Pest Megyei Hirlap, 1966. március (10. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-20 / 67. szám
10 rur u tevét 1968. MÁRCIUS M, ▼ASARNAP Heti jogi tanácsaink A ntHnkabéráíIag kiszámítása Mikor jár házastársi pótlék? A* önkényes kilépésről Munkabérátlag kiszámítása nyugdíjnál. G. Gy. dunaharaszti olvasónk sérelmezi, hogy munkabérátlagát alacsony összegben állapították meg. Írja, hogy a Csepel Erőmű dolgozója voflt 11 évig, és havonta átlagosan 1600.— Ft-ot keresett. Nyugdíjaztatása előtt az utolsó öt évben 21 hónapig volt betegállományban. Sérelmezi a 983.— Ft átlagkereset megállapítását, és kérdezi, hogyan számítják lei az átlagot. A nyugdíjtörvény szerint a nyugdíj összegét a nyugdíjazás évét közvetlenül megelőző 4 naptári év (a korábbi rendelkezések szerint 5) alatt elért munkabér havi átlagának alapulvételével állapítják meg. A kiszámításnál figyelmen kívül marad a betegállományban eltöltött idő, de emiatt a dolgozó nem kerülhet hátrányosabb helyzetbe. A havi bérátlagot a következőképpen számítják ki: A figyelembe vett idő alatt felvett munkabér összegét elosztják a munkaviszonyban töltött naptári napok számával, levonva ebből a betegállomány idejét. Az így kapott összeg a napi átlag. Ezt beszorozzák háromszázhatvanöttel, és az eredményt 12-vel elosztják. Ez az összeg a havi átlag. Olvasónk 1954. szeptember 14-től 1965. november 30-ig a teljes nyugdíj megállapításához szükséges 20 évvel szemben 11 év és 78 nap szolgálati időt szerzett Ennek alapján 32%-«s résznyugdíjra jogosult A törzsnyugdíj mértéke ugyanis az 50%-hoz képest annyiszor 2—2 százalékkal csökken, ahány évvel a szolgálati idő 20 évnél kevesebb. Ezenkívül megilleti a munkában töltött minden év után a törzsnyugdíj 1%-a nyugdíjkiegészítés címén. Olvasónknak a mi számításunk szerint valóban úgy néz ki, hogy alacsonyabban állapították meg a havi átlagát Lehetséges azonban, hogy a 21 hónapi betegállományon kívül volt még egyéb munkában nem töltött ideje, esetleg igazolatlan hiányzása, és abban az esetben a havi átlagkereset is csökken. Úgyszintén az is lehetséges, hogy a figyelembe vett 60 hónap alatt volt rövi- debb vagy hosszabb olyan időszak, amikor ezerhatszáz forintnál kevesebbet keresett havonta. Ezek a körülmények is befolyásolják az átlagkereset megállapítását Mivel leveléből mindez nem volt megállapítható, ezért az illetékes társadalombiztosítási szervhez fordultunk. A válasz beérkezése után ismét visszatérünk kérdésére. Házastársi pótlék egyezer forinton aluli nyugdíj esetében jár. T. I.-né dunakeszi olvasónk írja, hogy férje harminc évig volt alkalmazásban a fővárosnál. Mint gépkezelőt nyugdíjazták 836 forinttal. Házastársi pótlékkal együtt 850 forintot kapnak, tehát lényegében 14 forint a házastársi pótlék. Olvasónk sérelmezi a pótlék csekély összegét, mivel úgy tudja, hogy 100 forint a pótlék. A korábbi rendelkezések szerint 850 forinton aluli nyugdíj esetében járt a házastársi pótlék, mégpedig annyi, amennyi a 850 forintig kiegészítette az összeget, legfeljebb azonban 100 forint. A 7/1965. számú Korm. rendelet módosította ezt, és jelenleg az a helyzet, hogy a házastársi pótlékra az a nyugdíjas jogosult, akinek nyugdíja a havi 1000 forintot nem éri el. Olvasónk levele alapján az a véleményünk, hogy a férje nyugdíján felül megilleti önt az egyszáz forint házastársi pótlék Ha férjének nyugdíja as újabb rendelkezések szerint í havi 900 forintot meghaladná házastársi pótlék címén az as összeg jár, amely a nyugdíjé' havi 1000 forintra egészíti ki. Ha közlésünk után úgy látja, hogy jogsérelem érte, forduljon az illetékes megyei társadalombiztosítási igazgatósághoz (Budapest). „önkényesen kilépett bejegyzést 1965. jannár l-től a munkakönyvbe bejegyezni nem lehet. M. F. táborfalvai lakos írja, hogy 1965. januárban az Örkényi Állami Gazdaságban mint szőlőmunkás helyezkedett el. Ezt a munkaviszonyát — mivel fizikai erejéhez képest nehéz volt — felmondta, és a felmondási idő után a Ganz-MÁVAG-ban helyezkedett el. Ez utóbbi munkahelyén, mint ahogy írja olvasónk, — azért nem kap két évig munkaruhát, bakancsot, sem más járulékot, mert munkakönyvébe önkényes kilépést írtak be előző munkahelyén azért, mivel írásban ott nem közölte, hogy hova és milyen szakmában akar tanulni, illetve elhelyezkedni. Ügy gondoljuk, olvasónk tévesen informál bennünket levelében. 1965. január l-től ugyanis „önkényesen kilépett” munkakönyvi bejegyzés nem létezik. Valószínűleg összekeveri azzal, hogy a „felmondás a dolgozó részéről” való munkakönyvi bejegyzéssel is hátrányos következmények járnak, mint amiről már korábbi tanácsainkban részletes tájékoztatást is adtunk. Most csupán a konkrét esetben annyit, hogy a „felmondás a dolgozó részéről” való bejegyzés esetén kétévi folyamatos munkaviszony után nyerheti vissza a munkaviszony folyamatosságát, és ezzel együttjár, hogy munkaruha-juttatásra hathónapos folyamatos munkaviszony elteltével válik jogosulttá, egyéb kedvezményes juttatás pedig csak egyezd folyamatos munkaviszony után illeti meg. Ha viszont „kilépett” bejegyzés került a könyvébe, mert pl. a felmondási időt nem dolgozta le, — akkor ezek az idők meghosz- szabbodnak. Éspedig egy év után jár a munkaruha, két év után a természetbeni juttatás, és három év után nyerheti vissza a korábban munkában eltöltött éveit. Azt tanácsoljuk, hogy máskor pontosabban szíveskedjék megírni panaszát, mert mi is csak akkor adhatunk helyes választ önnek. Belépés csak az olvasónak A sejt titkai ♦ „Akik“ áldozatot hoznak az emberiségért ♦ 200 ezerszeres nagyítás Tíz emelet tudomány. A Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézetben vagyunk. Népszerűén „KOKI” — Budapest szívében épült az Üllői úton. Csupa üveg, csupa beton. Igazi nagyvárosi toronyépület Kí- vül-belül korszerű, minden feltételt biztosít a kutatásokhoz. A gyógyszerek hatása Az állatkísérleti laborban teljes az üzem. Égnek a műtőlámpák, állatok fekszenek mély álomban a műtőasztalon. Nyakukról, szívük tájékáról különféle vezetékek ágaznak az elektromos regisztráló berendezésekhez. — Macskák — mondja az asszisztens. — Kísérletre előkészítve, a mellső és hátsó lábuknál rögzítve. A vénában injekciós tű. Ezen keresztül jut a hatóanyag az állat vérkeringésébe. Figyelik, jegyzik reakcióikat Gép regisztrálja a vérnyomást, mesterséges légzéssel tartják fenn a tüdő működését A gyógyszerkutatási osztály alapvető feladata a már ismert vegyületek hatásmódjainak vizsgálata, és bizonyos elméleti elgondolások alapján, új vegyületek előállítása. Minden gyógyszer hatóanyaga hasznos tulajdonságok mellett különböző káros hatásokat is tartalmaz. A cél a kísérletek folyamán a károst egyre inkább kiküszöbölni. A laboratóriumban üvegcsőben dobog egy kutyából kioperált szív. A szerkezet mesterségesen biztosítja a természetes élettani körülményeket, megfelelő hőmérsékletet és tápanyagot. Ilyen módszerrel megvizsgálhatják, hogy az egyes szervek hogyan reagálnak a legkülönbözőbb hatóanyagokra, illetve külső fizikális behatásokra. A lebecsült patkány Itt mások a törvények, mint mondjuk a matematikában. Nem olyan határozottak az igenek és a nemek. Itt nagyobb a „szórás”. — Melyik állat a legalkalmasabb kísérletezés céljaira? — A vizsgálandó problémától függ. Minden kísérlethez más-más állat szükséges. Bizonyos alapkísérlet sorozatokra mégis elsősorban fehér egeret és fehér patkányt használunk. Elbúcsúzunk. A műtőasztalon az egyik kísérleti macska közben befejezte földi pálya200 ezerszeres nagyítású elektromikroszkóp futását. Ha nem is önkéntes alapon — áldozatot hozott az emberiségért. Az élő sejt megtapadt A morfológiaosztályon mindenütt mikroszkópok. A különleges eszközökkel nemcsak látni lehet a parányi sejteket, de még a súlyukat is megmérhetik. Ez a „súly” a gramm sokmilliomod része. Az osztály feladata feltérképezni a sejteket, mindent megtudni róluk. Vizsgálni reagálásukat a különféle anyagokra, és a fizikai behatásokra. A mikrofotográ- fia segítségével rögzítik a kísérleti folyamatokat és azok eredményeit. A sejtmag akkorára nagyítható, mint egy alma! Izgalmas kísérletsorozat foglalkoztatja az osztály minden tudományos munkatársát. A kísérleti állatra halálos dózisú Röntgen-sugarat bocsátanak. A sugarak szétroncsolják a csontvelő sejtjeit, A besugárzás után azonnal egészséges állat ép csontvelősejtjeiből intravénásán bizonyos mennyiséget juttatnak a szervezetbe. Eredmény: a lépben több esetben megtapadtak az élő sejtek, növekedni kezdtek és osztódtak. Igazolódott, hogy bizonyos feltételek között az élők pótolják az elhalt sejteket Most már az a* feladat, hogy ennek dinamikájáról, hogyanjáról megszerezzék a szükséges ismereteket Radioaktív zsír A kórélettani osztályon azt vizsgálják, milyen szerepet játszik a nyirokkeringés az anyagcsere szempontjából fontos különböző kémiai anyagok szállításában. A jelenlegi vizsgálatokkal éppen arra akarnak választ kapni, hogy a zsírral megetetett kutyák emésztőrendszeréből hová és hogyan jut el a zsír. Hogy a zsír útját követhessék, a zsírt radioaktívvá tették és a műtőben megkezdett kísérlet az izotóplaboratóriumban folytatódik. A hajszál egy gerenda A kilencedik emelet az állatház. Ha a kísérők nem jeleznék, külső jelekből észre sem lehetne venni. Nem érezni kellemetlen szagot, az elszívó berendezések biztosítják a friss levegőt. A ketreceknek sok ezer lakója van: egerek, kutyák, macskák. Rezgésmentes vasbeton torony. Bent az épületben. A fa laktól teljesen elszigetelve. A precíziós műszerek szobái így pontosan egymás fölé kerültek és méréseik pontosságához képest a hajszál egy gerenda. Becsukódik mögöttem az ajtó. Egy napig jártuk az intézetet, kerestük, kutattuk érdekességeit Megismerni ezt a tudománykomplexumot — laikusnak — lehetetlen. Mégis, mindaz, amit láttunk, a laikus számára Is érdekes. R. L Felkészültek a tavaszra az áruházak Több, mint 800 millió forintos árukészlettel, gazdag választékkal, sok-sok újdonsággal várják a vásárlókat hétfőn, a hivatalos tavasz kezdetén, az állami áruházak. Mozivászon — danulonselyemből A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat újszegedi gyáregységében elkészült az első tétel hazai danulonselyemből szőtt mozivászon, a Filmtech- nikan Vállalat részére. A kísérletek szerint az ilyen vásznon a kép minősége jobb, mint a hagyományos pamutszöveten. Ma: Gyémánt karnevál Gyémántok, drágakövek, aranyműves ékszerek pompás „karneválja” lesz a mai, gyémánt-vasárnap az Iparművészeti Múzeumban. A művészi-iparosság muzeális kincseiből, körülbelül 200 becses munkából készül a „Drágakövek, ékszerek” című kiállítás, amelyet ma 10-től 18 óráig mutatnak be a közönségnek. — Hét vitrinben sorakoznak majd az elmúlt fél évezred során született ritka értékek. Kiemelkedő művészettörténeti érdekesség Színyei Merse Pál feleségének ametiszt berakásos arany karkötője és melltűje, amelyet akkor is mseit, amikor a „Lilaruhás nő”-höz modellt ült. A festmény egyébként jelenleg a Nemzeti Galériában látható, az ékszereket pedig a művész özvegye 100 esztendős korában — két évvel halála előtt — adta el a múzeumnak. A TÁRGYALÁST ELNAPOLTÁK Az angliai Warrington városban nemrégen elnapoltak egy bírósági tárgyalást, mert az előző éjszakán tolvajok hatoltak be a bíróság épületébe, és ellopták a bírák és ügyvédek parókáit. Az egyik kísérleti alany A magas talajvíz veszélyezteti a kutak tisztaságát Fokozott óvatosságot a kútvízfogyasztáskor Az elmúlt hetekben keletkezett ár- és belvizek következtében nagymértékben emelkedett a talajvíz szintje, s ennek következtében növekedett a felszíni talajvízből táplálkozó kutak fertőződésének veszélye. Az Országos Közegészségügyi Intézet vízügyi osztályán elmondották az MTI munkatársának, hogy az árvízzel elöntött területeken a víz visszahúzódása után csak a szakszerűen, a KÖJÁL, irányításával és ellenőrzésével kitisztított, fertőtlenített kutak vize fogyasztható, mert az árvíz belesodorhatta a kutakba a legkülönbözőbb szennyeződéseket. A kútvizek tisztaságát a belvizek következtében megnövekedett talajvízszint is veszélyezteti, de a helyesen épített, betongyűrűs, szivattyús kutak — amelyek utolsó gyűrűjének fele a talaj szintje fölé emelkedik és jól záró fedőlap védi a kút aknáját — szinte teljesen védettek. Az ilyen kutak vizét tehát nyugodtan lehet fogyasztani, kivéve, ha a víz zavarossá válik. A nyitott vedres, vagy gémes- kutak, különösen, ha oldalfaluk nem betongyűrű, hanem téglával vagy kővel van kirakva, nagymértékben ki vannak téve a fertőzésnek, a talajvíz már a felső rétegekből közvetlenül átcsoroghat, beszivároghat a kút aknájába. Az ilyen kutak vizéből tehát ne igyunk, ha a talajvíz magas. Ha mégis szükségessé válik az ilyen víz fogyasztása, akkor legalább tízperces forralással, vagy megfelelő fertőtlenítéssel tegyük hatástalanná a vízbe került kórokozókat. A fertőtlenítéshez legjobb klórmeszet, vagy hypolúgot használni. Egy vödör vízbe egy gyű- szűnyi hypolúgot kell önteni, és jól elkeverve éjszakán át állni hagyni. A fertőtlenítő szer, ilyen arányban hígítva, nem ártalmas, de a baktériumok elpusztulnak. Forraláskor különösen az úgynevezett kemény vizek átmenetileg zavarossá válnak, a kicsapódó kalcium- és magnézium-karbonátoktól. Később ezek a sók leülepednek, a víz ismét tisztává válik és nyugodtan fogyasztható.
