Pest Megyei Hirlap, 1966. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-25 / 47. szám

nsr HEGYEI r/fiWnp 1966. FEBRUÁR 25., PÉNTEK Elkészült a Balaton-part részletes rekonstrukciós terve Elkészült a Balaton-part részletes rekonstrukciós ter­ve: összegezték a keszthelyi Agrártudományi Főiskola Mezőgazdasági Tervező és Termelésfejlesztési Intézeté­nek hároméves munkáját. A szakemberek, a főiskolai hall­gatók bevonásával végigjár­ták a „magyar tenger” bor­termő vidékeit és a helyi tapasztalatok alapján ter­vezték meg a távlati telepíté­seket. Hatvan szőlőtermelő község térképét készítették el, amelyeken feltüntették az Új szőlősök helyét, a telepí­tések módját és fajtáit. A térképeket még március hó­napban eljuttatják az érde­kelt termelőszövetkezetek­nek, s a tavaszi telepítéseket már azok alapján kezdik meg. Iskola és gyógyszertár, orvos- és pedagóguslakás épül a községfejlesztési alapból Jáwzkarajcnőn Jászkarajenő községben eb­ben az évben is folytatják a kulturális és szociális létesít­mények, a közművek fejleszté­sét, bővítését. A községfejlesztési alap, a társadalmi munka és az állami TEGNAP VOLTA 30 000. ELŐADÁS Ekhós szekér 66 Minden bevezetés nélkül el­mondok egy igaz történetet. Szereplői az Állami Déryné Színház tagjai, akik tegnap tartották 30 000. előadásukat. Játszódik napjainkban. Az út Beszállás a színház igazgató­sága előtt, Budapesten a Ma­dách téren. Az Ikarusban hi­deg van. Az ablakon bevág a szél. Már hónapok óta rossz. Elindulunk. Irány Pátka, va­lahol Fejér megyében. Velünk egyidőben több társulat indul el. A szélrózsa minden irányá­ba. Előttünk a műszakiak teher­kocsija Huszka Jenő: Gül Baba című operettjének díszleteivel, kosztümjeivel. Az autóbuszban csend van. A művészek halkan beszélget­nek. Holl János, a darab Muj- kója olasz szavaikat recitál. Két lány egymás vállára dőlve szundikál. Hamar sötétedik. Lassan teljessé válik a csend. Csak a motor monoton mor- mogása hallatszik. Majdnem a célnál, bent a faluban elakad a kocsi. No, de „sebaj, több is veszett Mohács­nál”, jelszóval nekigyürkőzünk. Húzd meg! Ne lazsálj! „Csak nem maradnak itt, mi lesz az előadással?” — kérdi őszinte kétségbeeséssel egy kucsmás, bajszos bácsi. „Mi négy jegyet vettünk. Várjanak, csak, hívom a traktorost”. Vi­dáman, jó hangulatban érke­zünk meg. A „színház“ Állandó teteje nincs, csak valami ideiglenes nád, malter keverék fedi. A két kályha in­kább füstöt, mint meleget áraszt. „Mit csináljunk? Nem lehet jobban befűteni” —, so­pánkodik a tanácselnök. Az öltöző. Hollósi Pál szerez valahonnét fát a tűzre. Előke­rül a vacsora. Disznótoros, csá­szárhús. Elosztják. Mint ahogy egy nagy családban szokás. Három részletben öltöznek, így is alig fémek. A falon se­hol egy tükör, de — szerencsé­re —, mindenki hozott magá­val. Akasztó sincs. Egymás he- gyén-hátán a ruhák. A női öl­tözőben még a mostoha körül­mények között is sokkal na­gyobb a rend. A nők hamar feltalálják magukat. A gépkocsivezető most fes­ti magát. Hisz ő is játszik a darabban. Az egyik szerecsen szerepét osztották rá, a többi világosítóval, díszítővel együtt. Nincs kivétel. Gyülekezik a közönség. A színészek ki-kilesnek a füg­göny mögül. Alakul a színpad. Helyére kerül az utolsó dísz­let. A nézőtér hideg. Bundá­ban, csizmában ülnek a né­zők. Csak a kalapot veszik le. Tisztelik a színházat és a mű­vészetet. Az előadás A nagykabátos, sálas zené­szek — pedig, ha csak lehet szmokingban játszanak — el­foglalják helyüket és felcsen­dülnek az örökifjú melódiák. diák életéért, gyűlölik Ali- babát, szeretik Gül Babát, meg Leilát és tiszta szívvel meg­nevetik Mujkó, Zulejka és Zülfikár minden tréfáját. Gyönyörűek a kosztümök. Szép a színpadkép, nem vá­sári csillogás. Igazi színház. A „Dérynénél” nem ismerik ezt a kifejezést, „jó lesz fa­lura”! Nem. Az ő világuk­ban csak egy a lényeg. Szé­pen, igazán játszani. Epilógus Azután lehull a függöny. Tizenegy óra. Mindenki fá­radt. Vége a varázslatnak. Sok energia maradt a szín­padon, sok élmény az embe­rek szívében. Három rész­Kép az előadásról. Gábor diák szerelmet vall Leilának. (Fábián József, Mátyus Emmi, és a tánckarból, a lázas betegen játszó Révész Ilona, s e darab egyik kedves jelen­sége, Katona Júlia Csend. Felmegy a függöny és a hideg, rozzant művelődési otthon templommá válto­zik, a kultúra templomává. A kezdés után néhány perc­cel kialszik a fény. A ref­lektorok terhelését nem bír­ja a villanyóra. Nincs neve­tés, nincs fütyülés a nézőté­ren, csak izgalom „istenem, sjf csak el ne maradjon az elő- ^ adás!” Aztán folytatódik. Az emberek izgulnak Gábori letben öltöznek. így is alig férnek el. Lassan kihűl a kályha. A szemekben keve­sebb a fény. Előttük az uta­zás. Vajon mikor lesznek ágy­ban? írta és fényképezte: Regős István támogatás felhasználásáról a községi tanácstitkár, Fehér Balázs adott tájékoztatót. Elmondotta, hogy ebben az évben befejezik az elmúlt évben megkezdett öttantermes iskolarész építé­sét. Az idén egymillió forintot költenek a készülő iskolai épületre. Az általános iskola bővítése mindenképp indokolt, mert je­lenleg még két műszakban fo­lyik a tanítás, s a tanulók egy része elég nagy távolságról jár be. Ha az új tantermek el­készülnek, akkor csak délelőtt tartanak tanítást. Gondot okoz a községben a pedagógusok elhelyezése is, a szűkös lakásviszonyok miatt. Hozzávetőleg 120 ezer fo­rintos költséggel építenek nevelői lakást. A községben nincs fogszak­orvos. A betegeknek minden kezeléskor Ceglédre kell be­utazniuk, s ez esetenként sok­szor fél napot jelent. Kétszázezer forint fog­orvosi rendelőt és szolgálati lakást építenek, s remélik, hogy így már kapnak szakor­vost a községbe. Hasonló a helyzet a gyógy­szertárral is. A meglevő már elavult, s lakás nélkül állandó gyógyszerésze sincs Jászkara- jenőnek. A korszerű gyógy­szerár — a hozzá épülő lakás­sal egymillió forintos költség­gel épül fel. A községi tervekben szere­pel a sportpálya rendezése, az öltözők rendbehozása, s 1000 négyzetméternyi betonjárda készítése. A községfejlesztési összegek 40 százaléka a községfejleszté­si alapból, 103 ezer forintnyi munka társadalmi összefogás­ból, a többi pedig állami tá­mogatásból kerül ki. Az említett főbb létesítmé­nyeken kívül természetesen még számos kisebb építés és javítás is szerepel az idei köz­ségfejlesztési tervekben. (tamasi) Új út Üllő és Vecsés Között Építkeznek a gázosok A Gáz- és Kőolajipari Tröszt siófoki üzemvezetőségének 70 dolgozója ássa, lapátolja az elázott földet. A telhetetlen gyomrú dömperek meg viszik arrébb, ahol mély, lapos a te­rület, hogy a készülő új út teljes hosszúságában azonos magasságú legyen a 4-es szá­mú műút szintjével. A 600 méter hosszú új út Üllő és Vecsés között épül, ahol a Szoboszlóról idekanyargó föld- gázvezeték végállomása van, s ahol a már tisztított gáz a fő­város „gázérhálózatába” ke­rül. — A 300 ezer forintos költ­séggel épülő, makadám bur­kolatú út hígított bitumenes Ady-versek bengáli nyelven A Kulturális Kapcsolatok Intézetéhez érdekes külde­mény érkezett. A kisérő levél­ben arra kérték az intézményt, hogy a mellékelt kiadványt, — amely Ady nyolc versét tar­talmazza bengáli nyelven — jutassák el a Magyar Irodalmi Múzeumhoz. A füzetet Kalkut­tában jelentették meg, a for­dítás Ásít Sorkor fiatal ben­gáli költő munkája. felülkezelést is kap — tájé­koztat Rádai János csoport- vezető. Elmondja még, hogy a gázbontó állomás mellett el­készültek a kiszolgáló épüle­tek is — lakó- és fürdőszobák —, ahol a 14—15 ember, a ké­szenléti személyzet, kényelmes pihenőre talál. Szolnok irányában öt-tíz ki­lométerenként talajmechani­kai épületek — erősítő állomá­sok — is épülnek, ahol a lus- tuló gázt az időjárástól füg­gően hűtik, hogy az áramlás Budapest irányába gyorsabbá váljon. Vecsésen, a Tó utcában két ikerház építését kezdte meg a vállalat, amelyben négy, há­rom szoba, összkomfortos szol­gálati lakás nyer elhelyezést. A több, mint egymillió forin­tos költséggel készülő épületek augusztus 20-ra beköltözhe­tek. K. S. Európa egyik legnagyobb bauxitbányáját nyitják Halimbán A bakonyi bauxitbányák halimbai üzemének szomszéd­ságában Európa egyik leg­nagyobb bauxitbányáját épí­tik. A Halimba 3. üzem kije­lölt területén a geológusok jelentése szerint nagyobb ki­terjedésű érctelep fekszik, amely 10—35 méter vastag­ságú és iparilag jól haszno­sítható bauxitot rejt. A te­lep kétszáz méter mélység­ben helyezkedik el a felszín alatt. A kutatófúrásokból szerzett adatok alapján biz­tosra veszik, hogy nem okoz különösebb gondot a víz el­leni védekezés. A bányát minden szempontból korsze- rűen rendezik be. A lerob­bantott érc felrakására mo­dern gépeket szereznek be, a bauxit földalatti szállítását csehszlovák Diesel-mozdo­nyokkal gépesítik. Zichy-képeket , találtak Grúziában A nyugat-grúziai történeti és néprajzi múzeumban Meunar- gija múlt századbeli grúz író hagyatékában eddig ismeret­len Zichy Mihály képekre buk­kantak. Zichy Mihály, magyar festő­művész annak idején nagyon jól ismerte Grúziát, többször is járt ott és a haladó grúz ér­telmiség között számos barátja volt. Zichy többek között Rusztavelli „Tigrisbőrös vitéz’1 című hőskölteményéhez készí­tett illusztrációt. A felfedezett Zichy-alkotá- sok között 12 grafikai és ak- varell tanulmány van a „Tig­risbőrös wtéz" illusztrálásához továbbá négy ceruza-, illetve akvarell portré a magyar mű­vész barátjáról, Meunargija íróról és a hösköltemény többi olvasójáról. Megtalálták Zichy egy kis akvarelljét is, amely grúz női ábrázol nemzeti viseletben. A vizfestményt az egyik moszk­vai bizományi áruházban vette meg Grigol Abasidze költő. KÖNYVESPOLC Futó József: Közép- és Dél-Amerika A világrészek földrajza so­rozat új kötete Futó József könyve. A szerzőt az olvasó- közönség már megismerhette nem hibátlan, de hasznos, s alapos munkájából, mely Af­rikát mutatta be. Most ha­sonló alapossággal dolgozta fel Közép- és Dél-Amerika or­Romlott krémes Áhítat $ — Laci, te már megetted a prémeseket? ^ —• A, nem, eldobtam! Mi volt az a hat da­^ rab? De mondd, Öcsi, nem érzel valami rossz $ szagot? ^ — Nem én, jó krémesillatot érzek. ^ — öcsi! Várj egy kicsit, hadd szimatoljak! \ Te, milyenek azok a krémesek? Üristen, állj, \ állj, ne edd tovább, megbuggyantak a kréme- ^ seid. ^ — Megbuggyant az eszed tokja, jó krémes ^ ez. ^ — Jó? Hát akkor csak edd! Ha ez neked jó, ^ amelyik így meg van bámulva! Az én orrom ^ jó, erjednek a krémeseid. De csak edd, edd! ^ Tudod, hogy a Zoli kórházban van! ^ — Igen? Influenzával? § — Persze, influenzával! Influenzás krémes ^ mérgezéssel! Talán azért életben marad, na, k mért nem eszed azokat a jó krémeseket? | — Te, szagold, csak meg ezt! ^ — Dehogy szagolom, így is már a rosszul­^ lét környékez. Mondtam neked, nem kell azo- ^ kát a krémeseket órákig tartogatni. § — Azért legalább ezt az egyet kóstold meg, ^ tényleg olyan furcsa ízűnek érzem. ^ — öcsi! öcsi! te furcsa ízűnek érzed és én ^ kóstoljam meg, nem gordolod, hogy ez azért % túlzás? Mert te torkos vagy, én áldozzam föl $ magam érted! % — Ah, Laci, igazán, milyen vagy, legalább § ezt az egyet! S akarják a szágainak történetét, s jelenét, gazdasági helyzetét s a tájat benépesítő emberek sorsát, egyszóval mindazt, ami ösz- szefogó és nélkülözhetetlen ismereteket ad. Mind forróbb földrész ez; a szociális igazságtalanságok, a pompa és a mérhetetlen nyomor világa, a mind mo hóbbá váló jenki tőkéé, s a mind forradalmibb tömegeké. Futó igyekezett minél sok­oldalúbban bemutatni e for­rongás okait, a gazdasági el­maradottság eredőit, azt a tör­ténelmet, melyet teljesen be­hálóz az észak-amerikai tőke befolyása, s amelyet minden eszközzel —« a tengerészgyalo­gosok bevetésétől (pl. Domi­nika) a gazdasági zsarolásiig, kormányok megbuktatásáig (pl. Guatemala) — ma is ellen­őrzése, irányítása alatt akar tartani az újkor legnagyobb gyarmatosítója, az Egyesült Államok. A kötet nem olvasmány, ha­nem — kézikönyv. Nem szó­rakoztató, színes, de éppen ezért a felszínen maradó út­leírás, hanem tárgyilagos han­gú összefoglalója tényeknek, adatoknak, s éppen ezért hasz­nos támasz azok számára, akik valóban megismerni akarják e földrész országait, s népeit, s a napi politika gyonssodrású eseményeiben a biztosabb eligazodást keresik. A könyvet jól áttekinthető érképek, s viszonylag bőven válogatott képek egészítik ki. Gondolat Kiadó) (m. o.) Na, nem bánom, de aztán nekem ne énekelj, hogy elcsaltam tőled. "Mutasd! Mondom, egé­szen meg van ereszkedve. Hát még nem sa­vanyú, de valami mellékíze biztos van! Azért eheted, a Zoli krémese biztosan jobban el volt romolva. — És biztos nem hal meg? — Hát, öcsi, azt sose lehet tudni! Például lehet, hogy nem hal meg, de örökre nyomorék marad! Na, egyél — vagy inkább kidobjam? — Dobd ki, én meg vágok egy karéj zsíros kenyeret! — Jól van, csak siess, aztán megyünk fe­jelni. — De kidobd! Rá se bírok nézni! — Naná, majd bedobom! (Naná, majd nem dobom be! Istenem, krémes! Hűj, de romlot­tak! Az egyik zöld, a másik kék! Ez meg itt lila! Ez meg keserű. A másik fele sós! Brr, ez olyan, mint a sült fűrészpor.) — Már kidobtad? Akarsz egy katonát? — Kidobtam! Jaj, kidobtam, jaj a hasam, i persze, hogy kidobtam. Ugye, ugye, mondtam '; neked, pedig csak épp a héját kóstoltam meg.; — Laci! Laci! mi van veled, szörnyen sá-\ padt vagy! De hiszen én egy egészet megettem, > mégsincs semmi bajom. — Akkor még... még nem romlott el égé- ; szén! Juuj! minek is mondtad, hogy kóstol-j jam meg! Szaladj, gyorsan, hívd a mentőket,! hogy pont ilyenkor nincs anya itthon! — Meghalsz? — Úristen! még mindig itt vagy? Nem elég,\ hogy megmentettelek, még meg is haljak ér- ( ted? Nagy S. József $

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents