Pest Megyei Hirlap, 1966. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-06 / 31. szám

1966. FEBRUAR 6., VASA RN AP KVLTvmmoNm 5; Lakás sok csipkével, porcelánfigurával. A 5; gazda láthatólag munkából jött, s most, hogy ^ egyedül maradt, lazít egy kicsit. Mindenek- S előtt már az ajtó mellett ledobja az aktatás- í kaját, zakóját egy fotel karfájára teszi. Aztán g a cipőit is lerúgja s keresi a papucsát. Nem 5; találja. Nézi a rekamié mellett, alatta, sehol ^ nincs. Í5 Nyílik a túloldali ajtó, s megjelenik egy nő !> pongyolában, és — férfipapucsban. ^ — A papucsod keresed? A házigazda nem a keresett holmival törő­;J dik most. •5 — Lenke!? Te hogy kerülsz ide? — Visszajöttem. >$ — Ezt látom. g — Nem is örülsz? •; — Megvallom, váratlan fordulat, g — Azt hittem, derűsebben fogadsz. § — Már ne haragudj ... — Ne ijedj meg. Nem békülnd akarok. Az is ügyvédem tanácsára tértem vissza. Hiszen tu- •! dód, két hét múlva lesz a válóperünk. is — Furcsa. § — Mi a furcsa? ^ — Egy évvel ezelőtt, amikor elvonultál, g megesküdtél, hogy soha át nem léped a lakás § küszöbét. — Látod, átléptem. — Mit akarsz? — Két hétig itt fogok élni. — Nem volt jó a kedves mamádnál? Vele is összevesztél? — Mondtam már, hogy az ügyvédem taná­csolta: jöjjek vissza. Ha zavar, hogy itt va­gyok, esetleg te mehetnél el két hétre. — Hova a fenébe menjek? — Mondjuk valamelyik... szeretődhöz. — Nem lehet, ö jár ide. — Kérlek szépen. Ha kedvesen megkérsz és veszel mozijegyet, szívesen eltűnök két-három g órára. Majd megmondom, melyik filmeket ^ szeretném megnézni. Színházba is elküldhetsz. i$ Az tovább tart, igaz, hogy a jegy is jóval drá- i5 gább, mert akárhová nem ülök ám. ^ — Hagyd a tréfát. ^ — Halálos komolyan beszélek. S — Mondd, miért volt szükség erre a cere- 5 móniára. Nagyon jól tudhatod, nem akarlak $ becsapni. — Mondtam már, az ügyvédem tanácsolta, hogy visszajöjjek. § — Mert az a fiskális nem tudja elképzelni, § hogy az emberben akár csak a becsület egy ^ szikrája legyen. ^ — Olyan kínos neked két hétig egy lakás­§ ban lakni velem? Emlékszel, amikor az albér- ^ létből végre ide költöztünk? Átemeltél a kü- $ szöbön és azt mondtad... | — Hagyd, nagyon kérlek, g — Csak rajtad múlik, hogyan telik el ez a § két hét. Én nem feltétlenül ragaszkodom a $j veszekedéshez. § — Tudom. Te megértő vagy. Mindig is az voltál. Ékes példáját adtad, amikor a vekkert a fejemhez vágtád.’Béhn a szekrényben a har- ^ madik polcon megtalálhatod, ha éppen kíván- ^ esi vagy rá. ! ('>■■ :■ — Mert hajnali háromkor jöttél haza része- gén. s — Mondtam, hogy dolgoztam. A tál álmán y- S ról beszélgettünk Natonek Jóskával. Akkor § jutott eszünkbe... § — Igen a Hajnal bárban éjszaka fél kettő­$ kor az ötödik palack bor után a homlokodra ^ csaptál, és azt mondtad: megvan. ^ — Hagyjuk ezt. Jó? Nagyon ismerős ez a ^ műsor. § — Te kezdted. Mint mindig, most is. Aztán | csodálkozol, ha én is begurulok. $ — Mindig én kezdtem! Mindig én! S — Tudod mit? Számoljunk mind a ketten $ lassan húszig. Csak aztán folytassuk a beszél- ^ getést. ^ — Hangosan parancsolod, vagy számolhatok ^ magamban? ^ — Sokkal előnyösebb lesz, ha ki-ki magá­^ ban számol, mert esetleg összevesznénk az ütemen. ji Csend. A beszélgetést a férfi kezdi. § — Kész vagy, drágám? | — Teljesen kész. S — Én megvallom, nem számoltam. !) — Megvallom, én sem. !> — Akkor, mire volt jó ez a cirkusz? $ — Gondoltam, más hangnemben folytatjuk. ^ — Attól tartok, mi már nem tudunk hang­Ilf— Petrov : Elsöprő egyéniség A két kitűnő, nálunk is jól ismert szovjet szatíraírót nem szükséges bemutatni. A Ti­zenkét szék szerzői rangot, el­ismerést vívtak ki világszerte. KÖNYV Bármiről és bármit írtak, tár­sadalmi szatirikus regényt, humoreszket vagy tárcát, min­den alkalommal a megalku­vás nélküli, következetes igaz­ságkeresés vezette tollúkat. írói módszerük lényege min­den esetben egy káros társa­dalmi, irodalmi vagy művé­szeti jelenség képletének ma­tematikailag pontos leírása. Leleplező írói módszerük — mulatságos formában, szipor- kázóan humoros stílusban ki­fejezve — mindig kinagyítja a fonák helyzeteket s az em­berben rejlő kisszerűséget, nyárspolgári önzést, közönyt, hatalomvágyat, korlátolt gon­dolkodásmódot, így kívánták segíteni az új társadalom tisz- tultabb, magasabb rendű mo­ráljának kialakítását az em­berekben. A most megjelent Elsöprő egyéniség című kötetben az Európa Könyvkiadó elsősorban olyan írásokat válogatott ösz- sze, amelyek eddig magyar nyelven még nem jelentek meg. Ezek közé tartozik A a^\\\\\VOy\\\\\\>\\\N^^ Változatos program Vácott Rudolf Ottó, a váci Madách Imre Művelődési Ház igazga­tója érdekes, változatos feb­ruári programról tudósít. — Művészeti klubunkban ebben a hónapban Bardem művészetéről tart előadást Karcsay Kulcsár István amelyet Bardam Bosszú című filmjének közös megtekintése követ. A klub másik érdekes előadására a hónap közepén kerül sor, dr. Végvári Lajos művészettörténész a görög— római művészettel ismerteti meg a hallgatókat. 'é— Érdekes programot doL^. gombit ki a ÜéVKérV. mfidtMT' nyar fotoklub is. Színesdia­npp Olga Divinova, Jiri Lir, Günter Junghans és a népszerű Karel Divin, a főszereplői a Fő a bizalom című, színes, szé- -lésvátetftú NDltsaAsdinák filmvígjátéknak, amelyben, a csehszlovák jégrevfl is bemutatkozik. Rendező: Jindrich Polak. Bemutatói február 17. , Telt ház vetitést rendeznek Firenzéről, ezt követően szabad klubnap­ra kerül sor. Február 17-én a klub tagjainak elkészült ama­tőrfilmjeit vetítik le, majd 24-én dr. Lévay György Ba­rangolás a Cseh Tátrában címmel tart bemutató elő­adást. — Két zenei esemény lesz februárban. Az ifjúsági kon­cert keretében a Budapesti fúvósötös ad hangversenyt, majd a hónap végén kerül sor a művelődési ház úttörőkóru­sának hangversenyére. — A moziban tíz filmet mu­tatunk be február hónapban, többek között A szerelem órái című olasz, a Butaságom története című magyar és a Közönyösök című olasz fil­met vetítjük. Déryné Színház: Álom és valóság Az elmúlt hónapokban a Pest megyei színpadokon is többször lépett fel a Déryné Színház együttese, Edmund Morris amerikai szerző Álom és valóság című darabjával. Aktuális téma, őszinte meg­fogalmazásban, színhelye az amerikai Dél, tárgya nemzet­közi érvényű. Klára jó feleség, azaz nem rosszabb, mint más. Átlagos anya. Értelmes nő. Vágyai is normálisak, s nem ragasz­kodik luxuskivitelhez. Húszévi házasság után mindössze egy kicsit, boldog szeretne lenni. Egy kicsit utazni, egy kicsit öltözködni akarna —, de nem is ez a lényeg, hanem hogy egy időre önmaga szolgálatá­ba szeretne állni, mielőtt meg­öregedne. Húsz. éve él együtt az apó­sával'. Köhögő, reszketeg, köp­ködő, tányértörő öregember a nagyapa. Húsz év óta reggel­től estig hallgatja az öreg emlékeit, szedi utána a váza­cserepeket. Az asszony nem dolgozik: férje, gyereke este jár haza, így élete voltakép­pen az öreggel töltött kettes. Mindezt már a darab első tízpercében megtudjuk. A harmadik felvonás utolsó tíz percében meg végignézhetjük, ahogy a nagyapát kiebrudal- ják, öregek otthonába költöz­tetik. Neki kell megfizetni Klára álmait. Persze, ez az álom időközben megsavanyo- dott az asszony számára is. Szalai Vilmos rendezése, úgy érezzük, kissé sematizál­ta ezt az őszinte darabot: túl­hangsúlyozza az öregember igazát, valóban szánalomra méltó helyzetében. A vágyai és Valósága kettős szorításából lázadó asszonyt tehetségesen formálja meg Fe­leki Sári. Lukács József a fia­tal albérlő, mint lehetséges hódító szerepében természete­sen és szimpatikusán mutat­kozott be. P. A. Papp Miklós: A részeg éjjel Kocsmás szemembe tántorogtak borgőzös, összedűlt utak, hullámoztak fejembebillent emlék-pocsolyák, bú-kutak házak hajló harmonikája lúgozott, foszló slágerek nyögő danáját húzta vissza: nőttek, szűkültek köd-terek: hánytorgó gyomor-tenger-áron fúlón imbolygóit csónakom, mint kifogott hal rángatóztak izmaim és a kék havon felvakkantottak ördög-kutyák fekete szőrű hosszú rémek, cikáztak halott gondolatok semmibehulltak friss ütések kavarogtak a megcsavart fák s a kurtizánég rőt tüzét vörös lámpák öklendezve hányták pocsolyás piszkos útra szét... Lábakasztó, hánytorgó kövek buktattak föl és dülöngélve zuhant bele a lila éjjel a fagyott, tagló-semmiségbe. Solymár. CÁipKéK nemet változtatni. Egy év különélés sem se­gített. — Mert ezalatt sem számoltál. — Dehogynem. Számoltam a lányokat — Mindig tudtam, hogy egy matematikai zseni vagy. — Még két mondat, és jöhet a fejszámolás. — Igazad van. Beszélgessünk valami olyan­ról, amiben egyetértünk. — Milyen megértő vagy. Kár, hogy nem voltál mindig ilyen. — Például, amikor ok nélkül ribancnak ne­veztél, nem járultam hozzá, hogy kedveske­désnek könyveljük el. — Megvolt rá az okom. — Azt hiszed? — Tudom. — Tévedsz, drágám. Engedd meg, hogy egy évvel az elköltözésem után és két héttel a vá­lóperünk előtt ünnepélyesen közöljem: nem csaltalak meg, és eszem ágában sem volt, hogy megcsaljalak. . — És az a kis ürge, aki hazakísért Láttam az ablakból, milyen vihorászva jöttetek. — Kollégám volt. Azt akartam, hogy ész­hez térj. — Különös módszereid vannak. — Az ember kétségbeesésében sok mindent megpróbál. — Semmi okod nem volt a kétségbeesésre. — Valóban semmi. Az a két-három „hölgy”, akinek a létezéséről értesültem, valóban meg­nyugtatóan kellett volna hasson az idegeimre. — Nem voltam rendes férj? A fizetésemet egy fillérig hazaadtam. Minden estémet ve­led töltöttem. — És délelőtt? Nagyon kellemes a kötetlén munkaidő. — Megértőbbnek kellett volna lenned. — Te miért olvastad rám a kis kollégát? — Egy férfi az más. Ezt már akkor is ma­gyaráztam. — De még mindig nem értem. — Nézz körül a világban. — Azóta körülnéztem. — Ősidők óta a nő a házitűzhely őre. — Nálunk központi fűtés van. — Kitűnő válasz. — Eleints tetszett nekem ez a szöveg a há­zitűzhelyről, az otthon melegéről. Amint lát­hatod, jó néhány csipkét horgoltam, hogy ott­honossá tegyem a lakást De aztán olvastam egy divatlapban, hogy a túl sok csipke nem elegáns. A modern lakásban nincs szükség porfogóra. El is határoztam, bárhogy ítéljen a bíróság —, a csipkéket neked hagyom. Térí­tés nélkül. Ha úgy tetszik, emlékül. — Ne légy cinikus. — Komolyan mondom. Tudod, amit Ígérek, azt mindig megtartom. — Nem tartok igényt a csipkéidre. — Valóban, igazad van. Nagy baj lenne, ha itthagynám. Jön az új asszony. Nem árt, ha legalább egy-két évre neki is meglesz az el­foglaltsága. A családi fészek ékesítése. Hát nem igaz? — Nem óhajtok újra nősülni. Tudod, mihez lenne kedvem? — Nos. — Kibékülni veled. — Két héttel a válóper előtt? — Lehet, hogy az ég adománya ez a két hét — Kétlem. — Próbáljuk meg. Béküljünk ki feltétele­sen. Lehet, az lesz a vége, hogy szemébe ne­vetünk a válóperes bírónak. Válni? Hogy gondolja? Ideális házasság a miénk. — Nem hiszem. — Miért? Nem akarod? — Én már nem kísérletezem tovább. — Hát jó. Legyed igazad. Ismerhettelek vol­na. Még azt sem mondhatom, hogy csalódtam benned. — Látod, ennek örülök. — És most, mi lesz? — Lefekszünk. — Lefekszünk? — Igen. Én ott benn. Te itt kinn. — Értem. — Szép álmokat. — Mondd, nem akarsz bevinni egy csipkét? — Miért? — A párnádra. Hogy tisztábbak és fino­mabbak legyenek az álmaid. — Mondtam már, hogy rádhagyom az ösz- szes csipkéket. — Hát, akkor, szép álmokat. — Neked is. Érezd magad itthon. derelyegrádi szellem című kis­regény, amely ellenállhatat­lan humorral és metsző gúny­nyal tárja fel a húszas éveli szovjet társadalmának visszás­ságait és torzulásait egy látha­tatlanná váló kishivatalnok Filjurin fantasztikus kaland­jainak tükrében. A kötet má­sik legjelentősebb írása ai Ezeregyéjszaka avagy az ú; Seherezade című groteszk no- vellafűzér, amely tizennégy napba sűrítve Seherezade Fjo- dorovna Sajtanova hivatali előadónő elbeszélései nyomár mutatja be ugyancsak a hu­szas évek jellegzetes figuráit. Külön érdekessége, hogy nem arról van szó, miszerint pesti embereket szerveznek pesti színházi előadásokra, hanem i arról, hogy vidéken élő em-; berek látogatnak el a fővá-; ros színházaiba. Az egyik ilyen telt házas: bérlet-akciót a megyei KISZ- j bizottság szervezte szeptem- j berben. A bérlet a buda-; pesti József Attila Színház < bat előadásának megtekinté- S sére jogosít. Hétszázharminc! fiatal vásárolt ilyen bérle-; tét a megyében. Eddig há-: rom előadást láttak, Gyár- i fás Miklós: Egérút, Moliere: 5 Volpone és Berkes! András: $ Húszévesek cimű színmű- v vét. Ez utóbbiról nagysza- J bású ankétot rendeztek 5 Cegléden a bérlettulajdono- $ sok részére, amelyen az írón $ kívül több színész és a szín- $ ház igazgatója is részt vett ? s A másik telt házas akció ^ gazdája a megyei tanács mű- $ velődésügyi osztálya. A részt- $ vevők — ezerszázan — eddig ^ két előadást láttak a Vígszín- ^ házban, Tolsztoj: Anna Kare- $ nina és Csíki Gergely: Ud- ^ vari kalap című művét, va- $ lamint hétszázharmincan a $ József Attila Színház előadá- ^ Sábán Gyárfás Miklós Egér- ^ út című művét A bérletak- ^ ció keretében legközelebb i február 6-án a Nemzeti Szín- házba látogatnak el, ahol Mó- ricz Zsigmond: Űri muri-ját ^ tekintik meg. A harmadik telt házas bér- ^ íetsorozatot a megye középis- ^ kolás diákjai számára szer- ^ vezték, akik Madách Imre: Az ^ ember tragédiája és Sha- ^ kespeare: Lear király című művét nézik meg február ^ hónap folyamán. A két elő- adásra mintegy háromezer í középiskolás utazik fel a $ megyéből Budapestre. Az akciók sikere beszéde- ^ sen bizonyítja: a jó színházi ^ előadásoknak nem konkur- $ renciája a televízió. * Művelődési ház Igazgatók, de gyakran még színházigaz­gatók is a televízió térhódí­tásával magyarázzák egy- egy rendezvény vagy előadás kisszámú látogatottságát Kétségtelen, van igazság ab­ban, hogy a televízió milliók­hoz szól s csupán egy gomb­nyomás szükséges, hogy mo­ziban, színházban vagy más rendezvényen érezze magát az ember. Mégis, éppen a te­levízió térhódításának ide­jén van kibontakozóban egy nagyon érdekes mozgalom, a színházak telt ház akciója.

Next

/
Thumbnails
Contents