadon működik, de számos kihelyezett osztálya több helyen, szerteszét a megyében — 1970-ig új, a korszerű követelményeknek megfelelő otthont kap Cegléden. Helyét is kijelölték, mégpedig a volt gazdaképző iskola területén, amelynek épületét jelenleg a Duna—Tisza-közi Kísérleti Kutató Intézet, rövidesen kecskeméti központjába költöző egyik részlege foglalja el. A régi épület mellett újat emelnek a kollégiummal egybekötött szakiskola számára. Kétszázötven tanulónak A nyolctantermes, megfelelő szertárakkal ellátott iskolaépületen kívül, a kollégiumban 250 szakmunkás- tanuló részére kívánnak helyet biztosítani, mégpedig fiúknak meg lányoknak kü- lön-külön épületben. A város területéről és közvetlen környékéről azonban bejáró tanulókat is felvesznek az iskolába. Tekintve, hogy az elméleti oktatás, évente öt hónapig tart, az iskolában minden esztendőben körülbelül hatszáz ifjú fordul meg és miután a tanulóképzés hároméves, minden iskolaév végén mintegy kétszáz növendék szerez majd Cegléden szakmunkás-bizonyítványt. A vasadi iskola tehát átköltözik négy éven belül Ceglédre. Jelenlegi helye szűkös ugyan, de azért a tanulókat jól látják el és színvonalas oktatásban részesítik. Különben nemcsak az iskola, hanem kipróbált tanárai szintén átköltöznek Vasadról Ceglédre, ahol az új iskola mellé hat pedagógus- lakás is épül. A ceglédi szakmunkásképző iskola elsősorban zöldség-, szőlő- és gyümölcstermesztő szakmunkásjelöltek oktatását szolgálja majd. A baromfi- nevelő szakmunkásképzés ugyan továbbra is a megyei szakiskola felügyelete mellett, de ahogy most is, a mezőgazdasági kiállítás budapesti területén folytatódna. Míg a többi állattenyésztő tanuló — hasonlóan a jelenlegi állapothoz — más megyékben nyerne azután is elméleti oktatást. Változatlan maradna a növénytermesztő-gépész- képzés is, amely a Földművelésügyi Minisztérium közvetlen felügyelete alá tartozó Örkényi, biai és piliscsabai intézetekben folyik jelenleg is. Az öntözési tanulók szintén más szakiskolában folytatnák tanulmányaikat A gyakorlati képzés Tervezik, hogy az új iskola megnyitása után Cegléden, illetve a környéken levő mezőgazdasági nagyüzemekben folytassák a tanulók gyakorlati kiképzését. Ennek azonban ellentmond az, hogy a megye híres őszibarack- és málnakultúrái messze esnek ettől a vidéktől. E két gyümölcsfajta termesztésével foglalkozó gazdaságok tanulóinak gyakorlati oktatására tehát ez esetben mégis a központi iskolától távolabbi gazdaságokat kellene igénybe venni. A ceglédi szakiskola megnyitásáig is — már az idén ősszel megváltozik a vasadi intézet növendékeinek ez idő szerint több gazdaságban folyó gyakorlati képzése. Néhány állami gazdaság ugyanis nem fordít kellő gondot sem oktatásukra, sem elhelyezésükre. Éppen ezért két helyen, az alagi és a dánszentmiklósi állami gazdaságokban összpontosítják a tanulók évente hat hónapon át tartó gyakorlati nevelését. Ebben a két állami gazdaságban, főleg az állami gazdaságok szerződtetett tanulóinak gyakorlati oktatása folyna, de ugyanide utalnák azokból a termelőszövetkezetekből is a tanulókat, ahol megfelelő képzésükre nincs biztosíték. Kevés a szakmunkás Ez, a talán átmeneti rendelkezés mindenesetre jelentős javulást ígér már a közeljövő szakmunkásképzésében. A tanulók biztonságos jövőjére nézve pedig nagy jelentőségű az a nemrég megjelent rendelet, amely szerint már az idei gazdasági évtől kezdve szakmunkát a mezőgazdaságban csak szakmunkás végezhet. Meg kell azonban állapítani, hogy a rendelet végrehajtását sok gazdaságban éppen a szakmunkások hiánya akadályozza. Jóllehet a fiatal tanulókon kívül, a felnőttek részére is tartanak hároméves szaktan- folyamokat — ez idő szerint negyvenhat működik a megyében, közel ezer hallgatóval — a mezőgazdasági szakmunkások száma még távolról sem fedezi a szükségletet. A bérkérdés Akár az idősebb, akár a fiatalabb szakmunkásokat erősen elkedvetleníti a bérezés még mindig tisztázatlan kérdése a mezőgazdaságban. Legkirívóbb példa erre a növénytermesztő gépészeknél mutatkozik. Jövedelmük csaknem mindenütt kevesebb a traktorosokénál, holott a traktorvezetés mellett a növénytermesztés és -védelem szakismereteivel is megismerkednek a három év alatt. Ugyanakkor a traktorvezetéshez hathónapos tanfolyam elegendő. A szakmunkásbérezés rendezése a mezőgazdaságban kétségkívül sürgős feladat. Nagyüzem szakmunkások nélkül nem dolgozhat, ezt mindenki elismeri, az pedig örvendetes, hogy egyre több gondot fordítanak taníttatásukra. Előrelépést jelent, hogy hasonlóan az ipari tanulókhoz hároméves tanulmányi idő alatt sajátítják el szakmájuk ismereteit. Kétségtelen viszont, hogy a mezőgazdasági szakmunkás nem minden tekintetben egyenlő elbánásban részesül az ipari szakmunkással. Elsősorban a bére megállapításánál kellene szaktudását határozottabban figyelembe venni. Ezt a problémát éppen azért vetjük fel most a pályaválasztás heteiben, hogy azok az általános iskolások, akik a mezőgazdasági munkára éreznek magukban hajlamot lássák, jövőjük kérdése nem kerül le a napirendről, tehát bizalommal jelentkezhetnek szakmunkástanulónak. Bízhatnak benne, hogy jóval hamarább, semmint kézhez veszik a végbizonyítványt, rendeződik a bérezés kérdése és többi problémájuk is. Szokoly Endre 203 ifjú válaszúton Dunakeszi kétségtelenül Pest megye legjobban iparosított községe. A MÁV Járműjavító Vállalat és konzervgyár nagy üzemei mellett itt találjuk a Híradástechnikai Kísérleti Vállalat Mechanikai Laboratóriumát, a tőzegkitermelő szerelőműhelyét, a posta betonelemgyártó üzemét s más kisebb vállalatokat, ipari szövetkezeteket. A község három általános iskolájának igazgatója felmérte, hogy a most végző hat VIII. osztály 203 tanulója milyen életcélt választott, hogyan képzeli el a jövőjét? A pedagógusok reális érvelése — és az említett üzemek érezhető vonzása — következtében 94-en jelentkeztek szakmunkás tanulónak. A helybeli gimnáziumban és más középiskolákban 80 leány és fiú kívánja folytatni tanulmányait. Hárman mennek gyors- és gépíróiskolába és 28 nyolcadikos írta a kérdőívre, hogy munkaviszonyba lép; 4—6 órás munkát vállal az általános iskola befejezése után. (p. r.) Ünnepélyes avatás április 1-én Újabb raktárcsarnokok a kistarcsai VllLÉRT-telepen Megváltozott táj — Segít az INTRANSMAS Naprakész anyagnyilvántartás Mélyfúrók - a magasban Ahhoz, hogy hőforrást találjanak, előbb fúrótornyot kell fölszerelniük a ceglédi mélyfúróknak. Mint közöltük, a feltevések szerint, Gödöllőn, a föld méhében, meleg termálforrások vannak. Először a régi királyi kastély parkjában állították fel a képen látható fúrótornyot, itt kezdik meg a kutatást a szakemberek. (Kép — szöveg: Gábor — Hetcsi) Gödöllő felé menet a 3-as országúton Kistarcsa előtt már messziről felhívja magára a figyelmet egy hidrogló- bus. Rajta vörös betűk hirdetik: VILLÉRT. Három és fél évvel ezelőtt létesített itt kor- í szerű raktárt a Villamossági ! és Szerelési Cikkeket Értéke- | sítő Vállalat. A raktár megváltoztatta a táj képét. Harminc katasztrá- lis holdon 17 ezer négyzetméteren fedett épületek emelkednek, s a maid kétkilomé- teres bekötő úton naponta átlag 150 gépkocsi viszi-hozza a különböző elektromos készülékeket, berendezéseket és anyagokat. Ezt az utat használják a környező termelőszövetkezetek gazdái is. Nemcsak a táj képe változott meg, hanem az emberek élete is. Kistarcsáról azelőtt igen sokan a fővárosba jártak dolgozni. Ma a VILLÉRT-te- lep dolgozóinak túlnyomó része kistarcsai. Április 1-e, péntek, jelentős dátum lesz a VILLÉRT-telep életében: újabb létesítményeket avatnak. Átadnak rendeltetésének egy 150 méter hosz- szú, csaknem 30 méter széles, korszerű csarnokot, melyben huzal kábeleket raktároznak majd s ugyancsak átadják a szociális épületet, mely 200 dolgozó részére nyújt fürdési, öltözési lehetőséget. A raktárakban az INTRANSMAS bolgár—magyar vegyes vállalat által kidolgozott belső anyagmozgatási programot valósítanak meg. Kereken 24 millió forint értékű berendezést állítanak üzembe, s így a fizikai munka jórészt teljesen megszűnik, mindent a gépek végeznek, örülnek is ennek a dolgozók, hiszen a motor raktárban például évente 300 ezer motort kell megmozgatni, s ez kézi erővel bizony nem gyerekjáték. De van még más újság is Kistarcsán, mint Koren Miklóstól, a VILLÉRT igazgatójától megtudtuk: az év végéig újabb két NSZK gyártmányú automata iró- és számlázógépet állítanak üzembe, melyek segítségével naponta 3000 számlát készítenek el, illetve továbbítanak a budapesti központba, ahol az ország egyik legkorszerűbb amerikai gyártmányú UNIVAC számítógépe teljesen automatikusan naprakész állapotban végzi a számlázást, a könyvelést és a nyilvántartást. Azt is megtudtuk, hogy ugyancsak az év végéig újabb 80 kistarcsai lakosnak teremtenek munkaalkalmat a telepen. A VILLÉRT az ország egyik legnagyobb készletező vállalata. Mint nevéből is kitűnik, villamossági, szerelési anyagokat vesz át a gyáraktól és juttat el a fogyasztók részére az iparon és a mezőgazdaságon kívül a lakosságnak is. A kistarcsai telep lehetővé tette, hogy a vállalat a főváros különböző részein lévő, kis területű, korszerűtlen raktár- helyiségeit felszámolja, s minden tekintetben megfelelő, a gyors- és gazdaságos kiszolgálást biztosító raktárbázist teremtsen meg. Az április 1-én felavatásra kerülő objektumokkal nem ér véget a telep fejlesztése: a Középületépítő Vállalat elismerésre méltóan dolgozik már a műszaki készülékraktár létesítésén. A tervek szerint novemberben sor kerülhet ennek avatására is. Bruckner József Hordozható garázs- víkendház A Lábatlani Vasipari Kts* dolgozói gyártják az eternit- lapokból összeszerelhető, bárhol felállítható személygépkocsi-garázsokat. Ezek elterjedését eddig akadályozta, hogy viszonylag nagy, 25 mázsás volt a súlyuk. Most ennél lényegesen könnyebb, mindössze nyolc mázsa súlyú garázs terveit készítették el. Az újfajta garázs minden elemét műanyagból készítik, így könnyen szállítható. A korszerű formájú, gyorsan összeszerelhető műanyag garázst tulajdonosa vikendháznak is berendezheti. Nyolcvanezer nylon iskolaköpeny A szegedi ruhagyárból ezekben a 1lapokbatí kerülnek ki a nylonból varrt iskolaköpenyek első nagyobb tételei. A következő negyedévben már húszezret, az év végéig pedig mintegy nyolcvanezret adnak át a kereskedelemnek. A kék színű, könnyen mosható, rendkívül tartós köpenyek elsősorban iskoláslányok számára készülnek. Halálra gázolta a vonat Ismét tragikus végű szerencsétlenséget okozott a fegyelmezetlenség. Aszódon a vasútállomás területén olyan helyen akart átmenni a síneken Tóth István 58 éves segédmunkás fiával, ifjú Tóth Istvánnal, amelyet a gyalogosok számára megtiltottak. Nein figyeltek fel egy közeledő személyvonatra, amely mindkettőjüket elütötte. Az apa még a helyszínen meghalt, fiát pedig életveszélyes állapotban szállították a kórházba. — A Pedagógusok Szak- szervezetének delegációja Szalóka Lambert megbízott főtitkár vezetésével hétfőn Párizsba utazott, a CGT-hez tartozó technikumi tanárok szakszervezetének XVI. kongresszusára. § RESTAURÁLÁSRA VÁR Á NAGY RESTAURÁTOR SÍRJA Az idén lesz Schulek Frigyes születésének 125. évfordulója töltött hosszabb időt és végzett beható tanulmányokat, majd hazatérve az országos mintarajziskola és rajztanárképző tanárává nevezték ki. Itt került igen szoros kapcsolatba Székely Bertalannal, a magyar történelmi festészet legnagyobb büszkeségével. A két művészt halálukig tartó barátság fűzte össze. A Műemlékek Országos Bizottsága hívta meg Schulek Frigyest építésznek, aki számba vette és tanulmányozta az ország területén fellelhető építészeti műemlékeket és készített róluk részletes szaktanulmányokat. A többi között negyveníves, máig is kiadatlan monográfiát írt a vajdahunyadi várról, kidolgozva annak újjáépítési tervét, amelynek alapján teljes pompájában vissza is varázsolta Hunyadi János hajdani sasfészkét. A visegrádi fellegvár rohamosan porladó romjainak megmentése szintén Schulek Frigyes érdeme. Szívós harcot indított az értetlenség és a nemtörődömség ellen, fáradságos munkával valósággal felleítározta a romhalmaz minden kallódó kődarabját, gondos mérések, kutatások és beható tanulmányok alapján rajzban rekonstruálta az egykori erősséget, majd — sünikor nagynehe- zen felhatalmazást és anyagi fedezetet is kapott hozzá a kormányzattól — hozzálátott a vármaradványok konzerválásához. Összegyűjtötte a beomlott várfalak törmelékdarabjait és sokszor messze környékről szállította vissza eredeti helyükre. Ugyanezt a munkát elvégezte a Salamon-toronynál is, megerősítve az állandóan omladozó falakat. Munkája közben gondosan ügyelt az eredeti formákra. Csak ott rakatta föl a leomlott fal részeket, ahol biztonsággal megállapíthatta eredeti formájukat. Kényes munkájához minden rajzot maga készített, maga gyúrta a szükséges maketteket, gipszmintákat, kegyelettel megtartott minden megtarthatok Schulek Frigyes a múlt szárad hetvenes éveiben kezdte meg ezt a nagy jelentőségű munkát, amely minden figyelmét, energiáját lekötötte. Akkor forrt össze Visegráddal, hogy telket vásárolt a várhegy tövében meghúzódó kis faluban, lakóházat épített magának és családjával együtt odaköltözött. A fellegvárban végzett munka közben érlelődött meg benne az a meggyőződés, hogy a várhegy tövében föltétlenül maradt valami nyoma Mátyás király egykori világhírű palotájának, csak a századok során fölhalmozódott rétegeket kellene eltávolítani róla. Az ekkori „szakértők” Schulek Frigyes föltevését képtelen agyrémnek minősítették, a hivatalos körök pedig csökönyösen elzárkóztak gyakran megismételt javaslatai elől. Harca így mindvégig meddő maradt. Halála (1919) után, ugyancsak építész fia, Schulek János vállalta a harc folytatását. Ö sem talált megértésre. A sok visszautasítás annyira elkeserítette, hogy a harmincas évek legvégén visegrádi telkén maga kezdte meg, sajátkezűig az ásatást. Már az első ásónyomokban megtalálta a palota egyik alapfalát, ami végre az illetékeseket is meggyőzte, hogy Schulek Frigyes föltevése nem volt agyrém. Most aztán megkezdődött a kutatás és annak eredményeképpen csakhamar napfényre kerültek a csodálatos palota maradványai, amelyek világhírűvé tették Visegrádot. Schulek Frigyes végakarata szerint 1919-ben kedvenc Visegrádján temették el. Aztán mellé temették kivételes művészetének méltó örökösét és munkáinak, harcainak folytatóját, János fiát is. Azóta a terméskőből készült sírkert szétomlott, az egyszerű fejfák elkorhadtak és a iesüpp>edt sírdombot sűrű bozót borítja. Ebben az évben, november 19-én lesz Schulek Frigyes születésének 125. évfordulója. A Műegyetem, amelynek egyik legkiválóbb professzora volt, és Visegrád, amely elsősorban neki köszönheti, hogy az idegenforgalom egyik legvonzóbb magyarországi központjává fejlődött, talán ebből az alkalomból gondoskodik róla, hogy a restaurált fellegvár és a föltárt palotaromok tövében rejtőző, elhanyagolt sírnak is akadjon restaurátora. Magyar László A visegrádi temető legtávolabbi sarkában félig besüppedt sírra bukkan az, aki nagyon keresi. Ha a látogató nagyon kíváncsi arra, hogy ki lehet az, akinek emléke ennyire beleveszett a közönybe, és félrehajtja a fejfákat csaknem egészen elborító bozótot, már alig olvasható neveket talál: Schulek Frigyesét és fiáét, Schulek Jánosét. A két kiváló építőművészét, akiknek fő érdemük van abban, hogy Visegrád ma világhírű nevezetessége az országnak. Schulek Frigyes, a magyar építőművészet örök büszkesége, a Halászbástya, a budai Mátyás-templom, a jánoshegyi kilátó, a szegedi „kakasos templom” és még egy egész sor építőművészeti remekmű tervező művésze, a legnevezetesebb magyarországi műemlékek restaurátora volt. Köztük a visegrádi fellegváré, a Vajdahunyad váré, a ferencesek pozsonyi templomáé, hogy csak a legfontosabbak közül említsünk néhányat. Pesten született 1841-ben. Műszaki alapismereteit a pesti reáltanodában szerezte meg. Közben a nyári vakációkat arra használta fel, hogy kőművesinasként ellesse az építészet gyakorlati tudnivalóit. Kora gyermekkorától kezdve tudatosan készült az építészeti pályára, ezért szerezte meg a kőműves-segédlevelet, és annak birtokában iratkozott be a bécsi akadémiára. Kivételes tehetségére már akkor felfigyeltek a szakemberek, és ennek köszönhette, hogy alig huszonöt éves korában részt vehetett a világhírű regensburgi dóm helyreállítási terveinek elkészítésében. Később Romániában és Olaszországban
