Pest Megyei Hirlap, 1966. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-13 / 37. szám
1966. FEBRUÁR 13., VASÁRNAP PESl JIIEGl Sdíiríap Szellemi megőrző Los Angelesben megalakult egy vállalat, amely egy dollár lefizetése ellenében vállalja, hogy „megőrzi” bármely személy hozzá beküldött leírt gondolatait egészen a 2066. esztendőig. Az „üzeneteket” a jövő évezred emberei számára gondosan tárolják, sőt kötelezik magukat, hogy az évezred- forduló idején elhelyezik a kapott szöveget az amerikai kongresszusi könyvtárban. „Súlyos“ képlopás A dél-afrikai Drakensberg- hegylánc mély barlangjaiból néhány páratlanul nagy értékű prehisztorikus sziklafestményt loptak el. EXTRARANDEVÚ A legnagyobb férfi és a legkisebb nő találkozója E különös találkozót Zwickauban (NDK) rögzítette egy riporter. Valóban különös látványt nyújtott a 2,38 méter magas Erhard Veiler és az 1,01 méter magas, illetve alacsony Lya Graf, akik érdekes módon mindketten Zwickauban születtek. A találkozó a napokban a város egyik eszpresszójában történt. Szív küldi... Elkészült a továbbfejlesztett változata annak a műszernek, amellyel közvetlenül lehet mérni és rögzíteni a dolgozó, vagy sportoló, vagyis „terhelés alatt levő” emberi szervezet működésének legfontosabb jellemzőit. Az első, régebbi változatban a mérőfejek csupán a szívritmusra és a bőr hőmérsékletére vonatkozó adatokat mérték. Az új változatnak nemcsak a hallótávolsága nagyobb, hanem az eddigieken kívül az adókészülék jelenteni tudja a dolgozó, vagy a sportoló ember légzésére, bőrellenállásá- ra és a szervezet oxigénfelhasználására vonatkozó adatokat is. Az új műszer első példányát már sikeresen próbálták ki a Nehézipari Minisztérium egyik intézményében. Nyomok —fél négyzetmilliméteren Az eset egy dunántúli falucskában történt, almaérés idején. A gyümölcsöst a határban két csősz őrizte: az idősebbnek csak baltája, a fiata- labbnak vadászfegyvere is volt. Már esteledett, amikor az idősebb csősz egy almafán két férfit vett észre. A másik csősz is odasietett, el akarták venni a két férfitől a zsákot. Szóváltás, majd dulakodás támadt, az egyik almatolvaj elragadta a baltát, ebben a pillanatban eldördült a puska, a férfi hanyatt vágódott: azonnal meghalt. Önvédelem, vagy gyilkosság ? baltás támadótól védekezve, jogosan használta fegyverét. A beszélő lövedék Krebs őrnagy — a közönség mint sokszoros magyar bajnokot, válogatott, olimpiai helyezett, sportpuska céllövőrekordert ismeri —, és társai hallatlanul bonyolult, alapos és elmélyült szakismeretet igénylő munkáját talán leginkább egy számadattal érzékeltethetjük: Magyarlületét lefotózza. A felnagyított felvételen szinte egymást érik az árulkodó vo- nalkák, barázdák. Vagy a hüvely: a laikusnak csak egy rézdarab, ám a szakértőnek — magnetofon, amely órákig beszél például az ütőszegről, a hüvelyvonóról és kivetőről, amelyek — szemmel nem is láthatóan — nyomot hagynak rajta. Ezek a vcxnalkák, barázdák esetleg mindössze fél négyzetmilliméternyi területen találhatók. Az összehasonlító mikroszkóp segítséköpenytől az úgynevezett moho— rovicsics-határfe- lület. Eddigi vizsgálataik nemcsak arra a megállapításra vezettek, hogy a kéreg a Kárpátmedence alatt vékonyabb a világátlagnál, hanem ezen a viszonylag szűk területen belül is több kilométerre menő különbséget észleltek a kéreg vastagságában. Szolnok és Pest Krebs őrnagy munkában: vizsgálat az összehasonlító mikroszkóppal (Bozsán Endre felvétele!) Erdőkoszorú körül Hallgatnak a nagyvároskörnyéki erdők. Csendesnek és változatlannak ítéli meg mostanában a sétáló vagy távolról szemlélő az erdők csodálatos, friss levegőjű birodalmát. Pedig hát változni készül ez a világ is. A Gödöllői Erdőgazdaság budapesti üzemegységvezetője ezt újságolja. Hetven hektár új telepítés Zöldövezet tíz év alatt — Már tavaly szerettünk volna előbbre jutni, de az időjárás nem enged: idén közel 70 hektáron telepítünk facsemetéket Plasztik dobog a szív helyén Doktor Michael E. Deba- key, a Baylor egyetem kutatója bejelentette, hogy elkészült a plasztik műszív, amely napokra vagy hetekre is el tudja látni a szív bal kamrájának munkáját, vérrel látja el a szervezetet, amíg a beteg szív pihen. A készüléket, amelyet a beteg mellé állított légszivattyú hajt meg, állatokon már sikerrel kipróbálták. Egy hónapon belül készen áll az első emberi kísérlethez és valószínűleg még az idei évben ki is próbálják. Tejpótlék borjaknak A lakosság nagyobb tejtermék fogyasztása érdekében a borjak táplálásához főleg fölözött tejet használnak, s éppen ezért a korszerű borjúnevelésben egyre nagyobb szerepet kapnak a kiegészítők. A fentiek biztosítására a legelőnyösebb az egyre inkább terjedő borjútápok használata. Alapanyaguk leginkább a sovány tejpor, amelyet növényi és állati eredetű zsírokkal, vitaminokkal, nyomelemekkel és egyéb szükséges kiegészítőkkel, biológiailag hatékony anyagokkal dúsítanak. Ha ez nem áll rendelkezésünkre, megfelelő összetételű takarmányt magunk is előállíthatunk. Erre számos tanácsot kapunk a szakkönyvekben és a népszerűsítő munkákban. Megéri a fáradságot, hiszen ezzel is elősegíthetjük az olcsó hústermelést és a szarvasmarha-tenyésztés fejlődésének meggyorsítását. Végül pedig a megfelelő borjútápok alkalmazásával mind több tejet biztosíthatunk emberi fogyasztásra, a borjak megkárosítása nélkül. — Űj erdők? — Részben a megkopott régiek felfrissítése, részben a pesti oldal zöldövezetének programszerű építése a feladat. Pestlőrinc, Pestimre, Soroksár, Rákoskeresztúr, Újpest határában ver gyökeret az új erdő. — Miért készül s mikorra? — Az előbb említett „zöldövezet” fogalom tulajdonképpen már választ ad, de azért megemlítem, hogy — ha mo- zaikszerűen rakva is, de erdő- koszorút telepítünk Pest köré. Buda mór élvezi ennek előnyeit. Friss, ózondús levegő ömlik le az utcákra, terekre. S megköti a nagyváros sok szennyező . • anyagát. Bizony beletel ÍR egy kis idSTtaTan egy ■ évtized, miß feí&Iről is jól ■ láthatja majd a repülővel érkező utas; a magyar fővárost körülöleli a pihenést, szórakozást biztosító jó levegőt adó zöldövezet. T. Gy. A vizsgálatkor a fiatalabb csősz, akinek puskájából eldördült a végzetes lövés, azt vallotta; önvédelemből használta a fegyvert, mert az áldozat baltával támadt rá. A rendőrségnek azt kellett kiderítenie: a vallomás megfelel-e a valóságnak? A nyomozásba bekapcsolódott Krebs Sándor őrnagy, a Belügyminisztérium bűnügyi-technikai osztályának vezetője. A perdöntő tény ebben az esetben a lövés távolságának meghatározása volt. Ha a lövés nem közelről dördült el, akkor nem igaz a gyanúsított állítása, hogy baltától fenyegettetve, közvetlen életveszélyben, önvédelemből használta fegyverét. A lövés távolságának megállapításakor három eset lehetséges: rászorított, közeli és távoli lövés. Az első esetben a fegyver csöve hozzáér a testfelülethez, ezt azonnal bizonyítja az úgynevezett „márkanyom”. Ha közeli a lövés: a bemeneti nyílás körül füst és lőporszemcséket lehet kimutatni, s a szakértő azonnal tudja: a lövést 30— 80 centiméter távolságból adták le. A harmadik feltételezésnél jezek a nyomok egyál- ;toíán nertiT szerepelnék, bizonyítván, hogy a lövés távoli volt. Ez esetben pedig önvédelemről természetesen szó sem lehet. Krebs őrnagy vizsgálatai a csősz vallomását igazolták: bebizonyította, hogy közvetlen közelből, tehát a Gépvédő műanyagmassza A termelés mindennapos kérdése a legyártott, de azonnal felhasználásra nem kerülő alkatrészek, szerelvények, gépelemek védelme. A különböző, hőre lágyuló műanyagok térhódítása úgy látszik, megnyitja az utat a kérdés megoldásához. Legalábbis erre váll egy külföldi gyár által bevezetett technológia, melynek figyelemre méltó lehetőségeivel ér„Disneyland“ Nyugat-Németországban Wiesbadenben egy laptulajdonos elhatározta, hogy 2 millió márka költséggel olyasféle vidámparkot építtet a közel 4 ezer négyzetméter területű erdőben, amilyen a híres kaliforniai „Disney-land”. Az őslényeken és meseállatokon kívül a gyerekek megtalálják a parkban a német népmesék közismert alakjait, de nem hiányozhatnak az indiánok és cowboyok sem, eredeti „vadnyugati” falut építenek, sőt „Colorad-express” viszi majd körül a vendégeket, hogy vasúton is megtekinthessék a látványosságot. demes megismerkedni. A technológia lényege, hogy a sérülésre érzékeny szerszámokat megfelelő (ideiglenes) bevonatokkal látják el. Az említett gyár CONSER- VAT típusú olvadó-mártómasszákkal, valamint forrón szórható masszával végzi a gépelemek műanyagburkolását. A CONSERVAT oldóanyag nélküli, cellulózé alapú műanyagtermék. A létrehozott hártyák a gumihoz hasonlóan szívósan rugalmasak, átlátszók, s így mindenféle jelzés és felirat jól olvasható a védőréteg alatt. Ez megköny- nyíti a raktározást és az árukiadást. A műanyagburkolatok nem mérgezők és a bőrre ártalmatlanok. Felolvasztás után (120—180 C fokon) mártásra készek. Az oldószertartalmú termékekkel ellentétben a levegőn már néhány másodperc alatt 0,5—2 mm-es, megfelelő ütésbiztonságú védőhártyává szilárdulnak. A védőréteggel bevonandó daraboknak rozsda-, piszok-, nedvesség- és ujjlenyomatmenteseknek kell lenniük. Az egyes darabokon található zsírt és olajat azonban nem kell okvetlenül eltávolítani. L. Gy. Milyen vastag a Föld kérge? Érdekes megállapításokra jutottak a Magyar Állami Eötvös Lo- ránd Geofizikai Intézet szakemberei több mint egy évtizedes szeizmikus kutatásaik eredményeként. A kutatás célja annak a kiderítése volt. hol milyen vastag hazánk földje alatt a szilárd kéreg, illetve milyen mélységben választja el azt a képlékeny Nagykőrös között például a földkéreg 28, Dunaíöld- vár és Pincehely között viszont csak 24—25 kilométer vastagnak bizonyult Ugyancsak a 28 kilométeres mélységben találták meg a mohorovicsics-fe- lületet Mezőtúr környékén, míg Kaposvár táján 27, Debrecen körül meg éppen csak 25 kilométert mértek. Felvétel a fegyverteremhől: a Magyarországon ismert valamennyi lőfegyverfajta megtalálható országon mintegy 300—400 fajta lőfegyver — puska és pisztoly — ismeretes. A tettessel együtt gyakran a fegyvert is homály fedi, az áldozatban csak a lövedék, a helyszínen szerencsésebb esetben csak a hüvely marad. A szakembernek azonban nem is kell több: neki a holt anyag is beszél. Mit mond el például egy deformálódott lövedék? Elsősorban azt, milyen fegyverből lőtték ki, s milyen akadályokon hatolt át. A lövedéken talált, szemmel nem is látható, úgynevezett „huzagolási barázdák”, elárulják: „jobbos” vagy „balos” huzagolású fegyverből származik. A fegyverszakértő ezután vallatóra fogja a lövedéket: milyen egyedi sajátosságok vannak rajta? Ha véletlenül rozsdás volt a fegyver csöve, ha a lőszer gyengébb minőségű volt, ezt a lövedék azonnal „bevallja” — sőt: meg is mutatja a szakembernek. Nem kell hozzá más, csak egy ügyes műszer: a löve- dék-körfényképezőgép, amely a lövedék teljes, kiterített fegével mégis jó néhány gyilkost lepleztek le. A perdöntő röppálya Ha szükséges, az orvosszakértőn kívül a vegyész, sőt a fizikus is segíti munkájában a fegyverszakértőt. A vegyész például a lövedéken talált olaj- vagy zsírmaradványok vizsgálata alapján a lövés sorrendiségére adhat választ: hányadikként dördült el a gyilkos lövés, a fizikus leméri a lövedék kezdősebességét, s ha már ez megvan: a lövés irányára következtethet. A bűnüldözés mindig kollektív munka, s az egymással összedolgozó, egymást segítő szakemberek előtt semmi sem maradhat titok. S. erdész egy téli éjszakán két orvvadászra bukkant. Az egyik rálőtt az erdészre. A súlyosan sebesült ember már csaknem elvérzett, amikor megtalálták és megmentették. A vizsgálat során a környékről beszerzett vadászpuskák közül a fegyverszakértő — az erdészből kioperált lövedék alapján — azonnal kiemelte azt, amellyel S-t lelőtték. A tettes először tagadott, majd amikor látta, hogy a tények cáfolhatatlanok, „beismerő” vallomást tett. Mindent elismert, csak azt nem, hogy szándékosan lőtt az erdészre. Azt álította: menekülés közben elbotlott, a kezében tartott puskát nekicsapta egy fának, s a fegyver elsült, ő pedig tovább futott. A fegyverszakértő a lövedék röppályájának kiszámításával megdöntötte az ügyesen elgondolt védekezést. A helyszínen bizonyította, hogy a gyanúsított nem futás közben, hanem állva, és nem véletlenül, hanem célozva — mégpedig jól célozva — lőtt. A történethez tartozik, hogy a vádlott — miután kénytelen volt beismerő vallomást tenni — szinte babonás tisztelettel kérdezte a fegyverszakértőt: — Hogyan tudta ezt megállapítani? Azt hittem, soha nem jönnek rá... Hiszen senki se látta ... Balogh László
