Pest Megyei Hirlap, 1966. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-13 / 37. szám
Ha mellette nem is lehet elaludni, de mögötte... Felszállás után két perccel PEST HEGYEI 1966. FEBRUÁR 13., VASÁRNAP HETI JOGI TANÁCSAINK... a tfnlg&só szubatSnapjóról, a tanulmányi szabadságról, a földadó fizetőséről, a lakásügyi hatóság jogairól. Ötnapos munkahéttel dolgozók szabadnapja. öt nap alatt dolgozzuk le a heti negyvennyolc órát. Akikor is Le kell-e dolgozni ezt az időt, ha a szombati szabad napunk ünnepnapra esik, vagy pedig jár-e ezért túlmunka címén díjazás? — kérdezi Gy. J. dabasi olvasónk. Közöljük, hogy nem jár túlmunka-díjazás, ha a munkaszüneti nap a dolgozó szabadnapjával esik egybe. Amennyiben a szabadnapot előre ledolgozták és az ünnepnapra esik, helyette más napon szabadnapot kiadni nem lehet Tanulmányi szabadság kiadható-e az oktatási szünet alatt? Kérdezi: N. J. nagykőrösi1 pedagógus. A tanulmányi szabadságot oktatási (téli, tavaszi, nyári) szünidő alatt abban az esetben lehet kiadni, ha a pedagógus az oktatási szünidőt közvetlenül követő időszakban vizsgázik. Tehát a szünidő befejezése és a vizsgák közötti időtartam a tanulmányi' szabadság szünidő alatt történő kiadását még indokolttá teszi. Ha ez az időtartam hosszabb, és így a vizsgára való felkészülés és a vizsga között annyi idő telik el, amely már a vizsga sikeres' letételét veszélyeztetheti, a tanulmányi szabadságot a! szünidő után, közvetlenül a vizsgák előtt, tehát az oktatási idő alatt (a tanítási napokon) kell kiadni. A tanul -’ mányi szabadságot á tanév befejezésének évében járó "rendes szabadság 12 munkanapot meghaladó részébe' be kell számítani; Ilyen esetben a pedagógust' a csökkentett évi rendes szabadságon felül, oktatással1 összefüggő munkára a nyári' szünidőre is igénybe lehet venni. A muinkaidőkedvez- mény alapján eltöltött távolléti idő (levelező hallgatók esetében a kötelező, foglalkozásokon és vizsgákon való részvétel miatt kiesett munkaidő) viszont a rendes szabadságba nem számítható be. A földadót az köteles fizetni, aki a földet használja. Az ideológiai irányelvék vitája során sok szó esett a gödöllői Agrártudományi Egyetemen az irányelveknek arról a meghatározásáról, miszerint: „... az egyetemi és főiskolai nevelőmunlca gyengeségeiben kell keresnünk annak okát, hogy ifjúságunk egy része közömbös a világnézeti kérdések iránt és polgári hatások alá került.” Ebből következően a viták alkalmával többen említették annak a tanulságos felmérésnek az adatait, amelyet az egyetem párt- és KISZ- bizottsága végzett a mezőgazdaságtudományi kar első- és negyedéves hallgatói között. A felmérés elsősorban a hallgatók erkölcsi-politikai magatartását vizsgálta. Ana a kérdésre: milyen világnézetűnek vallód magad, a megkérdezett elsőéves hallgatók 12,3 százaléka, a negyedéveseknek pedig a tizenkét százaléka vallotta nyíltan idealistának magát! Az elsőévesek 37,7, a negyedévesek 9,6 százaléka pedig nem tudott dönteni világnézeti hovatartozásáról. Az élet igényeihez igazodva Érthető, ha az ideológiai viták során jelentős helyet kapott ez a kérdés. Nemcsak a beszámolók, a felszólalók is őszintén beszéltek az ifjúság nevelésében meglevő hibákról, hiányosságokról Elmondották, hogy az egyetemi ideológiai munka még nem elég hatékony, leginkább csak a felmerült kérdésekre igyekszik választ adni, de azokra sem eléggé gyorsan reagál. A baj az — hangsúlyozták többen —, hogy a marxizmus—leniniz- mus tanításának jelenlegi módszere és a valóság között még gyakori az ellentmondás. © A napokban fejeződtek be a félévi vizsgák az egyetem marxizmus—leninizmus tanszékén. Az eredmények nem a legbíztatóbbak. A nappali tagozat százkilencvenhét harmadéves hallgatója közül százhetvenöt vizsgázott filozófiából. A vizsgák átlageredménye: 2,9. Harminchármain buktak, de lényegében a huszonkét meg nem jelent hallgató is bukottnak számít, hiszen közülük alig kettő-három kért vizsgahalasztást. Ez pedig annyit jelent, hogy a vizsgakötelesek huszonöt százaléka eredménytelenül zárta az elmúlt fél évet filozófiából. A levelező tagozaton politikai gazdaságtanból nyolcvan- hetem vizsgáztak, az átlageredmény: 3,2. A bukottak száma mindössze hét, de — s ez az elgondolkoztató! — harminckilencen nem jelentek meg a vizsgán. Valamivel jobb az arány a levelező tagozat tudományos szocializmus vizsgáin. A nyolcvanegy vizsgázó közül mindössze hárman buktak, az átlag- eredmény: 3,1 s húszán ma- ji radtak távol a vizsgáktól. $ A felmérés és marxista— J leninista oktatás félévi vizs- J gaeredményei között feltétle- ! nül van bizonyos fajta össze- § függés, amelynek a legfőbb ta- ; nulsága az, hogy a marxizmus ! —leninizmus oktatás eszmeiéi politikai nevelő hatása nem j érződik eléggé az egyetemen, ! lemaradt az élet gyors fejlő- ! dése által diktált követelmé- : nyéktől. : Az egyetem feladata olyan : hallgatok nevelése, akik nem- i csak megtanulják és elsajátít- ; ják a marxizmus—leninizmus \ elveit, hanem kilépve az egye- : tem kapuin, annak szellemé-: jXSssssssssssssssssssssssssssxsxssssssssssss/ \ ALOM- ! VONAT i $ Kocsmár József kalauz me- $ netlevéllel a kezében fellép $ a vonatra. Indulhatunk, 5 mondja a vezetőnek, és a $ HÉV-szerelvény kigördül a; szentendrei állomásról. $ Szombat délután van. A leg- í forgalmasabb idő. A kalauz ! végigjárja a szerelvényt, az í utas előkotorássza a jegyét, : azután magába süllyed. Nap- ; ról napra ismétlődik ez az 5 utazás. A táj már ismert, a ; kocsi egyenletesen zötyög,; az utas előbb-utóbb álomba S szenderül. Fényképezőgé- ! pünkkel elkísértük egy for- : dulóra Kocsmár József ka- : lauzt és álmos utasait. : J i Z. M. abonyi olvasónk kér- ^ dezi — kinek kötelessége a S földadót fizetni? 11 A földadóról a 9/1964. (IV. 12.) kormányrendelet és an- S nak végrehajtásáról szóló $ 5/1964 (IV. 12.) PM. számú ^ rendelet intézkedik. E sze-1 ^ rint földadót a földet haszná- ^ ló köteles fizetni. Nem a tez-t, hanem önt terheli a földadó fizetési kötelezettség.' Ez még abban az esetben is így van, ha történetesen a tsz vállalta az adó rendezését. Az ilyen kötelezettségvállalás jogszabályba ütközik. Jár-e külön háztáji föld annak, aki szüleivel együttlakik? I D. F. olvasónk sérelmezi, hogy részére külön háztáji földet nem adott a tsz, mivel' az apjával lakik együtt, és' a közgyűlés ezt közös háztartásnak minősítette. Írja, hogy keresetéből 500 forintot’ ad szüleinek, akik ebből biztosítják részére az étkezést,1 tisztántartását Érvényes rendelkezések szerint háztáji gazdaság fenntartására az a tez-tag jogo-' sült aM tartós jelleggel ön-’ álló háztartást tart fenn. A tag és a vele közös háztartásban élő családtagok csak’ egy háztáji gazdaságot tarthatnak fenn. Azt is kimondja a rendelkezés^ hogy a közös fedél alatt lakó tsz-ta- got, ha nem vezetnek bizonyíthatóan és állandó jelleggel külön háztartást, csak egy háztáji gazdaság illeti’ meg A 19/1959. (VII. 12.) F. M. sz. rendelet 7. §-a szerint közös háztartásban élő családtagnak minősül, aki a családdiai közös fedél alatt él; és munkájával vagy más « szolgáltatással a közös ház- § tartás fenntartásához rend- $ szeresen hozzájárul. s Olvasónk leveléből megái- % lapítható, hogy önálló kü- ^ lön háztartást nem vezet, ^ hanem rendszeres összeggel ^ hozzájárul a közös háztartás ^ fenntartásához, ezért véle- ^ menyiünk szerint a tsz köz- j gyűlése helyesen döntött ak- í kor, amikor az ön részére nem $ adott külön háztáji földet. § Jogában áll-e a la* < kásügyi hatóságnak' $ társbérlet esetén á mellékhelyiségek használatát újból szabályozni? K. M. nagykőrösi olvasónk' | kérdésére közöljük, hogy ^ nincs törvényes akadálya, 1 ha valamelyik társbérlő sze- 1 mélyi körülményeiben idő- S közben olyan változás kö- . vetkezett be, (például szüle- ^ tés, halál), amely ezt indo- § kolttá teszi. Erre sor kerül- ^ hét akkor is, ha a társbérlők ^ közötti súrlódások teszik ezt t szükségessé. A lakásügyi hatóság dön- tése ellen jogosult keresettel j fordulni a járásbírósághoz. Dr. M. J. ' ben végzik munkájukat a szocialista mezőgazdaság különböző területein. A marxizmus—Leninizmus oktatásában bizonyos szerkezeti változások történtek az elmúlt esztendők során. Három esztendővel ezelőtt az egyetem első évfolyamának hallgatói filozófiát tanultak, kilencven órában. A második és harmadik évfolyam hallgatói a politikai gazdaságtannal ismerkedtek évi hatvan-hatvan órában. A tudományos szocializmus a negyedik évfolyam tananyaga volt, kilencven órában. A marxizmus—leninizmus oktatásának ez a szerkezeti felépítése azóta megváltozott. Politikai gazdaságtant most az első-második, filozófiát a harmadik, tudományos szocializmust pedig a negyedik évfolyam hallgatói részére tanítanak. A változtatás indoklása az volt, hogy a harmadik évfolyam hallgatói már több élettapasztalattal, nagyobb ítélőképességgel és a politikai gazdaságtanban szerzett természettudományos alapokkal rendelkeznek a filozófia alaposabb és elmélyültebb megértéséhez. Ez kétségkívül igaz, a gyakorlat mégis mást igazol. A félévi filozófiai vizsgák az idén gyengébben sikerültek, mint amikor még az elsőéves hallgatók tanulták. Az ok nemcsak megnövekedett követelményekben rejlik, hanem abban is, hogy a harmadik évfolyamon már jelentősen több a vizsga, mint az elsőben, nagyobb az elfoglaltság, így a hallgatók elsősorban azokra a tárgyakra készülnek, amelyeket közelebb éreznek leendő élethivatásukhoz. : A peron ablakának tár maszkodva mus tanszék feladatának tekintik. Ugyanakkor a marxizmus—leninizmus tanszék egyes oktatói beérik a tananyag leadásával, sokszor mint tantervi követelmény teljesítését tekintik. Ez abból ered, hogy egyesek elszakadtak a gyakorlati munkától, pedig a marxizmust—leniniz- must tanító tanárok sem nélkülözhetik munkájukban a gyakorlati élettel való szoros munkakapcsolatot. Törekedniük kell arra, hogy az oktatómunka mellett falusi pártmunkát, a gazdaságokban és termelőszövetkezetekben konkrét politikai tevékenység get fejtsenek ki. Mindez meghatározza az elkövetkező időszak feladatait A marxizmus—leninizmus eredményesebb oktatásához az eddigi tanítási módszerek alapos vizsgálata és továbbfej-. lesztése szükséges. A politikai gazdaságtan oktatás szolgálja közvetlenebbül a szocialista társadalom gazdasági gyakorlatának és világnézetének igényeit a nemzetközi kommunista mozgalom stratégiájának és taktikájának megértését Ez az oktatásban bizonyos fajta szerkezeti változtatást igényel. Például a politikai gazdaságtan ismeretanyagát a szocializmus politikai gazdaságtana oktatásából kiindulva kell elsajátítani, így biztosítva az életszerű oktatást hogy a jövendő mezőgazdasági mérnökök világosan lássák azt hogy szakmai munkájukat politikai gazdaságiam ismeretek nélkül eredményesen nem végezhetik. Ami a filozófia oktatását illeti: a cél a történelmi materializmus filozófiai jellegének fokozottabb kiemelése kell, hogy legyen. A tudományos szocializmus oktatása a történeti jelleg további csökkentése mellett a mai konkrét társadalmi-politikai kérdéseken keresztül ismertesse meg a hallgatókkal a tudományos szocializmus törvényszerűségeit A filozófia és a tudományos szocializmus elvi kérdéseit úgy kell oktatni, hogy a hallgatók megértsék: a szocializmust építő dolgozókkal való együttműködés más magatartásbeli, erkölcsi követelményeket állít a fiatal szocialista értelmiség elé, mint az a múltban volt. Napjainkban már nehezen képzelhető el olyan értelmiségi ember, aki a politikai állásfoglalások megkerülésével igyekszik elvégezni szakmai munkáját. A marxista—leninista oktatás és az élet szorosabb kapcsolata feltétlenül meghozza a kívánt eredményt: az egyetemről kikerülő mérnökök nemcsak jó szakemberek lesznek, akik realizálni tudják a mezőgazdasági nagyüzemekben rejlő lehetőségeket, hanem egyúttal a szocializmus eszméjének falusi élharcosai is. Prukner Pál adjon gyermekének naponta fejlődését segíti, egészségét óvja 1/4 kg 7 50 Ft 1/2 kg 50 Ft A lemaradás oka természetesen ennél sokkal szélesebb skálájú. Oka például az is, hogy a tananyag sok tekintetben elavult, nem tükrözi a marxista társadalomtudomány legújabb fejlődését. A jelenlegi körülmények között csak j igen szűkösen fér el ebben a tananyagban például a politikai gazdaságtan olyan mai kérdése, mint a gazdasági mechanizmusok vagy a mai burzsoá társadalomtudományi és filozófiai irányzatok kritikája. Ugyanakkor az alapfogalmak tárgyalása nem kapcsolódik szervesen egybe szocialista építőmunkánk, mai eszmei harcunk problémáival. Hiba az is, hogy például a filozófia tanulásához az esti egyetem jegyzeteit használják a hallgatók, amelyek elsősorban magasabb előképzettsé- gűek számára íródtak, nyelvezetük bonyolult, nehezen áttekinthető, ugyanakkor anyaguk túlzsúfolt. A filozófia történetét például kilencven oldalba tömörítették ebben a jegyzetben. Az ifjúság erénye, hogy élesen figyel a jelen eseményeire, hibáira és visszásságaira. Minden esetben őszinte választ vár kérdéseire. Az új tudományos eredmények ismertetése az oktatásban azonban gyakran azért késik, mert a tananyagba való beépítésük didaktikai kidolgozottságot igényel, ami a jelenlegi körűimé- j nyék között hosszú időt vesz | igénybe. Ebből következően a j már megjelent jegyzetek is j didaktikai szempontból sok kívánnivalót hagynak maguk után. A hallgatók rendszeres évközi tanulása sem megoldott j feladat. A szemináriumokon a ] megfelelő színvonal kialakítá- i sának fő akadálya, hogy nem | sikerült megtalálni a haliga- i tők folyamatos tanulását biztosító módszereket és eszközö- | két A hallgatók többsége csak a vizsgákra készül, a szemináriumokra nem, abból követ- kezően, hogy az előadások Iá- : togatását is nem egy esetben elmulasztják. Bizonyos értelemben még mindig érvényesül az a helytelen szemlélet: szakemberekké a különböző tanszékek nevelik a hallgatókat, a kommunistává nevelést, a világnézet for- ! málását a marxizmus—leninit-
