Pest Megyei Hirlap, 1966. március (10. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-02 / 51. szám
Mivel gyarapodik a város? I Bútorüzlet, bisztró, népboltok A Béke májusra elkészül IFJÚSÁGVÉDELEM Sorsok a bizottság előtt ÁUAMVESZÉLY A Pismányi Ivóvíz Társulat nyomatékosan felhívja a lakosság figyelmét, hogy a pismányi vízhálózat mentén elektromos kábelek vannak lefektetve. A kábelek esetleges megsértése életveszélyt jelent, és százezres károkat okozhat. A vízhálózat közelében árokásást vagy munkaároknyitást csak a Pest megyei Vízmű- és Csatornaépítő Vállalat helyi kirendeltsége (Ady Endre út 5.) engedélyezhet — ellenőrzés után. Az ezredik Kedves Barátom! A szombati számban jelent meg ezredik cikked. Egy hivatásos újságíró számára ez a szám talán nem olyan jelentős, de egy amatőr számára nem mindennapi. Nyolc év alatt ezer írás! Bevallom őszintén, irigylésre méltó. Mert tudom, mennyi munka, kitartás, lemondás, elismerés és bírálat van mögötte. Mindemellett nyolc esztendő: lapunk megjelenésétől a mai napig. Csupán annyit jubileumod alkalmából: adjon a sors még sok erőt, számos munkás évet, hogy szolgálhasd azt, ami szinte már összeforrt neveddel: kedves városod előmenetelét. Kedves Levente, ezt kívánjuk mindnyájan!, A szerkesztőség nevében: . Wolff Lajos NEB-kérdőívek A Szentendrei Járási-Városi Népi Ellenőrzési Bizottság, munka terve alapján, a napokban hozzáfog a lakosság részére végzett javítószolgáltató tevékenység vizsgálatához. A NEB a járás és város ipari üzemeiben, a szakszervezeti bizottságok közreműködésével, mintegy 2500 darab kérdőívet bocsát ki, hogy a dolgozók véleményét ezúttal is megismerje. A népi ellenőrzés vizsgálata elsősorban a kisipari termelőszövetkezetekre, magánkisiparosokra terjed ki. Az ellenőrzés során a lakosságot közvetlenül érintő, különösen a dolJogos az évek óta hangoztatott panasz, hogy fejlődő városunknak nagyon Kevés a szakboltja, keyes a vendéglátó egysége. Most jó hírekről szeretnénk beszámolni. A múlt évben egymillió- száznegyvenezer forintos költséggel felújították a Határcsárdát. Aki régen járt arra, nem ismerne rá. Külsőleg-belsőleg az ország bármely hasonló célt szolgáló vendéglőjével, csárdájával felveszi a versenyt. Az átalakítás alatt álló Béke Étterem is szépül. Tágas, minden korszerű igénynek megfelelő új konyha épült. Az udvar végében végre elkészült az eddig nagyon hiányolt személyzeti zuhanyozó. De az étterem is egészen új köntöst kap. Örömmel hallottuk Körösi Miklós vezetőtől, hogy a tervezett határidő megrövidül. Az eredeti tervtől eltérően, ha minden jól megy, már május elsején megtörténik az avatás. Márciusban ugyanis befejeződnek a kőművesmunkák. Ha nekünk mindörökre öreg „műemlék-vendéglőnk” marad is, külsejében, belsejében, azt hiszem nem fogunk ráismerni. A korszerűsítéssel kapcsolatban a Béke talponállója megszűnt. Helyette, mire ezek a sorok megjelennek, már megnyílik a volt cukrászati gozó nők helyzetét megköny- nyítő szolgáltatások jelenlegi rendszere és szolgáltatások bővítése kerül napirendre. Ilyenek: a Pest megyei Patyolat Vállalat munkája, s a kereskedelem munkája az előrecsomagolt és félkész állapotban árusított készítményekre vonatkozóan. Az elektromos gépek javítása, cipész-, fodrász-, szabómunkával foglalkozó szövetkezetek és magánkisiparosok munkája. A NEB kéri a lakosságot, hogy észrevételeit a vizsgálati témával kapcsolatban közvetlenül is juttassa el a NEB- hez. Kristóf László NEB-eilnök üzem helyén, a Május 1 utcában az új „talponálló”. Kizárólagosan álló fopvasz- tás lesz itt, negyedosztályú árakon. A volt „város szégyene” helyén készül a vasúti sön- tés „utóda”. A mellette levő volt népbolt helyiségét is hozzácsatolták és egy korszerű, minden igényt kielégítő hidegkonyhás bisztró épül helyette. Mellette a volt kis cukrászda is átalakul kenyér- és tejbolttá. Minden emberi számítás szerint május elsején megnyílik a Kálvária téri népbolt is. ízbégen most nyílt meg a György utcai népbolt. Reméljük, ezzel az eddigi joNemzeti Galéria: Paizs-Goebel E héten nyílt meg Paizs- Goebel Jenő (1896—1944), szentendrei festőművész emlékkiállítása Budapesten, a Magyar Nemzeti Galériában. A kiállítást Barcsay Jenő Kossuth-díjas festőművész nyitotta meg. Paizs-Goebel Jenő a kevéssé ismert művészek közé tartozik. Ez a kiállítás hivagos sérelmek is kisebbek lesznek. A Görög utcában, a Kancsó- val szemben állami gazdasági mintabolt nyílik, a motor javító helyén. A tavaszi idény kezdetére a Papszigeten befejezik a ABC áruház építkezését. Egy kicsit távolabbi, de — gondoljuk — mindenkit érintő hír: a Kossuth Lajos utcában a „töltőtollasok” helyén bútor szaküzlet fog nyílni. Bútorüzletünk nincs az egész járás területén. Mindezek a tervek biztatóak s a közeli megvalósulás, reméljük, enyhíteni fogja az eddigi feltétlen jogos panaszokat. Várjuk a folytatást, s a közölt tervek és határidők valóra válását. eni lékkiá Ili tás tott arra, hogy kivételes képességű művész modern, egyéni látásmódot sugalló képeit szélesebb körben is ismertté tegye, és a magyar művészet legjobbjai közé sorolja. Számunkra különösen figyelemre méltó, mivel a szentendrei művésztelep egyik alapító tagja volt, és hosz- szabb ideig dolgozott nálunk. Részletek a gyermek- és ifjúságvédelmi állandó bizottság ülésén tárgyaltakból: „Tízéves a kislány mindössze, de hol pénzt, hol töltőtollat lop az iskolában! Bátyja állami gondozása nemrégen szűnt meg és megfelelő eredménnyel járt, mert most egyik gyárunk megbecsült dolgozója.” „A mama előzetes letartóztatásban van, tizenkétéves leánya viselkedése máris tűrhetetlen.” „Pismáni, kétgyermekes anya sírja el könnyek között, hogy jól kereső, szépen öltözködő férje a család s a gyermekek rovására fiatal lány mellett keresi „újabb boldogságát”, pénze jelentős részét is ott hagyja. Gyermekeinek csak annyi jut, hogy rendszeresen veri őket.” „A tizenkétéves kisfiú másodszor kísérelt meg „primitív módon” öngyilkosságot, különféle patikaszerek, sőt nikotin felhasználásával; hol anyja újabb házasságkötése, hol iskolai mulasztásai okából.” „A mama naponta váltott férfivel érkezik haza. A kiskorú gyermek vagy kap vacsorát, vagy nem. Attól függ: Lobog a tűz a Pannónia-te- lepen, a játszótéren. Gyerekek játszanak. Tüzelnek, nagy izzó köröket írnak a levegőbe a zsarátnokokkal. Jó volna közöttük lenni. De miért is ne? — Szervusztok fiúk. Látom, jól szórakoztok, mit játsztok? — Most azt játsszuk, hogy ki tud nagyobb tüzet csinálni — mondja a legnagyobb természetességgel a „rangidős”. Lehet vagy tízéves, nyílt tekintetű, barna kisfiú. — És van tüzelni való? — Akad. Itt a földön van kukoricaszár. Majd ha elfogy, kitalálunk valami mást. — Mit szoktatok még játszani? — Focizni, meg hintázni szoktunu a „családi hintán”. Fölmászunk rá hatan és hajtjuk. — A hintán ülni szoktak! — mondom némi éllel. — Az igaz, de úgy csak kevesen férünk rá. Ha állunk, mama és kísérője józanok-e, vagy attól, hogy a mama utasítására a gyerek által végigkotorászott férfizsebekben sikerül-e pénzt találni.” S a bizottság — a múlt héten megtartott ülésén megállapítható bizonyságok szerint is — nem nyugszik bele gyermekek erkölcsi elvesztésébe. Dr. Mikó Tibor, a városi tanács helyettes gyámügyi előadója, rövid szentendrei működése alapján megállapította, hogy ifjúságvédelmi állandó bizottságunk megyei viszonylatban is kiemelkedő, jó munkát végez, munkája és tevékenysége példaként állítható nagyobb városok és kisebb községek hasonló testületéi elé! Mert a mi állandó bizottságunk tagjai és aktívái tényleg fáradhatatlanok. Nem a kényelmesebb „mi közöm hozzá?” elvet vallják, hanem belépnek a családi „szentélyekbe” is, ha úgy érzik, hogy az távolról sem nevezhető „szentélyének. Gyermeket csak akkor hagyunk szülei kesében, ha abból tényleg embert akarnak és tudnak nevelni. Teljes jogú és értelmes, szocialista embert. Horváth Levente úgy hatan is elférünk. Aztán meg kátrányos az ülőkéje és megfogja a nadrágot. Az egyes hinta meg a „dedósoké". Arra csak nem ülhetünk fel? — No, és hol szoktatok focizni? Hiszen itt tele van a játszótér legnagyobb része betoncsövekkel. — Hát itt, ezen a kis részen. Azelőtt volt ám itt rendes focikapu is, csak kivették és eltüzelték. — Kik tüzelték el? Csak nem ti? — Á! A munkások. A homokozóból is elvitték a homokot az útcsináláshoz. Most csak a kátrány van itt helyette, de az nagyon ragad. Bácsi! Nem tetszik tudni, hány óra? — Miért, mikor kell otthon lennetek? — Nem kell, de kezdődik a Foxi Maxi, és tetszik tudni... Persze, hogy tudom. Megnézem az órám, de mire feltekintek, már futnak. Mit tehetek? Eltaposom az eldobott, még mindig izzó kukoricaszárat és elindulok én is. Vető László Munkakerülésért Ä siker titka: jól keli focizni! Sebes Gusztáv előadása ' •• Elégedett ön a szolgáltatással? CSOBÁNKA Jáfék „Pannóniában" Jegy, gorombasággal Teljes névvel és címmel aláírt levél érkezett a szerkesztőségünkhöz : „A szentendrei állomásról szombaton, 19-én délelőtt 10 óra 20 perckor induló autóbuszon történtek miatt minden utas mélységesen felháborodott. Magam négy éve járok munkahelyemre e buszvonalon, a kalauzok azonban, tapasztalatom szerint, kedvesek, előzékenyek. G. M. kalauznő azonban, általános megállapítás szerint, rendszeresen goromba az utasokhoz. Az említett napon is sokan voltunk, a kalauznő már a sok utas láttán tűrhetetlenül ideges lett, a jegyeket kapkodva kezelte, egy idősebbtné- nire rákiabált, miért áll előtte, és egyszerűen odébb lökte. Magam felálltam, átadtam helyemet egy kisgyermekes apának, mire rámkiabált: miért állok elé, és leverte fejemről a kalapót. Egy férfi a kocsi másik végében jegyet kért, mondván, hogy le akar szállni. Odakiáltotta: Biztosan lógni akar!” A levél további sértéseket is felsorol. Várjuk a MÁ- VAUT mielőbbi válaszát — a naponta munkába járó utasok nyugalma érdekében. INGYENES JOGI TANÁCSADÁS Holnap, csütörtökön délután fél öttől az MSZMP városi alapszerve helyiségében dr. Tillmann Lajos ' ügyvéd ingyenes jogi tanácsadást tart (Kossuth L. u. 5., I. em.). Érdekes előadásnak lehettek szem- és fültanúi a labdarúgás szentendrei hívei pénteken, a József Attila Művelődési Házban. Az egykori „aranycsapat” még ma is népszerű, elismert szaktudású egyik vezetője, Sebes Gusztáv tartott igen érdekes, filmvetítéssel egybekötött előadást az 1966-os év egyik legnagyobb „labdarúgó-csemegéjéről”, a júliusban sorra kerülő angliai világbajnokságról a szép számmal összegyűlt szurkolóknak, aktív játékosoknak, labdarúgó-vezetőknek. Beszélt a labdarúgás múltjáról, arról, hogy ősi formájában már az ókori Görögországban és Kínában is ismert és kedvelt játék volt, és a közismerten a labdarúgás őshazájának tekintett Angliában voltaképpen a megszálló római légiók honosították meg. Újkori újjászületésének kezdete 1863, amikor létrejött az első labdarúgó-szövetség, és megállapították a ma is ér- vényben levő játékszabályokat. Ettől kezdve a bőrlabda híveinek száma egyre nőtt, és rövidesen az egész világon elterjedt ez az érdekes, izgalmas játék. Hazánkban is, megalakultak az első labdarúgó-csapatok, köztük a későbbiekben nagy hírnévre szert tett FTC, MTK, UTE. A labdarúgás egyre nagyobb népszerűsége megkövetelte, hogy*az egyes országok válogatottjai ne csak barátságos találkozókon, olimpiai játékokon, hanem külön négy- évenként megtartott világbajnokságokon is összemérhessék erejüket, eldönthessék, melyikük a világ legjobbja. 1930- ban rendezték az első világ- bajnokságot, és a most következő angliai világbajnokság sorrendben a nyolcadik. A magyar válogatottnak eddig még egyszer sem sikerült a dobogó legmagasabb fokára kerülni. Az 1938-ban és 1954-ben elért 1—1 második hely eddigi legnagyobb eredményünk. Mire számíthatunk most? — Ezt a kérdést különben sokan feltették a hallgatóság soraiból is az előadónak. Gyors, korszerű focit kell játszani, és minden mérkőzésen elszántan kell küzdeni a győzelemért. Ha a játékosok mindig betartják a kapott taktikai utasításokat és lelkesedésük pillanatra sem lankad egyetlen mérkőzésen sem, úgy van reményünk tisztes szereplésre. Az alapos felkészülésből igen jó példát adtak a levetített filmek, amelyek a világhírű Real Madrid edzéseiről, mérkőzéseiről adtak ízelítőt. A filmekben látottak bizonyították, hogy még egy „világsztárnak”, egy Di Ste- fanónak, Puskásnak, Gento- nak is állandó, erőteljes edzést kell végeznie ahhoz, hogy teljes értékű tagja legyen csapatának. , Horányi Sándor 30 nap Omász Károly 35 éves fiatalember utoljára 1965. augusztus 31-én dolgozott állandó munkahelyen. Azóta nem vállalt munkát, idejének legnagyobb részét „munkakeresés” címén Budapesten töltötte. A két kiskorú gyermek és a „munkát kereső” férj eltartásáról az ezerháromszáz forintot kereső feleségnek kellett gondoskodnia. Az unatkozó férj (hogy italszükségletét a feleségétől kapott pénzen kívül más módon is fedezze) időnként valamelyik gyermekét ismerőseihez küldte azzal, hogy „anyukának nincsen pénze”, s így csalt ki tíz-húsz forintokat. Omászt közveszélyes .mm- kakerülps miatt a rendőrbíró harmincnapi elzárásra büntette. Az ítélet jogerős. —tó
