Pest Megyei Hirlap, 1966. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-24 / 46. szám
\ AMATŐR FILMESEK NYOMÁBAN Csilla baba meg a többiek Celluloid szalagok az utókornak Nem sokan tudják egyelőre, hogy Cegléden is vannak amatőr filmesek — orvosok, pedagógusok, kisiparosok, a GELKA üzemvezetője és a tejüzem elektromos berendezéseinek szerelője. A televízió adásaiban figyelemreméltó helyet kapnak a hobbyk. A lakásában csörgőkígyókat dédelgető ember vagy az a miskolci házaspár, mely gyufaszálakból építette fel az Országházat De talán a leggyakrabban az amatőr filmesek szerepelnek, sokszor olyan színvonalas filmekkel, amik már nemcsak érdekességet jelentenek a nézők számára, hanem komoly művészi élményt is nyújtanak. Temesváry Mihálynál találkoztam Katona Sándorral is, a GELKA vezetőjével. Mindketten filmeznek. — Hogyan lesz valaki amatőr filmes? — Tavaly májusban született a kislányom, — magyarázza Temesváry Mihály. Lehet, hogy a tv-bébi adta az ötletet Kislányunk születése után elhatároztuk, hogy veszünk kisfilmfelvevőt és Csilla babát időnként lefilmezzük. Így került a celluloidszalagra néhánynapos korában, amikor édesanyja először kivitte a parkba, s majd amikor először ült fel. Körülbelül száz méter fehér-fekete és színes film készült eddig a kislányomról, s ennek a forgatási ideje körülbelül harmincöt perc. Szívesen filmezek családi eseményeket és filmszalagra kerül egy-egy érdekesebb városi esemény is. — Én a fotózással kezdtem, — veszi át a szót Katona Sándor. — Második gimnazista koromban ajándékba kaptam egy Kodak boxot. Ezen készítettem első felvételeimet Persze, egyre tökélete- sitettem a fényképezést A Kodak után újabb gépeket vásároltam és nyolc esztendeje annak, hogy teljes érdeklődéssel az amatőr filmezés felé fordultam. A filmfelvevőgép nagyon hasznos és kedves úti társ hazai és külföldi kirándulásaimon. — Készült-e már a nyolc év alatt hosszabb méretű filmje? — Igen. Kéthetes Balaton körüli utamról készítettem amatőr filmet, amelynek a forgatási ideje körülbelül egy óra és a magyar tenger sok szépségét, nevezetességét sikerült megörökíteni. — Nagyon költséges az amatőr filmezés? — Ha már megvan a felvevő és vetítőgép, akkor már nem drága szórakozás. Csupán a nyersanyag és a filmek kidolgozásához szükséges anyagok kerülnek pénzbe. A laboratóriumi munkákat ugyanis magunk végezzük el. — Cegléden igen népes amatőr fotoklub működik. Nem lenne-e helyes ennek mintájára megalakítani az amatőr filmesek klubját? — Sokszor gondoltunk rá és feltétlenül hasznos lenne a klub megalakítása. Az időnkénti találkozás alkalmat adna szakmai megbeszélésekre, és sok ötletet a további munkához. A filmek vetítése során pedig technikai kérdéseket tisztázhatnánk. Temesváry Mihály ezután levetítette a Csilla babáról készült színes filmet. Környezet: a virágokban pompázó park. Főszereplő Csilla-baba, meg az édesmama, édesapa és néhány ismerős. A négyhónapos apróságról készült film nem először, és bizonyosan nem is utoljára, nagy sikert aratott. Volna-e lehetőség arra, hogy az amatőr filmesek kollektív munkában megörökítsék a város életének egy-egy eseményét, a városfejlesztés eredményeit? — Megoldható szép feladat, amit akkor lehetne megvalósítani, ha megalakítanánk valóban az amatőr filmesek klubját. Egy kis hivatalos támogatással a város életének egyébként feledésbe menő sok-sok eseményét lehetne megörökíteni az utókor számára, — mondották az amatőr filmesek. Nem lebecsülendő kulturális feladata lehetne ez a Kossuth. Művelődési Háznak. (rossi) Hatvanforintos napidíj PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLEPI JÁRÁS ÉS CE6LÉP VÁROS X. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM 1966. FEBRUAR 24., CSÜTÖRTÖK Y iíitoljjnk as imperialism üst! BÉKÉT VIETNAMNAK! Xttffijf/iji'í 1 esen iiliahoaittk a fiai alak a vietnami - agresszió ellen Kedd reggelre a város utcáin feliratokra lettek figyelmesek a járókelők. A járdákon és házak oldalán fehérlő jelszavak, a boltok kirakatába helyezett plakátok az amerikaiak embertelen vietnami háborúja ellen tiltakoztak. Délután 5 órakor a Kossuth Művelődési Ház emeleti termében gyülekeztek városunk középiskolás fiataljai, tiltakozó nagygyűlésre. A városi KISZ-bizottság titkára, Nagy Zoltán, köszöntötte a • megjelent vendégeket. Utána Kárpáti Sándor, a KISZ Központi Bizottsága titkára mondott beszédet. A színpadot békegalambbal és Békét a vietnami népnek! felirattal díszítették. A központi bizottság titkárának beszéde is ezeket a gondolatokat tartalmazta. Kárpáti Sándor elmondotta, hogy a magyar ifjúság a leghatározottabban elítéli az amerikai agressziót, s követeli, szüntessék meg a terrorbombázást — Együtt érzünk a vietnamiakkal, s a világ minden népének joga és kötelessége megvédeni hazáját a betolakodó idegenek ellen. Internacionalisták vagyunk, a békét, barátságot, egységet kívánjuk, támogatjuk. A Magyar Filmgyártó Vállalat a városunkban készülő film további forgatásához ismét statisztákat keres. Pénteken és szombaton délután 4 óra és este 7 óra között a Kossuth Művelődési Ház irodájában jelentkezhetnek az érdeklődők. A statiszták 60 forintos napidíjat kapnak munkájukért a forgatási napokra. A KISZ Központi Bizottsága titkárának beszédét nagy taps fogadta, majd a Mező- gazdasági Technikumot képviselő diák elmondotta: — Nem harcolhatunk fegyverrel, de tiltakozásunkat kifejezzük az amerikai követségre küldött levelünkben. A nyári keresetünkből fejenként 300 forintot felajánlunk a vietnamiak segítésére. . A gimnáziumi tanulók fejenként 1 forintot ajánlottak fel. A 203. számú lparitanúló-in- tézet tanulói társadalmi munkát vállalnak, a gimnazisták csomagokat küldenek a vietnamiaknak. A ceglédi KISZ fiatalok táviratot küldtek a Dél-vietnami Felszabadítási Front budapesti irodájának, amelyben szolidaritásukat fejezik ki. A budapesti amerikai követségre tiltakozó táviratot küldtek, amely elítéli az agressziót, s követeli a vietnami békét. A ceglédi fiatalok tiltakozó leveleinek vaskos kötegét adták át a KISZ Központi Bizottsága titkárának, arra kérve, juttassa el a megfelelő helyre. Szakkör a tanyán Abonyban a nagyjárási iskola ismeretterjesztő központ. A községtől távoli tanyákon még lámpafények pislákolnak esténként, de az iskolában már villany ég. Itt tartják kézimunkaszakkörüket a művelődési ház szervezésében a nagyjárási asszonyok. Jáger Teréz vezetésével. Az igen népszerű Teri néni elmondta, hogy 1964 januárjában indult meg a szakkör néhány asszony részvételével, azóta számuk 33-ra emelkedett. Nagy szeretettel ápolják a népi hagyományokat. A rajzokat saját maguk készítik és másolják át az anyagra, így elevenedik meg a buzsáki, torockói, sárközi, kalocsai asztalterítők, függönyök, párnák, falvédők, kötények, törülközők. Igen nagy kedvvel végzik ezt a munkát, s nem maradna el a foglalkozásról senki sem. Teri néni még elmondotta, hogy május második felében kiállításon szeretnék bemutatni egész évi munkájukat. Pólyák János ált iskolaigazgató A ceglédi Kossuth Múzeum egyik kiállítótermében még az ősszel ideiglenesen öszXSrSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS*/mrSSSSS/S/SSSSS/SSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSS/SS/SSSSSSSSS///SSSSS/SSSSSSSSSSS/SSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSYSSSSSSSSSSSSSSSSSSs Tízezer látogató .Míg az emberek bátorsággal nem bírnak' MÁRCIUS 7-EN indul a cipőgyári buszjárat Csaknem egy éve már an nak, hogy a Cipőipari Vál lalat a Szücs-telepi új üzem be költözött. Azóta sok se tét hajnalon, esős, lucsko időben, kemény hidegben kel lett a gyáriaknak a hossz utat kerékpáron vagy gys log megtenni. Beadványok, kérelmek, ja vasiatok tömegével keresté fel az illetékes szerveke lapunkban is nemegysze szóvá tettük: adjanak egy ú autóbuszt a városnak és mi előbb indítsák meg a rend szeres járatot a városköz pont és az új gyár közöt A hét elején jó hír érke zett. Az Autóbuszközlekedés Vállalat március hetedikétc kezdve átadja a forgalomnál az új járatot, ha elkészül , gyár előtt az autóbusz meg fordulásához szükséges, szí lárd burkolattal ellátott ko csiforduló. Elismerésre méltó gyorsa Sággal megtörténtek a szűk séges intézkedések. Beton szegélyt, fuvart a tanács ac a téglagyár az égetés utá: kimaradt szilárd törmeléke ajánlotta fel a forduló alja zatának. A vasúti pályafenn tartás adja a salakot. A ci pőgyáriak pedig, akik má: bemutatták építési tudomá nyukat az üzemi épületei elkészítésénél, most is jelent keztek társadalmi munkára Ahogy őket ismerjük — neki lendülnek műszak után é hetedikén reggel már autó busz viszi őket a gyárba. D. A postaigazgatóság válasza NYILVÁNOS TELEFON ÜGYBEN „A megyei hírlap (Cegléd Hírlap) 1966. január 18-i számában „Az Alszegi úti tele ionról” című cikkében foglaltakat megvizsgáltam. Értesítem, hogy a Gábor- féle nyilvános jellegű távbeszélő ikerállomás megszűnése alkalmával felszabadult ikervonalat — szolgálati érdekből — Cegléd város vonalfelvigyázója és az elosztóraktár kezelését ellátó postás ré szére (Csolnak utca 4. szám szolgálati távbeszélőállomá felszereléséhez vettem igénybe. A szóbanforgó ikerállomásokhoz csatlakozó fővoná kiépítése mintegy 7500 forint költséggel járt. Ez i költség mindenképpen felmerül ezen a környéken, bárki részére történjen is ikerállomás bekapcsolás. A 82. sz. élelmiszerboltot a távbeszélő igényével kapcsolatos költségről írásban tájékoztattam' és a szükséges hitelkeret biztosítására, illetve befizetésére felkértem Időközben megérkezett a bolt felettes szervének (Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat) írásbeli válasza, mely szerint az építési költség nagysága miatt, a 82. számú boltba a távbeszélőállomás felszereléséhez nem járul hozzá. Fentiek szíves tudomásulvételét kérem.” ★ A postaigazgatóság válaszát tudomásul vesszük ab ban a reményben, hogy a postaigazgatóság napirendéi tartja a csaknem negyvenezer lakosú Cegléd nyilvános telefonhálózattal való ellátását, melynek keretéber majd az Alszegi útiak kérés« is teljesül. Szerkesztőség. A Fény a redőny mögött című új magyar bűnügyi filmet Hídvégi Lajos -'mutatja be a Szabadság Filmszínház február 24-től 27-ig. — Vádoljuk az imperializmust, az amerikai vezető köröket a háborúért, a genfi egyezmény súlyos megsértéséért, Észak-Vietnam területén folytatott barbár rombolásukért. — Az amerikaiak a felperzselt föld politikáját alkalmazzák. Mérges gázokat, nemzetközileg tiltott vegyianyagokat használnak szégyenteljes, hadüzenet nélküli háborújukban. — Az imperializmus élősdi, ragadozó természetű, az egész emberiséget fenyegeti, s magával rántaná az egész világot, ha nem harcolnánk ellene következetesen. — Megmozdult a föld az imperializmus alatt — folytatta az előadó. A harc nem könnyű, de kimenetele kétségtelen. — A KISZ Központi Bizottsága a fiatalokhoz fordul, akik felelősséget éreznek a vietnamiak sorsa iránt Ezt kívánja tőlünk hazánk és minden nép érdeke. Minden kommunista fiatal kérjen szót, s leplezze le az imperializmust! szeállított néprajzi anyagot helyeztek el bemutatásra. A ceglédi fekete földi gazdálkodásból származó, a ; képen látható eke az elmúlt ; század hatvanas éveiben ké- ; szült A nóta sem vélet- : len született: Szeretnék szán- \ tani, hat ökröt hajtani — ; mert valóban hat ökröt kel- ! lett az eke elé fogni. : A kiegyezés idejéből szár- : mazó eke és borona faré- | szét a paraszt, vasanyagát a | falusi kovács készítette. ! Ugyancsak látható a képen : a nyakba akasztott zsák, | amelyből a vetőmagot szórta > a határban a kézzel vető > földműves. > A múzeum kiállítását tíz- , ;ezernél többen tekintették «meg eddig. I I jött ide hetvenhét éves hajlott korára, terveibe akarta avat-! ni a felszabadított parasztokat, miképp lehetne jobban boldo- \ gulni egymást segítve. Mindenszentek napján költözött be aj Szív utcába. Elhatározta, hogy a maga emberségéből fog meg- \ élni, még pedig könyveiből. A kenyérsütögető asszonyok mel- > lett pakolt ki hetivásárokon a városháza előtt. Könyvet ott \ tőle ugyan nem vett senki, amit eladott, hét kötetet, az máshol > történt. Tarthatatlanná vált helyzete Cegléden. Megfagyott lábbal \ és megfogyott reménnyel hagyta el városunkat 1877-ben, a Tu- \ ríni Százak mozgalmas esztendejében. Egymaga járta be az utat, melyhez két generáció is kevés \ volt másoknak: jobbágyból lett mesterlegény, tanítóképzőt \ végzett népnevelő, huszonnégy éves fejjel gimnazista szolga-\ diák, házitanító és pesti egyetemi hallgató. Polgári forradal-\ márságunk plebejusi ágának nagyhatású alakja. Egyetlen em-\ bér a revolúcióban, akinek gondja volt a földekből kimaradt \ zsellérek milliós tömegére, követelve nekik a kétezer holdas j birtokok államosítását és kiosztását. Újságíró és életelveinek j gyakorlásáért kétszeresen börtönjárt népkönyvíró. „Az a kö- j zösség legderekabb tagja, ki a félelmet nem ismeri, ki az \ igazság fegyverével kezében megtámadja, amit rossznak is-! mer, kímélet nélkül figyelmezteti kötelességük teljesítésére : azokat, kik ezt elmulasztják. Míg az emberek bátorsággal nem! bírnak minden rosszat megtámadni, addig a sok mindenféle \ nyomorúság nemcsak nem szűnik, de sőt terjed”. Szelíd, öreg alakja naponta felrémlik előttem, ha általjá- \ rok hajdani standján a tanácsháza borbélyműhelyénél. Amint \ a keddi és pénteki sokadalomban árulja könyveit a földre te-\ rített újságpapírokon ott a kofák között, miközben előtte bal- X lagtak a népek mindenféle javakkal: csirkével, kappannal,^ lúddal, pulykával, zöldséggel, cipóval, vászonnal és új szer-J számmal, vállon általvetett fényes szárú csizmával, ki pipálva $ hallgatagon szemlélődve, ki tereferélgetve a szekere nyikor- \ gása, hajtólegények kiáltozása, most vett üstök és kondérok 5 kongása, hujángatások, vevőt csalogató rikkantások közepette. $ En még beszéltem a száz esztendős Nagy Sándor bácsival, l akkori fiatal tanítóval, ki látta a Népkörben Táncsics Mihályt, $ szót is váltott vele. Megsimogathattam kezét, mellyel az öreg\ apostollal valaha parolázott. Mondta, hogy Táncsicsnak fehér ; szakálla volt és hajlott háta. $ Hídvégi Lajos ' Táncsics Mihály Cegléden Házát és telkét elárverezték Pesten. Elhatározta, hogy vidékre költözik. Ceglédet választotta, ezt a várost, amelynek jobbágysága a legtöbbet kapta a magyar polgári forradalomtól. Előzőleg vasúton jött egymagában lakást bérelni. Talált is erszényének megfelelőt. Már indult volna hazafelé feleségének megvinni a jó hírt, mikor eléállott B. Molnár Sámuel nagygazda azzal, hogy ád neki ingyen lakást, igaz ugyan, hogy kissé távolast esik o várostól, de csend és nyugalom van arrafelé, háborítatlanul szemlélődhet, heverhet, irogathat kedvére és a nép javára. Elfogadta. Akkor még nem tudta, hogy tanyásnak szegődött mint akárhány hajléktalan kétkezi napszámos. Az ígért semmittevés eleinte csak szerény jószágterelgetésből állott, „lévén az uraságnak tanyáján mindenféle lábasjószág, főképpen sok baromfi, sőt került oda sógorság, koma- ság, rokonság révén másoktól is kinyaralásra, nekünk is meg volt engedve aprójószágot tartani, mondhatom, szép mulatság volt messze dűlőkről a jószágot hazaterelgetni... midőn a kacsák serege vizet keresni elszéledt... oz a szokás divatozva miszerint az aprójószágnak eleséget nem adnak, hanem csak kaparászva, bogarászva kell élődnie; s ha mikor a magunkénak eleséget akartunk adni, a majorság éhes serege a tért ellepte”. Alig, hogy ez ment, a gazda szépen megkérte még kezelni a kamrakulcsot, tartván egy falka hízónak való sertést, etetésnél adja ki a cselédeknek. Nyári időben a gyümölcsösben gyomot kapált. Egy személyben volt: „heverő úr, gazdasági felügyelő, mindenes cseléd, könyvíró és néptanító”. Szijj Károly újvárosi tanító ugyanis megbetegedett és az apró másodosztályos fiúkat és leányokat egy hónapig helyette tanította. A Népkör tagsága naponta fél font húst fizetett neki a mészárosnál, de érte kellett menni, oda-vissza hat kilométert gyalogosan, ha nem akartak ebéd nélkül maradni. De fát már magának kellett vásárolnia. Vett is több alkalommal egy-egy kocsi tüzrevalót, mivel olyan messzire már nem vitték ki neki, maga tolta zsákonként a tanyára rozoga kölcsöntargoncán \nbolyogva, meg-megállva, újra nekilendülve. Végül is elunta tanyási szolgálatát, mert hát nem ezért