Pest Megyei Hirlap, 1966. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-02 / 51. szám

X. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM 1966. MÁRCIUS 2., SZERDA Mi és a franciák Előadás a nagyüzemi szőlőtermesztésről Dr. Csepregi Pál nem is­meretlen a nagykőrösiek előtt. Két évvel korábban már tartott előadást. Szakkönyvei révén pedig azok is ismerik, akik személyesen nem tudták meghallgatni előadását. A szőlő metszése című könyve most jelent meg negyedik ki­adásban, eddig 15 ezer pél­dány fogyott el. • A második 5 éves terv so­rán — kezdte előadását — 80 ezer hold szőlőt telepítettünk hazánkban, ebből 60 ezer hold az Alföldön került tele­pítésre. Évente átlagban 2 százalék telepítés szükséges a szőlő területállagának fenn­tartása miatt, figyelembe vé­ve a kiöregedéseket. Az új telepítések zöme korszerű, szélessoros tele­pítés, ahol a holdankénti tőszám ke­vesebb ugyan, mint a régi keskenysoros telepítésnél, vi­szont a holdankénti termés lehet annyi, sőt több is, mint a régi telepítésű szőlőkben. Dr. Csepregi Pál másfél évig tanulmányozta Francia- ország szőlőtermesztését, ahol a termésátlagok jelentősen nagyobbak, mint nálunk, en­nek egyik okát a franciák holdankénti nagyobb műtrá­gyafelhasználásában jelölte meg és abban, hogy a fran­ciák, de a bolgárok is, nem a mezőgazdasági művelésre ke­vésbé alkalmas területeken telepítenek, hanem a jó ter­mőföldeken is. Az Alföldön a fagyveszély miatt a magas művelésnek nehézségei vannak, azonban a terület 20 százalékán ezt meg­valósíthatónak tartja az elő­adó. Magas művelési mód­szernél holdanként kevesebb munkaerő szükséges már a metszési munkánál is. A je­lenlegi enyhe időjárás miatt ajánlatos a szőlőket sürgő­sen kinyitni, hogy a kipállási veszteségeket elkerüljük. 1965-ben a nem megfelelő növényvédelem miatt 2,5 millió hektoliter borral kevesebb termett, mely­nek értéke 2,5 milliárd forint. A franciáknál már néhol alkalmazzák a helikopterrel való permetezést, melynek holdankénti vízszükséglete 10—20 liter, szemben a mi több száz liter permetlé- szükségletünkkel. Ráadásul a permetezést 1—2 perc alatt el Jehet végezni. A mi nagyüze­mi formáink még inkább le­hetővé teszik a jövőben a he­likopter alkalmazását perme­tezésnél. Magas művelés esetén a fagyveszély elhárítása céljá­ból biztosítóvessző lehúzása, fedése célszerű. Kombinált fajta és kombinált termelési mód alkalmazására alkalmas az Ezerjó és Tramini; a Po­zsonyi Fehér és Leányka al­kalmazására kísérletek foly­nak. * Nem alkalmas kombi­nált termelési módra együttesen az Ezerjó és Kövidinka és Pozsonyi fehér. Az Alföldön a lecsökkenteti tőkeszám miatt erősebb tőke szükséges a termelési kocká­zat az időjárás miatt itt na­gyobb. Nálunk a bor termelési költsége négy-ötszöröse a franciák termelési költségé­nek. A termelési költségek a holdankénti hozam növelésé­vel és a nagyüzemi termelési mód bevezetésével, kevesebb munkaerő felhasználásával csökkenthetők. Dr. Konrád Zoltán A KISZ VIETNAMÉRT Ma a gimnázium KISZ- szervezete tiltakozó gyűlést tart a vietnami agresszió el­len. A gyűlésen az irodalmi színpad műsorában Vietnam­ról készült összeállítást látnak a diákok. A gimnáziumi KlSZ-szerve- zet terveiben szerepel egy vietnami vasárnap is: a diá­kok társadalmi munkájuk el­lenértékét átutalják a KISZ vietnami számlájára. SALATA HAT HOLDON Í'V» litts-í tiplin fii ti s termelés a asiroshcf/yi kertészet heti Hat katasztrális holdon ve­tettek salátát a Szabadság Termelőszövetkezet zsiroshe- gyi kertészetében. Kedvező termés esetén 50—60 ezer fo­rintot várhat a közös gaz­daság erről a területről. — A fóliás salátatermelés — mondotta Illyés Gyula brigádvezető — jól bevált a múlt esztendőben. De még sokkal szebb lett volna az eredmény, ha a salátát nem támadta volna meg a liszt­harmat. Ügyes kezdeményezés volt az elmúlt esztendőben a sa­láta tápkockás termelése, ami különben a paradicsom­termelésben is igen szép eredményeket hozott. A fóliás termelés sokkal olcsóbb, r int a hollandi ágyas, vagy az üvegházakban fo­lyó termelés. A tápkocka alkalmazásának kétségtelen előnye az, hogy miután a fiatal növény a tápkocká­val együtt kerül kiültetésre, a saláta nem sínyli meg a helyváltoztatást. Jelenleg a brigád 10—12 tagja dolgozik, ök végzik a pikírozást, a saláta, karalábé, paradicsom tüzdelését. Március 15-től teljes lét­számmal dolgoznak. Csúcsidő­ben a szerződött munkások­kal és termelőszövetkezeti ta­gokkal 'együtt átlagosan 100— 120 embert foglalkoztat a ker­tészet. HORDÓKBAN A HOMOK LEVE Megalakult a termelőszövetkezetek pincészeti társulása A falon lopótök. Beljebb ha­talmas hordók egymás mellett, a pincemester liliputi emberke mellettük. A nagy hordókban jó borok. ISKOLARÁDIÓ — Tavaly és tavalyelőtt is volt az iskolának rádiója — mondta Römer Anikó gim­náziumi KISZ-titkár, a leg­utóbbi városi KISZ vb-gyű- lésen. Trak toros less a karnisából HÁZTÁJI OPTIMIZMUS Két esztendővel ezelőtt Bessenyei Pálnénak, az Arany János Tsz nyugdíjasának hatszáz négyszögöles háztáji gazdaságában majdnem tíz hektoliter mustot szűrtek. Szép összeget kapott érte. Sok mindenre telt ebből a pénzből. De tavaly a ház­táji, a hatszoros locsolás el­lenére is csak százötven li­ter bort hozott. — Hogy ez pénzben meny­nyi? — ismétli meg a kér­désemet Bessenyei Pál, a fiú. — Nagyon csekély. Bessenyei másodmagával trágyát hord a háztájiban. — A háztáji gondozása már a mi dolgunk — folytatja. — Édesanyánk nem bír ve­le. Én Cegléden dolgozom és vasárnaponként járok át, hogy a soron következő mun­kát elvégezzük. Mert az aztán akad gyakran a sző­lőben. A trágyázás után nyitunk, majd következik a metszés. Ki tudja, hogy az időjárás hány permetezést tesz szükségessé. De a száz- forintos napszámnak foga van. Hatalmas domb a dűlő szélén istállótrágyából. Ezt hordja tragacson Bessenyei Pál egyik készséges szom­szédjával. — A tavalyi rossz ter­més után még van kedvük arra, hogy ilyen sok trá­gyát dolgozzanak a földbe? — Ezt nem lehet máskép­pen! — mondja Bessenyei Pál. — A parasztember min­dig bízik. Az idei esztendő sokkal jobb lesz, mint a ta­valyi volt. Ezt szolgálja a trágyázás is. És ha legalább jó közepes termést érnénk el, az is pótolna valamennyit a tavalyi kiesésből. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Fény a redőny mögött. Iz­galmas, szélesvásznú magyar film. Főszereplők: Pécsi Ildi­kó és Nagy Attila. Korhatár nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: 1966/2 Világ-1 híradó. ^ § Előadások kezdete: 5 és fél§ 8 órakor. rsssssssssssssssssssssssssssh Kőműves István dón keresztül volt kanász a ceglédi Kossuth Termelőszö­vetkezetben. Azt sem mond­hatta, hogy nem keresett jól, dehát az ember úgy fordít a során, ahogyan a legjobbnak gondolja. így került a Kőmű­ves család Nagykőrösre, az A any János Termelőszövet- I Mczetbe. A kanász egyetlen segítsé­ge a tizenhat esztendős Pista gyerek. A derék fiatalember birja a munkát. — Ketten kétszáz jószágot gondozunk. Tessék csak elgon­dolni, hogy naponta kétszer keverünk moslékot és a négy hektó eleséget kétszer karon hordjuk el a vályúkhoz. — De van-e legalább értel­me? — Van bizony! Nem ritka az olyan hónap, hogy négy­ezer forintot megkeresünk. Ezekután majdnem biztos voltam abban, hogy Kőműves Pista, amikor eléri a tizen­nyolc esztendőt, az édesapja foglalkozását választja, és ő lesz a termelőszövetkezetben a kanász utánpótlás. — Dehogyis leszek én ka­nász! — mondja ki határozot­tan a szót. — Nem mondom én, hogy nem keres szépen a kanász Azt sem állítom, hogy nem jó a kereset. De ha a gé­peket jobban szeretem, mint a jószágot. — Vagyis hogyan gondolja? — Ügy, hogy .amikor betöl­tőm a tizennyolc éveit, akkor elmegyek háromhónapos erő- gépvezetö tanfolyamra a gép­javító állomásra, sóit még le­teszem a gépkocsivezetői vizs­gát is. — És akkor örökre elbúcsú­zik a termelőszövetkezettől? — Azt nem! Itt maradok én, de nem mint kanász, hanem mint traktoros, vagy sofőr. — Most újból szeretnénk, ha megindulnának az is­kolai rádió adásai. A felté­teleink sokkal jobbak. Ka­punk egy kis szobát, ott rendezzük be a stúdiót. He­tenként egyszer legalább egy­órás, színvonalas műsort sze­retnénk adni, és reggelen­ként is, rövidítettet. Részt kapna műsorainkban a gim­náziumi élet minden terü­lete, és a zene is — ter­mészetesen. Ezt azért kell külön megemlíteni, mert elő­ző próbálkozásunkban túl sok volt a zene, s nem aka­rom, hogy azt higgyék: most teljesen mellőzzük. — Most az új „stúdióban” jó műsorokat szeretnénk ad­ni. Ez a pince — még nincs. Még .csak a helyét ismerik. A vasút mellett lesz, a pálfá- jai út mellett, szemben a kon­zervgyárral. Oda tervezik majd a termelőszövetkezetek közös pincészetét. Néhány év múlva termőre fordulnak a szőlők — most is telepítenek — és néhány éven belül még sok-sok holdnyi te­rű'etre kerül szőlő. Már most is kell és évek múlva már in­kább szükség lesz egy feldol­gozó- és tárolóhelyre. A présházakat felváltja a modern és nagy pincészet. A „pinceszer” is átalakul kóstoló­vá, hiszen ebben a majdani nagy pincében fogják eladni a homok levét kicsiben és nagy­ban. Itt és két-három borkós­tolóban. A tervek szerint két borki­mérőt nyitnak a városban és egyet Budapesten. A távlati tervekben pedig egy reprezentatív poharazó is szerepel, amit itt, o városban nyitnának meg. Tervek... De hamarosan megvalósulnak — legkésőbb 1969 elejére. (bányász) s p © r_ t Labdarúgó kupamérkőzés Táborfalvi Honvéd—Nagy­kőrösi Kinizsi 2:2 (1:1). Táborfalva, 200 néző. Ve­zette: Böröcz. Kinizsi: Vadnay — Vass, Szomolányi, Baranyai — To- ricska, Farkasinszki — Szabó, Csikós 11, Kecskés III, Decsi, S. Szabó. A Kinizsi már az első perc­ben megszerezte a vezetést S. Szabó révén, de a játékosok a kellő lélektani pillanatot, az ellenfél megilletődöttségét nem használták ki, és az újabb gólszerzési lehetősége­ket elmulasztották. A nagy lendülettel játszó hazaiak fo­kozatosan feljöttek és több ki­maradt helyzet után egyenlí­tettek. Fordulás után a körösi csapat volt fölényben, de a 65. percben a hazaiak szerezték meg a vezetést, leshelyzetből. A gól után erősen rohamozott a Kinizsi, de csak a 82. perc­ben sikerült Csikós II-nek védhetetlen góllal egyenlíte­nie. Táborfalván a Kinizsi a vártnál sokkal gyengébben szerepelt. A csapatból nem le­het kiemelni senkit sem, talán csak Toricska szorgalmát és igyekezetét. Vadnay mind a két gólnál hibázott, ugyan­úgy Vass és Szomolányi is. De nem a kapott két gól volt a fő oka a döntetlennek, ha­nem az egész csapat, főleg a csatársor nagyon gyenge sze­replése, melyre rányomta bélyegét Decsi dekadens játé­ka. A látottak után rá kell éb­redni a szakosztály vezetősé­gének és az egyes játékosok­nak is, hogy változtatni kell a csapat szellemén, magatar­'f'sssssssssssssssss/sssssssssssssssssss/ss//ssssrsssssssssssssssrsssss/ssssssssssssssssssyx* ( SZEZONNYIT ÁS ELŐTT Lázás munka folyik a konzervgyár valamennyi üzemében. Ezekben a hetekben a vasasoké a szó. Rajtuk múlik, hogy idő­ben kijavítsák a gépeket, hogy mire az első borsószállílmány befut, mindenütt rend legyen, s indulhasson a „nagyüzem”. tásán és hozzáállásán, mert a táborfalvihoz hasonló szerep­lésekkel csak a város és a sportegyesület tekintélyét já­ratják le. Mindenki tudja, hogy a csapatban több van, többré képes, de a jó szerep­lés érdekében ezt a többletet nyújtani kell minden egyes játékosnak. Reméljük, hogy a hideg zu­hany még időben jött, és okulva a tapasztalatokon, a bajnokságban javítani fog a csapat, mert a mutatott já­tékkal nem harmadiknak len­ni, hanem csak kiesni lehet a megyei osztályból. Ma Diósdon játszik edző­mérkőzést a Kinizsi és utána a Népstadionban megnézik a Ferencváros—Intemazionale mérkőzést. A kupaküzdelmekből való kiesés miatt a vasárnapi program még bizonytalan. P. S. halóczi József szakvezető Czin- l.us Gáborral a felöntőlé vonal javítását ellenőrzi A paradicsomvonal „szépíté­sét” Győré Imre és Kiss László végzi. Feladatuk: a léelőmele- gítők javítása Bevetésre kész az I-es telepen a borsóvonal osztályozó gép­sora. Már csak a borsó hiányzik \ Gedány felvételei Horváth Sándor és Héjjas Dé­nes segédek önállóan javítják a paradicsomlé-vonal felhordó szalagjait Kocsó Imre és csoportja a bor­sóvonalakból a töltőgépeket és a szállító szalagokat javítja

Next

/
Thumbnails
Contents