Pest Megyei Hirlap, 1966. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-15 / 38. szám

1966. FEBRUAR 15., KEDD hegyei snap Csurrcm— zörren a föld gyümölcse ® A takaros kis hordó gyomra kifogyhatatlan­nak látszik. A gumicsövön át habozva ömlik, csurran üve­gekbe a tavalyi gyümölcs le­ve: barack-, szilva-, almapá­linka. © Odébb már katonás rend­ben sorakoznak az üve­gek. Csillog rajtuk a fény, mint ahogy megcsillan a sze­me annak is, aki jól mérete­zett pohárkával tart kóstolót. Az asszonyok ezerszámra cím­kézik a környék gyümölcsö­seinek részegítő aromáját. O Nemcsak italféle, de en­nivaló holmi is készül Cegléden, a szeszipari vállalat telepén. A sokfiókos gép zör­gőre szárítja a répa-, hagyma-, gyümölcsszeleteket. Autó-, va­gonszám indul távoli és köze­li üzletekbe s határon túlra a termés: egyik palackban, másik csomagban. Vasad Bia • • Örkény Pest várja a fiatalokat Hogyan lehet mezőgazdasági tanulónak jelentkezni? ^ Mint ismeretes, az általános ^ iskolák idén végző diákjai 5 február elejétől kezdve adhat­ják be jelentkezésüket to- ^ vábbtanulásra. A fiatalok je- ^ lentkezési lapot kapnak, ame- v lyen középiskolába, ipari vagy mezőgazdasági szakmunkás- tanuló iskolába kérhetik felvé­telüket. Mit kell tenniök azoknak, akik a mezőgazdaságban keresik élethivatásukat § — növénytermesztők, kerté- ^ szék vagy gépészek akarnak it lenni ? A pályaválasztási ta- § nácsadás során már tájékozód­ik hattak, hogy községükben, esetleg távolabbi helyen, me- !; lyik állami gazdaság vagy ter- i; melőszövetkezet, milyen Saak­s' mára szerződtet tanulókat. A fiatal így aztán a választott szakmát beírja a jelentkezési lap első helyére, és megjelöli azt a mezőgazdasági üzemet, amelynél a tanulóidejét el ki- I vánja tölteni. Előnyre számíthat — a fel­vételnél — az a jelent­kező, aki a termelőüzemnél előzőleg már fölvette a kapcsolatot és a felvételi lapjára a gazdaság rávezette a nyilatkozatot. He­lyes, ha a tanuló a felvételi lap második helyére olyan szakmát is megjelöl, amely az elsővel rokon — mert így, túl­jelentkezés esetén lehetőség nyílik a rokonszakmában való elhelyezkedésre. Ha az általános iskola nem tud felvilágosítást adni a ta­^SSSfjrjMXMSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSfSSSSSSSA Profil és glóbus nulót foglalkoztató gazdasá­gokról. a helyi termelőszövetke­zetnél ajánlatos érdeklőd­ni. Ezenkívül a járási tanács me­zőgazdasági osztályán is adnak felvilágosítást. Végül is a ki­töltött jelentkezési lapot az ál­talános iskola küldi tovább a járási tanács mezőgazdasági osztályára, ahonnét a jelentke­ző választ kap, mikor és hol kell jelentkeznie a szerződés megkötésére. A szerződést a gazdaság ve­zetője, a tanuló, valamint a szülő, vagy a gyám jelenlété­ben kötik meg. Amennyiben a tanuló az általános iskolai ta­nulmányai befejezése után — a nyáron — már az üzemnél dolgozik, részére nem a tanuló­bért, hanem a teljesített mun­ka után járó ellenszolgáltatást fizetik. A tanulóidő egyébként szeptember 1-én kezdődik ♦ Téma hordó a vonaton ♦ Maglódtól Kecskemétig ♦ A nagyobb kelendőbb Mindkét gyűjtemény­fajtának ma már elsősor­ban tudományos rendelte­tése van, ^ Negyven év körüli, zömök ^ férfi a témahordó. Legalábbis ^ az újságíró számára az, mert >5 ő társának gyanútlanul mesék | s csak a kölcsönös bemutat-' S kozás után válik szűkszavúb- S bá. A Maglódi Gépgyár és 'On- Si tödé munkása s a téma: a hid- I roglóbus. © ^ Amikor néhány éve az ered- menyesen, dolgozó műszaki 5 újító brigád papírra tette a 8 glóbus terveit, még kevesen $ voltak, akik megérezték benne § a fantáziát. Azóta az ország | minden részén ezüstösen csil- ^ lógva, szemre is tetszetős víz­6 tornyok biztosítják a szövet- ikezeti majorok, S kisebb • köz- § pontok vízellátását. Ütitáí- |sam azonban — hallott vala­Í v mit. Egy mondatban összefog­lalva: másutt is gyártani kez­dik e hidroglóbusokat, ve- ^ szélytoe kerül a kenyerük. | Izgalmas, de megvalósítha­ss tatlan feladat kinyomozni, ho- S gyan születnek és terjednek | az ilyen hírek. A valóságot | azonban nem nehéz megtudni. | A vízellátást megkönnyítő, S s ugyanakkor nagy összegű be­| v ruházást nem igénylő kisebb méretű — tíz-huszonöt köbmé­teres — víztornyokat Magló­don gyártják. Kecskeméten, a § Fémmunkás Vállalatnál az | ötventől kétszáz köbméterig ^ terjedő űrtartalmú glóbusok § készülnek, s Lajosmizsén a § VÍZGÉP Vállalat telepén is ^ gyártanak vasszerkezetű víz- ^ tornyokat. Ez utóbbi szülhette ^ a hírt, s ezzel a maglódi mun- | kások aggodalmát. Es tegyük s hozzá azonnal: felesleges ag- | godalmát. S A maglódi gyár főmérnöke: — Jelenleg a tizenöt és a ^ huszonöt köbméteres tornyok 4 készülnek szériában. Ugyan- ^ akkor azonban egyedi megren­5 deléseket is teljesítünk; mivel § a palást oldalmagassága vál- ^ toztatható, tíztől huszonöt ^ köbméterig a megrendelő bár- ^ mály kikötését megvalósítjuk. § Az évről évre fejlődő s ter- ^ melési értékét tekintve is min- § dig feljebb lépő gyárban már § a holnapra is gondolnak. A „., ^kisebb űrtartalmú glóbusok loth lelv. ^mellett mind kelendőbbek a •ssssMVMsssssssssss/ssssssfssrsssssssssssssssssssssssssssssssssss/ssssssssssss/sssssf}'. nagyobbak: év közepére tehát elkészítik a 35 köbméteres to­rony prototípusát s 1967-től kezdve üzemszerűen gyártják is azokat. Az elvégzett gazda­ságossági számítások igazol­ták a várakozást: a 35 köbmé­teres torony az a határérték, ameddig az adott feltételek mellett érdemes terjeszkedni. Több, mint háromszáz kü­lönböző méretű glóbus ké­szült Maglódon, köztük 95 da­rab a huszonöt köbméteresek­ből. A megrendelők elégedet­tek, s ha több lenne a meg­rendelés, a gyár győzné kapa­citással is. (Jó ideje szó van az esetleges exportról is, de annál több, hogy „szó van ró­la”, még nem történt.) Az or­Tehertaxi-állomast kap Gödöllő Cegléd és Vác Érdekes bejelentést tett dr. Paizs Nándor, az I. sz. AKÖV igazgatója a megyei szállítási bizottság ülésén. Közölte, hogy rövidesen tehertaxi-állomást létesítenek Gödöllőn, Ceglé­den és Vácott. Bejelentette továbbá, hogy épp úgy, mint Vác városban, február elsejé­től kezdve, a legközelebbi jö­vőben Cegléden és Nagykőrö­sön is megszervezel az AKÖV a lakosság tüzelőjének ház­hoz szállítását. A bizottság megállapította, hogy rövid másfél éves műkö­dése alatt tavaly végre sike­rült egyensúlyba hozni a megye területén az áruszállí­tásokat. A nagy fuvaroztató és fuvarozó vállalatok együtt­működése következtében, ki­sebb zökkenőktől eltekintve simán bonyolódott le a múlt évben 12 millió tonna áru fu­varozása. szágos profilrendezés során a Vízgépészeti Vállalat lett a hidroglóbusok profilgazdája, s a maglódi gyár profiltársként tevékenykedik. E társasvi­szony azonban még alig jutott túl a papírformán, holott a közös gondok, a fejlesztés, a megrendelések még jobb ki­elégítése indokolja e viszony kölcsönös szorosabbra fűzé­sét. Ez is egyik valószínű oka annak, hogy időnként szárny- xakapnak különböző híreszte-, "lések, melyeknek — a tények bizonyítják — könnyen elejét vehetnék A Vízgépészeti Vállalat igaz­gatója: — Vállalatunkat tárcaközi megállapodás kötelezi a hid- roglóbuskérdés rendezésére. A kecskeméti Fémmunkás Vállalat — az Építésügyi Mi­nisztérium hatáskörébe tarto­zik — csak mellékesen foglal­kozott a nagyobb űrtartalmú víztornyok készítésével, de nem ez a fő feladata. Éppen ezért — az említett megálla­podás alapján — 1967-től kezdve vállalatunk lajosmi- zsei telepe átveszi az eddig Kecskeméten készülő glóbu­sok gyártását, de ez nem érin­ti a maglódiakat, mert a ki­sebb méretű víztornyok to­vábbra is csak ott készülnek. Megvan tehát a legilletéke­sebb válasz az útitárs aggo­dalmára. Mégis, egy-két kér­désben érdemes folytatni az utazást a glóbus körül. Mit mondanak a VÍZGÉP felügye­leti hatóságánál, az Országos Vízügyi Főigazgatóságon? — A vasszerkezetű víztor­nyok csak egy részét képezik az általános vízellátási problé­máknak. Kétségtelen, kezdet­ben, a közös gazdaságok ki­alakulásakor, indulásként igen jó szolgálatot tettek a kisebb méretű glóbusok, s a magló- diak érdemei elvitathatatla- nok. Ugyanakkor azonban a jövőt tekintve a nagyobb űr­tartalmú víztornyok gyártása a cél, mert míg a kisebbek csak korlátozott feladatot tel­jesítenek, a nagyobbak a he­lyi vízellátás megoldását je­lentik. A helyes arányok megtalá­lása tehát lényeges kérdés, s az OVF megjelölte célokat szolgálja a maglódiak 35 köb­méteres tornya is. Néhány to­vábbi kérdés azonban még rendezésre vár, mert jelenleg a három helyen készülő víz- tonyokat más és más szerelő­részlegek állítják fel, s ugyan­akkor teljesen rendezetlen a már működő tornyok kar­bantartása, javítása. E két utóbbi kérdés megoldásának biztosítása, az egységes szere­lés, javítás, karbantartás meg­teremtése profilgazda és pro­filtárs, illetve felügyeleti ha­tóságaik között megér egy — kerekasztal konferenciát... Mészáros Ottó s ez részben elméleti, részben pedig gyakorlati képzésből áll. Pest megyében az alábbi he­lyeken működnek mezőgazda- sági szakmunkásképző iskolák: Vasadon állattenyésztő és kertész szakon, Bián növény- termesztő és gépész, Örkény­ben ugyancsak növényter­mesztő, gépész, Budapesten (X., Maglódi u. 8.) kertész szakmunkásképző iskola mű­ködik. 28041 forint -1 év és 5 hónap A Nagykőrösi Városi Bíró­ság letárgyalta Zilahy Lajosné bűnügyét: • - “ Zilahy Lajosné 1959-ben ke­rült az Arany János Gimná­ziumba, gondnoknak. Munka­körébe tartozott — az admi­nisztráción kívül — a beszer­zés és az ezzel járó pénzkeze­lés. 1961-ben a gimnázium fiú- kollégiumába került gondnok­nak. Feladatai itt is ugyan­azok, mint korábban a gim­náziumban. Visszaéléseit 1960-ban kezd­te. Mindkét munkahelyén azo­nos módszert követett: kétszer fizetett ki számlákat, s a má­sodik kifizetés már a saját zse­bébe került. Ilyen módon 5 év alatt 28 041 forint 32 fillért sikkasztott el. Hogyan manipulálhatott ennyi éven keresztül ? Elsősor­ban úgy, hogy nem ellenőriz­ték. így volt módja korábbi évjáratok számláit kiemelni, dátumaikat átjavítani, lepa- cázni, letépni és újból kiadás­ba helyezni. A városi bíróság a súlyosbító és enyhítő körülmények figye­lembevételével Zilahy Lajos- nét 1 év és 5 hónap szabadság- vesztésre és a kár megtérítésé­re ítélte. Az ítélet nem jogerős. Négy évszak szépségei a vácrátóti botanikus kertben A TIT biológiai szakosztá­lyának növénykedvelő szak­körében legutóbb a Kossuth Klubban dr. Újvárosi Miklós, a Magyar Tudományos Aka­démia vácrátóti botanikus kertjének igazgatója tartott színes diavetítéssel illusztrált előadást A vácrátóti arboré­tum és botanikus kert cím­mel. Bevezetőjében utalt ar­ra, hogy a nagyközönség általá­ban nem tesz különbséget „arborétum” és „botani­kus kert” között, pedig lényegbevágó a kü­lönbség köztük. Az arboré­tum, amint azt a neve is mu­tatja, kizárólag fák és cser­jék gyűjteményét jelenti, még pedig azoknak a fás növényeknek a gyűjteményét, amelyek szabadon élhetnek az adott éghajlati viszonyok között. Ezzel szemben a bota­nikus kertekben az egész földkerekségen élő növénye­ket gyűjtik össze, tehát a tró­pusok növényvilágának fa­jait és fajtáit éppen úgy, mint a sarkvidékek növényeit. a múltban azonban — száza­dokkal ezelőtt — létesítésü­ket leginkább nagyúri pasz- sziónak köszönhették. A tu­dományos célokat szolgáló első növénygyűjteményt Ma­gyarországon a nagyszombati egyetem rendezte be. Ké­sőbb ez a gyűjtemény az egyetemmel együtt került előbb Budára, majd Pestre, a régi Ludoviceum szom­szédságába. Itt idővel körül­folyta a fejlődő főváros kő­rengetege, és területének je­lentős részét építési célokra kisajátították. Jelenleg Magyarországon Vácrátót a legnagyobb növénygyűjtemény birto­kosa, ma már ismerik és számon- tartják az egész világon. A cél az, hogy ezt a gyűjte­ményt az egész ország bo­tanikus kertjévé fejlesszék. Ma már több mint tizenkét- .ezer növényfajta él a tu­dományos rendszerességgel fejlesztett kertben, amely több mint háromezer nö­vényfaj magját is termeli. Magtermelésének segítségé­vel a világnak úgyszólván valamennyi jelentősebb bo­tanikus kertjével cserevi­szonyt tart fenn. A kert te­rületén több mint kétezer fa- és cserjefaj pompázik, he­lyet talált köztük a trópusok növényvilágának számos kép­viselője, hatalmas sziklanö- vény-gyűjtemény, és tudo­mányos nevezetessége a rendszertani gyűjtemény, amely a lágyszárú növények világának fejlődéstörténetét érzékelteti. (m. L)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents