Pest Megyei Hirlap, 1966. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-27 / 49. szám

1966. FEBRUAR 27., VASÄRNAP MEcrst ZfCirtaii Célok és eszközök A termelési agitáció néhány tapasztalata üzemi pártszervezeteinkben Az elmúlt heteikben, hóna­pokban a korábbiakhoz mér­ten jelentősen aktívabb, sok- ágúbb lett üzemi, vállalati pártszervezeteink munkája; a Központi Bizottság 1964. de­cemberi határozatának végre­hajtása, a gazdaságirányítási rendszer reformjának kiindu­ló irányelvei, a harmadik öt­éves terv első esztendejének megkezdése feladatok sokasá­gát rótta a kommunistákra, s különösen előtérbe állítja a pártszervezetek termelési agi­táció® munkáját. Kettős kötődés Lényegre tapintó vélemé­nyét egy beszélgetés alkalmá­vá' az MGM diósdi gyárának párttitkára így fogalmazta meg: „A termelési agitációt mi úgy fogtuk fel, mint kettős kö­tődést. Ismertetni, kommentál­ni kell az országos feladatokat, de úgy, hogy azonnal megtold­ják a magunk sajátos, helyi kötelezettségeivel. Ugyanakkor bátorítani, ösztönözni kell a gyáron belüli kezdeményezése­ket, de úgy, hogy ezek szoro­san az országos célokhoz kö­tődjenek, azok megvalósítását szolgálják”. A vélemény gaz­dag, sokrétű gyakorlati tapasz­talatok summázata, s a kétféle kötődést joggal tarthatjuk a termelési agitációs munka aiapelvónek. Pártszervezeteink egy részé­nél a munka gyengéje éppen ebben rejlik: csak az országos feladatok kommentálására szo­rítkoznak; csak a helyi felada­tokat mutatják meg, az össze­függések nélkül. A helyes ará­nyok megtalálása egyike a jó termelési agitációs munka fel­tételeinek, de csak egyike. Ar­ra adja meg a választ: mit? A hogyan legalább ennyire fon­tos. A szkeptikusok nem sok joypt jósoltak a SZIM gyáregy­ségében a pártszervezet kezde­ményezésének : előadássoroza­ton ismertetni a Központi Bi­zottság gépiparra vonatkozó határozatát. Megtehették vol­na: felolvassák a határozatot, hozzáteszik, nekünk is sok a Elutazott a román belkereskedelmi küldöttség A román—magyar belkeres­kedelmi választékcsere-megál- lapodás aláírása, eredményes tárgyalások és tapasztalatcse­re után Mihail Levente, a ro­mán belkereskedelmi minisz­ter vezetésével hazánkban járt román kereskedelmi delegáció szombaton délben elutazott hazánkból. Magyar film az Oscar-díj ért Filmművészetünk újabb, je­lentős állomását jelzi az az értesítés, amely Hollywoodból jött: az Oscar-dijért az idén, a felszabadulás óta első ízben, magyar film is versenyez. Az elmúlt év végén benevezték az Oscar-dijért folyó filmver­senybe Vadász János rendező kitűnő rövidfilmjét, a „Nyi­tány”-t, amely 1965-ben a cannes-i nemzetközi filmfesz­tiválon nagydíjat nyert. A vi­lág legjobb filmjeinek leg­rangosabb seregszemléjére minden ország kategóriánként egy-egy alkotást nevezhet, A beérkezett filmek közül Hollywoodban egy bizottság választja ki azt a néhány mű­vet, amely közül egyet Oscar- dijjal jutalmaznak. Átadták az edelényi tbc-kórházat Szombaton délben ünnepé­lyes keretek között dr. Szabó Zoltán egészségügyi minisz­ter átadta rendeltetésének az új edelényi tbc-gyógyintéze­tet. feladatunk. Jó érzékkel más utat választottak. A kommu­nista műszakiak a többi szak­embert is megnyerték a mun­kának s igen alapos vizsgálat­tal felmérték, termékeik anyag- és munkaigényessége milyen, s hasonló mibe kerül a Szovjetunióban, az NDK-ban, s néhány tőkés országban? A helyi tények és az országos elvek szerencsés vegyítése nemcsak az előadássorozat si­kerét biztosította, hanem egészséges pezsgést indított el, azaz valóban mozgósított. A nem szerencsésen válasz­tott módszer, a végrehajtás egyenetlensége a legjobb, leg­vonzóbb célokat sem szolgál­hatja sikerrel, s erre nemcsak másutt, a termelési agitációs munkánál is vigyázni kell! Nincsenek kevesen azok, akik azt állítják: „szürke” része ez a pártmunkának. A fenti példa jól bizonyítja, mennyire nem igaz ez, ha — jól választják meg eszközeiket. A tények ereje Közhelyként hat, de igaz: a tények mindennél jobban érveinek, a legjobb agitáto­rok. A termelési agitáció- ban mégis nem egy párt- szervezetünknél megieledkez- nek erről. Az általános igaz­ságok hangoztatás^ nehe­zebben talál utat az embe­rekhez, s főként nehezeb­ben sorakoztatja fel őket a célok eléréséért küzdők közé. Arra agitálni, hogy a jobb élet feltétele a jobo munka, aitalánossagban majdnem fe­lesleges, ezt mindenki tud­ja. Annak megmutatása azon­ban, hogy az üzemben, me­lyek a jobb munka feltéte­lei, követelményei — a mun­kaidő hány perce vész el beszélgetés, anyagvárás miatt, miért nőtt a selejt, mi ónoz­za a ho végi hajrat — nem­csak azonnal érthetővé te­szi mindenki számára a gon­dok forrását, hanem mar a feladatokat is megjelöli, azaz mozgósít a gondok megoldá­sára, a jobbat szülő tettekre. Jól támaszkodnak a tények­re, a helyi tapasztalatok ala­pos elemzésére a Váci Kö­töttárugyár pártszervezeté­ben, a Csepel Autógyár több alapszervezetében, a Szent­endrei Papírgyár kommunis­táinak közösségében. Hason­ló a helyzet más kérdések­ben is. Ha a kommunisták csak általánosságban szól­nak arról, mennyire fon­tos az újítómozgalom, mi­lyen szerepe van a munka­versenynek termelési ténye­zőként, sokkal kisebb vissz­hangot keltenek szavaik, mintha azzal érvelnek — mint például a Gyapjúmosó és Szövőgyár váci gyáregy­ségében, a Nagykőrösi Kon­zervgyárban —, hogy üze­mük arany vagy ezüst jelvé- nyes újítói mit tettek, ja­vaslataik milyen megtakarí­tást eredményeztek, illetve, hogy a versenyben élenjá­rók hogyan érték el példás teljesítményüket. A tények erejét nemcsak így lehet és kell hasznosí­tani, hanem úgy is, hogy pártszervezeteink szorgalmaz­zák a nemegyszer rejtve maradt tények, okok feltá­rását. Pártszervezeteink egy részénél — például a Hír­adástechnikai Anyagok Gyá­rában, a Váci Képcsőgyár­ban — sikerrel használják fel a termelési agitáció meg­alapozottabbá tételében az egy-egy célfeladat végrehaj­tására létrehozott műszaki brigádok tapasztalatait, jelen­téseit — az importgépek ki- használtsági fokáról, az újí­tások bevezetésének idejé­ről. az exporttermékek mi­nőségéről stb. — s még több, ehhez hasonló, való­ban új módszert jelentő le­hetőséget. Középpontban az ember Ahogyan a termelésben a döntő szerep az embernek Magvetők iskoEá|o való szivattyús permetezővel, de illik tudni a diáknak, hogy működik. Sok krétaábra kerül a táblára, míg a készülékek működési elvét megismertetik. S ami még hasznosabb, ezek az ismeretek eligazítanak a legpraktikusabb kezelésben, segítik a gyors javítást is. Sírg^rép-i lombikbnn. No. nem arról van szó, mintha la­......... .... s ^ Az OTP dunakeszi fiókjáról Stofßtjein less wnósiéi millióból huszonöt*? Az Egyesült Dunamenti Termelőszövetkezet a tőle már megszokott jó eredménnyel zárta a gazdasági évet. Ezért az OTP dunakeszi fiók­jában mostanában még a szo­kásosnál is nagyobb a for­galom, holott máskor sincs okuk a pa­naszra. A modem, világos helyiség minden asztalánál állnak­ülnek az ügyfelek. A légkör mégis barátságos, nyoma sincs a türelmetlen ingerült­ségnek. Nagy Gyula fiókvezető ta­lán már negyedszer ma­gyarázza a mezőgazdasági köl­csönnyújtás módozatait egy idős házaspárnak. — Nem mindig ilyen ne­héz a dolgom — jön végre kö­zelebb. — A legtöbben úgy jönnek, hogy tisztában van­nak az összes feltételekkel, nekünk jóformán csak a pénzt kell adni. Dehát azért vagyunk. Nyolc évvel ezelőtt ezer­ötszáz ügyfelünk volt másfél millió forint be­tétállománnyal. Ma pedig a legújabb tsz-be- tétesekkel együtt ötezer­ötvenhárom takarékoskodónk van és huszonötmillió fo­rintunk. Érdekes módon a be­tétállomány egyötödét a gép­kocsinyereménykötvény te­szi ki, amely mindig népsze­rű volt minálunk. — Volt már, aki nyert ve­le? — Hogyne. Az elmúlt évben például ketten örültek a sze­MAGYAR TUDÓSOK DÉL-AMERIKÁRÓL Dr. Pesta László, a KKJ al- § elnöke szombaton vendégül ^ táíta az intézet székházában § annak a magyar talaj-zooló- $ piai expedíciónak a tagjait, ^ amely nemrégiben tért vissza ^ Latin-Amerikából. A tudósok ^ dr. Balogh János akadémikus § vezetésével több hónapig vé- $ geztek kutatómunkát Latin- § Amerikában az UNESCO tá- ^ mogatásával. A Kulturális Kapcsolatok Intézetében be- '• számoltak munkájukról, érdé kés tapasztalataikról. s boratóriumi úton állíthatná elő a diák. Ez a természet dolga maradt mindmáig. De ponto­san megvizsgálja, hogy a ter­més mennyi vizet, s mennyi száraz anyagot tartalmaz. Mindez ma még csak kísérlet, egy újabb lehetőség bemutatá­sa. Am a bőségesebb hozamok eléréséhez szükség lesz majd • menetközben! kontrollra is. Kész fegyvertár, különleges harciszerszám gyűjtemény a növényvédelmi eszközök be­mutatója. Ma csak a fűzet lapjaira kerül rajzolt mása, de a holnapi alkalmazásnál, az önálló munkánál sokszor kéz­be. Bizonyos, hogy a község­fejlesztési alapból és a gatya- hévízi Rákóczi Tsz hozzájáru­lásával épített kertészeti szak- középiskola hasznos magvető­jut, ugyanúgy a termelési agi- tációban is 6 áll a középpont­ban. Nemcsak olyan érte­lemben, hogy az agitációs ak­tívák jó kiválasztása, hozzá­értésük biztosítása döntő té­nyező, hanem olyan értelem­ben is, hogy tények, adatok, számok ismertetése, elemzé­se, a megoldások keresése nem takarhatja szem elöl az embert. Mind jobban tért hódít — helyesen — a sze­mélyre szóló agitációs mun­ka. Ez feltételezi az eszkö­zök, módszerek további fino­mítását, s a pártalapszerveze- tek, pártcsoportok fokozot­tabb önállóságát. A gyári összfeladalokon belül ugyanis más a teendője a szerszám­üzem kommunistáinak és dolgozóinak, mint a sajtoló vagy szerelő üzemieké; üzemen belül is csak a legvál­tozatosabb módszerek vezet­hetnek eredményre. Van, akivel többször kell beszél­getni, tapasztaltabb váltótár­sat mellé állítani, orvosolni jogos panaszait, van, aki el­ső szóra megérti érdekei s a közös célok egyezését A változatos módszerek egyben a munka változatosságát is je­lentik, száműzve a sokszor hangoztatott „szürkeséget”, az eredmények pedig előse­gítik, hogy mind többen kedvet kapjanak a termelési agitációs munkában való ak­tív részvételhez. Sok, s nem kevésbé fontos tényezője van még a meg­alapozott termelési agitációs munkának: a személyes pél­damutatás, a gazdasági veze­tők iránti igényesség, a mun­kások véleményének, észrevé­teleinek maximális gonddal való fel használása. Nem könnyű feladat valamennyi tényező érvényesülését biz­tosítani, de pártszervezeteink, a kommunisták jellemzője éppen az, hogy — a nehezé­től sem riadnak vissza. Mészáros Ottó ügy ám, a magvetés sem a öröktől való, változatlan tudó- t mány — iskolapad, sok jó mester kell a mai magvetés j tanításához. Hogy így van, bi­zonyítja a kertészeti szakkö­zépiskola Túrán. Már írtunk róla, hogy ezt a tudományt, új hajlékban, közel száz diák ta­nulja. S próbálja ellesni a leg­gazdaságosabb, legjövedel­mezőbb zöldségtermesztés fortélyait. Múltkori cikkünk­ben az iskola árnyékos olda­láról, a vele kapcsolatos gon­dokról beszéltünk. Nézzük hát most képekben a napfényes ol­dalt. Jövőre már felnőtt, maguk lábán járó emberként lépnek ki a padokból az első kertész- emberek. Ám addig meg kell tanulni még egyet s mást nemcsak papíron, jegyzetfü ■ zetben, de a gyakorlatban is. Sok ügyes műszer, gyors ered­ményt adó berendezés kezelé­sét kell ismerni. Otthonosan mozogni a tudományos kérdé­sekre expressz választ adó ké­zi mérőműszerek között. Ilyen az első kép refraktométere. Egy csepp a vizsgálandó anyagból, s az optikán keresz­tül már jelzi tartalmát. A bajbajutott növény ugyan nem sokra megy a krétából rencsének és az új autónak. ; Házi statisztikánk szerint min- j den második ember lottózik; Dunakeszin, szintén nem i ered ménytelenüL Tizennyolc esetben fizet­tünk ki négyes találatot. Volt, aki családi házat nyert, i a különböző nagyértékű mye-j reménytárgyaikról nem is be-j szélve. — Nagy a házépítő kedv er-; refelé? — Öriási. Tavaly hatmillió; építési kölcsönt folyósítót-; tunk. Százhúsz-szóznegyven új házat építenek évente. Tavaly a szövetkezeti lakást vásárlók másfélmilliós tőké­jéhez majd négymillió fo­rintot adtunk és most is­mét van harminckét eladó la­kásunk, amelyre már gyűjt­jük az előjegyzést és takaré­koskodnak a vevők.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents