Pest Megyei Hirlap, 1966. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-27 / 49. szám

Mir Niem 1966. FEBRUÁR 21., VASÁRNAP Tanárok... Erőt ad a tagság bizalma + + + is, ha ez másoknak nem tet­szik. Erről győződtem meg ak­kor, amikor végigjárva a szövetkezet gazdaságát, szövetkezeti vezetőkkel, ter­melőszövetkezeti tagokkal be­széltem. Józsa Antal volt 18 holdas középparaszt, aki fe­leségével együtt 840 munka­egységet teljesített, elmon­dotta, hogy a szövetkezet­ben becsülete van a mun­kának, a jól dolgozó szövet­kezeti tagnak. Láng Vil- mosné baromfigondozó is úgy látja, helyes irányba halad a termelőszövetkezet. Gulyás Pál kertész szóvátet- te, hogy gyors az az ütem, amely négy év alatt végbe­ment, de azt is mondotta, hogy ennek hasznát a szö­vetkezet tagsága látja. Ká- tai Imréné Peregről jár ide dolgozni. Véleménye az, hogy jó ez a szövetkezet, megtalál­ja számítását az, aki becsü­letesen dolgozik. Teplánszki István jövedelme az elmúlt évben 56 ezer forint volt. Amint mondotta, jól érzi ma­gát a szövetkezetben jó ke­zekben van a szövetkezet ve­zetése. A tagság becsüli, tiszteli vezetőit, akik velük együtt munkálkodnak a tagság bol­dogulásáért, a szövetkezet fej­lődésért. Ez ad erőt Szűcs Bélának s a többi vezetőnek ahhoz, hogy mindenkor bát­ran kiállnak a szövetke­zet érdekei mellett, meg­vívják a maguk harcát — a tagság érdekében. Mihók Sándor JUTÁNYOS ÁRON s A középiskolások országos fotókiállítása Pécsett A pécsi Nagy Lajos gimná­zium, a Népművelési Intézet és a Mecseki Fotoklub április 3—11 között Pécsett rendezi meg a középiskolások országos fotókiállítását. A kiállításon részt vehetnek az ország bár­mely középfokú oktatási in­tézményének tanulói, szemé­lyenként négy, kötetlen témá­jú fényképpel. A képeket a Nagy Lajos gimnázium címé­re (Pécs, Széchenyi tér 11.) kell eljuttatni március 21-ig. A nyilvános zsűrizésre már­cius 27-én kerül sor, neves fotóművészek, fotoesztéták közreműködésével. A legeredményesebben sze­replő diákok iskolájának az idén első ízben ítélik oda a középiskolai fotókiállítások serlegét, míg a legjobb felvé­telek készítői tiszteletdíjat kapnak. Az ünnepélyes díjki­osztás és a kiállítás megnyitó­ja április 3-án lesz. Gép- és gyorsírók, kettős könyvelők képzése Cegléd, Nagykátai utca. Halk pusmogást hallani a földszintes parasztház egyik részéből, amikor megránga­tom a csengő drótját. De csak az egyik ablak nyílik meg. Bizalmatlan tekintet a haj- csavarókra tekert, őszes tin­csek alatt. — Mit tetszik? — Bódis Teréz gépíró isko­láját keresem. Hosszú idő múlva megnyí­lik az utcai ajtó. Az első látogatás — Jó napot kívánok. A vas­boltban mondták, hogy tet­szik tanítani gépelést, meg gyorsírást is, és kettős köny­velést Bevezetnek. — Nekem most felajánlottak egy irodai beosztást. De nem tudok gépelni. Még két hó­napig fenntartják az állást Elfogódottan ülök egy ka­rosszék szélén. Szemben ve­lem a díványon hét posztó- törpe, és Bódis Teréz. — El tetszik engem vállal­ni? Elvállal. (A helyi állami gépíró iskolába nehéz beke­rülni, olyan sok a jelentkező. Milyen jó, hogy van egy pótmegoldás: Bódis Teréz magániskolája.) A gép- és gyorsírás, vala­mint kettős könyvelés mes­tere finomkodva kérdez. — Gépe van? — Nincsen. — Nem baj kedvesem. Ma­ga így egy tiszta tábla. A vakírást legjobban az én egyéni módszerem szerint ta­nulhatja meg. — És tetszik gondolni, hogy két hónap alatt... ? — Ha mindennap eljön egy órára. Beiktatom: hétfőn ket­tőtől háromig, a többi na­pokon négyre. — Igen. És az anyagiak? — Kétszáz forint egy hó­napra. (Nem is sok — gondolom. — A nő nyolc forintot kér egy órára.) — Nem lesz egyedül, egy­szerre négy-öt hallgatót ta­nítok. Van köztük most érettségiző gimnazista, tsz- főkönyvelő, tanárfeleség. Jobb emberek. — Ma mikor kezdődik a ta­nítás? — Tíz perc múlva, négy­kor. — Meg szeretném nézni, hogyan folyik. Vonásai sértődöttre nyúl­nak. Szigorúan néznek a tör­pék is. — Aranyos, ellenőrizni akar? Vagy megbízik bennem, vagy nem. Látom, hogy a vizit ideje le­járt. Meg aztán nem sokat ug­rálhatok ... Amikor ide még Abonyból is járnak. A főköny­velőről nem is beszélve. Jobb emberek. — Hát, akkor, hétfőn két órára jövök. Előre kell fizetni a kétszázat? Bólintás. A második találkozás Meghúzom a drótcsengőt. Csoszogás. Ajtónyitás. — Asszonyom, bevallom, én újságíró vagyok ... Cikket aka­rok önről írni, mivel az a több helyről megerősített gyanú, egyben vád merült fel, hogy maga épp annyira nem ért_ a gépeléshez, ahogy a kettős­könyveléshez és a gyorsírás­hoz sem. Szép számú tanítvá­nyai gépírói állás nélkül kóbo­rolnak Cegléd utcáin. A helyi állami gépíró iskolában a rossz nyelvek szerint külön póttanfolyamot akarnak indí­tani vdlt növendékeinek. így, ne vegye rossznéven, de a magának leszurkolt tandíjak illegális pénznek tekinthetők, mint ahogy az áru is az volt, amit a helyi önkiszolgáló bolt­ban vételezett, fizetés nélkül, nem is régen. Csak az a fur­csa, hogy az utóbbiért azonnal elmarasztalták hatóságilag, de az iskoláért még soha Asszonyom védje meg magát — Hölgyem, nem lenne igaz­ságos, ha csupán e vádak, s előző látogátásom alapján ír­nék önről —, védje meg ma­gát. — Iskola? Nálam csak gya­korolnak. — Mondjon egyetlen szem tanítványt, aki elhelyezkedett gépírónőként. — Hirtelen nem is jut eszembe. Ugye, jönnek men­nek. Aztán kik? A múltkor is járt ide három cigánylány ... Az újságíró megőrzi hideg­vérét, mert úgy vélekedik, tón mégsem Bódis Teréz az, aki­nek istenigazában neki kell ro­hanni a zsurnalisztika nehéz fegyverzetében. De a bennem lakozó „tanítvány” éktelen dü­hös lesz. — Hol vannak a gimnazis­ták? És a t^z-főkönyvelő? Hol a tanár felesége? Hol van mindaz, amit akkor említett, amikor azt hitte, fogott egy új madarat? De nem is igyekezett nagyon megfogni, hiszen sok van belőlük. Tulajdonképpen mennyi jön össze havonta ezektől a lányoktól? A szívére teszi a kezét. — Rosszul tetszik felfogni. S még a kutyája is megugat. Padányi Anna $ Ha statisztikát készítenének róla, bizonyos, hogy előkelő helyet foglalnánk el a világ­ranglistán. Ha üzlethálózatunk ellen lehet is kifogás, presszó- hálózatunk ellen nem nagyon. Változatos az élet a kis asz­talok körül. Ide hozzák a ma­gányosok magányukat, szerel­mesek az előre elkészített val­lomást — ifjú költők itt vár­ják az ihletet, hivatali intri­kák hálóit szövögetik egy ká­vé mellett és itt dől el, hol marad a gyerek a válás után. o o 1 Az első órák... A reggeli kávé előtt egy kis frizuraigazítás. Egy kis mellé. pletyka a kávé Foto: Nádas Megkérdeztük a nagykőrösi gimnázium igazgatóját, kiket tartanak a legjobb szaktané- i roknak... sen fejlődjön. Négy eszten­dővel ezelőtt kerültek a mos­tani vezetők a szövetkezet élé­re, amikor nagyon mély ponton volt a gazdaság. Az egy munkaegységre jutó jö­vedelem 14 forint volt, s hetet ebből az állam bizto­sított. Az első évben jelen­tős állami támogatásról mon­dott le a vezetőség, abban a biztos tudatban, hogy eb­ben a szövetkezetben min­den adottság biztosítva volt a töretlen fejlődéshez. Nagy port vert fel ez abban az időben. Nagyképűséggel, ka- landorsággal vádolták őket. Igaz, hogy szokatlan volt az állami támogatás vissza­utasítása abban az időben, s bizonyos mértékben még ma is az. Ugyancsak isme­retlen volt az a gyors tempó, amelyet ez a vezetőség dik­tált a szövetkezet gazdasági alapjainak megteremtésében, a termelési irány kialakí­tásában. Nagyüzemi baromfi- tenyésztés, nagyüzemi kerté­szet, szőlő- és gyümölcstele­pítés, szántóföldi öntözés ki- terjesztése. A szövetkezet ve­zetőinek törekvéseit nem kí­sérte egyöntetű helyeslés a járásnál. A közeli „bukást” jósolták meg egyesek, de ez nem következett be. A kö­zelmúltban megtartott zár­számadó közgyűlésen a tsz elnöke nagy fejlődésről szá­molt be. Az egy-egy tagra jutó jövedelem a kezdeti 6000 forintról, három forint híján 20 000 forintra növe­kedett. A termelési érték a 7 millió 800 ezer forintról, 25 millió 600 ezer forintra, az árutermelés 4 millió 100 ezer forintról 17 millió 300 ezer forintra. De tovább is lehetne sorolni a mutatókat, amelyek egyöntetű fejlő­désről tanúskodnak. Ha a gyors fejlődés ru­góit kutatjuk ebben a szö­vetkezetben, azt kell mon­dani, a siker titka az, hogy itt mertek kezde­ményezni, mertek kockáz­tatni. A kellő gazdasági szá­mítások után meggyőzték a tagságot egy-egy kezdemé­nyezés helyességéről. A kez­deti rövid időszaktól elte­kintve a vezetőség maga mö­gött érezte a tagságot, él­vezte és élvezi annak bi­zalmát; Kiskunlacháza, mó­dos község volt az egyéni gazdálkodás körülményei kö- zött is. Itt megbukik az a vezetőség, amely tessék-lás- sék módra gazdálkodik. Szűcs Béla tsz-elnök és a vezető­ség többi tagjai kezdetben felismerték ezt. Hogy négy éven keresztül helyes irány­ban haladtak, azt bizonyít­ja, hogy a többé-kevésbé azo­nos gazdálkodási adottságok­kal rendelkező négy falubeli szövetkezetét messze meg­előzték a fejlődésben. — Mi a tervezésnél, min­dig a tagság igényeiből in­dulunk ki. Nem azt számol­juk, hogy mennyi jut a ter­melőszövetkezet tagságának, j hanem abból, hogy a jőve- i delemnek mindenképpen meg i kell lenni. Ha kevesebbet mu- j tat a terv, módosítunk raj-! ta, munkaigényesebb nővé- i nyékét állítunk be, több ba- 5 romfit nevelünk, több $ szarvasmarhát hizlalunk — $ mondotta a tsz elnöke, ami- $ kor a jövedelem gyors nö- $ vekedéséről kérdeztem. r s Az elnököt nemegyszer il- 5 lették olyan jelzőkkel, hogy $ „türelmetlen”, „kalandor”, $ „nagyravágyó”, „összeférhe- $ tetlen”. A rosszindulatú meg- * állapításokból ki kell szűrni; a valóságot. Igen, türelmet-> len, amikor a termelőszö- > vetkezet fejlődéséről, a tér- ! melési eredmények növelésé-! ről van szó. A „kalandor-: Ságból” annyi igaz, hogy mer < új úton járni, még akkor is,! ha az néha veszélyes. Egyéni: boldogulását csak a szövet- ■ kezet fejlődésén keresztül lát- i ja. Az, hogy összeférhetet- i len, csak annyiban igaz, hogy ; mindenkor kiáll a szövetke- zet igaza mellett, még akkor j ^ Rövid, de jellemző beszél- ^ getésnek voltam fültanúja a ^ minap, a kiskunlacházi Pé- 8 tőfi Tsz elnökének irodá- $ jában. A HUNGAROFRUCT ^ egyik felvásárlója, a szövet- ^ kezet által termelt és tá- § rolt paszternák ügyében ke- ^ reste Szűcs Béla tsz-elnö- § köt. ^ — Lehetőség van svéd ex­^ portra — kezdte mondóká- ját a felvásárló —, de meg ^ kellene tisztítani és mosni. $ Az elnök szeme felcsillant, ^ látszott, nagyon érdekli az § üzlet; § — Mit fizetnek kilójáért? ^ A felvásárló tétovázott, ^ majd ezt mondta: ^ — Nem tudom! ^ Feltűnő tájékozatlanságot ^ árult el, amikor az elnök ^ a minőségi követelmények ^ iránt érdeklődött, és végül 8 kissé ingerülten fejtette ki 3 véleményét: I — Mi nagyon szívesen szál- ^ lítunk külföldre. Szeretjük a ^ pénzt, de bizonytalan vál- 8 lalkozásba nem kezdünk. 8 Mondják meg mit fizetnek, S milyenek a minőségi követel- 8 mények. Ha ezek megfelel- 3 nek, szívesen kiválogatjuk, ^ megmossuk. Addig azonban őhozzá sem kezdünk! S 8 A felvásárló, nem lelkese- 8 dett különösképpen az el- 8 nők szavain, de megígérte, § hogy a következő nap ki- $ jönnek, s sietve eltávozott, $ mert mint mondta, nagyon ^ sok helyre kell még ma $ mennie. S § — Látja, így vagyunk mi ^— mondotta felém fordulva, 8 amikor a felvásárló becsukta I maga után az ajtót — azt 8 gondolják, ha kimondják a $ bűvös szót, hogy export, mi 5 ka ova kaounk a dolgon, fi- 8 gyeimen kívül hagyva a szö- I vetkezet érdekeit. § A vállalatok többsége, már 8 tudja, hogy a kiskunlacházi I Petőfi I nem könnyű partner, I s a vezetői sem könnyű I emberek. Több bajuk van § ezzel az egy szövetkezettel, I mint a többivel az egész járásban. De vajon el kell-e ^ ezért marasztalni a szövet- 8 kezet tagságát és vezetőségét? 8 8 — Végtelenül felháborít, az, 8 amikor látom, hogy a vál­lalatok ki akarják használ­6 ni gyengeségeinket, és nem az I egyenlő rangú partnert lát­ják bennünk — mondotta az I elnök. I Hosszan sorolta a példákat, ^ amelyek nem is régi kele- I tűek. Tavaly a MÉK fel- ^ vásárlójának az utasítása sze- ^ rint készítették el szállítás- ^ ra az exportparadicsomot. A 8 vagonba is berakták, amikor 8 megérkezett a HUNGARO- 8 FRUCT embere. Kifogásolta 8 a minőséget, s nem is vet- 8 te át a küldeményt. Vagy egy 8 másik: a szövetkezet szer- 8 ződést kötött egy 10 000 fé- $ rőhelyes tojóház építésére a $ 23-as Építőipari Vállalattal. 8 Az építkezési határidőt / fel- 8 rúgva, egy esztendővel ké- ^ sőbb adta át a szövetkezet- ^ nek. Mindenütt bosszankod- ^ nak az ilyen eseten, de eb- ^ ben a szövetkezetben ennél ^ tovább mentek: kártérítési 8 pert indítottak a válla- lat ellen. A példák mind azt bizonyítják, hogy a szerző­dések megkötésénél, azok be­tartásánál a szövetkezeti ér- I dekek néha bizony messze s háttérbe szorulnak, s ^ Ennek a szövetkezetnek a 8 vezetői igényesek, a vállala- 5 tokkal, különböző szervekkel I szemben. Igyekeznek is meg­vívni a maguk harcát, amely, ha elmaradna, lényegesen többet foglalkozhatnának a termeléssel, a szövetkezet egyéb ügyes-bajos dolgaival. Több esztendős tapasztalat : bizonyítja, hogy a kiskunlac­házi Petőfi Termelőszövet­kezet vezetőit elsősorban az a cél vezérli, hogy boldogul­jon a tagság, megtalálja szá- ^ mítását, s közben a szövet- kezet gazdálkodása erőtelje­Presszó... presszó... Da.ncz.kay Győző matematika szakost. ízegedl Gyuláné történelem­földrajz szakost. ?áhán István fizika szakost. Győrök Gyuláné orosz—nemei szakost.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents