Pest Megyei Hirlap, 1966. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-23 / 45. szám

19«6. FEBRUAR 23., SZERDA 3 Az első szü A hallgatók az ünnepi megnyitó beszédet hallgatják. Látogatás a királyréti paradicsomban Királyréten most tengelyig süllyed a gépkocsi a sárban, A pesti vendégek bokáig merül­ve, gyalog közelitik meg az épületet. És bent minden ragyog. Neonfény, tiszta, fehér falak, csillogó bútorok, hosszú, puha szőnyeges folyosó — modern és nagyon emberi környezet. A KISZ Központi Bizottsága Iskolájának ünnepélyes meg­nyitójára érkeztünk. 1963-ban kezdték építeni. A benne rej­lő 4—5 millió forint érték négyötödét társadalmi munká­ból teremtették. Pest megyei fiatalok’— váciak, szobi, váci járásiak — sok ezer órás munkája van benne. Egy se­reg ipari tanuló itt bizonyítot­ta be, hogy megérett a szak­munkásképesítésre. Még a me­gyei KISZ-bizottság függetle­nített apparátusa is részt vett a tetőfedési munkáknál. Az épület nyáron már kész volt, a téliesítéssel most készültek el, s íme elérkezett az a nap is, amikor véglegesen birtokba vették a fiatalok. A bentlakásos iskola egyszerre 72 hallgatónak nyújt szállást Szállást? Nem fukar­kodunk az elismerő szóval: otthont. Egy-egy szobában ha­tan laknak. Világos szobák, modem berendezés. Mosdó, fürdőszoba — külön a lányok­nak, külön a fiúknak. Társal­gó, játékszoba pingpong-asz­tallal, 10 ezer forintot érő könyvtár. Két tanterem és egy előadóterem. Az első turnus részvevői Fe­jér, Veszprém és Pest megyei, mezőgazdasági munkában dol­gozó KISZ-aktívák. A hathetes tanfolyam legelső napján iz­gatottan figyelik, várják az eseményeket Az előadóteremben a tanári asztalnál foglaltak helyet a vendégek: az MSZMP és a KISZ Pest megyei Bizottsága képviselői és az oktatók. Két osztályvezető: Babos Sándor és Mikes László és az iskola vezetője, Geröly Tibor. Mind­hárman régi mozgalmi embe­rek, jelentős oktatási gyakor­lattal. Ám még mind fiata­lok, értenek a hallgatók nyel­vén: már belépéskor szemem­be ötlöttek a pajtáskodás és bizalmas baráti viszony hang­nemében elkeresztelt faliújsá­gok. A humornak helyet kí­náló „Hálószoba titkok” és a „Látástól vakulásig” feliratú tábla, mely bizonyára tanulási témáknak ad majd teret. Má­jus 28-ig egymást váltják a csoportok. Az oktatók kedv­vel végzik feladatukat, jó lég­kört teremt a kölcsönös tege- ződés, a foglalkozások kötet­len — inkább KlSZ-gyűlése- ket, mintsem iskolai órákat idéző — formája. Az oktatás célja az elméleti és gyakorla­ti Egyesült kié Gépgyára esztergályos, marós szakmun­kásokat. valamint betanult esztergályos és ma­rós munkaerőket keres fel­vételre. Jelentkezés a gyár személyzeti osztályán, szombat kivételével naponta 8 — 14 óráig. Budapest IV. Szilágyi u. 26. Rákospalota — Újpest vasútállomás mellett ti vezetésre való alapos felké­szítés. Naponta reggel 8-tól dél­után 5-ig tart a program. Nem kell megijedni! Az óra­rendben olyan tantárgyak is szerepelnek, mint a sport, a játék és az éneik. Benne fog­laltatik már ebben az időben az egyéni tanulás, a kétórás ebédszünet és a közös szóra­kozások előkészítése. Itt az előadóban, ahol most a lá­nyok és a fiúk valamennyien a megnyitó beszédet hallgat­ják, a falon kartonból kivá­gott színes figurák ötlenek a szemembe, itt könyvvel a ke­zükben, amott táncot járva. Tanulás, szórakozás összefo­nódik az iskola életében. A második nap estéjére már tán­cos ismerkedést terveztek. Azután a hét végén a hallga­tók állítottak össze öntevékeny műsoros estet. Sok színes program ígérkezik az elkövet­kező másfél hónapira. A környék még barátságta­lan; de a kopasz erdő ágaiban megsejtheti szemünk a gazdag nyári lombokat Páratlan él­vezet lesz itt egy-egy tavaszi séta, kirándulás. Megszólítok egy Fejér me­gyei lányt Kőkúti Annát, aki a ménesmajori állami gazda­ságból érkezett. Hogy tetszik? Nevet, rosszal kezdi: — Amikor a nagy sárban csomagokkal megrakva erre tartattam, bántam, hogy ide jövök. Te jó ég, mi lesz itt, gondoltam. Aztán egy csapásra megváltozott a véleményem, amikor idebent körülnéztem. A hallgatóknak nem is na­gyon kell innen kimenniök. Helyben van az iskola, a la­kás, az étkezés. A kombinát­hoz tartozik a Váci Vendéglá­tóipari Vállalat kihelyezett konyhája is. Bekopogok a lakosztályok ajtajain. A lányok invitálnak, nézzem meg a szobájukat Nagy, világos ablak néz a szí­nes kartonfüggöny mögött a közeli hegyekre. A lányok az ágyakon üldögélnek. Három fent az emeleten, három plé­dig lent. Csillag Mária, aki Veszprém megye egyik közsé­gének KISZ-szervezetét vezeti, azt mondja. — Nekem ebben az iskolá­ban az tetszik legjobban, hogy különlegesen barátságos a légkör. Az osztályvezető már az első ismerkedő órán úgy beszélt velünk, mintha jó barátok lennénk. Az első pillanattól kezdve, otthon ér­zem magam. Brindza István, akivel a fo­lyosón találkozom, Pest me­gyei. A monori területi KISZ- saervezet tagja. — Az első benyomásaim? — néz körül. — Megmondom, ilyenre nem számítottam. Megkapóan kedvesek, barát­ságosak a tanfolyamra érke­zett fiatalok. Bizonyára a kör­nyezet is erre hangolja őket. A sok-sok áldozatos munka ízes gyümölccsé érett, s mind­A munkaerőhelyzet széleskörű vizsgálata Pest megyében Hol nem foglalkoztatják tovább a felszabadult tanulókat ? Hiányt vagy felesleget mutat a tsz munkaerőmérlege ? Munkaerőtartalék üzemen belül vagy kívül ? — Növelhető-e a nődolgozók száma az iparban ? A gazdasági irányítás új i módszerének előkészítése so­rán többfajta mélyreható | vizsgálat, gondos tanulmá­nyozás, alapos megfigyelés folyik országszerte a gazdasá­gi élet minden területén. Szo­rosan hozzátartozik ezekhez a munkaerő helyzet tüzetes vizsgálata is, amelyet Pest megyében nemrég kezdett meg a megyei tanács munka­ügyi osztálya, mégpedig egy­idejűleg három vonatkozás­ban. Szakmunkásképzés A három vizsgálat közül el­sőnek a tanulók helyzetével foglalkozó fejeződik be. Ez kiterjed minden szakmunkás tanulóra. Elsősorban azt kí­vánja megállapítani, hogy az idén végző tanulók to­vábbfoglalkoztatását biztosí­tani tudják-e a munkáltatók és hogy szakmák szerint mennyi azoknak a száma, aki­ket tanulóidejük befejezte után munkáltatójuk nem al­kalmaz. A vizsgálat célja egyrészt a A modern hall, ahonnan az előadóterem nyílik tovább nem alkalmazott if­jú szakmunkás átirányítása más üzembe, esetleg rokon­szakmába, másrészt, hogy már az idén, vagy esetleg egy-két évig szüneteltessék a tanulóképzést az utánpótlásra kevésbé szoruló szakmák­ban. Tanulmányozza a vizsgálat, hogy mindenütt megfelelő-e a tanulóképzés, hogy a mun­káltató a szerződésben meg­határozottakat biztosítja-e. Ezenkívül természetesen meg­vizsgálják a tanulók szociális helyzetét is. Ez a vizsgálat előrelátható­lag március elején fejeződik be. Munkaerőkérdés a tsz-ben Másik, valószínűleg már áprilisban véget érő vizsgá­lat a termelőszövetkezetek munkaerőhelyzetével foglal­kozik. Ennek során mérlege­lik a közös munkát végző ta­gok számát, nemek szerinti megoszlását és az abban rend­szeresen vagy csupán a leg­nagyobb dologidőben segítő családtagokét. Valamint a nem tsz-tag, alkalmi dolgo­zók számát. Ugyanekkor megállapítják művelési ágak szerint a mun­kaerő szükségletet és az egy- egy gazdaságban felesleg­ként mutatkozó munkaerők foglalkoztatásának lehetősé­gét Ahol j?edig nincs elég munkaerő, ott arra irányul a kutatás, vajon mi ennek az oka? A termelés szerkezeté­re, a helytelen jövedelemel­osztásra, a vezetés hibáira ve- zethető-e vissza. A termelő­szövetkezeti munkaerőmérleg vizsgálatánál figyelembe kell még venni a tsz környezeté­nek, az anyagi ösztönzésnek és az üzemi szervezésnek ha­tását is a munkaerőgazdálko­dásra. Ezt a vizsgálatot a megye valamennyi termelőszövetke­zetében megtartják. Járáson­ként két-két tsz-ben a me­gyei tanács munkaügyi osz­tálya, a többiben a járási, illetve városi munkaügyi csoportok végzik. Az egyes vizsgálatok befejezése után összesítő jelentés készül a tsz-ek munkaerőhelyzetéről. Az ebben leszűrt tanulságok alapján azután a tsz-ek munkaerő-gazdálkodásának megszervezésében, valamint az esetenként szükséges intéz­kedések megtételében, a já­rási mezőgazdasági osztá­lyok mellett a munkaügyi csoportok is segítséget nyúj­tanak. Ipari munkaerőtartalék A harmadik vizsgálat so­rán a megyében levő jelen­tősebb iparvállalatoknál tisz­tázzák a fennálló munkaerő- helyzetet. Ennek a vizsgálat­nak főbb szempontjai közül néhány: Fel kell kutatni az üzemen belül a munkaerő-tartalékot. Vagyis meg kell állapítani, hogy jobb szervezéssel, a ter­melés részbeni vagy teljes automatizálásával mennyi munkaerő szabadítható fel és azt hogyan lehetne első­sorban az üzemen belül át­csoportosítani. Továbbá üze­menként meg kell vizsgálni a női munkaerő fokozottabb foglalkoztatásának lehetőségét is. Az üzenten kívüli munka­erő-tartalékra is kiterjed a vizsgálat. Bérpanasz, gyenge szociá­lis ellátottság, kedvezőtlen munkahelyi körülmények, vagy egyéb okra vezethető-e vissza ott, ahol az üzemben ilyen mutatkozik, a munkás­vándorlás? Kikutatja a ki­esett munkaidő okait is. Megállapítja továbbá a száz fizikai dolgozóra eső alkal­mazotti létszámot, s meg­vizsgálja, nem szükséges-e változtatni a meglevő ará­nyon. Külön figyelmet szentel a vizsgálat az egészségre ár­talmas munkahelyeken fog­lalkoztatottak helyzetére, va­lamint a szakmunkás-tovább­képzésre és átképzésre. A felsoroltakon kívül a munkaerőhelyzet még sok kisebb-nagyobb fontosságú kérdésével is foglalkozik ez a komplex vizsgálat, amely annyira sokrétű, hogy a me­gye területén az év vége előtt aligha ér véget. Ta­nulságait azonban már me­netközben levonják és ahol lehet, fel is használják. ezeknek most ők az első szü- retelői. Valóságos kis paradi­csomban élnek. Némelyiküket nehezen engedték el hazulról. Azt hiszem, olyan is akad köztük, aki gondolkodott azon, vajon megéri-e hat hetet ta­nulással tölteni. Biztos va­gyok benne, hogy ők is vala­mennyien sajnálni fogják majd, ha az utolsó nap is el- röpült. Bevallom, kicsit irigyeltem őket, míg ott jártam közöt­tük. Dozvald János **s/Yrssssf/m,ssAtmsssssMrss*&/m&SMMssjmjwssssssssfSj’Sssss*rssssssj’ssssss/?s*sssss/'sss*ss*sssssssssssssssMMS*ss**m. I Bosszú | Pedig ték rögtön észre, ö meg nem szólt. Amikor meglátták, elhallgattak. Észreveszi azt az em­ber, ha felesleges valahol, észrevette Sós is. Szorongatta a torkát valami keserűség, meg düh is, de csak ennyit mondott: — lnnék egy fél litert. A főkönyvelő öntött egy üvegbe, s e sza­vakkal nyújtotta: — De csak pénzért, János. Sósnak szigorúság ült az arcára, míg belső zsebében kotorászott. Előhúzott egy tízest, a könyvelő mellényzsebébe dugta. — Nem kell engem figyelmeztetni, tudom én, hogy nem a saját boromat iszom. í> zájához emelte az üveget, s míg volt ben- ne, nem engedte le a karját. A többiek még most is hallgattak. János némán in­dult kifelé. Az ajtóból azonban még vissza­szólt a főkönyvelőnek, ujját magasba tolva: — Mert, ugye, nem szoktam én a hhoz, hogy naphosszat vedeljem a bort, és még munkaegységet is kapok érte. Megint zaj támadt, mondtak is neki vala­mit, de nem hallotta. Nem is akarta. Törte a fejét, hogy tennie kellene valamit. De nem jutott eszébe semmi okos dolog. Sokáig várt még, amíg azok jó italosán felültek a hintára. A járási ember egy ötliterest szorongatott. Elindultak. Megint kocogva, mint idejövet. porzott utánuk az út. A répaföldön dolgozó emberek felegyenesedtek egy percre, feléjük néztek, de nem köszöntek, nem szóltak János jól értette ezt. Es határozott is. Hirtelen rán­tott a gyeplőn, s a hintát szép csendesen be­leborította az árokba. Különösebb baj nem történt, csak az ötliteres tört össze. f ános a fa alá ült, míg azok feltápász- kodtak. Nézte, mint porölgatják magu­kat és káromkodnak. Aztán nagy élve­zettel megsuhintotta az ostornyélnek való vesszőt, mintha húzni nem akaró lovat akar­na tisztességre tanítani. /7“1 ' k V k, Egy kis terefere az emeletes ágyon Hankóczi Sándor f) zt terítsd fel — lépett hozzá köszönés he- f i lyett reggel az elnök, és kezébe nyomta a két kockás plédet. Sós János, a hintó kocsi­sa, tudta, mit jelent ez. Vendéget, méghozzá nem is akármilyet. Mostanában gyakran ki kell hajtania a Hegybe. Mondják a faluban is, hogy baj van az elnökkel, ö is látta: sok pa­pírost megforgatott már egy járási ember az irodán. De még eddig minden vizsgálat a Hegyben végződött. Ott aztán a vendég ösz- szes gyanakvása szertefoszlott az elnök és egy-két falubeli vezető személyével kapcso­latban. Pedig Sós János, aki nagyon tisztességes embernek tudta magát, és rajta kívül még a falu zöme is, szerette volna, ha igazságot tesz a vizsgáló. Lett volna miben igazságot tenni. A sógor-koma szellem; a munkaegység­beírással történt csalások, a háztáji földek méltánytalan elosztása és a többi... János ezért nem mutatott sok barátságot, amikor a járási ember kezet nyújtott. Egyet­len pillantással felmérte, hogy ma négyen lesznek: a vendég, a tanács- és a termelőszö­vetkezeti elnök, valamint a főkönyvelő. Az agronómust persze nem hozzák — gondolta —, mert az kínlódik szegény, sokszor még ka­szálni is beáll, ha kevés az ember, ráadásul a száját is ki szokta nyitni. /~~2Mocogva érkeztek a Hegyre. Mire Sós kerített egy kis lucernát a lovak elé, bent a pince hűvösében már muzsi­káltak a poharak. Fogta a bicskát, vágott egy szép szál vesszőt a birsalmabokorról, ostor- nyélnek. Farigcsált egy ideig, elhallgatta, hogy bent egyre erősebb a vidámság. Rántottét evett reggelire szalonnával, megszomjazott ő is. Felállt. Az ostornyélnek valót maga után húzva, beügyetlenkedett a pincébe. Nem vet-

Next

/
Thumbnails
Contents