Pest Megyei Hirlap, 1966. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-15 / 38. szám
«ssi Htcrei x-JCirim» 1966. FEBRUAR 15., KEDD Írkot ás és rakodik az új „koprodukciós“ gép Röviden már beszámoltunk róla, hogy január végén Százhalombatta határában jelesre vizsgázott a D4K—B traktorral működő, nagy teljesítményű HT—20 típusú árokásó-rakodógép. A Vörös Csillag Traktorgyár (közvetve a Csepel Autógyár is) és az NSZK-beli Kari Schaeff KG gyár együttműködése nyomán készült gép beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Nemcsak a munkagép, de a magyar traktor motorikus részei is jól bírták a nagy megterhelést. Az árokásót cserélhető markolófejjel is felszerelték, amely speciális árokformázó betéttel működik. Ugyanezen a bemutatón próbálták ki a D4K—B traktorral működő, tolólapos földegyengetőt is. Cegléden kezdődik az útépítés A tavasziiasra fordult időjárás reményt ad arra, hogy rövidesen nagyobb lendülettel folytathatják Cegléden a városrendezési munkálatokat is. A napokban megjelent a városi tanács építési és közlekedési osztályán a Pest megyei Kőbánya- és Útépítő Vállalat igazgatója és főmérnöke és előkészítő tárgyalásokat folytattak a városban ez évben megépítésre kerülő utak kivitelezési szerződésének megkötése ügyében. — Ebben az évben mondotta — Blatniczky Gyula vállalati igazgató —, az Alszegi és Déli út hátralevő szakaszának, valamint a Beloiannisz utcának a megépítésére vállalunk szerződéses kötelezettséget. Ha az idő közbe nem szól — a héten meg is kezdjük a munkálatokat az Alszegi úton. HONVÉDELMI NEVELŐIM AZ ISKOLÁKBAN Korábban sokan vitatták: keil-e honvédelmi nevelőmunkával foglalkozni az iskolákban? S ha igen, hol kezdjék el, a kisdiákoknál vagy a középiskolásoknál? Nem lenne-e elég, ha a honvédelmi nevelés tekintetében az országosan kiépült és egyre szélesebb körben tevékenykedő Magyar Honvédelmi Sportszövetség szervezeteire támaszkodnánk? És hogyha mégis bevezetik az iskolákban, mi legyen az a pontosan körülhatárolt tartalom, amely szerint a nevelők dolgoznak majd, s milyen formában tegyék ezt? Nem lehet-e félremagyarázni majd ezt a honvédelmi nevelőmunkát, nem kelti-e valamiféle háborús készülődés hangulatát? A kérdések özöne merült fel a vitában. A szükségesség kérdése azonban hamar eldőlt, mellette súlyos érvek sorakoznak. Mindenki számára nyilvánvaló, hogy — éppen a béke megőrzése érdekében — erős, ütőképes néphadseregre van szükségünk, ez pedig elképzelhetetlen a haditechnika mind magasabb színvonalra emelése nélkül. A magas színvonalú hadi- technika pedig megköveteli az egyre képzettebb katonákat. Az is nyilvánvaló, hogy ma már nem elég, ha csupán a hadseregben kapott kiképzésre és nevelésre számítunk, feltétlenül szükséges, hogy mire a fiatalok bevonulnak, már rendelkezzenek bizonyos erkölcsi és gyakorlati felkészültséggel: „jó ismerősként” kerüljenek a hadseregbe. Megrövidül így az alapkiképzés is, és eredményesebbé, gyorsabbá válik azoknak a technikai, harcászati ismereteknek az elsajátítása is, amelyek nélkül modern hadsereg katonáit el sem lehet képzelni. E közvetlen, gyakorlati hasznosságon túl azonban van az iskolai honvédelmi nevelőmunkának egy még lényegesebb feladata. Hiszen a honvédelmi nevelés többet jelent, mint egyszerű honvédelmi előképzést. S éppen ezen a területen kap lényeges szerepet az iskola. A legfontosabb: egy bizonyos szellem kialakítása és ápolása a fiatalokban. Nem valami militarista szemléletről van szó, ellenkezőleg: a legkorszerűbb közösségi érzés, a szocialista hazafiság ápolásáról, annak a felelősségtudatnak már a gyermek- és serdülőkorban történő kialakításáról, amelyet mindenkinek éreznie kell országunk, társadalmi rendszerünk vívmányai iránt. Annak a kötelezettségnek korai tudatosítása, hogy közös dolgainkat mindenkinek védenie kell akár elvi, akár tényleges támadás éri, ez a honvédelmi nevelőmunka lényege, ezért szükséges már az iskolában elkezdeni. A szükségesség érvei tehát egyszersmind meghatározzák a nevelőmunka tartalmát is. Amióta az MSZMP Politikai Bizottsága 1964 áprilisában határozatban is foglalkozott a honvédelmi neveléssel, szerte az országban sok helyen fokozódott ez a munka az iskolákban is. Osztályfőnöki órákon katonai témák kerültek szóba, a történelem- órákon hangsúlyosabbak lettek nagy katonai hagyományaink; szabadságharcaink, forradalmaink hazavédő csatái. A szakkörökben is megindult egy bizonyos specializálódás, különösen a technikaiakban, modellezőknél, rádiósoknál. Kapcsolatok létesültek honvédségi alakulatokkal, s az MHS-szervezetek mindenütt komoly segítséget nyújtanak az iskoláknak technikai felszerelésben, szakemberekben. Az általános, közép- és iparitanuló-iskolákban egyre több helyen választanak a tanári karból honvédelmi felelősöket, akik többnyire tartalékos tisztek. Ök dolgozzák ki a honvédelmi nevelőmunka terveit. Már a legkisebbeknél is megtalálták a lehetőségeket: néhány általános iskolában például a nótafaszakkör tagjai régi és új katonadalokat tanulnak, néhány alsótagozatos napköziben történelmi és honvédelmi jellegű diafilmeket vetítenek, úgynevezett „úttörő-honvédelmi versenyeket” és járőrversenyeket szerveznek a katonaság és az MHS közreműködésével. A felsőtagozatosok sok helyen osztályonkénti laktanyalátogatásokon vesznek részt, úttörő-összejöveteleiket kiváló honvédek, tisztesek és tisztek látogatják, akik élménybeszámolókat tartanak, s jó néhány iskola készül a budapesti Hadtörténeti Múzeum megtekintésére vidéken is. És ami szinte valamennyi iskolában közös: az alkotmányban lefektetett honvédelmi kötelezettség ismertetése és magyarázata csaknem mindenütt szerepel az osztály- főnöki órák tématerveiben. Sorolhatnánk még tervezett és megvalósított ötleteket: tapasztalatokban már most sincs hiány. A feladat azonban az. hogy a honvédelmi nevelőmunka egységes formáját és módszerét alakítsuk ki, egy általánosan bevezethető gyakorlatot. Az egyre halmozódó tapasztalatok ezt már a közeljövőre ígérik. Sztankay József Sorrend: Alszegi út — Beloiannisz utca Pénz: 2 millió 300 ezer forint Anyag: egy kilométer - 3500 tonna Mikor kezdenek hozzá a Beloiannisz utca építéséihez? — Vállalatunk a megyében több helyen építkezik. A munkálatokat szigorú program szerint végezzük. Célunk az, hogy már az év első felében a Beloiannisz utcához is hozzákezdjünk. Milyen út készül a Beloiannisz utcában? — Az Alszegi útihoz hasonlóan kőzúzalékos portalanított utat építünk. Mibe kerül a két út megépítése? — Az Alszegi—Déli út befejezésére egymillió, a Beloiannisz utca megépítésére egymillióba romszázezer forintos kivitelezési szerződést kötöttünk. Mennyi anyagot kell szállítani ezekhez az útépítésekhez? — Ilyen számadat jelenleg nem áll rendelkezénünfcre. azonban könnyen lehet következtetni abból, hogy egy kilométer kőzúzalékos, portalanított út megépítéséhez mintegy 3500 tonna építési anyagot kell a helyszínre szállítani. A Beloiannisz utca és az Alszegi— Déli út megépítésre váró szakasza együttesen több mint két kilométert tesz ki. Ilyen nagy mennyiségű anyag szállításához van elegendő szállítási eszközük? — A vasúti szállítással nines problémánk. A vasúttól viszont a helyi TEFU kirendeltségre vagyunk utalva. Reméljük, hogy ebben hathatós segítséget kapunk majd tőlük — fejezte be tájékoztatását a kivitelező vállalat igazgatója. A tárgyaláson jelen volt a megyei tanács építési és közlekedési osztályának képviseletében Rádi Gyula csoport- vezető. (ferencz) Február 22—25 ; XVI. növényvédelmi tudományos értekezlet Március 3—10: növényvédelmi hét Pest megyében Február 22-én kezdődik Budapesten a Technika Házában a XVI. növényvédelmi tudományos értekezlet. A négynapos tanácskozáson a hazai és a külföldi szakemberek számolnak be a kutatás, az új vegyszerek és eljárások eredményeiről. Március 3. és 10-e között kerül sor — ugyancsak a Technika Házában — a Pest megyei növényvédelmi hétre. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya, az Agrártudományi Egyesület megyei szervezete és az Agrotröszt képviselői a megyénkre háruló növényvédelmi feladatokról tanácskoznak. Nevés szakemberek számolnak be ezen az üléssorozaton is a tudományos kutatás és a gyakorlatban bevált módszerek tapasztalatairól. A növényvédelmi hét keretében kiállításon mutatják be az új vegyszereket és a megyei növényvédő állomás munkáját. Öt nagykőrösi orvos előadása a Pest megyei orvosnapokon Ar- és erózió védelem 630 holdon erdősítés Elfogadták a Rákos-vízgyűjtőnek a gödöllői járásra vonatkozó rendezési tervét A Gödöllői Állami Erdő- gazdaság még a múlt évben elkészítette azt a tervet, amelynek megvalósítása a Rákos-pataknak a járás területére eső részén biztosítja a gyakori áradásoktól való védelmet és egyúttal csökkenti a talajeróziót is. A terv a Rákos-patak vízgyűjtő rendszerében közel 17 ezer hold területen csökkenti majd az áradások és az eróziók által okozott nagy károkat és a talajvédelem biztosításával, a mikroklíma megváltoztatásával, növeli a mezőgazdasági művelés alatt álló területek termőképességét. Ezt a célt, többek között, nagyobb arányú erdőtelepítéssel, partszakaszok fásításával, fás ligetek létrehozásával kívánják elérni. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban a telepítések, talajvédelmi erdősítések céljára, a Gödöllői Járási Tanács javaslata alapján, összesen 630 hold terület előzetes kijelöléséhez járult hozzá. Ennek értelmében Pé- celen közel 306, Gödöllő város határában 16, Isaszegen 281, Kerepesen 15, Szadán pedig 12 hold terület kerül majd fásításra. Minden évben megrendezik Pest megyében az orvosnapokat. A legtöbb előadót a két szemszédváros Cegléd és Nagykőrös adja. Idén Nagykőrös öt szakorvosa kapott lehetőséget, hogy egy-egy érdekesnek ígérkező és szakmai érdeklődésre is szá- mottartó esetéről tartson előadást. Dr. Hartai Pál, orr-fül-gége- szakorvos: — Először veszek részt ilyen jellegű találkozón. Egy orrga- ratűri agyalapi daganat eltávolításáról fogok beszámolni. Ez egy roppant érdekes eset, amilyennel az általam ismert §21*1 HA i > '» lí ' L'J ' A Bánhidal /u tonnás generator BanSiidan.“baeznszag legkorszerűbb, csaknem teljesen automatizált erőműve lesz — helyére emelték a 70 tonnás generátort. Rövidesen sor kerül a gép üzemeltetésére szakirodalomban nem találkoztam, ritkasága miatt a nem fülész kollégákat is érdekelni fogja. Dr. Vajda Péter szemész: — Másodszor tartok a megyei orvosnapokon előadást olyan témáról, ami sok más- szakú kollégát is érdekel. Tekintettel arra, hogy ez a háromnapos előadássorozat az öregkor problémáival foglalkozik, előadásomban a cukorbetegség szemészeti vonatkozásainak elméletéről beszélek majd. Dr. Varga Endre, sebész: — Előadásomban a P vitamin sebészeti jelentőségéről beszélek majd, különös tekintettel a műtét utáni állapot normalizálódására. Dr. Ruttner Béla nőgyógyász: — Miután az előadásoknak csak nyolcvan százaléka foglalkozik az öregkorral, én a fennmaradó húsz százalékhoz csatlakoztam, s egy nem öregkori problémáról, a fogamzás- gátlásról fogok szólni. Dr. Lengyel György: — Azt hiszem, én vagyok a csoport „Benjáminja”, hiszen csak másfél éve vagyok a városban. Vagyis lényegében ki- lenchónapi munkásságom után bízta rám főorvosom az előadást. Sokat segített, s ha sikerű' a kollégák érdeklődését felkeltenem, azt az ő segítségének köszönhetem. b. h. — A Szentendrei Községgazdálkodási Vállalat 143 ezer forintos keretet kapott az Országos Tervhivataltól gépek vásárlására. Legjelentősebb beszerzésük ebből az összegből egy UE 28-as traktor és e"~r felújításra váró Zlsz tehergépkocsi. fSfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSS/SSSSSSSSSSSSfSSffSSSSSSSSSSfSSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSSS/SSSsSSSSfSSSSSSSSSSSSSSi nagymamánál, FOGALMAZÁS A modern technika vi’ágát éljük Munkában a távirányítás csodálatos dolgokra képes. De még a gyermeknevelésben is. Pali, a kis elemista nem jár napközibe, s általában telefonon keresztül kapja meg a napi eligazítást a mamától. Rendszerint úgy történik, hogy a mama munkahelyéről kilenc óra körül ébresztőt tart a kölyöknek. Aztán kiadja a tennivalókat: — Reggelizz meg, egyik vajaskiflit se hagyd ott, fogj hozzá a leckéhez és ha majd készen vagy a tanulással, lemehetsz sétálni a parkba. Ám, mindenekelőtt mosakodj meg és a hajadat se hagyd kócosán. Ha visszajöttél, azonnal jelentkezz, össze ne sározd magad! No, szia ... puszi! Egyik nap Pali a szokásosnál korábban telefonált a mamának. Kicsit szipogva. — Kisanya, mondd el, hol lakik a méhcsalád, mert én itt még nem találkoztam vele. — Miért érdekel ez most téged, február derekán? — Fogalmazást írunk, s én még nem ismerem őket. — Hát akkor súgom. Jól figyeld! A méhcsalád, a szorgalmas méhecskék a kaptárban laknak, mint Gödöllőn. — És a nem szorgalmasak? — Azok az erdőben. — Miért? — Mert nekik nem csinálnak házat. Egyébként tréfáltam. A vadméhek laknak az erdőben, az odvas fa odújában. A szelíd méhecskék is, meg a vadak is, sokat dolgoznak. — Mit? — Gyűjtik a mézet. — Milyen edénybe? Nem ragadnak tőle össze? — Virágporban gyűjtik és később feldolgozzák mézzé. — Hány gyerek van a családban? — Van vagy tízezer ... — Tízezer? Ne tréfálj már, édesanya! Annyi gyerek egy családban? Hány éves az anyukájuk? — Az anyukájuk? Látod, fiam, ezt nem tudom. Lehet kettő-háromeszten- dős talán. — Ugyan! Én komolyból kérdezem. Mit mond a tanító néni, ha ezt leírom, hiszen tudod, hogy hároméves koromban még a bölcsődébe jártam. — Megdicsér, kisfiam. — És mondd, kisanya, ha ennyien vannak, ott ki a család feje? Az apa, vagy az anya? — Egyik sem. Náluk a királynő a család feje. — Igazán! Ezt nem vártam tőled! Te csak tréfálsz, én pedig így nem tudom megírni a fogalmazást — panaszolta a fiú. — Nem tréfálok, kisfiam. Ügy tudom, hogy a méhcsaládnak a királynő a feje. — Be akarsz csapni! Azt gondolod, elhiszem? Hogy lehet ott most királynő? Talán hatvan évvel ezelőtt, akkor még lehetett, de most már nincs. Legalábbis nálunk. Igaz kisanya? A mama ezt a választ nem várta. A nevetés fojtogatta, de hangosan nem mert kuncogni, attól tartott, ezzel elront mindent ebben a helyzetben. Hirtelen nem tudott okosan sem érvelni, ilyen ártatlan naívság ellen. Hogyan kezdje el hát? — Tudod, Pali, az állatvilágban más a helyzet. A méheknél megmaradt a királynő és a temérdek alattvaló is. Ott mindenki dolgozik szorgalmasan. — Még egy utolsó kérdés és meg tudom írni a dolgozatot. Mondd, hogy védekeznek, ha bántják őket? — A fullánkjukkal csípnek szegények. — Miért szegények? — Mert, ha csípnek, el is pusztulnak. — Ugyan már! Egy csípéstől? — Igen. Egy csípéstől. Ha beleszúrja valahová a fullánkját, már nem tudja többé kihúzni, mert a szíve is kiszakad vele. — Nem hiszem, nem hiszem! ... Ha így lenne, akkor bizonyára kioktatnák őket a veszedelemre, nem hagynák, hogy bajba jussanak. De te ezzel nem törődsz és én ma egyest hozok majd haza az ellenőrzőben... András Ida
