Pest Megyei Hirlap, 1966. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-23 / 45. szám
19«6. FEBRUAR 23., SZERDA 3 Az első szü A hallgatók az ünnepi megnyitó beszédet hallgatják. Látogatás a királyréti paradicsomban Királyréten most tengelyig süllyed a gépkocsi a sárban, A pesti vendégek bokáig merülve, gyalog közelitik meg az épületet. És bent minden ragyog. Neonfény, tiszta, fehér falak, csillogó bútorok, hosszú, puha szőnyeges folyosó — modern és nagyon emberi környezet. A KISZ Központi Bizottsága Iskolájának ünnepélyes megnyitójára érkeztünk. 1963-ban kezdték építeni. A benne rejlő 4—5 millió forint érték négyötödét társadalmi munkából teremtették. Pest megyei fiatalok’— váciak, szobi, váci járásiak — sok ezer órás munkája van benne. Egy sereg ipari tanuló itt bizonyította be, hogy megérett a szakmunkásképesítésre. Még a megyei KISZ-bizottság függetlenített apparátusa is részt vett a tetőfedési munkáknál. Az épület nyáron már kész volt, a téliesítéssel most készültek el, s íme elérkezett az a nap is, amikor véglegesen birtokba vették a fiatalok. A bentlakásos iskola egyszerre 72 hallgatónak nyújt szállást Szállást? Nem fukarkodunk az elismerő szóval: otthont. Egy-egy szobában hatan laknak. Világos szobák, modem berendezés. Mosdó, fürdőszoba — külön a lányoknak, külön a fiúknak. Társalgó, játékszoba pingpong-asztallal, 10 ezer forintot érő könyvtár. Két tanterem és egy előadóterem. Az első turnus részvevői Fejér, Veszprém és Pest megyei, mezőgazdasági munkában dolgozó KISZ-aktívák. A hathetes tanfolyam legelső napján izgatottan figyelik, várják az eseményeket Az előadóteremben a tanári asztalnál foglaltak helyet a vendégek: az MSZMP és a KISZ Pest megyei Bizottsága képviselői és az oktatók. Két osztályvezető: Babos Sándor és Mikes László és az iskola vezetője, Geröly Tibor. Mindhárman régi mozgalmi emberek, jelentős oktatási gyakorlattal. Ám még mind fiatalok, értenek a hallgatók nyelvén: már belépéskor szemembe ötlöttek a pajtáskodás és bizalmas baráti viszony hangnemében elkeresztelt faliújságok. A humornak helyet kínáló „Hálószoba titkok” és a „Látástól vakulásig” feliratú tábla, mely bizonyára tanulási témáknak ad majd teret. Május 28-ig egymást váltják a csoportok. Az oktatók kedvvel végzik feladatukat, jó légkört teremt a kölcsönös tege- ződés, a foglalkozások kötetlen — inkább KlSZ-gyűlése- ket, mintsem iskolai órákat idéző — formája. Az oktatás célja az elméleti és gyakorlati Egyesült kié Gépgyára esztergályos, marós szakmunkásokat. valamint betanult esztergályos és marós munkaerőket keres felvételre. Jelentkezés a gyár személyzeti osztályán, szombat kivételével naponta 8 — 14 óráig. Budapest IV. Szilágyi u. 26. Rákospalota — Újpest vasútállomás mellett ti vezetésre való alapos felkészítés. Naponta reggel 8-tól délután 5-ig tart a program. Nem kell megijedni! Az órarendben olyan tantárgyak is szerepelnek, mint a sport, a játék és az éneik. Benne foglaltatik már ebben az időben az egyéni tanulás, a kétórás ebédszünet és a közös szórakozások előkészítése. Itt az előadóban, ahol most a lányok és a fiúk valamennyien a megnyitó beszédet hallgatják, a falon kartonból kivágott színes figurák ötlenek a szemembe, itt könyvvel a kezükben, amott táncot járva. Tanulás, szórakozás összefonódik az iskola életében. A második nap estéjére már táncos ismerkedést terveztek. Azután a hét végén a hallgatók állítottak össze öntevékeny műsoros estet. Sok színes program ígérkezik az elkövetkező másfél hónapira. A környék még barátságtalan; de a kopasz erdő ágaiban megsejtheti szemünk a gazdag nyári lombokat Páratlan élvezet lesz itt egy-egy tavaszi séta, kirándulás. Megszólítok egy Fejér megyei lányt Kőkúti Annát, aki a ménesmajori állami gazdaságból érkezett. Hogy tetszik? Nevet, rosszal kezdi: — Amikor a nagy sárban csomagokkal megrakva erre tartattam, bántam, hogy ide jövök. Te jó ég, mi lesz itt, gondoltam. Aztán egy csapásra megváltozott a véleményem, amikor idebent körülnéztem. A hallgatóknak nem is nagyon kell innen kimenniök. Helyben van az iskola, a lakás, az étkezés. A kombináthoz tartozik a Váci Vendéglátóipari Vállalat kihelyezett konyhája is. Bekopogok a lakosztályok ajtajain. A lányok invitálnak, nézzem meg a szobájukat Nagy, világos ablak néz a színes kartonfüggöny mögött a közeli hegyekre. A lányok az ágyakon üldögélnek. Három fent az emeleten, három plédig lent. Csillag Mária, aki Veszprém megye egyik községének KISZ-szervezetét vezeti, azt mondja. — Nekem ebben az iskolában az tetszik legjobban, hogy különlegesen barátságos a légkör. Az osztályvezető már az első ismerkedő órán úgy beszélt velünk, mintha jó barátok lennénk. Az első pillanattól kezdve, otthon érzem magam. Brindza István, akivel a folyosón találkozom, Pest megyei. A monori területi KISZ- saervezet tagja. — Az első benyomásaim? — néz körül. — Megmondom, ilyenre nem számítottam. Megkapóan kedvesek, barátságosak a tanfolyamra érkezett fiatalok. Bizonyára a környezet is erre hangolja őket. A sok-sok áldozatos munka ízes gyümölccsé érett, s mindA munkaerőhelyzet széleskörű vizsgálata Pest megyében Hol nem foglalkoztatják tovább a felszabadult tanulókat ? Hiányt vagy felesleget mutat a tsz munkaerőmérlege ? Munkaerőtartalék üzemen belül vagy kívül ? — Növelhető-e a nődolgozók száma az iparban ? A gazdasági irányítás új i módszerének előkészítése során többfajta mélyreható | vizsgálat, gondos tanulmányozás, alapos megfigyelés folyik országszerte a gazdasági élet minden területén. Szorosan hozzátartozik ezekhez a munkaerő helyzet tüzetes vizsgálata is, amelyet Pest megyében nemrég kezdett meg a megyei tanács munkaügyi osztálya, mégpedig egyidejűleg három vonatkozásban. Szakmunkásképzés A három vizsgálat közül elsőnek a tanulók helyzetével foglalkozó fejeződik be. Ez kiterjed minden szakmunkás tanulóra. Elsősorban azt kívánja megállapítani, hogy az idén végző tanulók továbbfoglalkoztatását biztosítani tudják-e a munkáltatók és hogy szakmák szerint mennyi azoknak a száma, akiket tanulóidejük befejezte után munkáltatójuk nem alkalmaz. A vizsgálat célja egyrészt a A modern hall, ahonnan az előadóterem nyílik tovább nem alkalmazott ifjú szakmunkás átirányítása más üzembe, esetleg rokonszakmába, másrészt, hogy már az idén, vagy esetleg egy-két évig szüneteltessék a tanulóképzést az utánpótlásra kevésbé szoruló szakmákban. Tanulmányozza a vizsgálat, hogy mindenütt megfelelő-e a tanulóképzés, hogy a munkáltató a szerződésben meghatározottakat biztosítja-e. Ezenkívül természetesen megvizsgálják a tanulók szociális helyzetét is. Ez a vizsgálat előreláthatólag március elején fejeződik be. Munkaerőkérdés a tsz-ben Másik, valószínűleg már áprilisban véget érő vizsgálat a termelőszövetkezetek munkaerőhelyzetével foglalkozik. Ennek során mérlegelik a közös munkát végző tagok számát, nemek szerinti megoszlását és az abban rendszeresen vagy csupán a legnagyobb dologidőben segítő családtagokét. Valamint a nem tsz-tag, alkalmi dolgozók számát. Ugyanekkor megállapítják művelési ágak szerint a munkaerő szükségletet és az egy- egy gazdaságban feleslegként mutatkozó munkaerők foglalkoztatásának lehetőségét Ahol j?edig nincs elég munkaerő, ott arra irányul a kutatás, vajon mi ennek az oka? A termelés szerkezetére, a helytelen jövedelemelosztásra, a vezetés hibáira ve- zethető-e vissza. A termelőszövetkezeti munkaerőmérleg vizsgálatánál figyelembe kell még venni a tsz környezetének, az anyagi ösztönzésnek és az üzemi szervezésnek hatását is a munkaerőgazdálkodásra. Ezt a vizsgálatot a megye valamennyi termelőszövetkezetében megtartják. Járásonként két-két tsz-ben a megyei tanács munkaügyi osztálya, a többiben a járási, illetve városi munkaügyi csoportok végzik. Az egyes vizsgálatok befejezése után összesítő jelentés készül a tsz-ek munkaerőhelyzetéről. Az ebben leszűrt tanulságok alapján azután a tsz-ek munkaerő-gazdálkodásának megszervezésében, valamint az esetenként szükséges intézkedések megtételében, a járási mezőgazdasági osztályok mellett a munkaügyi csoportok is segítséget nyújtanak. Ipari munkaerőtartalék A harmadik vizsgálat során a megyében levő jelentősebb iparvállalatoknál tisztázzák a fennálló munkaerő- helyzetet. Ennek a vizsgálatnak főbb szempontjai közül néhány: Fel kell kutatni az üzemen belül a munkaerő-tartalékot. Vagyis meg kell állapítani, hogy jobb szervezéssel, a termelés részbeni vagy teljes automatizálásával mennyi munkaerő szabadítható fel és azt hogyan lehetne elsősorban az üzemen belül átcsoportosítani. Továbbá üzemenként meg kell vizsgálni a női munkaerő fokozottabb foglalkoztatásának lehetőségét is. Az üzenten kívüli munkaerő-tartalékra is kiterjed a vizsgálat. Bérpanasz, gyenge szociális ellátottság, kedvezőtlen munkahelyi körülmények, vagy egyéb okra vezethető-e vissza ott, ahol az üzemben ilyen mutatkozik, a munkásvándorlás? Kikutatja a kiesett munkaidő okait is. Megállapítja továbbá a száz fizikai dolgozóra eső alkalmazotti létszámot, s megvizsgálja, nem szükséges-e változtatni a meglevő arányon. Külön figyelmet szentel a vizsgálat az egészségre ártalmas munkahelyeken foglalkoztatottak helyzetére, valamint a szakmunkás-továbbképzésre és átképzésre. A felsoroltakon kívül a munkaerőhelyzet még sok kisebb-nagyobb fontosságú kérdésével is foglalkozik ez a komplex vizsgálat, amely annyira sokrétű, hogy a megye területén az év vége előtt aligha ér véget. Tanulságait azonban már menetközben levonják és ahol lehet, fel is használják. ezeknek most ők az első szü- retelői. Valóságos kis paradicsomban élnek. Némelyiküket nehezen engedték el hazulról. Azt hiszem, olyan is akad köztük, aki gondolkodott azon, vajon megéri-e hat hetet tanulással tölteni. Biztos vagyok benne, hogy ők is valamennyien sajnálni fogják majd, ha az utolsó nap is el- röpült. Bevallom, kicsit irigyeltem őket, míg ott jártam közöttük. Dozvald János **s/Yrssssf/m,ssAtmsssssMrss*&/m&SMMssjmjwssssssssfSj’Sssss*rssssssj’ssssss/?s*sssss/'sss*ss*sssssssssssssssMMS*ss**m. I Bosszú | Pedig ték rögtön észre, ö meg nem szólt. Amikor meglátták, elhallgattak. Észreveszi azt az ember, ha felesleges valahol, észrevette Sós is. Szorongatta a torkát valami keserűség, meg düh is, de csak ennyit mondott: — lnnék egy fél litert. A főkönyvelő öntött egy üvegbe, s e szavakkal nyújtotta: — De csak pénzért, János. Sósnak szigorúság ült az arcára, míg belső zsebében kotorászott. Előhúzott egy tízest, a könyvelő mellényzsebébe dugta. — Nem kell engem figyelmeztetni, tudom én, hogy nem a saját boromat iszom. í> zájához emelte az üveget, s míg volt ben- ne, nem engedte le a karját. A többiek még most is hallgattak. János némán indult kifelé. Az ajtóból azonban még visszaszólt a főkönyvelőnek, ujját magasba tolva: — Mert, ugye, nem szoktam én a hhoz, hogy naphosszat vedeljem a bort, és még munkaegységet is kapok érte. Megint zaj támadt, mondtak is neki valamit, de nem hallotta. Nem is akarta. Törte a fejét, hogy tennie kellene valamit. De nem jutott eszébe semmi okos dolog. Sokáig várt még, amíg azok jó italosán felültek a hintára. A járási ember egy ötliterest szorongatott. Elindultak. Megint kocogva, mint idejövet. porzott utánuk az út. A répaföldön dolgozó emberek felegyenesedtek egy percre, feléjük néztek, de nem köszöntek, nem szóltak János jól értette ezt. Es határozott is. Hirtelen rántott a gyeplőn, s a hintát szép csendesen beleborította az árokba. Különösebb baj nem történt, csak az ötliteres tört össze. f ános a fa alá ült, míg azok feltápász- kodtak. Nézte, mint porölgatják magukat és káromkodnak. Aztán nagy élvezettel megsuhintotta az ostornyélnek való vesszőt, mintha húzni nem akaró lovat akarna tisztességre tanítani. /7“1 ' k V k, Egy kis terefere az emeletes ágyon Hankóczi Sándor f) zt terítsd fel — lépett hozzá köszönés he- f i lyett reggel az elnök, és kezébe nyomta a két kockás plédet. Sós János, a hintó kocsisa, tudta, mit jelent ez. Vendéget, méghozzá nem is akármilyet. Mostanában gyakran ki kell hajtania a Hegybe. Mondják a faluban is, hogy baj van az elnökkel, ö is látta: sok papírost megforgatott már egy járási ember az irodán. De még eddig minden vizsgálat a Hegyben végződött. Ott aztán a vendég ösz- szes gyanakvása szertefoszlott az elnök és egy-két falubeli vezető személyével kapcsolatban. Pedig Sós János, aki nagyon tisztességes embernek tudta magát, és rajta kívül még a falu zöme is, szerette volna, ha igazságot tesz a vizsgáló. Lett volna miben igazságot tenni. A sógor-koma szellem; a munkaegységbeírással történt csalások, a háztáji földek méltánytalan elosztása és a többi... János ezért nem mutatott sok barátságot, amikor a járási ember kezet nyújtott. Egyetlen pillantással felmérte, hogy ma négyen lesznek: a vendég, a tanács- és a termelőszövetkezeti elnök, valamint a főkönyvelő. Az agronómust persze nem hozzák — gondolta —, mert az kínlódik szegény, sokszor még kaszálni is beáll, ha kevés az ember, ráadásul a száját is ki szokta nyitni. /~~2Mocogva érkeztek a Hegyre. Mire Sós kerített egy kis lucernát a lovak elé, bent a pince hűvösében már muzsikáltak a poharak. Fogta a bicskát, vágott egy szép szál vesszőt a birsalmabokorról, ostor- nyélnek. Farigcsált egy ideig, elhallgatta, hogy bent egyre erősebb a vidámság. Rántottét evett reggelire szalonnával, megszomjazott ő is. Felállt. Az ostornyélnek valót maga után húzva, beügyetlenkedett a pincébe. Nem vet-